Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-21 / 93. szám

1995. április 21., péntek 7. oldal A fogyatékos fiatalok jövőképéről tárgyaltak Homokon Egy asztalnál - egymásra mutogatás helyett A pénztelenség „lecsupaszítja” a gyógypedagógiát? Szokatlan nevelési értekezletre gyűlt össze a megyei fenntar­tású Homoki Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diák­otthon nevelőtestülete. A szokatlanság abban állt, hogy az is­kola nevelőinek értekezletére meghívták a partnerintézmé­nyek képviselőit is. Kákái Nagy István igazgató vi­taindítójában felvázolta az ér­tekezlet fő témakörét: a meg­változott gazdasági és társa­dalmi körülmények között hol a helyük az iskolát befejezett, értelmileg sérült, megváltozott munkaképességű fiataloknak. A vita során olyan fontos kérdésekről esett szó, hogy mennyire készíti fel az iskola a mindennapi életre növendé­keit. Hogyan képesek eliga­zodni az iskola védelméből kikerült fiatalok a hétközna­pok megpróbáltatásai között. Mint később kiderült, első al­kalom volt, hogy az iskola és a fogadó munkahelyek együtt ezekről a kérdésekről beszél­gettek. Rendkívül jó kapcsolat alakult ki a homoki intézet és néhány fogadó munkahely kö­zött. Ezt erősítette meg dr. Gere Kálmán, a Piremon Vál­lalat vezérigazgatója és Nagy Vendelné, a budapesti ERFO igazgatója is. Evek óta fogad­nak munkahelyeikre Homo­kon végzett gyermekeket. A jó tapasztalataik mellett konkrét, használható információkkal szolgáltak az iskola részére, hogy együttműködésüket ho­gyan tehetnék még hatéko­nyabbá. Megfogalmazódott, hogy nagy szerepe van a mun­kára nevelésnek, amely ne le­gyen speciális képzés, hanem általános készségeket alakít­son ki, s szerettesse meg a munkát a gyerekekkel. Fontos láncszem a rend­szerben az utógondozás, mert a fiatalok érdekeit szem előtt tartva, éveken keresztül kap­csolatot tart a kibocsátó inté­zet és a munkahely között. Ez a tevékenység akkor fejeződik be, ha a fiatal megfelelő életvi­telt tud kialakítani, úgymond révbe ért. Kemény Ferenc, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola docense azokról a kihívásokról ejtett szót, amelyek a megváltozott körülmények miatt komoly feladat elé állítják a gyógype­dagógiai intézményeket. Bi­zonyos egymásra mutogatás tapasztalható a vállalatok és az iskolák között. Mi a fonto­sabb? Az eredmények hajszo­lása? A humanizmus? A szakmán belül is tisztázandó kérdések ezek, mindenesetre meg kell találni az egyensúlyt, a fogadó munkahelyeken is fontos a gyermekszeretet. Rozenberszky László, a szolnoki GYIVI igazgatója is az elmélet és gyakorlat kap­csolatát boncolgatta, amely véleménye szerint nagyon rossz. Az sem jó, hogy szigo­rúan pénzügyi megfontolások irányítják a szakmai feladato­kat. Pénztelenségre hivat­kozva azt veszik el a gyógy­pedagógiától, amitől az éppen gyógypedagógia. Utalt arra, hogy szakkörök szűnnek meg, több intézményben nincs pénz a gyógytornára, logopédiai foglalkozásokra. így azok a speciális tevékenységek ma­radnak el, amelyek a rászoru­lók rehabilitációját segítenék elő. Kimondottan a pénzről nem esett szó, de az értekezlet résztvevői minduntalan a pénztelenség tényébe ütköz­tek. Megfogalmazódott, hogy a fogyatékos embereket nem lehet az aluljárókba kényszerí­teni, mert az a társadalom, amelyik nem fordít gondot fo­gyatékosaira, saját magáról alkot ítéletet. Homokon most arra szövet­keztek a szakemberek, hogy ne szülessék rossz ítélet.- gálik ­Animátorképző francia szakemberek megyénkben A hazai közművelődést tanulmányozták Az elmúlt napokban a megyei művelődési és ifjúsági szolgá­lat francia delegációt foga­dott. A delegáció Languedoc- Roussillon régióból érkezett, s valamennyien animátorkép- zéssel foglalkoznak. Hazánkba tanulmányútra jöt­tek, melynek célja: megismer­kedni a magyarországi népmű­velőképzés rendszerével. A de­legáció tagjai voltak: a francia Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Egészségügyi és Szociális Minisztérium regio­nális irodájának munkatársai, a montpellier-i egyetem egyik professzor asszonya, az animá- torképzésben oktatók és egye­sületek képviselői. A vendégek programjának előkészítésében részt vettek: a megyei önkormányzat nemzet­közi referense, a Népművelők Megyei Egyesülete, az Agrya megyei szervezete, a Magyar Művelődési Intézet, a Közös­ségszolgálat Alapítvány és a JNSZ Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat. Ennek meg­felelően alakultak látogatásaik helyszínei is. Megérkezésüket követően az MKM közművelődési főosz­tályvezetője és munkatársai fo­gadták őket, és tájékoztatást ad­tak a közművelődés magyaror­szági helyzetéről, a miniszté­rium munkájáról. Ellátogattak a Magyar Művelődési Intézetbe, ahol az intézet munkatársaival, valamint olyan országos egye­sületek vezetőivel találkoztak, amelyek a magyar animátor- képzésben részt vesznek. Szolnokon, a megyei műve­lődési és ifjúsági szolgálatnál részletesen megismerkedtek a népművelőképzés iskolán kí­vüli formáival és annak tapasz­talataival. Debrecenben, a KLTE Közművelődési és Fel­nőttnevelési Tanszékén pedig az állami iskolarendszerű nép­művelőképzést tanulmányoz­ták. így tárult fel előttük a ma­gyarországi animátorképzés (népművelő, közösségfejlesztő, népfőiskola-vezető, szociális munkás ...) sokrétűsége, ami­vel kapcsolatban úgy fogalmaz­tak, hogy nagyon tanulságos volt, annál is inkább, mivel Franciaországban nincs az ál­lami iskolarendszerben animá­torképzés. Ezt civil szerveze­tek, egyesületek végzik, bár gondoltak már ennek egyetemi szintű képzésére is. A delegációt fogadta a me­gyei közgyűlés alelnöke és a megyei önkormányzat főjegy­zője, akikkel a megyei helyzet­ről beszélgettek. A hátrányos helyzetű fiata­lokkal való foglalkozás példá­jaként fél napot a szolnoki gyermekvárosban és az ott mű­ködő szakiskolában töltöttek, majd meglátogattak egy állami gondozottakból álló csoportot, akik már családi házban élnek. Elismerően nyilatkoztak a szak­iskola kollektívájának embert próbáló munkájáról. A programból nem maradha­tott el a megye értékeit bemu­tató s egyben szórakoztató programsor sem. Tiszavár- konyban, a Népművészeti Al­kotóházban a megye népművé­szetével ismerkedtek, és a Jász­kun Citerazenekar jóvoltából megyénk népdalkincséből is ízelítőt kaptak. Abádszalókon a nagyközség polgármestere, majd az Abádszalókért Egyesü­let és az Agrya szervezet képvi­selői fogadták őket. Az elutazá­suk előtti estén a Parlament Kupolacsarnokában szervezett jótékonysági hangversenyen vettek részt, ahol Bach h-moll miséje adott számukra feledhe­tetlen élményt. A záróbeszélgetésen a to­vábblépés lehetőségei kerültek szóba, amely egyrészt a nép­művelőképzés területén folyta­tódik, másrészt az amatőr mű­vészeti csoportok, egyéni, nem hivatásos alkotók meghívását jelenti. A helyi közösségépítés és kistérségi humánfejlesztés terü­letén is várható a további kap­csolattartás, amit a Közösség­szolgálat Alapítvány gondoz. A francia csoport látogatása, mely kifejezetten szakmai jellegű volt, további lehetőséget adott a megye közművelődése szá­mára, hogy tovább tágítsa a nagyvilágra nyitott kapuját.-kenyeres­Mazsolázó Közgyűléstől közgyűlésig Március 28-án a termálturiz­musról tanács­koztak a me­gyeházán az önkormányzatok és a vállalkozások képviselői. A megyei önkormányzat megkezdi a megyei termáltu- rizmus-egyesület alapításának előkészítését. * Mielőbb tisztázandók, me­lyek a kormányzati szándékok a kunmadarasi repülőtér pol­gári (esetleg egyéb) hasznosí­tásával kapcsolatban - fogal­maztak március 29-én a terep- bejárással egybekötött megbe­szélés résztvevői. * Március 31-én a Szolnok ’96 Rendezvényszervező Rt. közgyűlése kimondta a társa­ság végelszámolással történő megszűnését, mivel a világki­állítás keretében megvalósuló zsaruexpo aktualitását vesz­tette. * A JNSZ Megyei Víz- és Csatornamű Rt. - amelyben 64 önkormányzat érintett - ez év végén megszűnik. Helyette kistérségi kft.-k, társaságok jönnek létre. Ehhez a műszaki feltételek adottak. Április 30-ig kell meghozni a helyi önkormányzatoknak a javas­lattal kapcsolatos állásfoglalá­sukat. * A Központi Környezetvé­delmi Alap tájrendezési pá­lyázatára hat település (Jászki- sér, Jászladány, Abádszalók, Tiszaszentimre, Tiszafüred, Mezőtúr) nyújtott be 17 pá­lyázatot, többségében agyag­nyerő gödrök rekultiváció­jára, összesen 9 millió 646 ezer forintot elnyerve. * Kijelölésre került a megyei környezet- és természetvé­delmi napok rendezvénysoro­zatának ideje: 1995. május 19. - június 5. között rendezik meg. A hagyományos tavaszi programsorozat a 8. nemzet­közi környezetvédelmi fotó- pályázat díjátadásával kezdő­dik. * Bizonyosnak látszik - mi­után Erdei Péter megyei ta­nácsnok vezetésével delegáció járt Lengyelországban -, hogy a III. szolnoki nemzetközi ki­állítás és vásár résztvevői kö­zött önálló pavilonnal jelen­nek meg a dél-lengyelországi vajdaságok vállalkozói. Kiskanálnyi, de nagy segítség a fegyverneki csecsemőotthonnak A védőnők látják: a nem várt csöppségeket embertelen módon nevelik az anyák Hamarosan idó'skorúakkal töltik fel az intézményt? A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fegy­verneki csecsemőotthona je­lenleg hatvankettő, 0-3 éves korú csecsemőnek az élettere. Dr. Seregélyes Lőrinc: Zöldségtermesztéssel, hízótartással enyhítünk szű­kös anyagi helyzetünkön Dr. Seregélyes Lőrinc igazgató főorvos elmondta, az intéz­mény száz férőhelyes. Jelenleg 73 dolgozó végzi a gyermekek ellátását. A dolgozók egy része ugyanakkor állatok gondozásá­val foglalkozik. Erre szükségük van, hiszen az étkezési norma 115 forint, ebből kell kigazdál­kodni a napi kétszeri főzeléket. Szűkös anyagi körülményeiken úgy próbálnak enyhíteni, hogy az intézményhez tartozó másfél hektáron gazdálkodnak, meg­termelik a zöldséget, melyet be­tárolnak, így nem kell azt napi piaci áron megvásárolniuk. Emellett sertést is hizlalnak, a fentebb említett okok miatt. Az otthon kis lakóinak egy része csupán ideiglenesen elhe­lyezett, míg a többiek állami gondozottak. A gazdasági körülmények változásait itt is érzékelik, hi­szen míg állami támogatásként 245 ezer forintot kapnak gyer­mekenként, addig ténylegesen 520 ezer forintba kerül egy gyermek. A különbözetet a me­gyei önkormányzat állja. A múlt héten példa értékű segítséget kaptak, amelynek nagyon örült az igazgató úr, hi­szen eddig számukra megfize- tethetetlenek voltak a Kecske­méti Konzervgyár bébiételei. A „Kiskanálnyi segítség” két hónapra elegendő bébiétellel járult hozzá 13 csecsemőkorú gyermek étkeztetéséhez. Ilyen segítséget mindig szívesen fo­gadnak, hiszen az elhasználó­dott ruhák pótlására, játékra, élelmiszerekre mindig szüksé­gük van. Az átadási ünnepség után Rozenberszky Lászlótól, a szol­noki GYIVI igazgatójától az örökbefogadás helyzetéről is érdeklődtünk. Az igazgató úr szólt arról a statisztikáról, melyet minden év végén elkészítenek az állami nevelőotthonokról. E szerint a fegyverneki cse­csemőotthonban tavaly 71,4 százalékos volt a kihasználtság. Emellett 5 százalék volt az ott­honba beköltözött leányanyák aránya. Ok voltak azok, akik nem akartak lemondani gyer­mekükről, ám szociális helyze­tük miatt nem tudták lakás­gondjukat megoldani. Olyan anyuka is van, aki a kisújszál­lási nevelőotthonban él, míg a gyermeke itt van.- Igazgató úr! Maradjunk még a statisztikánál. Hány cse­csemő jut egy csoportba?- Ez a szám 9,1. Ez jóval magasabb az országos 6,2-es át­lagnál. Ennyi gyermek esik egy gondozónőre. így, ebben az in­tézményben, mivel a munka sokkal több, kevesebb idő jut a személyes foglalkozásra. Itt a gondozónők pótolják az anyu­kát, ők babusgatják, ültetik ölükbe a csecsemőt.- Úgy tudom, a gyermekek kihelyezésében viszont orszá­gosan is elöl járnak.- Igen. Tavaly hetven gyer­meket helyeztünk ki. Ebből ti­zenötöt a vér szerinti szülőhöz. Ez a sikeres családgondozás eredménye, ennyi esetben vált az anya alkalmassá a nevelésre. Tizenkilenc volt a nevelőszülői kihelyezés és 30 az örökbeadá­sunk. Ez például a sokkal na­gyobb, nyíregyházi otthonéhoz képest tízszeres mértékű. Vol­tak családok, amelyek 8-10 éve járták az orvost, megpróbálták a lombikbébiprogramot is, s nagyon örültek, amikor meg­kaphatták végre az új családta­got.- Gondolom, ezt kemény munka volt előkészíteni.- Igen. Kollégáimnak is sok munkája van emögött. Éppen ezért tartom értelmetlennek a csecsemőhalálokat, hiszen az anya lemondó nyilatkozatával hozzájárulhatna az örökbeadás elindításához. A védőnők lát­ják, hogy a nem várt csecsemő­ket milyen brutális, embertelen módon pevelik az anyák.- Milyen módjai vannak az örökbeadásnak?- Egyrészt államigazgatási úton olyan kezdeményezéssel élünk, hogy örökbe adhatóvá nyilvánítjuk a gyermeket, bizo­nyítva, hogy nem alkalmas a család a nevelésre. Másrészt az anya lemondó nyilatkozata alapján nyílik erre lehetőség, Van, hogy bírósági pert indítunk a szülői felügye­leti jog megvonása érdekében, mert alkalmatlannak tartjuk a szülőt. Ebben országosan is elsők voltunk, hiszen míg átlag 2-3 év egy szülői felügyeleti jogos per, addig nálunk ez viszonylag rövid idő alatt lezajlik. Ez an­nak a meggyőzőmunkának az eredménye, hogy a megyei bí­rónők, bírák, elfogadták azt a kérést, hogy ezeket a pereket viszonylag rövid idő alatt foly­tassák le. Tavaly 10 megyében volt összesen annyi megnyert per, mint Szolnok megyében. Ezt a túlterhelt bíróságok ese­tében külön ki kell emelni.- Hogyan látja, csökken-e az örökbefogadások mértéke?- Úgy gondolom, nem, hi­szen aki gyereket akar, az addig megy, míg munkát nem talál, ha ez a feltétele az örökbeadás­nak. Jelenleg 70 igény van bent, akik durván 2 év alatt megkapják a várva várt cse­csemőt. Persze nem lesz mind­egyik szőke, kék szemű és kis­Rozenberszky László:- A férőhely-kihasználtság érdekében az intézményen belül idősek szociális ottho­nát is ki szeretnénk alakítani lány, ahogy ezt az igénylők 60 százaléka szeretné. Ez a munka csak a főorvos úrékkal közösen lehet eredményes.- Említették, hogy 70 száza­lékos a kihasználtság. Hogyan próbálnak ezen javítani?- A 100 személyes otthon­ban szeretnénk kialakítani egy 20-22 férőhelyes idősek szociá­lis otthonát, 4-5 teremmel. Eh­hez 7-8 millió forintot kellene előteremteni. Ennek a műszaki munkála­tait most tárgyaljuk, s a megyei képviselő-testület is rövidesen megvitatja ezt, elvégzik a gaz­daságossági számításokat. Erre lenne igény, s akkor a kihasz­náltság js javulhatna. Daróczi Erzsébet (Fotó: Korényi Éva) Örökbe fogadó szülőkre várnak a fegyverneki állami gondozott csecsemők. A szerencsé­sebbek számára jó esetben durván két év alatt elintéződhet, hogy a múlté legyen a rácsos kis­ágy, a csecsemőotthon emléke, ami nélkül most puszta létük kerülne veszélybe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents