Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-25 / 71. szám

1995. március 25., szombat Hazai Tükör 3. oldal Államtitkári látogatás Jászberényben Drága technológia minőségi megoldással Magyarországon a környezet szennyezéséről jórészt tu­dunk, a károk felszámolásá­ról azonban gyakran csak be­szélünk. Jászberényben már nem ez a helyzet, mert a Hű­tőgépgyár okozta környezeti károk megszüntetése harma­dik éve tart. A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára, dr.Szili Katalin és dr. Kis Zoltán, az FM államtit­kára együtt látogatott el Jászbe­rénybe, hogy tájékozódjon e munkák állásáról, a Hűtőgép­gyár helyzetéről, s hogy tájé­koztatást adjon az Alföld fej­lesztési programjáról, a Jászság vízgondjainak megoldásáról. A Hűtőgépgyárban Kertész Tibor elnök-vezérigazgató adott tájékoztatást, majd a vá­ros határában a szennyezett föld tárolására kialakított WDS1 lerakót tekintették meg. Sajtótájékoztatót is tartottak, ahol nagyon sok kérdésre kap­hattak választ az újságírók. Eiék' kozott’ a legfontosabb­ként említette Szili Katalin azt, hogy a törvénykezés végre szabályokkal is segíti a kör­nyezetvédelem gyakorlati megvalósulását. Épp most van a Parlament előtt az új környe­zetvédelmi törvény, mely biz­tos hátteret nyújt majd az ed­digi bizonytalan szabályozás­sal szemben. A jászberényi környezetvé­delmi munkálatokkal kapcso­lat- bán elhangzott, hogy eddig 1,6 milliárd-forintot költöttek el, s a munkák várható kiadása meg fogja haladni a tervezett 2,4 milliárd forintot. Szó esett arról, hogy a többletköltsége­ket ki vállalja. Kertész Tibor ki­jelentette, hogy a munkákat - melyekről többen úgy véleked­tek, hogy drága technológia, de minőségi megoldás - a teljes befejezésig elvégzik, s az Elect- rolux, valamint az AVÜ között ennek pénzügyi megoldásairól megvan a megfelelő egyezség. Az Alföld fejlesztése, s egy jászsági öntözőcsatorna kiépí­tése is szóba került. Erről Kis Zoltán elmondta, hogy a tervek már készülnek az FM-ben, a financiális megoldásért azon­ban nemcsak az államnak kell á zsebébe nyúlnia, de a földtu­lajdonosok anyagi segítségére is szükség lesz. Elmondta, hogy a tárca idén az öntözés- fejlesztésre 1,5 milliárdos tá­mogatást biztosít, erdőtelepí- tesire 600 milliót! Ä kárpótlási folyamat jelenlegi helyzetéről kijelentette, hogy a második földalap nagyságát semmikép­pen sem növeli a kormányzat. A kárpótoltak számára kárpót­lási jegyért állami tulajdont biztosítanak, illetve részvény- cserét és az életjáradék igénybe vételét is szorgalmaz­zák. KE A vasútnál Rövid szélcsend Nem tartott sokáig a vasúti szélcsend. A múlt év végén az ország ízelítőt kapott abból, mire lehet számítani, ha a sí­neken a közlekedés megáll. Most pedig újabb bérsztrájk kerül karnyújtásnyi közel­ségbe. Velkei Bélával, a Moz­donyvezetők Szakszervezeté­nek szolnoki ügyvivőjével vál­tottunk szót.- A decemberi vonatritkítási akció lefújása után úgy látszott, hogy a MÁV vezetőivel kötött megállapodásuk hosszabb életű lesz. írásban kaptak garanciát a 14 százalékos béremelésre.- Csakhogy ettől a béreme­léstől egy fillérrel sem lett több a vasutasok pénze, a többletet nyomban el is vitte az adórend­szer. Nem volt ez egyéb, mint átverés.- A mostani viták középpont­jában a kollektív szerződés áll.- Nem véletlenül. Ennek az egyezségnek jó néhány tétele ugyanis - mint például a túlóra, a műhelypótlék - sokkal ked­vezőbb föltételeket nyújt a dol­gozók számára, mint a Munka Törvénykönyve. A MÁV-veze- tők a kollektív szerződés mó­dosításával éppen ezeket a jö­vedelempótlékokat szeretnék erősen megkurtítani. Érzésem szerint a MÁV arra törekszik, hogy a kollektív szerződést megszüntetve, egyéni megálla­podásokat kössön a dolgozók­kal, ezzel utat nyitva a bér- és létszámcsökkentésnek. Egye­lőre ott tartunk, hogy cég vezé­rigazgatója és az rt. elnöke le­veleket küldözget a vasút 70 ezer alkalmazottjának. Arra ké­rik az embereket, hogy kössék meg az egyéni szerződéseket, és semmiképp se hallgassanak a szakszervezetekre. Mi arra biztatjuk a vasutasokat - bár nem kell erőlködnünk hogy ne fogadják el az egyéni szer­ződést.- Akkor vészhelyzet alakul ki: nem lesz se kollektív, se egyéni szerződés.- Ebben az esetben nem a 70 ezer vasutasnak, hanem néhány vezetőnek kell távoznia. Ha március 31-éig nem sikerül a két fél érdekeit egyeztetni, ak­kor megint sztrájkolni fogunk.-tf­Mostanság Iskolákról Alig van az életnek olyan időszaka, amikor nem vagyunk kapcsolatban valamilyen formá­ban a közoktatás intézményeivel, vagyis az is­kolákkal. Létezik olyan felnőtt, aki egészen nyugdíjas koráig látogatja a tudásközvetítés szentélyeit, nem tud innen elszakadni, őket pe­dagógusoknak hívják. A többi érintett viszont csak meghatározott ideig vagy valamely életko­rig, mondjuk tizenhat életévig koptatja a tan­termek padjait. Nem tudni, ki a szerencsésebb, mindenesetre lassan a labdarúgás válságánál is többet beszél­nek a közoktatás helyzetéről. Készül vagy talán már kész is a Nemzeti Alaptanterv N+l-es vari­ációja. Átalakul és a piacgazdasági viszonyok­hoz jobban fog alkalmazkodni az iskola. Terve­zik az egyes hagyományos grádusok átalakítá­sát. Eddig nyolc plusz négyes volt a jellemző tagolása az alap- és középfoknak. Kétségtelen a tizenkettőt másféle bontásban is elő lehet állítani, például hat meg hat formá­jában. De még ezzel sem ért véget a kultúrater­jesztő elme kreativitása, hiszen lehet a tizen­kettő három tényező összege is például hat meg négy meg kettő. Ezek a példák akár az első osz­tályos matematika könyvben is szerepelhetné­nek, például így: mennyihez mennyit kell adni, hogy tucatnyi legyen? Ad is a központi költségvetés minden általá­nos iskolai tanulóra negyvenegyezer forintot, a középiskolásra meg körülbelül hatvannégyet. Az általános iskolákat a települési önkormány­zatok tartják fenn, ezért ők meg azt számoglat- ják, mennyit kell a negyvenegyezerhez adni, hogy fenntarthatok legyenek az intézmények. Teljesen természetes, hogy a normatív támo­gatás rendszere és az önkormányzatok viszony­lagos szegénysége folytán kialakul egy gyer­meklétszám, amely felett az iskola működése még finanszírozható. Az Alföld településeinek egy részén az utóbbi évtizedekben aggasztó né­pességcsökkenés kezdődött. Ezek a kisvárosok, községek nem rendelkeztek elegendő népes­ségmegtartó erővel. A fiatalok közül sokan be­költöztek a nagyobb létbiztonságot és viszony­lag könnyebb megélhetést nyújtó nagyobb vá­alapfokon rosokba. A statisztikai adatok szerint például egyetelen jászsági település lélekszáma sem növekedett az utóbbi évtizedben. A születész- szám csökkenésével együtt csökkentek az osz­tálylétszámok. Akad olyan megyénkbeli általános iskola egy nyolcszáz lakosú községben, ahol ötvenhat tanuló és tíz pedagógus népesíti be az intéz­mény épületét. Ennek a kistelepülési önkor­mányzatnak ugyancsak számolgatni kell, hogy fenntartói teendőit el tudja végezni, ugyanis megszűnt a száz tanulónál kevesebbel működő kis iskolák kompenzációs támogatása. Még néhány esztendő a mostanihoz hasonló alacsony születésszámmal, és egyetlen megyé­ben vagy tucatnyi alapfokú oktatási intézmény válik anyagi erők és gyermeklétszám hiányá­ban életképtelenné. Az egyes kistelepülési isko­lákban nagyon nehezen megoldható a felsőta­gozatos szaktanári álláshelyek betöltése. Külö­nösen nehéz az élő nyugati nyelvek oktatását megoldani ezekben a kis iskolákban. Elmélkedhetnék arról befejezésképpen, hogy minden sikeres gazdasági felzárkózást megva­lósító ország a huszadik században nemzeti jö­vedelmének időnként közel 10-12 százalékát invesztálta oktatásba. Azt hiszem, ezek közismert tények, kár agyonbeszélni őket. Az azonban mindenképpen megfontolásra érdemes tény, hogyan fogjuk megvalósítani a hátrányosabb helyzetű telepü­léseken a gyakorlatban a tankötelezettségről szóló törvényt. Gyakran panaszkodnak az oktatásban dol­gozó pedagógusok, hogy tudásukat és diplomá­juk értékét az utóbbi évek jelentősen csökken­tették. Őket viszont megnyugtatom, az illetékes mi­nisztérium mind ez ideig kizárólag szögletes és egységes színű koronás címerrel ellátott okle­velek kiadását engedélyezte a képző intézmé­nyeknek. Továbbra is tilos a kerek vagy hatszögletű, söralátétként is használható változatok készí­tése. Gambrinus Sátáni bűnök Vagy tizenöt évvel ezelőtt tör­tént. A házasság szentségének felvételére készítettem fel egy jegyespárt. A leányt hittanra tanítottam évekkel előbb. Csendes és szerény teremtés­nek mutatkozott. Az esküvő közeledtével kértem, hogy hívja meg az édesanyját is, akit már sok éve nem látott. Hallani se akart róla, gyűlölte. Később, egyik volt leánytársa, persze irigységből, közölte a hírt: csak ne tartsam én olyan jónak ama leányt, akiről az előbb írtam, mert már ő is öle- tett magzatot. Nem hittem el. Hónapokkal később férjével jelentkeztek, a gyermekük ke­resztelését kérték. Megkérdez­tem az anyukát. Ez az első gyermeketek? Igen, hangzott a szemrebbenés és pirulás nél­küli válasz. A férjét is meg­kérdeztem. A válasza NEM volt. Utána már az anyuka is mentegetőzött: férjem akkor még katona volt... Á sátáni bűnök a szellemét, a szívét ragadják meg az em­bernek. Gyűlölet, hazugság, gyilkosság. Vegyük talán sorba őket. Gyűlölet. A felebarát fizikai és erkölcsi tönkretételén fárdo­zik. A szeretet önmagát akarja feláldozni másokért - például Jézus - a gyűlölő a másik tönkretételén fáradozik. Meg- nembocsájtás miatt már halá­los ágyról is vittem haza az ol- táriszentséget. Bocsásd meg vétkeimet, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Hazugság. Az igazság el­lentétének állítása. Nem arról van szó, amikor megbotlok, például Péter a tűznél - hanem amikor már annyira megyek, hogy mindez szemrebbenés nélkül megy. Tulajdonképpen az egész életem egy nagy ha­zugság. Aki csak megbotlik, legyen annyi bátorsága, hogy akit „átvert”, világosítsa fel az igazságról, akkor vele marad a kegyelem. Az elmúlt Rákosi- és Kádár-rendszer éppen ezzel bizonyította Isten nélkülisé­gét, hogy a hazugságot intéz­ményessé tette. A hírközlő eszközökből áradt a hazugság, így tettek tönkre erkölcsileg egy egész nemzedéket, s a hi­tetlenek ma is ezt akarják foly­tatni. Jézus a Sátánt a hazug­ság atyjának nevezte. Gyilkosság. Gondolj Jézus Krisztusra! Azért kellett a keresztfán - akkor még szé­gyenfán - meghalnia, mert gyűlölték. Hazug politikai vá­dak alapján ítélték el. S az is­tentelenek, ha bárhol hata­lomra jutottak, hazugság, gyű­lölet, és milliók meggyötrése és meggyilkolása kíséri min­dig az útjukat. Ide sorolandók mindazok a a bűnök, amik az ember isten- képűségét eltorzítják. Hata­lom és pénz utáni vágy. Mind­ezek a bűnök a helytelen ön- szeretetből fakadnak. Barotai Endre plébános Dr. Surján László a szolnoki Demokrata Klubban „Ez egy család- és gyermekellenes csomag!” Az MDF szolnoki szervezete tegnap a Demokrata Klubban látta vendégül dr. Surján Lászlót, a KDNP alelnökét, aki sajtótájékoztatón találko­zott a sajtó képviselőivel. Egy újságírói kérdésre Kovács Pál volt népjóléti miniszter le­mondásával kapcsolatban azt válaszolta, hogy tisztelettel adózik utódja döntésének, azt tette, amit tennie kellett. Utód­ját szociális ügyekben elkötele­zett emberként ismerte meg. A kormány a „fekete vasárna­pon" bejelentett intézkedés csomagjának szociális megszo­rításokra vonatkozó része elő­ször a települési önkormányza­toknál fog lecsapódni, mert az állampolgárokkal elsősorban ezen intézmények találkoznak közvetlenül. Márpedig előre látható, hogy a „kormányzati döntési puccs” elégedetlenségi hullámot indít el - mondotta tegnap délután Tóth István MDF-es országgyűlési képvi­selő a városi szervezet sajtótá­jékoztatóján. Az utóbbi monda­tát azzal folytatta, hogy a De­mokrata Fórum minden törvé­nyes és alkotmányos elégedet­lenségi megmozdulást támo­gatni fog, mely a kormány in­tézkedésével szemben irányul. A tegnapi sajtótájékoztatón főként az önkormányzatok to­vábbi ellehetetlenüléséről szólt a képviselő, melyek között ki­Kritikusan is szólok - mondotta Surján -, hiszen a kormány ko­rábbi intézkedései után, ame­lyek egyikeként a gyermekek után járó adókedvezményt sike­rült elvenni, e lépések a családi pótlék körül nem voltak várha­tóak. Lapunk kérdésére, hogy reális-e az egyes ellenzéki pár­tok részéről újból felmerült csa­ládi jövedelemadózás szüksé­gessége, a KDNP alelnöke így válaszolt:„Magam is elkötele­zett híve voltam ennek, de ma már családbarát jöved,elemadó­emelte, hogy megyénk polgár- mesterei is hasonlóan véleked­nek, ezzel kapcsolatban levelet is átadtak a képviselőknek. így például miközben a helyi ha­talmi szervek hitelfelvételeit kívánja a kormányzat csökken­teni, addig a ’96-os költségve­tés hitel nélkül nem oldható meg - legalábbis, ha a tenden­ciák folytatódnak. A vélemé­nyek szerint egyébként az ön- kormányzatok működési felté­telei rosszak ugyan, azonban a néhány szélhámos által előidé­zett csődhelyzet nem általáno­sítható. Mint Tóth István mon­dotta: a kormány szerint a települések szórták a pénzt. De mire? Hiszen az elmúlt idő­szakban számtalan infrastruktú- rális fejlesztés történt. Most a megnövekedett fel­adatok mellett pedig létszám- csökkentést irányzott elő a kormányzat. zásra van szükség. Hiszen ha egy házaspár úgy érzi, hogy az összjövedelem adózása miatt kára származik, nem házasodik össze. Ezért Európa országai­ban, ahol családi adózás volt, elmozdultak az egyedi adózás felé. Rajtunk kívül mindenütt megnézik, hogy az adott jöve­delemből hányán élnek. A gond: kikerült az adórendszer­ből a gyermekek száma szerinti megkülönböztetés. A kor­mánycsomag ezért család- és gyermekellenes. -scsj­Száz éves az állami anyakönyvezés Az állami anyakönyvvezetés száz éves jubileuma alkalmából ünnepséget tartottak tegnap a Belügyminisztériumban. Világosi Gábor politikai ál­lamtitkár ünnepi köszöntőjében a korabeli törvényalkotók mel­lett a köztisztviselői karra, a he­lyi igazgatás tisztviselőire, az anyakönyvvezetőkre emléke­zett, akiknek munkája hozzájá­rult a kor színvonalának megfe­lelő jogszabály megalkotásához és végrehajtásához. Kuncze Gábor belügyminisz­ter a modem polgári jogállami­ság kiépítésének fontos állomá­sának minősítette az 1895. ok­tóber 1-jén hatályba lépett tör­vényt. Úgy vélte, hogy most, amikor ismét jogállam van ha­zánkban, jelentős feladatokat ad az anyakönyvi igazgatás korszerűsítése. Az ünnepségen 78-an része­sültek különböző elismerésben. A belügyminiszter köztársasági elnöki kitüntetéseket, a Magyar Köztársasági Érdemkereszt kü­lönböző fokozatait nyújtotta át. Az ünnepség alkalmából a miniszter személyes hangú le­vélben köszöntötte az ország 6700 anyakönyvvezetőjét. (MTI) Titkos szavazással Országos önkormányzatot vá­laszt a hazánkban élő szlovák kisebbség szombaton 11 órakor a budapesti Újvárosháza dísz­termében (V., Váci utca 62- 64.). Várhatóan 280 elektor je­lenlétében 36 önkormányzat képviseletében határoznak az országos testület tagjainak számáról, és titkos szavazással közgyűlési tagokat választanak. (MTI) A szakma kiváló tanulója országos versenynek Jászbe­rény adott otthont idén. A Klapka György Ipari Szakmun­kásképző Intézet és az Aprítógépgyár tanműhelye a he­gesztőtanulók számára biztosított helyet. Az ország külön­böző részeiről 44 diák érkezett. Az első három helyet Ga­lambos Sándor a Bercsényi (Ajka), 2. Kiss József a Baross G.(Szolnok), 3. Szölösi Csaba a József Attila SZKI (Gyön­gyös) tanulója szerezte meg. Kormánycsapások az önkormányzatokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents