Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

6. oldal Kunsági Extra - Karcag 1995. március 1., szerda Kevésbé keresik a vert csipkét A Népi Iparművészeti Szövetkezet elnöke dr. Balajthyné Bartha Katalin 1994. augusztus 1. óta. Korábban a kórház főkönyvelő­iéként dolgozott. Pénzügyi és számviteli főiskolát végzett. Először neki is meg kellett ismerkednie a népművészettel, s azóta is arra törekszik, hogy ez ne haljon ki a szövetkezetnél, ámbár mostaná­ban kevésbé keresik a csipkéket, kun hímzésű térítőkét. Amikor megválasztották, az 1993-as év 3 milliós vesztesé­géhez képest a ’94. III. negyed­évi mérleg már 900 ezres nye­reséget mutatott. Most a hivata­los mérleg elkészülte előtt úgy néz ki, hogy 6 millió forintot sikerült ledolgozniuk a korábbi évekhez képest, persze ez csak papíron ennyi. Az előd adós­sága és a szétválás vagyonilag megrendítette őket. Megrende­lőiktől folyamatosan kapják a munkát, ám az áraikba nem tud­ják teljesen beépíteni a megnö­vekedett költségeket, mert ak­kor a német partner viszi a munkát Romániába, ahol 4 var­rónő keres annyit azért a mun­káért, mint itt. így az elnök asz- szony kompromisszumra törek­szik minden alkalommal. Ad­minisztrációs dolgozóik lét­számát a szovjet piac összeom­lásakor nyolcra csökkentették, és szeretnék kiadni irodaházuk emeleti részét is, mert a bérleti díj is fedezne valamennyi költ­séget. Az asszonyokat a lehető­ségekhez képest igyekeznek jól megfizetni. Tavaly az 51 mil­liós árbevételük 70 százalékát bérre fizették ki. Az elnöknő úgy érzi, a keresettel nincs probléma, ám nagyon sok hó­napok óta a túlóra, melyet szin­tén nem tudnak beépíteni az ár- kalkulációjukba a megrendelő­vel szemben. Elképzelhetőnek tartaná a csoportbérezést, vagy akár azt, hogy vállalkozóként dolgozzanak az asszonyok sza­Az elnöknő optimista lag mellett, mert akkor a járulék nem őket terhelné. Ez azonban egyelőre csak elképzelés. Mivel bevételüknek csupán 30 százaléka marad meg az ál­talános költségek fedezésére, fejleszteni sem tudnak, pedig nagyon kellene egy új gőzva­saló (300 ezer forint), s a szabá­szatot is bővíteni kellene speci­ális gépekkel is. A német part­nereik ebben ígértek segítséget. Most a speciális munkamű­velet elvégzését bérbe adják, ám ha meglennének a gépeik, akkor ezt a költséget megtaka­ríthatnák. Nagy problémájuk, hogy a németeknél márciustól májusig nincs varratási szezon. Korábban erre az időszakra a dolgozók állásidőt kaptak, most úgy néz ki, hogy az idén nem lesz állásidő, sikerült munkát szerezni. Dolgozóikban tudato­sították helyzetüket, azt, hogy amíg az előd adósságát ki nem egyenlítik, addig nem tudnak többet fizetni nekik egy-egy munkáért. Ezt ők hellyel-közzel meg is értették, hiszen 112 em­ber munkahelyéről van szó. Korábban a szövetkezetben nagy hagyományai voltak a népművészetnek, ma csupán bevételük 4-5 százaléka szár­mazik ebből. Kunsági hímzésre, vert csipkére nagyon kevés az igény, lassan kiöregszenek az asszonyok, akik ezt csinálták, utánpótlás nincs, mert munka sincs. Most pár bedolgozójukat 2-3 hónapra köti le ez a munka. A tájházban ezek a szép térítők megtekinthetők. Az elnöknő próbál nyitni az angol és az olasz piac felé is. Ebben segíti őt két új vezetőtársa, a műszaki vezető és a főkönyvelő. Gyógyászati segédeszközök helyben A kunmadaras! háziorvos, dr. Nagy Mihály ottjártunk- kor a betegeinek vitte aiszükséges segédeszközöket A budapesti székhelyű Salus Kft. tavaly júliusban nyitotta meg Karcagon, az Ady E. u. 2. szám alatt a gyógyászati segédeszközök boltját, mely­nek vezetője Juhász Éva. Az eltelt fél év alatt egyre többen megismerték a boltot, s nagyon sokan jönnek vidékről is, Debrecentől Szeghalomig. A három területi képviselő ­Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megyében és Karcagon Kovács György, Békés megyében Kovács At­tila, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Dékány László - feladata, hogy az orvosokat tá­jékoztassák az újabb termé­kekről, segítsenek a boltveze­tőnek a postázásban, hiszen nem kell átjönni Karcagra, elég, ha a beteg elküldi a bolt címére a felírt vényt, s posta- fordultával, postaköltség nél­kül már el is küldik számára a felírt eszközt. A betegek többféle inkoten- ciabetét közül választhatnak, 10 fajta felírható kötszert, haskötőt, vérnyomás- és vér- cukorszintmérőt, gyógypapu- csot, gyerekgyógycipőt, -szandált, boka-, térd-, csukló- szorítót, járóbotot, tolókocsit is beszerezhetnek is. A választék bővült gumíro­zott gyógyharisnyanadrággal, gyógynövény-kozmetiku­mokkal, fertőtlenítő, szagtala­nító ózonizátorral, s két hét alatt beszerzik a fülhall­gató-készülék tartozékait ás. A kismamák megszerették a köl­csönözhető digitális babamér­leget és az elektromos mell­szívó gépet. Szintén régóta ke­resték a babanaplót - melybe a baba születésétől beírhatják a vele történteket -, ezt a héten már meg is vásárolhatják. A képviselőknek s a boltve­zetőnek is jó a kapcsolata pl. a debreceni, a karcagi gyerekott­honnal, a ladányi szociális ott­honnal, hiszen ott is sok bete­get látnak el pelenkával, egyéb eszközökkel, s nekik is köny- nyebbség, hogy nem kell Pestre utazniuk ezekért. A kór­ház orvosai, valamint a házior­vosok is egyre gyakrabban küldik ide a betegeket, s mivel a tb-támogatottság köre állan­dóan változik, legtöbbször tele­fonon érdeklődnek a felírható- ságról. A betegek is sokszor jönnek ide érdeklődni, hogy van-e olyan termék, melyre szükségük van, s ha igen, ak­kor felíratják. Emellett azon­ban kaphatók olyan gyógyá­szati segédeszközök, amelye­kért fizetni kell, mert a tb nem támogatja. Aki telefonon szeretne ér­deklődni, az az 59/312-166-os telefonszámot tárcsázza. Ahol nemcsak beszélnek a tömegsportról A fítness-stúdió Veres Béla a ’ 80-as években a laktanyában, sorkatonai szolgá­lata alatt ismerkedett meg az erőemeléssel, s annyira meg­szerette, hogy versenyszerűen is csinálta. Már a ’80-as években átvál­tott testépítésre, s Disznár tó­várinál (jocty-buildi nget. vezetett a sportcsarnokban. Ónálló he­lyet keresett, így került kis cso­portjával a Zádor iskolába, ahol Cs. Németh Lajosné igazgatónő támogatta elképzelését. Akkor még saját készítésű gépekkel dolgoztatta meg a klubtagokat. Többen nyertek közülük terü­leti versenyt is, melyeket ők is rendeztek. Akkor saját magát szponzorálta, s a verseny lebo­nyolításában a felesége segített neki. Sikereiről az érmek ta­núskodnak. Már akkor látta, hogy a lá­nyoknak is hatalmas igénye van a testépítésre, s akkor kezdett el azon gondolkodni, hogy egy komolyabb szalont nyisson, profi gépekkel. Nagyon sok he­lyen járt, tapasztalatot szerzett, s Kozma Zoltán világbajnokkal való találkozása után jött az öt­let, hogy feladja addigi szakmá­ját (esztergályos-hegesztő) s munkahelyét (Kátisz). A cégtől kapott vagyonjegyét kihozta, s fél évig volt munkanélküli, amíg mindent elrendezett, s 1994. november 1-jén megnyi­totta a Ditec Fitness Stúdiót a HEMO-ban. A gépeket lízin­gelte, mára már kifizette. Apó- sáéktól lélektani és anyagi se­gítséget is kapott, mely jelentő­sen hozzájárult ahhoz, hogy mára idáig jutott."Minr kezdő vállalkozó, há^astársa nélkül senki ném lett volna, hiszen a jogszabályok ismerete, a pa­pírmunka felesége feladata. Re­szegi Miklós és Cs. Németh La­josáé is sokat segített. Most a stúdióba mindazok járnak, akik fogyni, hízni akar­nak, vagy erőemeléssel, testépí­téssel foglalkoznak. Sok a diák, az asszony, lány is. Az új tagok egy 20 perces beszélgetés, kikérdezés után kapják meg a saját programju­kat, melyet keményen végre kell hajtaniuk. Nagyon fontos, hogy aki testépítéssel foglalko­zik, az az étkezési szokásain is változtasson, pl. mondjon le a disznóhúsról, s egyen sok vita­mint. Az étrend összeállításá­ban is segít nekik. Baráth Tibor segítségére bármikor számíthat, ha neki el kell utaznia a stúdió ügyében. Béla mindig a tömegsport híve volt, ám ő tesz is érte. Mint mondja, nemcsak szellemileg, testileg is fejlődnie kell ennek az országnak. A hölgyek körében is népszerű a stúdió Városi nőnap Március 8-án 19 órakor a Déryné Művelődési Központ moziter­mében kizárólag nők részére (10-99 éves korig) a Remix szervezé­sében városi nőnapot tartanak. Az est sztárvendége Gergely Ró­bert. A belépőjegy ára 50 forint, a show-t tombolasorsolás zárja. Díjak: 5 db ötezer forintos vásárlási utalvány. A rendezvény fő­védnöke dr. Fazekas Sándor polgármester. A Zsákbamacskában Attila „álpálsága” Papp Attila Pált, aki civilben a postán dolgozik, tévés fellé­péséről kérdeztük, hiszen sok karcagi szurkolt neki két hete a Zsákbamacska játékban. értékű Pez cukorkát, egy 10 ezer forintos Szerencsekerék vásárlási utalványt, melyet azóta már el is költött. (Egyébként a 7-est azért vá­A közönség is jót mosolygott az „álpálorí Mint mondta, az újságban megjelent játékszelvényt küldte be, s türelmesen várt. Amikor jött a levél, hogy részt vehet, nagyon örült. A megadott időben menyasszo­nyával, Tündével meg is je­lent az óbudai stúdióban, s hogy a készítők oldják a fe­szültséget, egy komikust szerződtettek, aki vicceket, pletykákat mesélt a Zsákba­macska titkairól..., s végre kezdődött a műsor! Rózsa György egy Pált ke­resett, amikor Attila is jelent­kezett. A műsorvezető igen csodálkozva nézett rá, amikor meglátta a kis kártyáján az Attila nevet. Miután elmagya­rázta, hogy tudniillik a máso­dik neve a Pál, kezdődhetett a játék. Feladata csupán annyi volt, hogy a táblán található négyzetek közül olyat válasz- szón, amelyiknek a hátulján nem lapul ott Lucifer, a macska. Aznap a 7-es és a 15-ös szerencsét hozott neki, hiszen oda nem rejtettek el macskát, így a játék végén hazahozhatott egy 4500 forint lasztotta, mert akkor született, a 15 pedig Tünde szerencse­száma.) A verseny izgalmas volt, de szereplése előtt volt néhány perce, hogy jól szemügyre ve­gye a stúdiót, ahol több pon­ton rengeteg videokamera volt elhelyezve. Köztük volt egy igen különös, amely a levegő­ben lógott, lentről irányítot­ták, így jobban be tudta hozni a közönséget és a játékosokat. A mennyezetet reflektorlám­pák sokasága borítja, s a fala­kon nincsenek képek - mint ahogy mi látjuk a képernyőn - azokat lézerfénnyel készítik. Egyébként ebben a stúdióban több televíziós játék is készül, így Attila most már szak­szemmel figyeli a tévéműso­rokat, hiszen ő is részese volt egynek. „Álpálsága” azóta megbocsátást nyert, s nyere­ményéből a barátok is kóstol­gathattak. Attila ma már a megszokott életét éli, s nagyon várja július elsejét, amikor is kimondja Tünde előtt is a boldogító igent. Bartha Bernadett Szavalóverseny Az önkormányzat, a Városi Csokonai Könyvtár és a Déryné Mű­velődési és Ifjúsági Központ József Attila születésének 90. év­fordulójára városi szavalóversenyt rendez középiskolás és felnőtt kategóriában, melyen részt vehet minden Karcagon élő tanuló vagy dolgozó. A versenyen egy szabadon választott József At- tila-verset és bármely más költőtől választott verset kell bemu­tatni. A két vers előadásának ideje maximum 8 perc lehet. Jelent­kezni a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban lehet szemé­lyesen március 10-ig, ahol bővebb felvilágosítást is adnak. Ne írjuk le őket! Nemcsak karcagi viszonylatban, de országosan is nagy gondot je­lent, hogy a hallássérültek részére nem létezik államilag kidolgo­zott támogatási rendszer; hátrányos helyzetben vannak más fogya­tékosokkal szemben. Nem kapnak pl. utazási kedvezményt, nincs ingyenes közgyógyigazolványuk. Rokkantnyugdíjukon kívül más szociális ellátásban nem részesülnek, kivéve, ha rendkívüli segé­lyért fordulnak az önkormányzathoz. Itt azonban nem vehetik fi­gyelembe azt, hogy a hallássérültséggel a segélykérőnek többletki­adása van; tehát ugyanolyan eséllyel indul az elbírálásnál, mint más ép vagy fogyatékos ember. Időnként komoly gondot jelent a hallókészülék cseréje is. Mint minden eszköznek, a hallókészüléknek is van kihordási ideje. Ez a jelen esetben azt jelenti, hogy a hallókészüléket ötévenként cserél­heti használója, ha ezt a készülék állapota is úgy kívánja. A hallásvizsgálaton a Szakorvos a vizsgálati eredményeket fi­gyelembe véve dönti el, hogy a rászorulóknak milyen típusú készü­lék használata szükséges. A páciens örülhet, ha a készüléke a ma­gyar gyártmányú segédeszközök közül kerül ki, akkor ugyanis a tb-rendelet alapján a készülék árának 15 százalékát kell fizetnie. S mi van akkor, ha külföldi gyártmányú? Az idevonatkozó jogszabá­lyok szerint a készülék árának 50 százalékát fizeti a hallássérült. Kicsit elgondolkoztató... egy hallókészülék ára bizony 12-20 ezer forint között van. De nem olcsóbb a régi, elromlott készülékek javíttatása, szervi­zelése sem. Hibamegállapítás, alkatrészcsere, javítási költség, s persze mindehhez jár az elmaradhatatlan áfa, plusz az utazási költ­ség, merthogy megyénkben egyedül Szolnokon, a MÁV Kórház­ban van szakember. Karcagon több száz ember él kisebb-nagyobb halláskárosodás­sal. Száznál is több az állandó hallókészüléket használók száma, bár nagyon kevesen jelentkeznek a Hallássérültek Szövetségébe, egyrészt mert szégyellik, másrészt nincs pénz a készülékek javítta­tására, cseréjére. Inkább leteszik, nem hordják. A készülék hiányá­ban közömbössé, zárkózottá válnak a környezetre. Azt hisszük, ha nem panaszkodnak, nincs is problémájuk; keményen fogalmazva: leírjuk őket. Pedig a társadalomnak, a városnak, egy közösségnek aktív ré­szesei, tagjai lehetnének A megfelelő segédeszközökkel. Mellműtöttek klubja Karcagon a Kátai Gábor Kór­ház sebészeti osztályának tá­mogatásával már tavaly meg­alakult a stomás betegek klubja, s most a mellműtöttek karcagi klubját is beindították 17 fővel. A szakmai irányításukat dr. Dobrai István, dr. Györfi Já­nos és Szabó György né végzi. ■ Az alakuló ülésen is el­hangzott, hogy segíteni, támo­gatni szeretnék a daganatos betegeket műtét előtt és után tanácsokkal, jó szóval. Felvették a kapcsolatot az országos szervezettel, szeret­nék bemutatni a gyógyászati segédeszközöket is, s tanácsot adnak azok használatához. A mellműtötteknek - akik testi- leg-lelkileg is sérültek (-, még országos szinten sem megol­dott a rehabilitációja, s külö­nösen nehéz ez vidéken. A ta­gok közül többen kerültek olyan helyzetbe, hogy az 1-2 hónapos táppénzes betegállo­mányukat nem vették jónéven a munkáltatók, akik a biztos „termelésre” törekedtek. Sok­szor volt már olyan eset, hogy a hosszú táppénz idejére másik munkaerőt vettek fel, s amikor a klubtag visszament volna dolgozni, javasolták neki, menjen rokkantnyugdíjba. így többen voltak kénytelenek vál­lalni a leszázalékoltatást, pedig még képesek lennének dol­gozni, ha kapnának rá lehető­séget. A klub erre a problé­mára is szeretné felhívni az ÁNTSZ és az egészségüggyel foglalkozó szakemberek fi­gyelmét. Több esetben elfor­dultak ezektől a betegektől munkatársaik, s ezzel súlyos stresszhatásnak tették ki őket. így depresszióba is eshetnek. Ezen kíván segíteni a klub, ahová újabb tagokat is várnak. Az oldalt szerkesztette: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents