Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-29 / 74. szám

Sorokban Szigorított ellenőrzés a cseh-német határon Vasárnap nem okozott fennakadást a cseh-német határon a schengeni egyez­mény élelmében német ol­dalon bevezetett fokozott határellenőrzés. Legalábbis a hatóságok szempontjából, akiknek nem kellett erősí­tést bevetniük. A Németor­szágba átlépő utasok azon­ban a várakozási idő meg­duplázódására panaszkod­tak, s a televízió esti hír­adója szerint az átlépni szándékozók mintegy fele visszafordulásra kénysze­rült. A várakozási idő több mint fél órára növekedett, ami jelentősen megkeserít­heti a munka vagy üzleti cél miatt naponta átlépők életét. A visszafordítások oka a kü­lönböző vámelőírások be nem tartása, illetve a cseh autók egy részének gyenge műszaki állapota volt. A légi szállítás volumene növekedett A világ repülőterei tavaly több mint 2 milliárd utast szolgáltak ki. A személy- forgalom 8 százalékkal nőtt, az áruszállítás pedig 13 szá­zalékkal emelkedett, és megközelítette a 42 millió tonnát. A légi közlekedés vezető országa tavaly is vi­tathatatlanul az Egyesült Ál­lamok volt: a világ tíz leg­forgalmasabb repülőtere közül nyolc az USA-ban van - írja a Reuter és a dpa. A világ legforgalmasabb lé­gikikötője a chicagói O'Hare nemzetközi repülő­tér volt, 66,4 millió utassal. Atlanta 54,1 millió, a Dal- las-Fort Worth 52,6 millió utast szolgált ki. A londoni Heathrow 51,7 millió utas­sal a negyedik volt a listán, Frankfurt 35,1 millióval pe­dig a nyolcadik. Nagydíjas Ikarus Az Ikarus autógyár 405-ös típusú „Midi” autóbusza el­nyerte a hét végén zárult prágai Nemzetközi Kom­munális Vásár (COMMA ’95) nagydíját. A korszerű, alacsony padlós, 46 férőhe­lyes városi busz mintapél­dányait tavaly óta menet­rendszerűen közlekedteti a Karlovy Vary-i közlekedési vállalat. Izraeli adócsökkentés Az izraeli kormány számot­tevő adócsökkentést határo­zott el a középosztály szá­mára. A döntés alapján ha­vonta több mint 2200 ame­rikai dollárnak megfelelő összegű adó alól mentesül­nek az adófizetők, jövedel­müknek nagyjából az egyti- zedét takaríthatják meg. A könnyítés szeptembertől lép érvénybe. Az izraeli kor­mány 10:7 arányban sza­vazta meg a döntést. Az el­lenzők azzal érveltek, hogy az adókönnyítéssel tovább mélyül a szakadék a szegé­nyek és a tehetősebb réteg között, az ellenzék vezetői szerint pedig az intézkedés a hatalmon lévő párt népsze­rűsítését célozza a jövőre esedékes választások előtt. Új BMW-k az idén A BMW még az idén piacra dob két sorozatgyártású földgázüzemű autómodellt, a 3er-compactot és az 5er-tou- ringot - jelentette a dpa. Az olcsóbb gázzal üzemeltet­hető autók ára 7 ezer márká­val fogja meghaladni a ha­gyományos modellekét. A németországi hiányos gáztöl- tőállomás-hálózat miatt ben­zintartállyal is felszerelik az autókat. Segítség a rendszerváltozáshoz Az Európai Unió Phare-programja Lakossági adományok és önkéntes munka A szolidaritás alapérték hazánkban Magyarország a hét vezető ipari ország 1989. évi kezde­ményezéseként 1990 óta ked­vezményezettje az Európai Kö­zösség által finanszírozott és irányított Phare-programnak. Az 1990-es indulási évben csak Magyarország és Lengyelor­szág vett részt e programban. Innen ered a mozaikszó rövidí­tése is (Phare: Poland and Hun­gary Action fór Restructuring the Economy). Jelenleg Albá­niára, Bulgáriára, Csehor­szágra, Észtországra, Horvátor­szágra, Lettországra, Litváni­ára, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára is kiterjedt a Phare segítségnyújtása. A Phare-program az Európai Közösség hozzájárulása a kö­zép- és kelet-európai országok gazdasági szerkezetátalakításá­hoz. A program pénzügyi és technikai segítséget nyújt a kormányoknak a magántulaj­donra és magánkezdeménye­„Mindannyiunk előtt köztudott, hogy az Alföld régen sem ren­delkezett fejlett iparral, a szük­séges vagy országos átlagot kö­zelítő infrastruktúrával, fejlett kereskedelemmel. Az Alföl­dön, vidéken, a megélhetés fő forrása ezelőtt is, most is a me­zőgazdaság és élelmiszeripar volt és maradt” - mondotta a nemrég megrendezett „Alföld és modemicázió” konferencián Benedek Fülöp, a megyei ag­rárkamara elnöke. A szociális oldalt elemezve kijelentette, hogy a mezőgazda­ságból megélni akarók számát növelték az iparból és más ága­zatokból munkanélkülivé váló „kényszervállalkozók” is. Az azonban máris nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaság a csődbe ment ipar „fölös” mun­kaerejét szezonálisan nem ké­pes lekötni, foglalkoztatni. Az előadása során elemezte a kormányhatározatokat is, va­lamint azok végrehajtását. Az bizonyos, hogy sokirányú fel­adat hárul a mezőgazdasági termelőkre a környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási feladatok végrehajtásában. Ugyanakkor kritikaként is megemlíthető, hogy a kor­mányhatározatot a jogszabály előkészítésének időszakában célszerű és hasznos lett volna a termelői körrel is megvitatni, a kompromisszumos pontokat megkeresni, véleményüket ki­kérni. -A kormányhatározat a vidék, a termelők számára hoz­záférhetetlen, az illetékes szer­vezetek egy része sem ismeri megfelelő mélységben, mivel zésre épülő piacgazdaság felté­teleinek megteremtéséhez. A Phare-programokat az érintett országok hatóságainak kell kezdeményezniük és koor­dinátorokon keresztül az EU Bizottság elé terjeszteniük. A programok a támogatott orszá­gok igényeihez és lehetőségei­hez igazodnak, jellegüket, kere­teiket és tartalmukat az EU-val kötött egyezmények rögzítik. Magyarországon korábban az Nemzeközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériuma (NGKM) koordinálta a Phare-programo­kat. Jelenleg az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium, vala­mint a Külügyminisztérium egyenjogú hatáskörébe tartozik az ügyek intézése. A Phare-program költségve­tését a Közösség évente hagyja jóvá. 1990-ben 300 millió ECU-t (jelenleg kb. 120 forint egy ECU) kapott a Phare Len­gyelország és Magyarország valamilyen oknál fogva „zár­tan” kezelték a témát. A rendszerváltás, a tulajdon- váltás szükségességét nem vi­tatva megállapítható, hogy az Alföld mezőgazdasága - a kör­nyezet- és tájvédelem döntő közege - jelentős változáson, átalakuláson ment át, illetve megy keresztül napjainkban is. Ez a folyamat - az már bizton­sággal prognosztizálható - hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogy a döntést hozók el­képzelték. Igazolódott az is, hogy a puszta tulajdonváltással varázsütésszerűen nem oldód­nak meg ökológiai, de még oly harsányan hirdetett ökonómiai problémák sem - fejtette ki Be­nedek Fülöp. A mezőgazdaság problémái között - melyet több helyen, több ízben hangoztattak már - tényként könyvelhető el, hogy leépült a meglévő műszaki bá­zis, számottevően csökkent a mezőgazdaság műszaki kapaci­tása, romlott ütőképessége. A mezőgazdaság átalakítása a termelés számottevő visszaesé­sével párosult, az exportáruala­pok biztosítása nem érte el a tervezettet, kívánatosat. Külön­böző okok miatt romlott a me­zőgazdasági nagyüzemi (ház­táji) és kisüzemi termelés szín­vonala az Alföld térségében. Ez az aszályos időjáráson túl a technológiai fegyelem fellazu­lására vezethető vissza. Megál­lapítható, hogy a Jászkunság­ban a szántóterület 50-60 száza­lékát technológiai engedmé­nyekkel vagy kényszertechno­lógiákkal művelik. támogatására, 1990-ben 785 millió ECU, 1992-ben 1000 millió ECU állt a támogatandó országok rendelkezésére. Ma­gyarország jelenleg évente kö­zel 100 millió ECU-vel gazdál­kodhat. Az EU decemberben vizs­gálta felül segélypolitikáját, s néhány módosítást a Phare-programon is végrehaj­tottak. A jövőben kimondottan az EU-csatlakozásra felkészítő projekteket hajlandók csak tá­mogatni. a gyorsabb átfutási idő megvalósítása érdekében az eddigi három év helyett 18 hó­napban korlátozták a felhaszná­lási időt, s a segélyösszegnek 25 százalékát lehet infrastruk­turális fejlesztésre fordítani az eddigi 15 százalék helyett. A tervek szerint a következő öt évben összesen 5,5-7 milliárd ECU-vel támogatná a Phare a térség piacgazdaságainak fel­zárkóztatását. A kisáru-farmertermelésnek nem alakult ki megfelelő mo­dellje, annak finanszírozási megoldása. Mindezt tetézi, hogy nem szerves fejlődés eredményeként, hanem jórészt kényszervállalkozásként jöttek létre a farmergazdaságok. Ezek jórészt gép- és forgóeszközhi­ányban szenvednek. A tulajdonváltással elapró­zódtak a területek, mely egyér­telműen a nagy teljesítményű gépek hatékonyságromlását eredményezi (kárpótlásnál 3,7 hektár lett az átlag földnagy­ság). A kivitt földekkel nem vit­ték a szükséges erő- és munka­gépeket. Az MFA keretében ál­talában csak traktort vásároltak az új gazdák, hiányzik a mun- . kagépállomány. Megyénkben közelítő számí­tások szerint az elmúlt 5 év négy aszályos évének termelé- siérték-kieséSe 17 milliárdot tett ki, melyből a téeszek ki­esése 12 milliárdot reprezentál. Az árakkal, támogatásokkal részben sem lehetett az aszály­kárt ellentételezni. A térségben tartósan szá­molni kell a nyári csapadékhi­ánnyal. Éppen ezért a vízgaz­dálkodást újra kell gondolni, a mesterséges vízpótlás bázisát meg kell teremteni. Sajnos, összességében a me­zőgazdaság gondjait mestersé­gesen, az átgondolatlan tör­vényalkotás nehezítette legjob­ban. A kárpótlási, átmeneti, il­letve szövetkezeti törvény szinte indukálták akaratlanul is a különböző érdekellentéteket a mezőgazdaságban. A KSH és a Nonprofit Kutató- csoport által 1994 tavaszán végrehajtott reprezentatív adat­gyűjtés során közel 15 ezer fel­nőtt (18 éven felüli), véletlen­szerűen kiválasztott magyar ál­lampolgárt kérdeztek meg adományozási szokásairól és az általa önkéntesen végzett mun­káról. Az adatszolgáltatóktól kapott információk szerint 1993-ban a felnőtt lakosságnak közel kétharmada hozott vala­milyen önkéntes áldozatot an­nak érdekében, hogy a rokon­sági és szűk baráti körén kívül eső embereken segítsen, illetve hozzájáruljon a különböző - akár a helyi közösség szintjén, akár össztársadalmi méretek­ben jelentkező - problémák megoldásához. Pénzadományok formájában az állampolgárok közel 8 milli­árd forinttal (az összes lakos­sági jövedelem 1,3 százaléká­val) támogatták az alapítvá­nyokat, egyházakat, egyesüle­teket és önkormányzati intéz­ményeket. Az önkéntes segítők által az év során végzett munka pénzben kifejezett értéke még ennél is magasabb, több mint 14 milliárd forint volt. (A becs­lést a foglalkoztatottak havi át­lagbérmutatójának segítségével végezték.) A lakossági öntevé­kenység tehát nemcsak erköl­csi, hanem anyagi szempontból is számottevő mértékűnek bi­zonyult. Ugyanakkor az is kide­rült, hogy az adományozási haj­landóság javítása érdekében nyújtott adókedvezmények költségvetési terhe eltörpült a lakossági áldozatvállalás mel­lett. Az adományozók többsége egyáltalán nem vett igénybe adókedvezményt, így az adó­alapból leírt adományok miatt elmaradt adóbevételek 10 szá­zalékát sem érték el annak az összegnek, amelyről a lakosság önként mondott le a nonprofit szervezetek támogatása érde­kében. Az adományok és az önkén­tes munka címzettjei között egyaránt előkelő helyet foglaL nak el az egyházi intézmények. A világi nonprofit szervezetek­A megyei kézműveskamarák folyamatosan készülnek az ál­lami feladatok átvállalására. A törvény szerint az előkészítés alatt álló törvények véleménye­zését is végzik. Jelenleg a mes­terképzéssel, a mestervizsga rendjével, a mestervizsga-bi­zottság működésével kapcsola­nek nyújtott támogatások négy kitüntetett területe a szociális ellátás, a kultúra, az oktatás és a határainkon kívül élő magyarok megsegítése, de ez az irányult­ság támogatásfajták szerint markánsan különbözik. A szo­ciális ellátással foglalkozó szervezetek főleg a természet­beni adományokat nyújtók és az önkéntes segítők jóindula­tára számíthatnak. A kultúra legfontosabb támogatói a pénzt adományozók és az önkéntes munkát vállalók. Az oktatás a pénzt adományozók preferen­ciái között szerepel az első he­lyen. A külföldi magyarokat támogató szervezetek elsősor­ban természetbeni adományok­ban részesülnek. A jótékonysági magatartás szoros összefüggést mutat az állampolgárok társadalmi-de­mográfiai jellemzőivel, társa­dalmi beágyazottságával. A nők jobb adományozók, de ke­vesebb önkéntes munkát vé­geznek, mint a férfiak. A leg­jobb adományozók az aktív korú (30-60 éves), konszoli­dált, kétgyermekes családban élő, jól képzett, magas társa­dalmi állású, viszonylag nagy, több különböző forrásból szár­mazó jövedelemmel bíró, a fő­városban vagy nagyobb vidéki városokban lakó állampolgá­rok, akik nemcsak támogató­ként, hanem tagként is kötőd­nek önkéntes szervezetekhez. Az adományozás és az ön­kéntes munka indítékait tuda­koló kérdésekre kapott vála­szok azt sugallják, hogy a szo­lidaritás alapértéknek számít a magyar társadalomban. Az ál­lampolgárok kötelességüknek érzik, hogy részt vállaljanak a szociális problémák megoldá­sában, ugyanakkor az állami felelősségvállalást is elenged­hetetlennek tartják. Az adományok és az önkén­tes munka címzettjének megvá­lasztásában a támogatott szer­vezet iránti bizalom és a támo­gatások segítségével elérendő cél körülhatároltsága játszik fontos szerepet. KSH tos törvénytervezet megvitatá­sát végzik a megyei kézműves­kamarák. A legközelebbi meg­beszélésre 1995. április 4-én kerül sor Szolnokon. Mind a 20 regionális kézműveskamara képviselteti magát. Megyénk­ből Rusa Attila elnök - és egy­ben házigazgda - lesz jelen. Az „Alföld és modernizáció” konferencián Helyzetelemzés a mezőgazdaságról Képzésitörvény-tervezet Zavart okoz a mobil telefon A mobil telefonok zavarhatják az orvosi műszerek, így pél­dául a szívritmus-szabályzók működését - közölte a német egészségügyi minisztérium, szakértők meghallgatását köve­tően. A minisztérium ezért a kli­nikákon, orvosi intézmények­ben a mobil telefonok haszná­latának betiltását javasolja. Kü­lönösen veszélyeztetettek ilyen szempontból a műtéti és inten­zív osztályok, laboratóriumok, szívgyógyászati osztályok - írja a dpa. A beültetett pace­makerrel élők számára a mi­nisztérium azt javasolja, hogy a mobil telefonnal legalábbis ne kerüljenek közvetlen testi kon­taktusba, ne hordják például a nagy mellényzsebben,, készen­léti üzemmódban. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán — ___HILL______ I NTERNATIONAL Elemző közgazdász / Szolnoki Cukorgyár Rt. ► A Szolnoki Cukorgyár Rt., a francia Béghin Say csoport tagja. Szervezeti felépítése a nemzetközi követelményeknek megfelelően alakult át. A vállalatcsoporton belül kialakított módszerek alkalmazása megköveteli a társaságtól, hogy olyan elemző közgazdász szakembert alkalmazzon, aki egyaránt képes a magyar, illetve a nemzetközi normák szerinti számviteli szabályok figyelembevételével irányítani a cég controlling tevékenységét. ► Az elemző közgazdász a gazdasági igazgató közvetlen munkatársaként felelős lesz az időszaki elemzések és jelentések elkészítéséért a társaság illetve a francia központ felé. A részvénytársaság fiatal, felsőfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező szakembert keres, aki alapfokú angol vagy francia nyelvismerettel rendelkezik és jártasságot szerzett a számítógép használatában. Előnyt jelent a többéves, vállalatnál szerzett közgazdasági gyakorlat. ► Az előzetes elképzelések szerint az új munkatárs egyesíti magában a globális látásmód és a precíz munka képességét, valamint alkalmas arra, hogy a vállalat vezetőivel napi munkakapcsolatot építsen ki. Az eredményes munkát a cég versenyképes jövedelemmel honorálja. ► Kérjük, ha pályázni kíván, akkor szakmai önéletrajzát és fényképéi küldje el a HILL International Szolnoki Irodájának címéreI HILL International 5000 Szolnok, Mártírok útja 2. Szolnoki Irodája Tel./fax: (56) 420-353

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents