Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

995. április 11., kedd Hazai Tükör 3. oldal Az élet megy tovább _ ✓ T elefoninterjúnk Göncz Arpádnéval /asárnap este a kettes csator- lán vetítette a televízió „Az let megy tovább” című ame- ikai filmsorozat első részét, .mely egy fogyatékos gyere- .et nevelő család hétköznap- ait mutatja be. A sorozat sike- ét Nyugaton a Daliáséhoz ha- .onlították. Abban, hogy Ma­gyarországon is láthatjuk, tagy szerepe van köztársasági dnökünk feleségének, a Ké- 'en fogva Alapítvány elnöké- tek, Göncz Árpádnénak, akit elefonon sikerült meginterjú- /olnunk.- Hogyan került a film Ma­gyarországra?- Közismert, hogy van egy Down-kórosokat támogató alapítványunk, a Kézenfogva. Több mint egy évvel ezelőtt a Soros Alapítvány New York-i képviselőivel beszélgettünk a fogyatékosokról, arról, hogy mit kellene tenni, hogy az ügyüket segítsük. Szó volt ar­ról is, hogy Amerikában egé­szen másképp viszonyulnak az emberek a fogyatékosok­hoz, ismerik a problémáikat, és segítik őket. Kiderült, hogy ott is sokat változott az embe­rek szemlélete azóta, amióta bemutatták ezt a filmsoroza­tot. Fölmerült, hogy miért nem vetítjük itt is. Végül - mivel nekünk nem volt rá pénzünk - a Soros Alapítvány vette meg a jogot a Kézen­fogva Alapítványnak, és így került a televízióba. Kiderült az is, hogy az összes jelentős nyugati országban vetítették a sorozatot, és mindenütt na­gyon jó visszhangja volt. Ösz- szesen hatvan rész készült el, ebből huszonkét rész van most szinkronizálva, és én nagyon boldog vagyok.- Miért fontos, hogy itthon is bemutassák?- Mert a film által a kívülál­lók is rájönnek, hogy milyen nehézségek adódnak a fogya­tékost nevelő szülők életében. A film arról is szól, hogy fi­gyeljünk ezekre a sérült embe­rekre, segítsük őket. Ebből a szempontból a televízió nagy hatalom, mert beviszi a témát a családi körbe. A filmsorozat kapcsán sze­retnénk beszélgetéseket tar­tani a televízióban a témáról. Tehát várjuk a televízióba azoknak a levelét, akiknek bármilyen kérdésük, gondola­tuk van a sorozat kapcsán. Szeretnénk a figyelem közép­pontjában tartani a témát, és beszélni róla. A fogyatéko­soknak segítséget adni, a kívülállóknak pedig elmon­dani, hogy mit is jelent a fo­gyatékosság. P. É. Új szerepben a Lungo Drom Farkas Flórián a Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Ci­gányszövetség elnöke. 1957. szeptember 4-én született Ti- szaroffon. Az iskolái elvégzése után az építőiparban dolgozott, s már 1982-ben bekapcsolódott a roma közéleti munkába. 1985-ben az országban elsők között lett cigány családsegítő a szolnoki városi tanács szociál­politikai osztályán, s egy évvel később már a megyei cigány koordinációs bizottság tagja­ként dolgozott. 1987-ben bevá­lasztották az Országos Cigány­tanácsba, fél év múlva a tanács titkára lett. 1989-ben alakult meg a Magyarországi Cigá­nyok Demokratikus Szövet­sége, amelynek főtitkárává vá­lasztották. 1990-ben szolnoki székhellyel hozta létre a Lungo Drom (Hosszú Út) nevű roma szervezetet, amelynek előbb fő­titkára, később elnöke lett. A Lungo Drom 1991-ben alapító­ként részese volt a Roma Par­lament létrehozásának. Farkas Flóriánt a roma csúcsszervezet ügyvezető titkárává választot­ták. Mindeközben négy éven át a cigány kisebbséget képviselte szószólóként Szolnok önkor­mányzatában. 1994 óta a Ki­sebbségi Kerekasztal szakértő­jeként dolgozik. A vasárnapi cigány országos önkormányzati választások egyértelmű győztese lett a Lungo Drom. Farkas Flórián elnök szerint ez nem csupán a helyi, hanem a tizenkilenc me­gyei Lungo Drom választási szövetségének a győzelme.- A mostani választási győ­zelem utáni örömöt hamaro­Farkas Flórián san felváltják a sokasodó gondok. Melyek az első, leg­fontosabb feladatok?- Első és legfontosabb teen­dőnk, hogy ötvenhármán elvo­nuljunk, és nyugodt körülmé­nyek között létrehozzunk egy jól átgondolt, válságkezelő csomagtervet. Ennek konszen­zuson kell alapulnia, ez a felté­tele annak, hogy átadjam a mi­niszterelnöknek.- Ez mindenképpen azt je­lenti, hogy partneri viszonyba kell kerülniük azokkal, akik­nek az eddigi munkájával esetlegesen nem voltak meg­elégedve. Hogyan készülnek a közéleti szerepre?- A Lungo Drom eddig is je­lentős szerepet töltött be a roma politikai társadalomban, és mindent megtettünk, hogy köl­csönösen elfogadjuk egymást a többség és a kisebbség viszo­nyát illetően. Az Országos Ki­sebbségi Önkormányzat létre­hozásával egyidejűleg más lett a magyarországi cigányság po­litikai pozíciója, mert a politi­kai szférán és struktúrán belül fog működni, nem pedig kívül, mint eddig. Az OKÖ a cigány­ság ügyeiben az egyetlen bele­szólási és döntési helyzetben lévő testület, ugyanakkor a kormánynak és a parlamentnek politikai partnere is. Nem keve­sebb ez, mint a magyarországi cigányügy országos intézmé­nyesülése.- Ezen, gondolom, nem va­lamiféle kisebbségi autonóm kormányt kell értenünk.- Természetesen nem. A je­lenlegi kisebbségi törvényt ha­ladéktalanul módosítani kell, hiszen a jelenlegi sem gazdasá­gilag, sem politikailag nem felel meg az európai normák­nak. A törvényben fellelhető anomáliák miatt igazi érdemi munkát a helyi kisebbségi ön- kormányzatok alig tudnak vé­gezni. Őszre a parlamenti kép­viseletünket. is meg kell olda­nunk, és rövid időn belül kije­löljük az ombudsmant is. Arra törekszünk, hogy a többségi társadalommal és azok vezetői­vel partneri viszonyt alakítsunk ki, hiszen a problémáink közö­sek, annak ellenére hogy a ci­gányságot nagyon sok plusz te­her sújtja. Az országos önkor­mányzat feladata a koordinálás és a szakszerű segítségnyújtás lesz. Ehhez természetesen szá­mítunk a többség segítségére mind szakmailag, mind politi­kailag. A Lungo Drom eddig is igénybe vette szakértők segít­ségét, és úgy gondolom, hogy ezután is számíthatunk a ben­nünket segítők munkájára.-csá­A tudásból sikert hegesztettek Manapság, ha az oktatás a téma, mindenkinek a tandíj bevezetése, a pedagógusok alulfizetettsége jut eszébe. Most azonban nem erről lesz szó, inkább bemutatunk há­rom szolnoki fiatalembert, akik szakmájuk legkiválóbb tanulói közé tartoznak. A különböző szakmák tanulói évizedek óta versengenek a Ki­váló Tanuló címért, s a szolno­kiak szinte minden versenyen előkelő helyezést érnek el. Legutóbb a Baross Gábor Szakmunkásképző Intézet há­rom diákja, Antal László, Gyöngyi Ferenc és Kiss József képviselte Szolnokot a hegesz­tőtanulók országos versenyén. S mint tavaly, az idén is szép eredménnyel tértek haza a szolnokiak: József második, László hetedik, Ferenc pedig ti­zenhatodik lett az induló negy­vennégy diák közül. Ez a szép eredmény egyaránt bizonyítja tudásukat, oktatóik, Kiss György és Tóth Károly munká­ját, s természetesen - iskolájuk mellett - a Ganz Ansaldo cég A szakma legjobb tanulói a tudásból sikert kovácsoltak, pontosabban hegesztettek. Balról jobbra: Gyöngyi Ferenc, An­tal László és Kiss József. fotó: korényi támogatását, amely minden gyakorlati feltételt biztosított számunkra. A verseny tétje a szakmun­kás-bizonyítvány megszerzése volt, s ez az első tizenöt helye­zettnek sikerült is. Feri csupán egy pont híján maradt le a bizo­nyítványról. Számára azonban nem kis elégtételt jelenthet, hogy gyakorlati munkája oly­annyira elnyerte a vizsgáztatók tetszését, hogy valószínűleg or­szágos minősítést kap érte. A fiúk - akiket szinte biztos mun­kahely vár a Ganz Ansaldónál - szeretnék megszerezni az érett­ségit, s a technikusi képesítést is. Ennek elérése pedig, eddigi eredményüket és tehetségüket nézve, aligha tűnik kétséges­nek. -csr­Vasutassztrájk Kérdéses az időtartama A vasutassztrájk időtartamáról csak április 13-án, csütörtökön határoznak a Mozdonyvezetők Szakszervezetének küldöttgyű­lésén, melyen képviselteti ma­gát a másik két vasutas-szak­szervezet is. A kérdésről addig is folynak az egyeztetések - tá­jékoztatta az MTI-t tegnap Bor- sik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke teg­nap elmondta, hogy a sztrájk időtartamáról jelenleg két el­képzelés van a szakszervezetek között. Az egyik szerint há­romnapos munkabeszüntetésre kerül sor, míg a másik elképze­lés az, hogy addig sztrájkolná­nak a vasutasok, amíg meg nem születik az új kollektív szerző­dés. A munkát a tervek szerint a szakszervezetek április 19-én, éjféltől szüntetik be. (MTI) Eladták az Expresst Sikerrel fejeződtek be az Express újság privatizációjáról szóló tárgyalások. A kanadai Hebdo cég kétmilliárd forintért vásárolhatja meg a lapot - je­lentette be hétfőn Suchman Tamás privatizációs miniszter és John MacBain, a Hebdo el­nöke. A mindkét fél számára kielégítő megállapodás a befek­tetők Magyarországba vetett bizalmának újabb jele - érté­kelte a megegyezést a privati­zációs miniszter és a Hebdo. (MTI) Gyárat épít a Stollwerck Augusztusra elkészül Székesfe­hérváron a Stollwerck Budapest Kft. 30 millió márkás beruhá­zással épülő új édesipari üzeme - jelentette be tegnap sajtótájé­koztatón Fredrick Rothhaar ügyvezető igazgató és Zentai László vezérigazgató. Elmond­ták, hogy a volt szovjet helikop­ter-leszállópálya közelében épülő üzem 212 új munkahelyet jelent a környékbeliek számára. Keddi Jegyzet Vándorúton a csomag Megy a csomag vándorútra. Nem telt el egy hónap a március tizen- kettedikei „fekete vasárnap” óta, s a kormány a stabilizációs tör­vénycsomagot - amely 21 törvény módosítását indítványozza az Országgyűlésnek - az elmúlt hét végén már el is juttatta a képvise­lők kezébe. A kényszerlépéseket előbb-utóbb meg kellett tenni, élesben folytatódhat a vita az ország rendbetételét szolgáló restrik­tiv intézkedésekről. Július elsejétől a törvények jelentős részénél új időszámítás kezdődik, ami - a kormányfő meggyőződése szerint - a fordulat évét is jelentheti a magyar gazdaság és az anyagilag meg­lehetősen „kivérzett” társadalom számára. A társadalom számára, amelynek legkisebb, de legfontosabb tar­tópillérei - a családok - az egykori, erőteljes dór oszlopokból mára egyre jobban korinthosziakká karcsúsodva, jócskán roskadoznak a rájuk rakódó terhek alatt. Érthető módon a kormánycsomag szoci­álpolitikai elemei foglalkoztatják leginkább a közvéleményt. Nem véletlenül keltettek országra szóló riadalmat és felháborodást a kedvezményelvonások hírei, hiszen túl a jóléti és szociális ellátás rendszerének drasztikus szűkítésén, a bejelentés módja is sokkolta a társadalmat. Az ezzel kapcsolatos mea culpázás a kormány részé­ről megtörtént - megyénkben legutóbb a Jászapátiban tartott nagy­gyűlésen magyarázta a történteket az MSZP frakcióvezetője -, ám ez eső után köpönyeg, hiszen a polgárok többsége hiszi is meg nem is, hogy mindössze a gazdag családok vékony rétegét érintik a megszorítások. E meggyőződésük megszilárdításában szerepe van a hónapról hónapra tapasztalt életminőség-romlásuknak, az ellen­zéki pártok vagy a „még futottak” kategóriába tartozó országveze­tők által szolgáltatott médiahíreknek. Hogyan értelmezze például a közvélemény a lemondott népjóléti miniszter napokban közzétett nyilatkozatát, miszerint a vezetése alatt álló tárcának is volt a szo­ciális ellátó rendszer átalakítását célzó programja, csak a PM-ben ezt nem vették figyelembe. Megy a csomag vándorútra. A sarokszámok adottak, amit a szakszervezetek is elfogadtak - a társadalmi párbeszéd érdekében rákényszerültek erre? -, ami nem is baj, hiszen az igazság mindig a részletekben rejlik. Ez esetben pedig - mondja az MSZOSZ - az ál­taluk asztalra tett szociálpolitikai csomag alternatívái igazságosabb és arányosabb közteherviselést ígérnek a kormány javaslatainál. Kezdődhet hát az iszapbirkózás az egyéni rászorultsági elv kölcsö­nös elfogadása mellett. El kell dönteni, hogy a jelenleg mintegy kétmillió, családi pótlékra jogosult gyermek közül kik kaphatják tovább a járadékot? Megtartható-e az egy-, kétgyermekes egyedül­állóknál, a három- és többgyermekeseknél, a tartós beteg, fogyaté­kos gyermekek, illetve nyugdíjas vagy munka nélküli családfők esetében. Ezek mind fontos részlet- (az érintetteknek lét-) kérdések. A kormánycsomag rendező elvként tartalmazza: családi pótlékban azok a családok részesülhetnek, amelyek egy főre jutó bruttó havi jövedelme az igénylést megelőző évben nem volt több 25 ezer fo­rintnál. Mindennemű szegénységi küszöb meghúzásánál ugyanak­kor még sokáig lesz gond: a bevallott és a tényleges jövedelem - gondoljunk csak a 900 ezer kisvállalkozóra - közötti különbség el­lenőrizhetetlen. De a magánszektor alkalmazottainak bérét is „ru­galmasan” lehet hozzáigazítani az éppen aktuális hivatalos jövede- lemszint-határhoz. E játék - amelyre ellehetetlenülő helyzetük miatt egyre többen kényszerülnek, s amely a legkártékonyabb „pilótajáték” össztársa­dalmi szinten - mindaddig fennmarad, amíg nem indul meg a tény­leges gazdasági növekedés. Ez utóbbihoz pedig létfontosságú a stabilitás. A kormány célul tűzte ki mindkettő egyidejű megvalósí­tását. Ezzel heroikus küzdelembe veti magát. Nincs más megoldás, mint a vándorútra induló csomag, a szükség szülte, alku tárgyát nem képezhető sarokszámaival. Bízni kell(ene) ugyanakkor a kial­kudott részletekben: a szociálpolitikai és egyéb csomagrészek nyár közepére már jogszabályokban is megjelenő rendelkezéseiben. A társadalmi békét jelentő lojalitás, vagy sztrájkhullámok. Választ- hatnaka polgárok. Simon Cs. József A hajógyári végkielégítésre várók reménye: Egyezség, pereskedés nélkül A tiszafüredi Ganz Danubius Daru- és Gépgyár Rt. 1991-es látványos összeomlása közel ezer dolgozó sorsát határozta meg. Nagyon kevesen találtak munkát Tiszafüreden, s voltak olyanok is, akik ingázóként he­lyezkedtek el. A többség - főleg a lakatosok, a hegesztők és az esztergályosok közül - munka- nélküli lett. Több mint négyszá­zan „szerencsésnek” vallhatták magukat, amikor egy év várako­zás után, 1993 tavaszán hozzáju­tottak végkielégítésükhöz. Nem így az a 248 dolgozó, akiknek az új kollektív szerződés érvénybe lépése előtt — 1991. június 11. - mondott fel a részvénytársaság, mert ők ettől is elestek. Nem voltak hajlandók azonban bele­nyugodni sorsukba, s még 1991 Bővül az adásidő Jelenlegi háromórás adásidejét további néggyel bővíti a Ma­gyar Rádió Debreceni Körzeti Szerkesztősége - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Szentágotai Attila stúdióve­zető. Jóllehet az új adásrend csak májusban jelentkezik, ezen a héten háromnapos próbaadással mérik fel egyrészt saját felké­szültségüket, másrészt azt, ho­gyan fogadják a rádióhallgatók a 103,5 megahertzen reggel 6-tól 13 óráig jelentkező helyi stúdió műsorát. A debreceni rá­dió háromnapos, megnövelt idejű próbaadására szerdán, csütörtökön és pénteken kerül sor. őszén megalakították hitelezői választmányukat, kifejezetten azzal a céllal, hogy megkapják jogosnak vélt jussukat. Bár az ominózus kollektív szerződés fehéren-feketén kimondta, hogy végkielégítés csak annak jár, aki hatályba lépése idején a cég al­kalmazottja volt, állítják, hogy velük szemben több törvénysér­tés is történt. 1994 decemberében a mun­kaügyi miniszter asszonyt, Kó- sáné dr. Kovács Magdát erről a választmány több tagja szemé­lyesen tájékoztatta, aki azt taná­csolta, hogy jogi úton rendezzék az ügyet. Miután a választmány tagjai több olyan új bizonyíték birto­kába jutottak, melyek vélemé­nyük szerint perdöntőén igazol­ják, hogy a kollektív szerződés megalkotása és az azt megelőző felmondások törvényes előírá­sokat sértettek, egy debreceni ügyvédet bíztak meg ügyük rendezésével. Újabb fejlemény azóta, hogy a térség országgyűlési képvise­lőjét, dr. Kasuba Jánost is meg­kérték, közvetítsen köztük és a felszámolást végző szolnoki Reorg Rt. között. Remélik, hogy bizonyítékaik elegendőek arra is, hogy per nélkül egyezségre jussanak a végkielégítésük kap­csán. Ha nem, marad a per. mert szerintük a nekik járó pénz - mintegy 30 millió forintról van szó - nélkül még reményvesz- tettebbek lesznek, ami a munká­hoz jutást s a boldogulásukat il­leti. P. M. A Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főis­kola hallgatói is részt vesznek a Világ Reklámszövetség (IAA) reklámvetélkedőjén. Várhegyi Attila polgármester fogadta a pályázókat, akik átadták tervük egy példányát, s az önkor­mányzat támogatását kérték a részvétel költségeihez, barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents