Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-30 / 75. szám

6. oldal Szolnoki Extra 1995. március 30., csütörtök Az Új Néplap terjesztését megyénkben öt ügynökség végzi. Szolnok és környéke ellátá­sáról az M+V Szolgáltató Bt. gondoskodik a Magyar utca 9. szám alatti irodájukban. (A bejá­rat az Óvoda utca felől van, az egykori Alföld étterem mögött.) Innen indul hajnalban az ol­vasókhoz a lap, itt is lehet előfizetni, hirdetéseket feladni, reklamációt intézni, fotó: n. zs. Fórumok a betegségről Kedden délután a VMK-ban, a Hol élünk? fesztivál egyik rendezvényeként tartottak Or- vos-kerekasztal címmel fórumot az epebeteg­ségekről. A fórum előtt lapunk munkatársa arról kérdezte az orvosokat, illetve a hallgató­kat, vajon szerintük volna-e igény ilyen jellegű fórumokra más témákban is. Szükségesnek tartják-e, hogy az orvos és a beteg ne csak a rendelőben találkozzon? Varga Sándorné és Vörös Lászlóné:- Éppen azon bosszankodunk, hogy a földszin­ten is van egy egészségüggyel kapcsolatos ren­dezvény, s jó néhányan oda mentek, mert arra is kíváncsiak, noha eredetileg ide indultak. Egyébként szerintünk volna igény erre más témákban is, mi is el szoktunk menni az ilyen rendezvényekre. Csak hát ne este legyen, mert fő­leg az idősebbek nem szívesen járnak sötétedés után az utcán. Szóval, ha délután volnának, akkor szerintünk látogatottak lennének. Dr. Bényi Magdolna:- Bizonyára volna igény rá. Úgy érezzük, hogy nagy az érdeklődés a medicina iránt, ugyanakkor nagyon keveset tudnak az emberek saját szerve­zetükről. Néha elég furcsa elképzeléseik vannak a testükről és a betegségekről. Sokkal egészsége­sebbek lennének, ha tudnák, hogyan működik a testük. De azt hiszem, hogy mi, kórházi orvosok kicsit távol vagyunk tőlük ... De ha igény volna rá, vállalnánk máskor is ilyen fórumokat. Ráadásul a törvény is előírja, hogy fel kell világosítanunk a beteget. És hát sze­rintem nem árt előtte beszélni. Vagyis azelőtt, amikor már az ő feje felett lebeg Damoklész kardjaként a betegség. Azt hiszem, a gond ott kezdődik, hogy a betegekkel csak a betegségről beszélünk, s nem az egészségről. Dr. Radeczki Gábor:- A sajtó - a tv, a rádió, az újság - sok energiát öl a felvilágosító anyagok megjelentetésébe, mégis igaz, hogy nem nagyon ismerik az embe­rek a szervezetük működését. Talán olyasmire volna szükség, mint annak idején a TIT-beszélge- tések voltak. Annak idején, amikor diák voltam, voltak egészségtanórák. Ezt egy kicsit helyettesíteni le­hetne ilyen jellegű kisebb fórumokkal, mint ez a mai, ahol minden kérdést meg lehet tárgyalni. Fontos az orvos és a lakosság - és szándékosan mondok lakosságot beteg helyett - közötti köz­vetlen kapcsolat, mert a betegségekről szóló tájé­koztatás mellett lehetőségünk nyílna megmu­tatni, hogy milyen munka folyik, milyen eszkö­zöket használunk, mit tudunk és mik a lehetősé­geink a megyei kórházban. * Április 10-én, szintén a Városi Művelődési Köz­pont előadótermében lesz az Orvos-kerekasztal második része. Akkor a tüdőrákról tartanak az orvosok fórumot, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Sok az ízületi, vesebetegség A település életét, polgárainak mindennapi örömét-gondját áthatóan befolyásoló ügyeket és ezzel kapcsolatos döntéseket „rótt” a március Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlé­sére. A hónap közepén - egy sikertelen kísérletet követően - a város 1995-re szóló költ­ségvetéséről kellett felelősséggel határozni, most pedig Szolnok oktatáspolitikai koncep­ciójában foglaltak alapján egy konkrét lépéseket tartalmazó előterjesztés kerül ugyan­ezen okból a képviselő-testület elé. Az Új Néplap - akárcsak a költségvetés tárgyalása­kor - igyekszik előzetesen is tájékoztatni olvasóit, milyen előkészületek és választási le­hetőségek után születik ezúttal határozat. A diák után elballag az iskola is? Közgyűlés előtt az oktatási koncepció Egy hónapja rendel Szolnokon Larissza Balogh parapszicho- lógus. Vajon milyen eredmé­nyei, tapasztalatai voltak ennyi idő alatt? A vasúti csomóponti műve­lődési házban, ahol munkana­pokon 15 és 19 óra között fo­gadja a betegeket, most is vár­nak néhányan a kezelésre. Egy magas, dús hajú fiatalasszony így meséli el történetét:- Fájt a vesém, és a hajam is nagyon hullott, amikor felke­restem Larisszát.- Bocsásson meg, de igazán nem látszik ritkás hajzatának.- Nemrégen kezdődött csak a betegség. Arra lettem figyel­mes, hogy hajmosáskor cso­mókban jön ki a hajam. Most már megszűntek a panaszaim, és aludni is tudok. A második kezelés óta érzem a javulást, és a vesém is jól működik. Előtte csak naponta egyszer-kétszer kellett pisilni mennem.- Ez hihetetlen.- Pedig így volt. Most rend­szeresen járok abba a bizonyos mellékhelyiségbe. Egy idősebb hölgy gyomor- és nyombélfekéllyel, szívbe­tegséggel és még sok más pa­nasszal jött.- Negyedszer vagyok itt, az ízületeim már nem is fájnak, a többi panaszom is csökkent. A lányom vett rá, hogy eljöjjek, azt mondta, hogy befizet ne­kem, csak próbáljam meg. Egy férfi:- Szívfájdalmakkal, alvás­zavarokkal jöttem ide. Cukor­beteg is vagyok. Hogy a cukor­ral hogy állok a kezelések után, az majd kiderül a kórházban, de a többi betegségem észrevehe­tően enyhül, érzem a javulást.- Milyen panaszokkal keres­ték fel a betegek? - kérdeztük Larissza Baloghot.- Volt egy fiatalember, aki megkopaszodott, és a szemöl­Kezelés közben döke, szempillája is kihullott. Most már nő a haja, a szemöl­döke. Pécsett sok hasonló eset­tel találkoztam, az uránbányák miatt. De Szolnokon mitől van? Elhozták hozzám egy fulladá- sos beteg fényképét, a harma­dik kezelés után abbamaradt a fulladás. Itt nem csodáról van szó, hanem kemény munkáról, amelyben részt vesz a beteg, a beteg szervezete is. Megesik, hogy hosszú idő múlik el, a be­teg nem érez semmit, és egy­szer csak, egyik pillanatról a másikra jobban lesz.- Van-e olyan betegség, amely a szolnokiakra jellemző?- Különösen sokan küszköd­nek vese- és ízületi problémák­kal. (Larissza rendeléséről érdek­lődni az 56/370-256-os telefo­non lehet, 10-től 19 óráig.) Ami az előzményeket illeti: ta­valy októberben a közgyűlés 188/1994. (X. 25.) sz. határo­zata első olvasatként elfogadta a város oktatáspolitikai koncepci­ójáról szóló előterjesztést, va­lamint e koncepció mellékletét képező intézkedési tervet. A koncepció alapjaiban arra töre­kedett, hogy megvalósulhasson a város oktatási intézményháló­zatának hatékonyabb, gazdasá­gosabb működtetése, jobb ki­használása, illetve a méltatlan körülmények között lévők jobb elhelyezése. A tervezett intézkedések már akkor érthetően tradíciókat és érdekeket sértettek, ám azok több okból is megkerülhetetle- nek. Konkrétabb megközelítés­ben: csökkenteni kell például az óvodáknál a szükségmegoldá­sokat, és lehetőség szerint mér- séklendő a zsúfoltságot kifejező 113,2 százalékos feltöltöttség. Célszerű az is, hogy a demog­ráfiai mutatókhoz az intéz­ményhálózat rugalmasabban idomuljon. Az önkormányzati intézmények közül gondoskodni kell azokról, amelyek elhelye­zési problémákkal küszködnek vagy bérleményben működnek. Ha a felvázolt intézkedések el­maradnak, az önkormányzat ne­velési-oktatási intézményrend­szere egészének működőképes­sége kerül veszélybe - szól a megállapítás. Visszatérve a koncepcióhoz, azt a polgármesteri hivatal meg­küldte valamennyi érintettnek. A visszaérkezett véleményeket felhasználva a koncepciót al­kotó csoport elkészítette a má­sodik, végleges változatot. Eh­hez újabb véleményt kértek a városi közoktatási tanácstól és a vezetői kollégiumtól is. Intézmények, alternatívák A végrehajtási tervnek lendüle­tet adva a hivatal különböző egységeiből vezetők közremű­ködésével egy állandó team jött létre, amely megoldási lehető­ségeket dolgozott ki. Ezeket az érintett intézmények vezetői­vel, közalkalmazotti tanácsai­val, iskolaszékeivel megvitat­ták, így a javaslatok tovább bő­vültek. Ezek után a konkrét felada­tokról: a Tallinn városrészben a csökkenő általános iskolai kor­osztály létszáma lehetővé teszi, hogy a Ruhaipari és Informati­kai Szakközép- és Szakképző Iskola 5 tanulócsoportja tan­termeket kapjon a Tallinn Álta­lános Iskolában. Ezzel a közép­iskola két műszakos tanítási rendje részben feloldható, és az általános iskola teljes kihasz­náltsága biztosítható. A Szandaszőlősi és a Kertvá­rosi Általános Iskola összevo­nását vizsgálva megállapítást nyert, hogy a Szandaszőlősi is­kola tanulói létszáma tovább nem növelhető. Ugyanakkor a Kertvárosi iskola gazdaságos működtetése nehezen biztosít­ható a tanulók és a szükségsze­rűen foglalkoztatottak alacsony száma miatt, noha nem hagy­ható figyelmen kívül a lakókör­zeti ellátási kötelezettség sem. Három megoldási javaslat lé­tezik: A) A Szandaszőlősi és a Kertvárosi Általános Iskola összevonása úgy, hogy a Kert­városi a Szandaszőlősi tagin­tézményévé válik, egységes ve­zetéssel és gazdálkodással. B) A Kertvárosi megszűnik, tanulói szervezett utazással a Szandaszőlősi iskolába vagy szervezett utazás nélkül az álta­luk választott másik iskolába járnak. C) A Kertvárosi önálló in­tézmény marad, de alapítványi formában működik tovább. Teendők a Széchenyi» A Széchenyi városrészben óvoda és általános iskola együt­tes működése, a későbbiekben esetleg társulása is kivitelez­hető. Megoldási javaslatok: A) A Zöld iskola bal oldali szárnyából 3 csoportos óvodai rész alakítható ki, ezzel kivált­ható a lakásóvoda, valamint a Kaán Károly Úti Szociális Ott­honban lévő 2 csoport. B) A Nyúl utcai óvoda építés­sel 4 csoporttal bővülne, így az előbbi kiváltások megtörténné­nek és csökkenthető lenne a „buszos” óvodások száma. C) Az előbbi két alternatíva megvalósulása esetén is meg­marad a lakásóvoda, így az óvo­dai csoportok száma kettővel növekszik. Valamennyi esetben a szociális otthonban helyiségek szabadulnak fel, amely révén az ottani férőhelyek gyarapíthatók. A Széchenyi városrészben további intézmények átszerve­zése is megoldható. Ebben az esetben két megoldási javaslat van: A) Az Eötvös József és a Hermán Ottó Általános Iskola összevonható, egy intézmény­ként tovább működtethető. B) A két iskola továbbra is önálló marad, de a technikai személyzet foglalkoztatásában komoly racionalizálást hajtanak végre együttesen. A Mátyás marad-e? A vizsgálat szerint a vasútállo­más térségében működő általá­nos iskolák kihasználtsága azt mutatja, hogy az ellátást keve­sebb is képes biztosítani. Meg­oldási javaslatok: A) A Mátyás Király Általá­nos Iskola jogutód nélkül meg­szűnik, tanulói közül ugyanis mintegy háromszáz gyerek más lakókörzetből jár oda. A sport tagozatosok a Körösi Csorna Általános Iskolába kerülnének, a többiek pedig a lakókörzetük szerinti iskolákba. Ekkor gon­doskodni kell 46 pedagógus, 21 egyéb munkakörben foglalkoz­tatott elhelyezéséről. B) A Délibáb Úti Általános Iskola megszűnik, átköltözik a Mátyás király iskolába, egy in­tézménnyé válnak, ennek eredményeként vezetői és gaz­dasági szervezeti álláshelyek, illetve tanuló- és napközis cso­portok szűnnek meg. C) A Mátyás király iskola nem szűnik meg, de 4 tanuló- csoporttal csökken, és az épület földszinti részén helyet biztosít az Alternatív Gimnázium szá­mára. Amennyiben a Mátyás király iskola megszűnése mel­lett döntenek, a környezetgaz­dálkodási szakközépiskola, va­lamint a közgazdasági szakkö­zépiskola 6 tanulócsoportja odaköltözik. A „B” alternatíva elfogadása esetén a környezet­gazdálkodási szakközépiskola a Délibáb úti iskolába költözik, a közgazdasági szakközépiskola 6 tanulócsoportját pedig a Kö­rösi Csorna Sándor iskola fo­gadja be. A „C” alternatíva ér­vényesülésekor a környezet­gazdálkodási szakközépiskola elhelyezésére új megoldást kell találni. A vasútállomási térség ellá­tottságánál felmerültek még egyéb javaslatok. A) Csökkenthetők lennének a Konstantin Általános Iskola ta­nulócsoportjai, így az általa használt volt zeneiskola épülete más oktatási célra szabaddá válna. B) A Konstantin iskola to­vábbra is a jelenlegi tanulócso­portszámmal dolgozna, de jobb munkaszervezéssel jövőre sza­baddá teszi a volt zeneiskolát. Indokolt a belváros óvodai helyzetének átgondolása, mert szükségmegoldás a két csoport­tal működő Madách úton lévő óvoda. A Szapáry úti óvoda 4 foglalkoztatóval való bővítése megoldaná ezt a problémát, míg a Madách úti telek jól értékesít­hető. Fúzió sem kizárt Megoldási javaslatok további intézmények elhelyezésére. A világbank által támogatott okta­tási programmal dolgozó kör­nyezetgazdálkodási szakközép- iskola több telephelyen műkö­dik, az oktatás megszervezését nehezíti a kevés tanterem. Megoldási javaslatok: A) Elhelyezése a Mátyás ki­rály Általános Iskolában, ekkor a közgazdasági szakközépis­kola is hat tanteremhez jut. B) A Délibáb úti iskolába költözik a szakközépiskola, így a közgazdasági szakközépis­kola 6 tanulócsoportja a Körösi Csorna iskolába kerül. C) A környezetgazdálkodási szakközépiskola társul más képzést folytató szakközépisko­lával, az elképzelések szerint a Baross Gábor Szakközép- és Szakképző Iskolával. Ha ez be­következik, épülete 1996. szep­tember 1 -jétől megüresedne, és értékesíthetővé válna. Ebben az esetben az Alternatív Gimná­zium elhelyezésére nem szüle­tik megoldás. A Napsugár Gyermekház és a Bartók Béla Zeneiskola együttélésének megszüntetése feltétlenül kívánatos. Megol­dási javaslat: a Napsugár Gyermekház elköltözik a Mária u. 15. sz. ingatlanba, ezt jelen­leg több bérlő használja, felújí­tása jelentős pénzbe kerül. Áz épület a megyei önkormányzat tulajdonában van, ezért csere- ingatlan biztosítása szükséges. A Napsugár Gyermekház elköl­tözése esetén az általa használt épületrészt a Bartók Béla Zene­iskola veszi használatba kellő átalakítások után. Fizetni a bejárókért Kiderült, hogy az óvodákban és általános iskolákban nagyon sok a nem szolnoki gyermek, akik­nek ellátása a lakóhely szerinti önkormányzatok alapfeladata. A számítások alapján ismeretes, hogy az állami normatíva nem fedezi az ellátást, így a nem szolnoki gyerekek nevelése és oktatása jelentős többletkiadás­sal jár együtt. Célszerű dönteni arról, hogy a szolnoki alapfokú intézményekben - kivéve a fo­gyatékosok ellátását - új felvéte­lek esetében csak szolnoki gye­rekek részesülnének ellátásban. Kivéve, ha a térségi települések­kel megállapodás születik a fi­nanszírozásról. Jelentősen csök­kentené az óvodai csoportok lét­számát, ha csak a tényleges munkahellyel rendelkező szülők gyerekeit vennék fel az óvo­dákba, kivéve a törvényes köte­lezettséget. A gyeden, gyesen lévők, illetve munkanélküliek gyermekeit csak félnapos ellá­tásban részesítenék az óvodák. P. É. Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka FOTÓ: KORÉNYI ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents