Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-24 / 70. szám

1995. március 24., péntek 3. oldal Hazai Tükör Vasarely-kiállítás nyílt tegnap Szolnokon, a Városi Művelődési Központ galériájában. Egri Mária, a Budapesti Vasarely Múzeum igazgatója nyitotta meg a világhírű magyar kép­zőművész szerigráfiáit bemutató tárlatot. fotó: mészáros Nyári menetrend a Malévnál Vasárnap lép életbe, és október 28-ig lesz érvényes a Malév ez évi nyári menetrendje - tájé­koztatta a vállalat sajtóirodája tegnap az MTI-t. A közlemény szerint ebben az időszakban a Malév menetrend szerinti jára­tai hetente 252 alkalommal, a világ 27 országának 38 városá­val kötik össze Budapestet. Jelentős változások történ­nek a New York-i és több euró­pai fővárosba irányuló légi köz­lekedésben. Napi járatok indul­nak New Yorkba, Londonba pedig naponta kettő is. Az amszterdami és koppenhágai vonalon az indulási időpontok módosulnak. Prágába, Helsin­kibe, Párizsba és Szentpéter­várra újabb járatokat indít a Malév. (MTI) Országos polgári védelmi értekezlet Szolnokon Megyénket elsősorban az árvizek veszélyeztetik A polgári védelem országos értekezletét ezúttal vidéken rendezték meg. A szervezet főigazgatója által felajánlott lehetőséget elsőként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság fo­gadta el, így Szolnok adott otthont tegnap délelőtt a kihelyezett tanács­kozásnak. A főigazgató-helyettes ismertette az elmúlt időszak ered­ményeit és a megoldásra váró feladatokat fotó: m. j. A szolnoki Helyőrségi Műve­lődési Otthonban találkoztak a megyei parancsnokok, hogy a polgári védelmi főigazgató he­lyettesének az elmúlt időszak munkáját értékelő és a testület előtt álló feladatokról szóló be­számolóját meghallgassák. Mindenekelőtt azonban Ba­csó Ernő alezredes, megyei polgári védelmi parancsnok adott rövid tájékoztatást kollé­gáinak a megyénkben tapasz­talható szakmai sajátosságok­ról. Elmondta, hogy polgári vé­delmi szempontból megyénket elsősorban a területet átszelő folyók által teremtett árvízve­szély fenyegeti. További veszélyforrás még Szolnokon a vegyiművek, Sza- jol mellett a bázistelep, vala­mint a területet átszelő 4. sz. főút jelentős mértékű kamion- forgalma. Nem csoda hát, hogy hat helység kivételével minden megyei település besorolható az általánosan veszélyeztetett kategóriába. Az értekezlet délelőtti elmé­leti része után a megyei polgári védelmi parancsnokok látoga­tást tettek a Vegyes Szállítóre­pülő Dandárnál. H. Gy. Hétfőtől gyógyszeráremelés A mintegy ötven, gyógyszerim­porttal foglalkozó nagykeres­kedő csaknem fele jelentette be áremelési szándékát csütörtökig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Az importő­rök jelentős része már hétfőtől, átlagosan 20-30 százalékkal drágábban szállítja a patikasze­reket - tájékoztatta az MTI-t Matejka Zsuzsanna, az OEP fő­gyógyszerésze. Közölte, hogy a magyar gyógyszergyártók szin­tén áremelésen gondolkodnak. Honismereti népfőiskola a Katolikus Körben A múlt hónap közepén kezdő­dött a Katolikus Körben egy népfőiskolái előadás-sorozat, mely Tiszafürednek és környé­kének a történetével foglalko­zik. A 18-20 főnyi állandó hall­gatóság eddig öt foglalkozáson vett részt. Megismerkedhettek Tiszafüred újkori történelmé­nek legfontosabb eseményei­vel, a Tiszafüred környéki egy­házi építészet művészettörté­neti jelentőségével, valamint a tiszafüredi zsidóság közel két évszázados történetével. Diavetítéssel egybekötött előadáson tekintették át a dán népfőiskolái mozgalom alaku­lását, illetve a felnőttképzés dá­niai modelljét. Az eddigi talán legérdekesebb foglalkozás a személyiségfejlesztő tréning volt, amely az együvé tartozás tudatát erősítette a résztvevők­ben. A következő foglalkozá­sokon a füredi népfőiskolások Tariczky Endre hely történet­írói, egyházszervezői munkás­ságával, a római katolikus, majd a református egyházköz­ség történetével ismerkedhet­nek meg. Érdekesnek ígérkezik az a kirándulás is, melynek kereté­ben - mintegy a tanfolyam zá­rásaként - a Tiszafüred kör­nyéki települések előadásokon megismert látnivalóit keresik fel a honismeret iránt érdeklődő résztvevők. A honismereti nép­főiskola programja a tervek szerint ősszel folytatódik. Gondolatok egy fesztiválról ... amely nem jött volna létre, ha nincs a VMK A Szolnokon immár második alkalommal megrendezendő Hol élünk? fesztivál gondola­tát a Szemafor Művészeti és Kulturális Alapítvány vetette fel néhány éve. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Matuz János a rendezvénysorozat hátteréről és jövőjéről számolt be lapunknak.- A tavalyi fesztiválhoz ké­pest az idén két változás is tör­ténik - kezdte. - Az egyik, hogy míg tavaly programcent­rikus volt a fesztivál, addig az idén a programok jelentős ré­szét civil szerveződések ren­dezik és bonyolítják, így pél­dául - a teljesség igénye nél­kül - az idegenforgalmi kiállí­tást, a gasztronómiai versenyt vagy a jakobinus tanácsko­zást. A „keret” és a cél közös, a módszerek azonban külön­böznek. A másik jelentős különb­ség: a tavalyi fesztivállal át­léptünk a megye határain, hi­szen megyei kezdeményezés­sel országossá nőtte ki magát a rendezvény, amelynek meg­rendezését stafétaszerűen ad­ják át egymásnak a városok. Az idén még tovább me­gyünk: a fesztivál első három napján megrendezendő nem­zetközi újságíró-konferenciá­val átlépjük az országhatáro­kat is. A kuratórium elnöke sze­rint érdemes elgondolkodni, hogy lesz-e, legyen-e jövőre is Hol élünk? fesztivál, hiszen az európai régióknál nagyobb tá­volságokban már nem lehet, vagyis megyei vonatkozásban nem érdemes fesztivált szer­vezni. Az előző évet értékelve elmondta: bizonyos eredmé­nyeket nem értek el, de úgy vélik, egy közel 90 ezres vá­rosban lehetetlen, hogy egyet­len alapítvány a teljes kulturá­lis palettát bemutassa - s nem is ez a fesztivál célja. A rendezvénysorozatot természetesen sokan támogat­ták - anyagilag és erkölcsileg egyaránt -, de mégsem jöhe­tett volna létre, ha nincs a VMK. A Városi Művelődési Központ ugyanis infrastruktú­rával és szakemberekkel ren­geteget segített a fesztivál lét­rejöttében és szervezésében, annak ellenére, hogy az in­tézmény nagyon komoly anyagi gondokkal küzd. A Hol élünk? fesztivál márciusi programja 24. Pelikán Galéria: szolnoki alkotók kiállítása 25-27. VMK: nemzetközi regionális újságíró-konferencia 25. 19 óra, VMK: jászkunsági folklórgála - fesztiválmegnyitó 25. 14—17 óra, Napsugár Gyermekház: jövő-nap ... 26. 9.30 óra, VMK: megyei idegenforgalmi kiállítás 26. 11.30 óra, Galéria: „A mi képünk ...” - szolnoki magántu­lajdonban lévő festmények kiállítása 26. 8 óra, Városi Sportcentrum: II. Szemafor parkettballkupa 27.10-17 óra, VMK: II. szolnoki gasztronómiai verseny és kiál­lítás 27. Helyőrségi Művelődési Otthon: Hol élünk? Szolnok múltja és jelene - Kardos Tamás fotóművész előadása 1. rész 28. 17.30 óra, VMK, előadóterem: orvosi kerekasztal I. Fórum az epebetegségekről. 29. VMK, II. klub: 60 éves a Szolnoki Papírgyár - a Szikra Papír Nyugdíjasklub gyár- és várostörténeti vetélkedője 29. 16 óra, Napsugár Gyermekház: vázlatok, tervek Szolnok jö­vőjéről. Vendég: Pataki Ferenc, Szolnok főépítésze. 29. 9 óra, VMK, színházterem: Beethoven IX. szimfóniája, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar beavató próbája 31. 14 óra, megyeháza, nagyterem: tudományos tanácskozás a magyar jakobinus mozgalom 200. évfordulója alkalmából 31. 19 óra, VMK, színházterem: „Citoyen-gála” Tegnap délben a Nefag Rt. ceglédi erdészetének mike- budai telephelyén gépbemutatót tartottak. A jelenlévők megismerkedhettek a Stihl motoros fűrésszel üzemelő minigatterrel, amely a kisvállalkozásoknak könnyen hor­dozható, hosszanti vágógépe. fotó: barna Látlelet A meglepetés hiánya Látszólag minden, ami történik (akár az elkerülhetetlen áreme­lésről van szó, akár az egyetemi hallgatók demonstrációjáról), egyre kevésbé hat a meglepetés erejével. Mintha a csendes be­lenyugvás végzetszerű érzése lenne mindenen úrrá. Ráadásul a sodródás naponta megélt eseményei sem váltanak ki túlságosan nagy ellenszegülést az állampolgárokból. Vagyis a passzivitás és a közöny megannyi jelét érzékelhetjük. Ám ebben éppen az a riasztó, hogy a várakozás reménytelensége bénító erővel hat. Egyre kevesebben hisznek a változásban és a megújulásban. Végső soron a „minden másképp lesz vagy lehet” mozgósító erejében. Csakhogy ezzel olyan csapdahelyzet jön létre, mely fogva tart mindenkit. Azokat is, akik optimizmusukat nem akar­ják elveszíteni, s azokat is, akik eleve lemondóan viszonyulnak a kialakult helyzethez. Holott semmi másra nem lenne nagyobb szükség, mint annak felismerésére, hogy van kiút. Még ha nap­ról napra nehezednek is a körülmények, s ha együtt is kell él­nünk az elszegényedés valóságával, az újraépítkezés esélyei mégsem vesztek el teljesen. Könnyű persze ezt kimondani. De ha a megerősítő feltételek hiányoznak, a hiábavalóság érzése óhatatlanul erősödik. Hiba lenne, ha efféle jelenségekben egyebet sem látnánk, mint elke­rülhetetlen szükségszerűséget. Valójában arról van szó, hogy egyenként kell kilépnünk a passzivitásból. Nem a pillanatok ösztönzésére cselekedve, hanem azt tudatosítva, hogy nem le­hetünk kívülállók. Ehhez kell a morál, mely nem csupán gondo­lati igazságot jelent, hanem alapot annak megítéléséhez, miként értékeljük a rejtett lehetőségeket. Mert ha pusztán a politikai történések elszenvedői vagyunk, mérhetetlenül megnő annak a veszélye, hogy bármi megtörténhet velünk. S ha azt is figye­lembe vesszük, hogy a hatalomgyakorlás esetlegességei alól nem vonhatjuk ki magunkat, a túlélési stratégia nélkülözhetet­lenségéről van szó. Kerékgyártó T. István Szól a rádió Beszéljük meg! Évekig átkozódtak, most meg mintha csillapítani akarnának mindent, ami szítja a hangula­tot. A „Beszéljük meg!” című műsor beszélőiről kell ezt megállapítani, nem is minden kritika nélkül. Ez a sok évig késő este, kéthetenként szom­baton jelentkező élő műsor ugyanis szerdán bevonult a Kossuth rádió délutáni adá­sába, ezentúl minden szerdán 15.05-15.55 között hallható. Bolgár György a délutánit épp úgy csinálja, mint korábban. „Feldob” két-három témát, s kéri telefonon a hallgatói vé­leményeket. Az első szerda délutáni mű­sor - megjegyzem, előtte már néhány szombat esti is - mintha eltüntetett volna min­den kritikát az adásból. Szer­dán az egyetemisták, főiskolá­sok tüntettek a hirtelen beveze­tett - bár korábban megjöven­dölt -, szeptembertől esedékes tandíj miatt. Miközben a fővá­rosi tüntetésen Bokros minisz­ter épp azt mondta a diákok­nak, hogy kár kétezer forintból ekkora ügyet csinálni (minden relatív, hányán vagyunk ebben a hazában, akiknek kétezer fo­rint is pénz...), addig nagyma­mák és nagypapák telefonáltak a rádióba, életük példáján ke­resztül bizonyították, hogy fél évszázaddal ezelőtt még kö­zépiskolában is volt tandíj, meg miért most háborognak miatta, amikor a tény már a kormány programjában is sze­repelt. Az ember csak vissza­gondol a ’92-es, ’93-as „Be­széljük meg!” műsoraira, és csodálkozik: akkor minden rossz volt - most meg minden jó, vagy azok, akik akkor há- borogtak, most nem jutnak te­lefonhoz, netán elégedettek - ki tudja. A lényeg, hogy ez a most már délután is jelentkező élő rádióműsor olyan képet ad, hogy visszafogott, megértő és türelmes a hallgatók, a telefo­nálók többsége. Már-már olyan érzésem van, hogy egy nagy rendező irányította az egészet... -só­Homok a döntőbe került Tegnap Homokon rendezték meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola, Spe­ciális Szakiskola és Diákott­honban az eltérő tantervű álta­lános iskolák tanulmányi ver­senyét. A megyei verseny vég­eredménye: 1. Homok, 2. Kisúj­szállás, 3. Karcag, 4. Szolnok. A területi döntő végső sor­rendje: 1. Homok, 2. Cserhát- surány, 3. Cegléd, 4. Kecske­mét. Á Zalaszentgróton rende­zendő országos döntőre a terü­leti verseny 1-2. helyezettje ke­rült. A UI€ST€L 900 GSM A KíllíMíS ÚTITlfcS Egy cég nemzetközi megítélésé­nek egyik mércéje, hogy milyen feltételekkel juthat hitelhez a nemzetközi pénzpiacon. Nos, a Westel 900 Rt. ebből a szempontból is jól vizsgázott: amikor bejelentette, hogy hálózatának építésére 105 millió dolláros hitelhez szeretne jutni, nem kisebb intézmény, mint az amerikaiak külföldi befektetéseit garántáló kormányügynökség és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság mutatott készséget arra, hogy igen kedvező feltételekkel biztosítsa ezt a pénzt. Az ilyen és hasonló piaci sikereknek híre megy, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Westel 900 iránti bizalom világszerte növekszik, s ez újabb nemzetközi partneri, vagy ahogy szakszerűen nevezik, barangolási szerződések­ben mutatkozik meg.- Jelenleg 15 országban használ­hatják saját mobiltelefonjaikat a Westel 900 GSM előfizetői - mondotta Sugár András vezéri­gazgató. • Legutóbb Dél-Afrikával és Portugáliával kötöttünk ilyen megállapodást. így bővült az a felhasználói kör, amelyhez eddig Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Észtország, Finnország, Franciaor­szág, Görögország, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszor­szág, Svájc és Svédország húsz szolgáltatója tartozott.- Milyen irányba terjed a hálózat ezután?- Belgiummal, Spanyolországgal, Ausztráliával és Hongkonggal folytatunk ilyen irányú tárgyalásokat. - A cég műszakilag fel tud „nőni" ehhez a szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerhez?- Igen, mert a Westel 900 GSM nem egyszerűen követi az e téren mutatkozó technikai-technológiai fejlődést, hanem már a világszín­vonalnak megfelelő berendezéseket és eljárásokat alkalmazza.- Mit érez ebből az előfizető, ha külföldön jár?- Először is a saját számán hívható, ami igen kényelmes. Másodszor: műszakilag biztonságos a forgalom, amit az adott országgal kötött megállapodásaink is elősegítenek. Harmadszor: utazás közben is elérhető az előfizető. Negyedszer: függetleníteni tudja magát a helyi telefonhálózattól, ami egyes, telefonnal rosszul ellátott helyeken kifejezetten előny. S végül: a számla nem szűkös devizakeretét terheli, hanem itthon forintban fizethető. Mindezek alapján sokan tapasztalhatták, hogy a Westel 900 GSM jó útitárs a külföldi baran­golásoknál - mondotta Sugár András vezérigazgató. (X)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents