Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-12 / 86. szám

1995. április 12., szerda Kulturális Panoráma 5. oldal A tévé képernyője előtt Korunk egyik „betegsége”: egyre nehezebben tudjuk el­viselni egymást. Ha valakit nem érzünk azonosnak ve­lünk vagy hasonlónak, főleg gondolkodásban, jellemben vagy egyéb vonatkozásban - a különbözőségnek számtalan formája lehetséges, belső és külső nyugtalanít, idegesít bennünket, vagy egyszerűen gyanússá válik az illető vagy a kérdéses jelenség. Másság és türelem A másság egyedi esetei mellett persze léteznek tipi­kus eltérések, amikor általá­nosítható tulajdonságok ké­pezik tartalmát. így például lehet az szellemi vagy testi fogyatékosság; azok az em­bertársaink, akik olyan képes­ségeknek vannak híjával, amelyekkel az egészségesek természetszerűen rendelkez­nek. Jóllehet az ő másságuk elviselésének nincsenek ér­zelmi - ellenszenves - akadá­lyai, mégis többféle problé­mát vet fel - az egészségesek oldaláról. Még az esetleges rokonszenvek ellenére is! Nehezen tudunk, tudnak egyesek megbarátkozni a gondolattal, hogy azok is éppúgy emberek, mint mi, éppúgy joguk van a teljes élethez, lehetőségeik szerint, akárcsak nekünk - nemcsak elviselni, de befogadni is kö­telességünk őket. Mindezt azért említem be­vezetésképpen, mert egy most induló amerikai tévéfilmsoro­zat - Az élet meg tovább - éppen erre akar, a másság el­fogadására figyelmeztetni egy szellemi fogyatékos fiú kö­zösségbe illeszkedésének vonzó ábrázolásával: hogyan fogadják be őt maguk közé osztálytársai, hogyan válik Dugó élete egyre gazdagabbá, e^yre teljesebbé , a türelem, a . megértés, a szeretet légköré- ” ben, a megélhetési gondokkal küszködő család tagjaként. Mert más ez a család, mint a Jockyé, ez csak egy átlag amerikai család, világa szinte kiáltó ellentéte annak, amit a Dallas-beli famíliában látha­tunk, s ezért emberibb s hite­lesebb is, jóllehet már az első részben tapasztalhattuk benne az amerikai filmekre olykor jellemző édes érzelmességet az érzések kifejezésében. Hu­szonkét alkalommal találkoz­hatunk Dugóval meg a család­jával, mindig vasárnap este, és mindig a kettesen. Másság és tolerancia (tü- relmesség) - gyakorta előfor­duló fogalmak napjainkban. Sok szó esik róluk, többnyire igényként, és nem megvaló- sultság tekintetében. Leg­utóbb Friderikusz talk- show-jának is ez volt a tárgya, egy igen kirívó vagy talán ki­hívó másság, olyan nők sze­repeltek, akik nőket szeret­nek, holott - mint azt egy megkérdezett férfiú, az utca embere is mondotta - az volna természetes, hogy nő férfit, férfi nőt szeressen. Ha egy nőről kiderül, hogy lesz­bikus, azaz szerelme tárgyát saját nemében leli meg, az sokak szemében gyanússá vá­lik, attól idegenkednek, a tár­sadalom egy része nehezen viseli el őket. Ezért aztán cél­szerűbb is az efféle kapcsola­tokat titokban tartani. Ám akik szombaton este a kame­rák elé ültek - bár arcukat megmásították, hangjukat pe­dig eltorzították - nagy bátor­ságról tettek bizonyságot: nyíltan beszéltek a számukra természetes érzelmi-szexuális kapcsolataikról. Sőt, akadt, aki hivalkodott női casanova- ságával, hódításainak glóriá­ját fonva feje köré; aki azzal büszkélkedett, hogy varázs­szavának a megszólított nők 90 százaléka nem tudott ellenállni. Hallhattunk e másság megszületésének okairól - szerelmi kifáradás a házasságban, váratlan esemé­nyek -, igazi okát azonban a szakirodalom sem ismeri. S volt, aki a magasabbrendű ér­zések közé sorolta a leszbi- kusságot. A show elkerülte ugyan a szexuális intimitáso­kat, mégis az lehetett az érzé­sünk, hogy az elhangzott tör­ténetek inkább illettek volna egy délutáni pletykaparti kö­rébe, avagy egy csámcsogó bulvárlap hasábjaira, semmint országos nyilvánosságra. Merthogy ki kit szeret, az ki- nek-kinek magánügye, amel­lett, hogy szíve joga is. Nem példát mutatni, csak mutatni akartunk néhány ese­tet - mentegetőzött az érde­kesség utáni hajszában min­denre képes műsorvezető, ám félő, hogy olyan hatást is si­került elérnie, főleg kevésbé felvértezett fiatal nézőben, amelyet nem kalkuláltak be előzetesen. A mássággal meg­ismerkedhettünk ugyan, de aligha lettünk ezáltal tolerán- sabbak vele szemben, mert normálisnak mondható-e az a szerelmi kapcsolat, amely eleve kizárja a gyermekáldás természet kínálta lehetőségét- az anyaság örömét a nő éle­téből? Figyelmet egymásnak Más, de továbbra is a más­ságról, melynek talán legkö­zönségesebb megjelenése a véleménycserében tapasztal­ható, amikor is ugyanarról a dologról másnak más a véle­ménye, eltérően vélekednek. Bizony ilyenkor is elkél a to­lerancia, a másik gondolatá­nak tiszteletben tartása. Nincs annál lehangolóbb, mint ami­kor az egyik félnek semmi tü­relme a másikhoz, beszéd közben szavába vág, letor­kolja, elnémítja. Ahogy az a sportról szóló vitaműsorban történt szombat délután, ami­kor is Végh Antal és Puskás Öcsi vívta különös meccsét a szavak „zöld gyepén”, durván be-betartva egymásnak.. Igaz, mindez .a Nyitott száj című Juszt-műsorban történt, de a nyitott száj sem jelentheti azt, hogy két ember ne tisztelje egymás véleményét. Türelem - olykor némelyik tévériporterre, kérdezőre is ráférne a nagyobb figyelmes­ség alanyával szemben. Nincs annál idegesítőbb ugyanis, mint amikor a riporter szünte­len belevág partnerének sza­vaiba, különösen akkor, ha az alany nem abban az irányban fejti ki gondolatait, mint ahogy azt a kérdező előzőleg tervezte és szeretné. Nem számít, okosat mond-e az il­lető, nem engedi kibontani vé­leményét. Hisz ő tudja, ő az „okos”, hová is kell eljutni, ahogy kitervelte, ahogy ki­gondolta a beszélgetés mene­tét. Van, aki csak közbeko­tyog azért, hogy fitogtassa ér- telmességét, hadd lássa a néző, hogy ő is ért ám a dol­gokhoz. S közben nem veszi észre, hogy feleslegesen töri meg a gondolkodás folyama­tát. A másikkal szembeni tü­relem a képernyőn nemcsak illendő, de egyenesen köte­lező - lenne. Röviden Változatlanul érdekes, „édes” Kepes András Desz- szertje. Ez a kötetlen társalgás a fehér asztal mellett, amely­nek azért van úgynevezett ve­zértémája. Ezúttal a tehetség, a zseni fogalmát járták körül, de hála Marx György nyitott­ságának, a tudósi gondolko­dás mikéntjét is megismerhet­tük, az igen-nem válaszokat kerülő, a kérdéseket kereső, magyarázatokkal szolgáló magatartást. Verebes István is- ő a művész szemszögéből vizsgálta a zsenialitást - hiába próbálta kategorikus vála­szokra kényszeríteni a fizi­kust, például hit dolgában, hogy hiszi-e Istent avagy nem, ő ekkor is kikerülte gondolkodó módjára az egy­szerűsítő igent avagy nemet. Kepes jól választja meg asz­taltársait, s végtelenül türel­mesen kíváncsi. Valkó Mihály Óvónőképzés után váltások Hogyan tovább, Hajnóczy? Karcagi iskolások Székelyföldén Karcag és Székelykeresztúr kö­zött többéves a testvérvárosi kapcsolat. A Györffy István Ál­talános Iskola és a keresztúri Petőfi iskola között is rendsze­res a cserelátogatás. A karcagi kórus a hét végén járt kint. A harminc diák és tíz felnőtt kö­zül többen nem először voltak a testvérvárosban, mégis sok újat láttak az öt nap alatt. A vendéglátó családok nagy szeretettel fogadták őket, és számos programot szerveztek a kis csapatnak. így szombaton eljutottak a parajdi sóbányába, jártak Szovátafürdőn, Farkas­lakán, Szejkén és Székelyud­varhelyen. Menet közben meg­koszorúzták Tamási Áron és Orbán Balázs síremlékét. Este a felnőttek az ottani pedagógu­sokkal találkoztak, a gyerekek pedig a családokkal töltötték az időt. Vasárnap a református templomban az istentiszteleten ifj. Nagy Kálmán kunhegyesi lelkipásztor szolgált, s szólt az erdélyi barátságról, a szétszórt magyarság helyzetéről is. Antal Zoltán erdélyi lelkész szavai után a zsúfolásig megtelt temp­lomban felcsendült a györffy- sek éneke. Délután ismerkedtek Keresztúrral, majd hétfőn vé­gigjárták a hajdani magyar ha­tár menti területet. Kedden tér­tek haza. A látogatást a keresztúriak májusban viszonozzák. Tiszaföldváron, a Hajnóczy Jó­zsef Gimnázium és Humán Szakközépiskola padjait közel 500 diák koptatja, akiket 55 ta­nár oktat. Hogy honnan érkez­tek a tanulók? Jószerével a me­gye egész területéről: Karcag­ról, Jászberényből, helyből, Szolnokról, Cibakházáról, Kunhegyesről, Szajolból. Két éve, 1993-ban szaknyelven szólva kifutott az utolsó óvodai osztály, miután közel ezer kö­zépfokú végzettségű óvónőt képeztek. Tudták azt is: vidé­ken egy gimnázium aligha áll meg a lábán, így valamilyen szakközépiskolai képzés is szükséges. Nem beszélve arról, hogy az 1947-ben létesült gim­náziumban megvolt a szellemi, pedagógustőke a továbblépés­hez. Akkor még Huszár László, azóta már nyugállományú igazgató úr vezetésével körül­néztek: a következő években milyen végzettségű érettségi­zettekre lenne szükség. Mivel korosodik, öregedik és sajnos sokszor magányosodik a lakos­ság, az egyedül élő emberek a szociálisasszisztens-képzés mellett döntöttek. Ez egy új szakma, ha úgy tetszik, hivatás: nem beszélve arról, hasonló is­kolatípus csak Egerben van. Először 1989-ben jelentkez­hettek ebbe a szakközépiskolai osztályba, és a képzést öt évre tervezték. Érdekes, hogy a pá­lyázók döntő többsége lány, de évfolyamonként néhány fiú is akad. A négyéves képzés, érett­ségi után még egy év követke­zett. Az is igaz, mindenki nem vállalta az 5. évet, hiszen vol­tak, akik érettségi után egye­temre, főiskolákra kerültek, mások egyéb területen helyez­kedtek el, szakmát váltottak. De a zöm maradt: az 5. évre is, ahol sajátos tárgyak alkották a képzést. 1990-től pedagógiai szakközépiskolai osztály is kezd, ez a képzés szintén öt­éves, amely végén a 19 évesek pedagógiai asszisztensek lesz­nek. 1993-tól megint váltás kezdődött: az iskola bekapcso­lódott a világbanki programba. Ez szakmacsoportos oktatást je­lent, és az intézmény a humán szakmacsoporthoz csatlakozott. A diákok egyszerre bizonyos egészségügyi, szociális és pe­dagógiai ismereteket is szerez­nek. Látszólag úgy tűnik, rosz- szabbul járnak a gyerekek, a va­lóságban nem, hiszen majd ké­sőbb szakosodhatnak a peda­gógiai, esetleg a szociális, il­letve az egészségügyi szak­mákra. Ez érettségi után mint­egy 1,5 év lesz: a pedagógus és a szociális szakmát az iskolá­ban tanulhatják, az egészség- ügyit Kecskeméten. Békéscsa­bán. Beindult 1992-ben a hat- osztályos gimnáziumi képzés is, és ebben az oktatási formá­ban már három osztály van. Természetesen nem hiányzik a gimnáziumi osztály sem: ez matematika és idegen nyelvi pluszt ad. Tavalyelőtt még egy sajátossággal gyarapodtak: en­nek az osztálynak a fele közbiz­tonsági képzésben részesül. (Hasonló gimnáziumi képzés három van a megyében.) Ter­mészetesen együttműködve a rendőrséggel. Ez a jelen, és ta­lán egy ideig a jövő is. Ami tény, ősztől négy osztály kezd. Két világbanki szakközépisko­lai, újabb hatosztályos és egy úgynevezett gimnáziumi osz­tály. Amelynek egyik része közbiztonsági, a másik mate­matika, idegen nyelvi tagozatos lesz. Hogy azért a továbbtanulásra is gondoltak, és nem is akárho­gyan, mutatja a szakminiszté­rium legutóbbi táblázata. Itt a főiskolákra, egyetemrkre fel­vettek rangsorában az ország 117 gimnáziuma és szakközép- iskolája között a megyebeli társintézetek közül a legelőke­lőbb hellyel dicsekedhetnek; ti­zenkilencedikek. Igaz, voltak már 8-ll.-ek is, és mindent megtesznek azért, hogy ha­gyományaiknak megfelelően előbbre léphessenek. D. Sz. M. POROTHERM® N+F kisebb energiaáremelés! Ha Ön döntés előtt áll, miből építse házát gyorsan és takarékosan, leg­jobban teszi, ha a POROTHERM® nutfederes téglarendszert használja. E téglák kialakítása gondos tervező- munka eredménye, a hagyományos technológia előnyeit a kor legújabb vívmányaival ötvözi. Az ún. nutfederes megoldásnál a téglák oldalt ho­ronnyal és eresztékkel kapcsolódnak egymáshoz, így a függőleges illesztéshez nem kell habarcsot használni. Rendkívül jó a hőszigetelő képessége. H'il HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. H-1502 Budapest, Pf: 384 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 Télen jól tartja a meleget, nyáron óv a túlzott fel- melegedéstől. Mindent összegezve: • 28%-kal kevesebb fűtési energiát használ • 57%-kal kevesebb a felhasznált habarcs­mennyiség • 38%-kal rövidül az építési idő A POROTHERM® N+F téglarendszerrel az építkezés nemcsak takarékos és gyors, hanem természetbarát is. Kitűnő lakóklímát biztosít családjának, akikért építkezésbe kezd. r-.................................................................................... I Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. I « Név:.................................................................................. 10. Cím: magánvásárló tervező kivitelező ö I I ező I __I Hu ngária Wienerberger Téglaipari Rt. 1502 Budapest, Pf: 384 I Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 l Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni!

Next

/
Thumbnails
Contents