Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-12 / 86. szám
6. oldal Kunsági Extra - Kunmadaras 1995. április 12., szerda Anyakönyvi hírek Házasságkötés: Gyökeres Péter-Botos Eszter, Botos János-Kelemen Mónika mondta ki a boldogító igent az anyakönyvvezető előtt. Halálozás: Gyarmati Im- réné Kiss Mária (1902), Mester László (1911), Szabó János (1954), Tóth Sándor (1942), Fakán Jó- zsefné Nagy Erzsébet (1914), Szőnyi Albert (1910), Kiss Imre (1915) hunyt el. Tavaszi nagytakarítás Az általános iskolában a tavaszi szünetben sem tétlenkedtek, hiszen tavalyi pénzmaradványukból lefestették a táblákat az osztályokban, elvégezték a tavaszi nagytakarítást, valamint az udvaron egy új kerítést is elkészítettek. így a szünet után a megszépült környezetben a diákok is jobban érzik majd magukat, s jöhet az év végi hajrá, hiszen már csak két hónap van az idei tanévből. A magyar nyelv hete A tavaszi szünet előtt természettudományi hetet rendeztek az iskolában, s április 24-től a magyar nyelv hetét tartják. A Zalán-napi futóversenyen közel 600 résztvevő startolt, többségük az iskola diákja volt. Fórum A kerttulajdonosoknak fórumot tartanak, ahol a polgármester és a polgárőrség parancsnoka a kertek őrzésével kapcsolatban kéri ki a gazdák véleményét, hiszen ezzel megakadályozhatok lennének a lopások. Az őrzést a polgárőrség vállalná, ezért a gazdák minimális térítést fizetnének. Április 13-án a Kisújkert, 18-án a Nagykert, 20-án a Nyulaskert tulajdonosait várják a művelődési házba 19 órára. Programok a Házban A művelődési házban hétfőn, kedden, szerdán zongoraoktatás van, csütörtökön a filmklub tagjai találkoznak, a sakk kedvelői kedden és pénteken edzenek Gyarmati Imre vezetésével. Szarka Andrea néptáncot tart, míg szerdán fél 6-tól társastánctanfolyam van. Hétfőnként a nyugdíjasok rongyóka szakköre működik, április 7-től indult a kismotor-vezetői tanfolyam, míg keddenként és péntekenként személygépkocsi-vezetői tanfolyam van. A karámia szakkör is folyamatosan működik. Ebben a hónapban is tart ügyeletet a mozgássérültek, a csökkentlátók és hallássérültek, valamint a nagycsaládosok egyesülete, akik segítenek tagjaik ügyes-bajos ügyeit intézni. Sikeres fellépés Az Őszirózsa népdalkor tagjai legutóbb Gyöngyösön szerepeltek, ahol nagyon szép eredményeket értek el. Májusi előzetes Ez évben is megrendezik a piactéren lévő szabad területen a május elsejei majálist. Természetesen az idén is lesz családi főzés és műsor, melyre várják majd a mada- rasiakat, s a vidékieket is. Anyák napja Az általános iskolások közreműködésével májusban a művelődési házban megemlékeznek az anyák napjáról. Gyermeknap Gyermeknapra fotókiállítással is készülnek majd a településen. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Korényi Éva Nagy család - nagy gond Havi harmincezer élelemre Mindig nagy tisztelettel néztem azokat a családokat, amelyek saját gyermekeik felnevelése mellett állami gondbzottakat is családtagként nevelnek. Ilyen Rostás Sándor és felesége családja is Kunmadarason. Ica asszony egyedüli gyermek volt, s ő maga is saját bőrén tapasztalta az intézeti életet. Pesten volt intézetben, s ekkor a fővárosban dolgozott Rostás Sándor is, s úgymond első látásra egymásba szerettek. így 17 évesen igent mondott a lánykérésre. Ekkor jöttek haza Kunmadarasra apósáékhoz, ahol nagyon szűkösen éltek, hiszen tizennyolcán éltek a lakásban. A Rostás család tizenkettedik gyermeke volt a férj, akinek édesapja munkásember volt, édesanyja a gyerekeket nevelte. Mindannyian dolgoztak, cséplőgéphez jártak aratni, jószágot tartottak. Sándor szoba- festő-mázoló-tapétázó szakmájával el tudott helyezkedni, jelenleg előnyugdíjas. Amikor meghaltak a szülei, ők örökölték a lakást. Azután ahogy jöttek a gyerekek, úgy gondolták, jó volna építkezni. Miután mindig józan életű, dolgos ember volt, fizetését hazaadta, ebből gyűjtöttek az új házra. A feleség szerint hazakerülésük után még nagyok voltak az előítéletek férje cigány származása miatt, mára azonban ez megváltozott. 1962. december 23-án volt az esküvő, ’93 augusztusában megszületett fiuk, Sándor, ’64-ben Ottó, majd ’68-ban Ilona; akik mára már családot alapítottak, s hat saját gyermeket és két állami gondozottat nevelnek. Rostá- séknál jelenleg hat állami gondozott él.- Miért vállalták a nevelésüket?- ’79-ben szültem, az már nem volt betervezve - mondja a feleség -, s hat nap után meghalt a baba. Én ebbe nem tudtam belenyugodni, egy évre rá ideglázt kaptam, s akkor az orvos azt tanácsolta: hozzanak ki gyereket. Férjével megbeszélték a dolgot, s miután neki sem volt ellene kifogása, először Győzőt hozták ki, aki akkor 3,5 éves volt, s most betöltötte a 18-at. Májusban viszik katonának.- Mit szóltak a saját gyerekeik ahhoz, hogy állami gondozottak nevelését vállalták?- Nagyon megszerették őket, azt akarták, vegyük őket a nevünkre, hiszen Győző után jöttek a többiek is; ahogy elkezdett növekedni. így került ide a testvérpár, Pisti, Magdi, aztán Pircsi, Marcsi. Zsoltot azért hozták, hogy a nagyfiúnak legyen pajtása, ám ő sokat elszökött, éppúgy, mint nővére, így tőlük megváltak. Eszenyiné Kádár Éva, a nevelőszülők pártfogója megkereste őket, hogy nem jöhetne-e ide Tibor és két testvére, akik másik nevelőszülőknél voltak, ám ők lemondtak róluk. így jött ide Antival és Marcsival. Házukat úgy alakították ki, hogy a gyerekeknek legyen külön szobájuk, kényelmes otthonuk.- Mennyit költenek havonta élelemre?- Kb. 30 ezer forintot, ám sok mindent megtermelünk, hiszen itt a kert, az állatok. Nehezen élünk, de jól vagyunk, a gyerekek is segítenek a munkákban. A lányok takarítanak, sütni, főzni segítenek, a fiúk pedig a jószágok körül szorgoskodnak. A nagylányok igényeit is próbálják úgy kielégíteni, hogy ne érezzék azt, nem a saját gyerekük. - Remélem, még sokáig nem lesz gond az egészségünkkel - mondja a feleség -, hiszen mi értük élünk, s nem tudom, mi lenne velük, ha innen kikerülnének. Ottjártunkkor a három testvért édesapjuk hazavitte egy hétre, a másik három gyereket nem látogatják. A nagyfiú továbbra is szeretne itt maradni, s ezt anyukája, apukája - hiszen mindannyian így hívják Rostás Sándort és feleségét - természetesen megengedik neki, addig maradhat, amíg jól érzi itt magát. És természetesen ugyanez vonatkozik a többiekre is. Mindig ilyen egyetértésben beszéük meg a család dolgait / „Epülget” az új otthon A Váci Mihály utcában sokan felfigyeltek már Borúzs Imréék készülő házára, amely a mai kor igényei szerint készül, ám a régmúlt technikájával, hiszen vályogból rakták a falat, s nádtető borítja a félig kész épületet. Borúzs Imre karcagi születésű, s ’ 90-ben nősült. Felesége Viszota Andrea, aki Kalocsa mellől került a nagykun fővárosba, ahol a Kinizsi úti óvodában dolgozott óvónőként, amikor megismerkedett élete párjával. Közben a lány szülei Kunmadarasra költöztek, így az esküvő után a fiatal pár is hozzájuk költözött. Néhány év után fogalmazódott meg bennük egy saját otthon építésének a gondolata. A terveket tett követte. A családfő felkereste Németh László kivitelezőt, és elmondta neki, milyen házat szeretne. Imre nádtetős parasztházban nőtt föl, így szerette volna saját otthonát is hasonlóan felépíteni. Ebben partnerre talált a tervezőben s a kivitelezőben. A telket 1992-ben vették az ön- kormányzattól, megkapták a 200 ezer forint szocpol kedvezményt, és 400 ezer forint hitelre is szükség volt az induláshoz. Feltöltötték a területet, majd hozzáláttak a munkákhoz, amiben sokat segített az öcs, Borúzs István is. A családfő öccsével együtt vállalkozó a községben, jelenleg két kocsmát és két vegyesboltot üzemeltetnek. Azért is „épülget” csak az új otthon, mert a vállalkozásba is pénzt kell fektetniük. Egyelőre a földszint készült el, ahol egy szobai hatalmas társalgó, bárpultos konyha étkezővel várja majd a nagy családot, az emelet csak ezután jöhet. A családfő büszkesége a 19 hónapos Andrea, akinek még testvérkét is terveznek. A feleség most angolul tanul, hiszen erre is szükség van az oviban. S hogy mikorra fejezik be az építkezést? Talán 2000-re elkészül. Hét végén kőporoznak, s aztán jöhetnek a belső munkák, hiszen a fűtés 200 ezerbe, a fürdőszoba berendezése 120 ezerbe kerül, így csak apránként haladnak. Persze ez azért is van így, mert most a vállalkozó férj már a fagyiszezonra készül. Hiszen első a munka, mert abból lesz pénz a további építkezéshez. Diákszínjátszók- Büszke vagyok diákjaimra - mondja Zsíros Gábor Az iskola „Ászok” csapata az elmúlt héten részt vett a IV. Weöres Sándor országos gyermekszínjátszó-találkozón Csé- pán, ahol Fazekas Mihály Ludas Matyi című darabját mutatták be, Zsíros Gábor betanításában. A Vadvirág Színpad pedig a Horváth Mária és Gőz Imréné által szerkesztett március 15-ei ünnepi műsorral szerepelt. Ok elismerő oklevelet kaptak, míg az „Ászok” megyénket fogja képviselni a területi döntőn. Mint Zsíros Gábor osztályfőnök elmondta, tavaly a Hófehérke és a hét törpével részt vettek a színjátszó csoportok kun- hegyesi versenyén. Idei pódiumjátékukat pantomimmai tették még pergőbbé. Nem gondolták, hogy ilyen jól fognak szerepelni a versenyen, hiszen második különdíjat kaptak. A jelenetet szeretnék bemutatni a községben is több rendezvényen. A sikercsapat tagjai: Badár Petra, Balogh Aliz, Bartha Zsuzsanna Erika, Erdei Tamás József, Eszenyi Éva, Gőz Anita, Guba Áron, Győri Agnes, Kálmán Dóra, Kálmán Zsolt, Katona László, Papp Péter Kálmán, Pető Éva, Rabat in Roland, Szűcs Viktória, Új László. Sokan megállnak ez előtt a most készülő új ház előtt, hiszen a nádtető ritkaságnak számít még ezen a településen is Sikeres bál az ovisokért Nemrég tartotta a Csokonai úti óvoda a művelődési házban a „Mozogjunk az egészséges holnapért” elnevezésű alapítványi bálját, melyhez Géléi Jó- zsefné igazgatónő ingyen adta oda a termet - ezzel isi támogatva e nemes célt. A három óvónő: Ladányi Jánosáé, Tolvajáé Nagy Marianna és Tóthné Pápai Mária gondoskodott a műsorról is, hiszen az ovisok aerobic- és dalos-játékos-tán- cos füzérrel kedveskedtek a 210 felnőttnek, akik belépőjegyük árával járultak hozzá az alapítvány vagyonához. Mondhatni, megmozdult a község is, hiszen a napközi konyhán főztek, birkát adott Ladányi János és az Agromü- szol, segített még a Madarasi Kenyér Kft., Szabóné Király Katalin, Máté Lajos, a Fortuna ABC, a Kunhús. A szülők süteményt sütöttek, tombolatárgyakat hoztak. így minden együtt volt ahhoz, hogy sikeres legyen a bál. Karcagi Nagy Zoltán és Andy műsora után a talpalávalóról Márki Sándor és zenésztársai gondoskodtak. A szolnoki Night and Sun Utazási Iroda vezetői, Bukta Józseféi, Nagyné Nagy Katalin egy 6 napos párizsi utat ajánlottak fel a tombola főnyereményeként. Áz óvónők elmondták, hogy a bevételből meg tudják venni a gyerekeknek az erőt, állóképességet fejlesztő Asco-játékok közül a 70 ezer forintos Edra-készletet. Emellett hangszerekre, valamint a gyerekek úszásoktatására is futja. Az udvaron szeretnék bővíteni a természetes anyagokból készült játékok sorát. Bizonyára ez is sikerül majd a gyerekek, a szülők, óvónők nagy örömére, hiszen a szűkös költségvetésükből erre nem futotta volna. Az alapítvány számlaszáma: 455-98302-01884, melyet a Tiszafüredi Takarékpénztár Kunmadarasi Fiókja vezet. Az állami erdő felügyelője Kunmadaras határához 200 hektár erdő tartozik, mely a Ne- fag Rt. Szolnoki Erdészet kezelésében van. Egy éve Magyar István itt a kerületvezető erdész, akihez még a tiszaigari arborétum, a Tiszaörs-Tisza- igar község határához tartozó erdő is tartozik. Az erdész 11 éve dolgozik a szakmában. Pályaválasztáskor az agrár- és erdészeti pálya vonzotta, s azért választotta az utóbbit, mert az annyival jobban tetszett. S talán azért is, mert az erdőben szórt fény van - indokolta döntését. Jelenleg Sopronba jár vadgazdálkodási szakra. Hobbija a vadászat, a tiszaszentimrei Aranykalász Vadásztársaság tagja, s még előtte áll a rekordtrófea kilövésének. Az erdészt a helyi erdő állapotáról kérdeztük:- A madarasi erdő 3 tömbben helyezkedik el a község határában, a fák alapkora 30-50 év, így még fiatal. Jellemző fafajták a kocsányostölgy, a juhar és a szil. Itt befejeződtek az erdőfelújítások, kimondottan telepítést nem végeznek. Átadott erdőként van nyilvántartva, pótlása, művelése befejeződött. Jelenleg művelő, fahasználati vágások, tisztítás, hektáronkénti tőszámszabályozás, mikroklíma kialakítása folyik, melynek a termelésirányítását ő végzi. A fakitermelő munkát erdőművelő és fakitermelő vállalkozók végzik. Itt is gondot okoznak a falor pások, mint az országban bárhol. Ez csak akkor válik ténnyé, amikor már elvitték, így az erdő védelme a rendőrség és az erdőgazdaság közös dolga. Jelenleg ilyen feltételek mellett a lopást nem mindig sikerül megakadályozni. Az anyagi lehetőségekhez mérten elvégzik mindhárom településen a fenntartási munkákat. A madarasi erdőben még 30-50 erdőben lesz vágásforduló, mert a kocsányostölgyek ezt 80-100 éves- A kivágott tűzifát értékesítjük - mondja az erdész korukban érik el. Itt nem csökkent a Nefag kezelésében lévő erdőterület, s nem volt igény még úgynevezett magánerdők szakmai irányítására, erdőművelési, fahasználati feladatok ellátására. A kunmadarasi polgármesteri hivatal minden évben pézt áldoz arra, hogy a község közterei gondozottak legyenek. így van ez az idén is, a hivatal alkalmazottjai már szépítik a települést. Ottjártunkkor a tava- sziasra fordult időjárás kedvezett a fűnyírásnak, a fametszésnek, melyeket először a polgármesteri hivatal és az általános iskola előtti parkban végeznek el a dolgozók. Májusra már a virágpalántákat is kiültetik, ezzel is esztétikusabbá téve a község legforgalmasabb közterületeit. A gszépülő parkban az emberek is szívesebben ülnek le beszélgetni.
