Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-24 / 70. szám

6. oldal Megyeházi Napló 1995. március 24., péntek Nyitottabb vizsgák A megyei önkormányzat művelődési és népjóléti iro­dájának munkatársa, dr. Pe­reszlényié Kocsis Éva tájé­koztatta lapunkat az érett­ségi vizsga változásairól. Elmondta: nagy változás nem várható az idén, egy dolog azonban érdekes lehet a diákok számára. Nyitot­tabbá válik a vizsgáztatás. Ez annyit jelent, hogy az érettségin az írásbeli dolgo­zatot megtekinthetik javítás után. Amennyiben az érett­ségiző tanulónak észrevé­tele van a dolgozattal vagy a javítással kapcsolatban, úgy ezt megteheti a vizsgael­nöknél. írásban rögzített észrevételeit az érettségi el­nök nyolc nappal a szóbeli előtt kapja kézhez. Az írás­beli minősítését egyébként a szóbeli vizsga előtt nyilvá­nosságra kell hozni. Ha te­hát valamilyen „gond” me­rül fel a diák részéről, úgy a vizsgabizottságban nem ve­het részt az a tanár, aki a dolgozatot javította, helyére más tanár kerül. Intézeti gondok Az állami gondoskodási körben ellátottak számának csökkenése megállt, ugyan­akkor a növekvő állami gondozásba vétellel párhu­zamosan a különböző okból a rendszerből kikerülők (örökbefogadás, önálló életkezdés) száma is jelen­tős. A szociális feszültségek egyre gyakoribb megjele­nése következtében az igé­nyek fokozatosan növeked­nek. Gondot okoz, hogy az intézeti ellátásban maradók szakmailag egyre nehezeb­ben kezelhetők. Az ellátás, működtetés kiadásai emiatt az átlagosnál jobban növe­kednek. A központi támoga­tás normatívái három éve az e területen történő átrende­ződést nem veszik figye­lembe. Forráshiány Az önkormányzati törvény a mintegy 35 millió forintos forrásbővülést többszörösen meghaladó feladatellátást jelölt meg. A megye pénz­ügyi pozíciója a feladat- rendszerből adódóan az inf­lációs hatás figyelmen kívül hagyásával is romló. A me­gyei önkormányzat fejlesz­tési bevételt néhány címzett, központi támogatáson túl érdemben nem tud tervezni. Az önkormányzati törvény ’94. évi módosítása új, köte­lező feladatokat határoz meg (területrendezés, kör­nyezetvédelem, foglalkozta­tás terén), ugyanakkor a pénzügyi források ezek ér­demi ellátását nem teszik lehetővé. Pénzügyi feszültség A folyamatos ellátást nyújtó intézményeknél az élelme­zési és energiaárak számot­tevő növekedése miatt a ki­adások szinte elviselhetetlen terhet jelentenek. A műkö­dőképesség megőrzése ál­dozatokat. megalkuvást igényel mind szakmai olda­lon, mind az ellátási színvo­nalban. Legnagyobb gond az in­gatlanok, gépek, felszerelé­sek műszaki színvonalánál jelentkezik, az évek óta el­maradó karbantartások mi­att. A demográfiai hullám visszaesése is a pénzügyi feszültség fokozódásával jár. Az önkormányzati bevé­telek a kihasználási muta­tókkal párhuzamosan csök­kennek, a működőképesség biztosítását veszélyeztetik. Felújításokra jogos igény­ként 92,1 millió forint érke­zett. A pénzügyi kondíciók azonban a műszaki, környe­zet- és munkavédelmi szempontok szerinti előírá­sok ellenére a halaszthatat­lan feladatok ütemezését sem teszik lehetővé. Vagyonkiárusítás előtt? A megyei önkormányzat pénzügyi egyensúlyának (hitelképességének) megőr­zése nagy valószínűséggel csak kényszerintézkedések vállalásával lesz lehetséges. A pénzügyi hiány kezelése az eladósodás fokozódásával és a vagyon részbeni értéke­sítésével oldható meg. Az ezzel kapcsolatos tárgyalá­sokat követően az értékesíté­sekről minden esetben a közgyűlés testületé dönt majd. Az önkormányzat alábbi. forgalomképes ingatlanjai juthatnak az eladás sorsára: üdülők (Ábrahámhegy, Alsóörs, Mátraszentimre); üdülőtelek (Cserkeszőlő); hotelek (Jászberény, Szol­nok, Berekfürdő, Cserke­szőlő); motel (Szolnok); kempingek (Cserkeszőlő, Abádszalók, Tiszafüred); kempingfelépítmény (Berek­fürdő. Cserkeszőlő, Szol­nok); irodák, telek, illetve strand (Szolnok); KRESZ- pálya (Jászberény); oktató­bázis (Kisújszállás); lakás (Abádszalók). A közgyűlés bizottságainak nem közgyűlési képviselő tagjai Az előkészítés során széles körből érkeztek javaslatok 58 személyre. A nem közgyűlési képviselő tagok kiválasztásánál alapvető követelmény volt, hogy az ellátandó feladatoknak megfelelő szakmai érdeklő­désű, felkészültségű szakembe­rek kerüljenek a bizottságokba. Szempont volt a területi elv ér­vényesítése, figyelembe véve a kistelepülések érdekeit is. A március 10-i megyegyűlésen széles körű egyeztetések után választották meg az alábbi személyeket: Gazdasági és költségvetési bizottságba: dr. Füle István, Trási Lajos, Szűcs Ferenc, Ondrék András, Zákány Lajos. Területfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottságba: Ádámné dr. Bagdán Piroska, Kovács Gyuláné dr., Agócs Gyula, Németh István, Boldog Bemát István. Oktatási, művelődési és sportbizottságba: Ozsváth László, dr. Madaras László, Horváth Attiláné, Nagy József, Czakó János. Egészségügyi, szociális és foglalkoztatásügyi bizott­ságba: dr. Király Ferenc, dr. Karácson János, Miskó Ist­vánná, dr. Kapusi Lajos. Etnikai, kisebbségi bizott­ságba: Farkas András, Bódi László. Mezőgazdasági bizott­ságba: Benedek Fülöp, Suszter Zsigmond, dr. Horváth Gabri­ella, dr. Mándoki István, dr. Molnár István. Pénzügyi bizottságba: Hajdúné Gácsi Mária, Gu­lyás László, Mihály Márton. Kanadai egyetemisták „bizalmas” visszaemlékezései Utózöngék a szolnoki szakmai táborról Múlt év augusztusában a torontói egyetem tíz, város- és terü­lettervezés szakos hallgatója - a megyei főépítész meghívá­sára - professzoruk vezetésével négyhetes szakmai gyakorla­ton vett részt Szolnokon. A tábor célja volt a hallgatók szak­mai és kulturális tapasztalatszerzése külföldön. Hazatérésük után néhány hét a tapasztalatok értékelésével telt, ezután a hallgatókat taná­ruk beszámolók megírására kérte. Többnyire személyes és érzékeny művek születtek, több esetben említve az arra utaló „szent bizalmat”, hogy az írások teljes terjedelmük­ben ne kerüljenek nyilvános­ságra. Tiszteletben tartva a ké­rést, csupán idézünk a vissza- emlékezéskeből. Felfedeztem, ki is vagyok „A jövő mindig hoz majd új tapasztalatokat. Ezekre az em­ber felkészülhet, aggódva vár­hatja, de amíg be nem követ­keznek, csak a mások által mondott történetekre, köny­vekre, képekre stb. támasz­kodhat.” „Európába kellett eljutnom, hogy felfedezzem, ki is va­gyok.” „Ez egy lehetőség volt a fej­lődésre.” „A saját közösségükben minket fogadó polgárok nyúj­tották első igazi érzésemet ar­ról a megelégedettségről, amit az iskolai képzéssel kapha­tok.” „Magyarország egyedülálló élete: történelme, gazdasága, politikája (bürokráciája) és kultúrája megismeréséhez - a kirándulások, tárgyalások, fesztiválok, a mindennapi ta­lálkozások ellenére - egyetlen látogatás kevés volt, de olyan tapasztalat, ami páratlan.” „Láttuk, hogyan bánnak az emberek másokkal (például a magyarok a cigánysággal), és ez új megvilágításba helyezte az otthoni összefüggéseket. Elgondolkodtatott arról, ahogy mi a saját országunk­ban, Kanadában az őslakos in­diánokat kezeljük, és hogyso- kan közülünk még nem is jár­tak indián rezervátumban.” „Felfedeztük a kommuni­káció fontosságát, a nyelvi korlátok adta kihíváson ke­resztül.” „A város tervezetei még mindig a régi, monolitikus rendszerben készülnek, ahol a lakosoknak nincs beleszólása a tervezés menetébe. Az eredmény a város stagnálása, különösen az általunk vizsgált területen.” „A tervezési rendszer híján van olyan forrásoknak, ame­lyek a megfelelő döntésekhez szükségesek. Ilyen az adatbá­zisok hiánya. Például a népes­ségi statisztikák, ingatlanpiaci információk: ezek szolgálhat­nának adatokkal az előirány­zatokhoz.” Királyokként kezeltek minket Szolnokon „Annak ellenére, hogy Ma­gyarország már egy demokra­tikus ország, küszködik még a demokrácia több feltételének hiányával, ideértve a lakossági részvételt is.” „Amikor megérkeztünk Szolnokra, itt szinte királyok­ként kezeltek minket. A ven­dégszeretet csodálatos volt, és ez nagyban segítette elhelyez­kedésünket a városban, amely az elkövetkező hónapban az otthonunk volt.” „A hatalmas vendégszere­tet, amiben részünk volt, min­den képzeletet felülmúlt.” „Egyszer a bankban: az emberek tolakodtak és fura- kodtak. A másikat semmibe véve, mosoly nélkül tolták hátra, nehogy később kerülje­nek sorra. Mintha egy hoki­meccs közepén lennének, és a pénztár lenne a büntetőpad: ahhoz, hogy odajussanak, egy bodicsek vagy durvaság szük­séges.” Nyomornegyed helyett büszke közösséget láttunk „Mindnyájan buszra száll­tunk, hogy egy cigánytelepü­lésre menjünk. Azt vártam, hogy egy nyomornegyed lesz, ócska kunyhókkal, veszélyes emberekkel. Amit láttunk, az egy büszke közösség volt, tiszta, szép lakásokkal. Amit tapasztaltunk, jó érzést ha­gyott bennem. Az emberek, akiket zárkózottnak, az idege­nekkel szemben ellenségesnek gondolnánk, kinyitották kapu­ikat, és otthonaikba invitáltak minket. Ez valami hallatlan dolog volt.” „Volt egy nagy partink az utolsó estén, Szolnokon. Ott, azt hiszem, megértettük, mi is történt. Mindannyian - bele­értve a tolmácsokat is - bará­tokká váltunk. Táncoltunk, ölelkeztünk, címeket cserél­tünk. így együtt egy nagy csa­láddá váltunk. A kanadaiak magyarok let­tek, a magyarok kanadaiak. Megfizethetetlen pillanatok voltak.” Egy átlagosnál szegényebb régióban Mennyire vonzó az egyetem és a főiskola? A felsőfokú továbbtanulás összehasonlító tényadatai Az 1988-93-as években Jász-Nagykun-Szolnok megyéből egye­temre, főiskolára felvett hallgatók adatairól lapunk március 10-i számában a főbb intézménycsoportok (egyetem, főiskola, illetve gimnázium, szakközépiskola) szerinti részletezéssel ír­tunk. Nem kevésbé érdekesek azonban a felsőfokú intézmé­nyek típusai szerinti elemzés adatai sem, melyek ismertetésére ebben az írásban vállalkozunk. Kedvező elbírálásért áU sorban a megye a Verseghy Ferenc Könyvtár rekonstrukciójához - címzett központi támogatásért - benyújtott pályázatával. Várható, hogy a könyvtár felújítására kért 350 milliót a megye az 1022/1994. CIII.31.) Korm. határozat alapján megkapja. A Damjanich János Megyei Múzeum részére, szintén felújításra 264 millió forintot igényeltek. Képünkön részlet látható az épület- együttes udvarából. fotó: mészáros Minden település kap belőle Gyógyszertári vagyon A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének e hét közepén, Szolnokon megtartott tanácskozása az önkormány­zati tulajdonlásról szólt. A helyi önkormányzatok képviselői az energia- és közművagyon, illetve a megyei gyógyszertári köz­pont vagyonának átadását vitatták meg. Sajnos a téma tekintetében mindjárt egy korlátozással kényszerülünk élni. Az adatfel­vétel módosulása miatt egye­tem-, főiskolatípusonként csak az időszak második felét, az 1991-93-as éveket tudtuk egy­ségesen vizsgálni. Ismert, hogy ezek az évek a felvételi keretek szélesedésének évei, és az elő­zőekből már azt is tudjuk, a me­gye e keretek szélesedésével - főleg az egyetemeken - nem tu­dott kellően élni. Megyebeli jelentkezőink száma e három évben kivált­képp a tudományegyetemek jogi karain, a műszaki és az orvostu­dományi egyetemeken, a gazda­sági és a művészeti főiskolákon maradt el lényegesen az orszá­gos növekedés ütemétől. Vi­szont az országosnál jóval na­gyobb ütemben nőtt nálunk a je­lentkezők száma a tudománye­gyetemek bölcsészkarain, a ta­nárképző, az óvóképző, a mű­szaki, az agrár-, katonai és az egyéb főiskolákon. Nem túl mérvadó azonban önmagában az országosnál nagyobb vagy kisebb növekedési dinamika. Sokkal többet mond ennél, hogy az 1991-93-as három év együttes megyei jelentkezési kvótái igen alacsonyak a művé­szeti főiskolák (0,96 %), a gaz­dasági egyetemek (2,31 %), a tudományegyetemek bölcsész- (2,71 %), jogi karai (2,75 %), az agrár- (3,11 %), a műszaki- (3,30 %), az orvostudományi egyetem (3,37 %) és a gazdasági főiskolák (3,50 %) - összesen 8 felsőfokú intézménytípus - te­kintetében. Az adatok messze vannak a 4,11 %-os megyei la­kossági kvótától. Indokolt lenne, hogy ezekbe az intézmé­nyekbe többen jelentkezzenek a megyéből! Viszont igen magasak a me­gyei jelentkezési kvóták a kato­nai (12,02 %), az agrár- (5,73 %), az óvóképző (5,29 %), az egészségügyi (5,23 %), a tanító­képző (4,68 %) és a tanárképző főiskolák (4,45 %) esetében. Ebben jelentős a szerepe a me­gye felsőfokú (és középfokú) in­tézményi bázisának, az utóbbi évek eredményes pedagóguspá­lyára irányításának. Kevesebbel, de meghaladja még a megyei la­kossági hányadot az egyéb főis­kolákra (4,23 %) és a tudomá­nyegyetemek természettudomá­nyi karaira (4,12 %) történt je­lentkezés megyei kvótája is. Jól érzékelhető, hogy míg az egyetemre jelentkezés esetében - a hét egyetemtípusból - a me­gyére nézve ez az egyetlen pozi­tív kivétel, addig a főiskolákra jelentkezés esetében viszont a megyére nézve - a tíz főiskola­típusból csak három negatív ki­vétel van (művészeti, gazdasági, műszaki főiskolák). A jelentkezőink zömét - ol­vashatták előző írásunkban - az országosnál kedvezőbb arány­ban veszik fel. Ez alól csak két kivétel van. Az egyik, hogy - az eleve ke­vés - művészeti főiskolára je­lentkezőinknek is csak a 16,7 (országosan 30,7) százalékát, míg a másik, hogy óvóképző fő­iskolára jelentkezőinknek is csak az 59,6 (országosan 61,5) százalékát vették fel 1991-93 között. A felvett/jelentkező arány több esetben kifejezetten javítja a „végeredményt”, az egyetemi, főiskolai felvételt. Végül is kirí­vóan alacsony volt e három év­ben a megyei kvótánk a felvételt nyert hallgatók tekintetében a művészeti főiskolák (0,52 %), a gazdasági egyetemek (2,71 %), a tudományegyetemek jogi (3,14 %) és bölcsészeti karai (3,35 %), az agrár- (3,29 %) és a műszaki egyetemek (3,50 %) esetében. Kiemelkedően magas volt vi­szont felvettjeink megyei há­nyada a katonai (15,95 %!), az egyéb (6,62 %), az agrár- (5,97 %), a műszaki (5,53 %), az óvó­képző (5,12 %), a tanítóképző főiskolákon (5,10 %) és a tudo­mányegyetemek természettu­dományi karain (4,72 %). Ezek az adatok a megye or­szágosan versenyképes matema­tikai, természettudományi okta­tásának tényét jelzik, de sajnos érzékeltetik a művészeti, böl­csészeti, jogi, gazdasági felső­fokú intézményekbe történő fel­készítés gyengeségeit is. Az okok természetesen itt is sokrétűek, bizonnyal azzal is összefüggenek, hogy egy törté­nelmi-társadalmi okokból elma­radottabb térségben talán az em­lített szakterületekre való felké­szítésnek vannak a legnagyobb akadályai, vagy éppen gyengék a hagyományok is. Talán az irá­nyítói figyelem sem volt elégsé­ges. Az is érdekes, hogy az ugyancsak természettudományi felvételi követelményeket tá­masztó orvostudományi, mű­szaki és agráregyetemeken már nics előnyünk, tehát az alkalma­zott matematikai, természettu­dományi területeken nem állnak annyira helyt a jelöltjeink, mint az általános szférában. Mind­ezek a kérdések iskolánként elemezhetők a maguk mélysé­gében. Erre biztatjuk is középis­koláinkat. Ugyanakkor felvételi produk­tumukról azért nem adunk közre „listát”, mert ez nem sokban térne el a Köznevelésben, ill. a Magyar Hírlapban nemrégen közöltektől. Dr. Vincze Sándor Egyetértettek abban, hogy a vagyonátadásoknak az önkor­mányzatok közötti jogszerű megállapodás alapján kell tör­ténnie. Elhangzott, hogy a gyógyszerellátás megszerve­zése minden települési önkor­mányzat kötelező feladata, ezért jogszerűnek csak az a megállapodás tekinthető, amely kimondja, hogy a vállalat va­gyona azokat az önkormányza­tokat is megilleti, amelyeknek jelenleg nincs gyógszertáruk. Ugyanakkor leszögezték azt is: mindenkor biztosítani kell, hogy a patika esetleges eladása csakis a település egyetértésé­vel történhessen. Úgy vélik, minden más megoldás ellehe­tetleníti a vállalat további mű­ködését, és magában hordja az átadandó vagyon nagyarányú leértékelődésének veszélyét is. A tanácskozáson kezdeményez­ték, hogy minden települési ön- kormányzat az ezzel kapcsola­tos megállapodást testületi ülé­sen tűzze napirendre, és már­cius 31-ig juttassa el a megyei vagyonátadó bizottsághoz. A vagyonátadás arányait a megál­lapodás a következőkben hatá­rozza meg. A gyógyszertárral rendel­kező települések a vállalati va­gyont megtestesítő összes üz­letrész 49 százalékát, a gyógy­szertárral nem rendelkező tele­pülési önkormányzatok a va­gyon 36 százalékát kapják. Ti­zenöt százaléka a megyei ön- kormányzat tulajdonába kerül. A leendő megállapodás értel­mében a gyógyszertárak a létre­jövő gazdasági társaság tőketar­talékába kerülnek, mégpedig azért, hogy á vagyonátadás után lehetővé váljon a patikák jog­szerű privatizációja. A tervezet szerint a vagyon fennmaradó 10 százaléka szintén tőketarta­lékba kerülne. Mindez akkor lép hatályba, amikor a települési önkor­mányzatok 50 százaléka plusz egy önkormányzat aláírja a megállapodást.

Next

/
Thumbnails
Contents