Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

8. oldal Szolnoki Extra 1995. március 2„ csütörtök „Szivárványos” játékcsodák fából A szolnoki Szivárvány Óvoda sportudvara pár napja új fajá­tékokkal büszkélkedhet. Frey- tag Béláné óvodavezető el­mondta, ezentúl a gyerekek testnevelésóráját teszik színe­sebbé az újdonsült faépítmé­nyek, ugyanakkor az egészsé­ges életmódra nevelést és a szabadidő hasznos eltöltését is szolgálják. Az óvoda immáron két éve gyűjti rá a pénzt, amit az óvónők által készített játé­kok eladása, valamint az óvo­daújságból befolyt összeg is gyarapított. A játék megvásár­lását a Mól Rt. nagymértékben támogatta. A 140 ezer forintos beruházást - remélik - hama­rosan egy másik követi majd, hiszen a régi, meglehetősen balesetveszélyes fémmászó- kákat is szeretnék kicserélni hasonló fajátékokra. Bíznak abban, hogy az óvo­dai játékokat előszeretettel pusztító vandalizmus ezúttal elkerüli udvarukat, annál is inkább, mert a játékok védel­mét éjjel-nappali kutyás őr­zéssel biztosították. A fajáté­kokról készült prospektusból - amely az óvoda vezetőjénél tekinthető meg - bármely já­ték megrendelhető. -tbg­A gyerekek boldogan veszik birtokukba a fából készült já­tékcsodákat FOTÓ: KORÉNYI A Damjanich Múzeum a Hol élünk? feszti­vál keretében szolnoki polgá­rokkal közösen rendez kiállí­tást a második világháborúig a müvésztelepen dolgozó mű­vészek festményeiből. Mai rovatunkban Chiovini Ferenc életművét ismertetjük. Chiovini Ferenc festőművész (1899-1981) a Szolnok melletti Besenyszögön született. Főis­kolai tanulmányait Balló Edé­nél, kezdte, majd Rudnay Gyula osztályán folytatta. Nyaranta Vágó Pál főiskolá­soknak Jászapátiban szervezett művésztelepén dolgozott. 1925- ben megpályázta a Szol­noki Művésztelep tagságát, s 1926- tól már a kolónián dol­gozott. Alkotótevékenysége a szolnoki művésztelephez kap­csolódik. 1933-ban AbaNovák Vilmossal a jászszentandrási plébániatemplom freskóin dolgozik. 1935/36-ban római ösztöndíjas, a Római Magyar Akadémián rendez kiállítást munkáiból. Fél évszázada állít­ják ki képeit a szolnoki kolónia bel- és külföldi kiállításain, szerepel országos - elsősorban alföldi - kiállításainkon, hatá­rainkon kívül rendezett ma­gyar tárlato­kon. A felszabadulás után a megyei építés- és köz­munka-igazgató tisztjét bízták rá, ebben a minőségében sokat tett a művésztelep tönkrement állagának renoválása érdeké­ben. Részt vett a szolnoki vár- megyeháza közgyűlési termé­ben a felszabadulás után ren­dezett első kiállításon 1947-ben. A szolnoki kolónia tagjaként 1961-ben a Műcsar­nokban és Szolnokon, 1966-ban a Nemzeti Galériá­ban és a Damjanich Múzeum­ban, 1977-ben a Szolnoki Ga­lériában és a Nemzeti Galériá­ban bemutatott kiállításain je­lentős számú anyaggal szere­pelt. 1959-ben Szolnokon és Pé­csett volt önálló kiállítása, 1977-ben Szolnokon, 1979-ben a Csók Galériában mutatta be újabb anyagát. 1979/1980-ban retrospektív kiállítást rendeztek munkássá­gából a Szolnoki Galériában. Több kiállítási és pályázati dí­jat, kitüntetést nyert munkás­sága során. Munkácsy-díjas, érdemes művész. Röviden Reumaklub alakult január­ban mindazok számára, akik ízületi problémákkal baj­lódnak. A klub fő profilja szakképzett gyógytornászok által vezetett torna. A fog­lalkozásokat minden kedden és csütörtökön 16.30-tól tartják a Városi Művelődési Központ II. klubtermében. Március 23-ig még meg lehet tekinteni Gimt Vilmos festő kiállítását a Pelikán Galériában (a Pelikán Szálló különterme). A kiállítást a Szolnoki Galéria Baráti Köre Kulturális Egyesület szervezte. A Magyar Könyvtáro­sok Egyesülete megyei szervezete az idén is meg­rendezi a könyvtári kulturá­lis napokat. A rendezvény- sorozat szakmai fórummal kezdődik március 6-án a megyei könyvtár Verseghy Termében (Tisza A. u. 2., gyermekkönyvtár I. eme­lete). Az első fórum témája a könyvtárosi etika. Festőportré Előző heti feladványunkra is­mét szép számban érkezett he­lyes megfejtés szerkesztősé­günkbe - ezek szerint mégsem veszítették el játékos kedvüket olvasóink. Múlt héten csütörtökön a Baross úton lévő, új, illetve felújított Matáv ügyfélszolgá­lati iroda épületének egy rész­letét kapta lencsevégre fotó­sunk. Találja ki! A három szerencsés nyer­tes: Séra Béla (Szolnok), Túri Emília (Nagykörű) és Kis László (Tószeg). Gratulálunk nyerteseink­nek, s kérjük, fáradjanak be nyereményeikért a szerkesztő­ségbe, illetve amennyiben le­vélben vagy telefonon kérik, úgy postán küldjük ki részükre a Kardos Tamás fotóművész által felajánlott 1995-ös asztali naptárt. Mostani feladványunk be­küldési határideje: március 7. Címünk változatlan: Új Nép­lap, Szolnok 5000, Kossuth tér 1. És természetesen ne felejt­sék el a borítékra írni: Találja ki! 1 Foghíjas a hajléktalanellátás Szolnokon Volt, nincs nappali melegedő? Krízisotthon és „fapados” kellene a „rendetlen életűek” számára Hajléktalanok. Lehetnek vagy 200-an Szolnokon. Fóliasátrakban, pincékben, beton- építményekben - a hajléktalanok térképén fekete folttal jelölve hol itt, hol ott búj­nak meg embertársaik vizslató tekintete elől a „rendetlen életek”. És bemennek ki hosszabb, ki rövidebb időre, a társadalmi gondoskodás utóbbi öt évben kiépült intéz­ményeibe: az éjjeli menedékhelyre, az átmeneti szállóra, a nappali melegedőbe. A haj­léktalanellátás rendszere még kétszeresen is foghíjas. Hiányzik a „fapados”, nulladik típusú intézmény, ahová az emberi irgalmasságot gyakorolva mindenkit, még az alko­holfüggőt is be lehetne engedni, ami akár a fagyhaláltól való menekülést is jelentheti egy-egy hideg téli éjjelen. Es hiányzik a krízisotthon, amely az utcára került családok­nak, gyermekes anyáknak - számuk a kilakoltatásokkal egyenes arányban csak nőhet - lehetne a remény szalmaszála, hogy egyszer talán önálló életet élhetnek. Mert szá­mukra nem egy lakás, de a betevő falat megfizetése is irdatlanul nehéz napi kihívás.- Nincs kétségbeejtöbb helyzet az otthon nélküli létnél. Az a szóbeszéd járja a városban, hogy bezár a nappali melegedő. Igaz a hír? Horváth Istvánná, a szolnoki Humán Szolgáltató Központ Hajléktalan Ellátó Szolgálat vezetője:- Egyre valószínűbbnek lát­szik, hogy nem kapjuk meg a várostól a fenntartásához szük­séges támogatást. Április elejé­től - remélhetőleg csak átmene­tileg - szüneteltetnünk kell a működését. Nagy gond ez, hi­szen itt azoknak a hajléktala­noknak is ingyenes étkezést, ruhasegélyt, fürdési lehetősé­get, váltó fehérneműt adhat­tunk, akiket már nem tudtunk elhelyezni a menedékhelyen és a szállón.- Egyelőre még működik a melegedő. Hányán járnak ide naponta?- 40-50 közötti az itt étke­zők, bent tartózkodók száma.- Mennyire „ törzsvendégek" ők?- Kilencven százalékban is­merős arcok.- Ha megszűnik, nő a zsú­foltság a másik két helyen?- Az éjjeli menedékhely 24 személyt fogadhat este hat és reggel hét óra között. Jövede­lem nélküli hajléktalanok ők, akik nem fizetnek a szállásért, étkezésért. Tisztálkodhatnak, tévét nézhetnek. Reggel hét után mehetnek át a nappali me­legedőbe. Ha megszűnik, nap­közben a közterületeken, par­kokban kénytelenek majd eltöl­teni az időt, este pedig meleg vacsorát kapnak - ahogy ko­rábban a melegedő átadása előtt is volt - a menedékhelyen. Az átmeneti szállón 23, jövede­lemmel rendelkező hajléktalan lakhat, hivatalosan hat hónapig. Télen éjszakára 8-10 pótágyat tettünk be az ebédlőbe, így 30-32 személyt tudtunk elhe­lyezni.- Vagyis kinőtte magát a menedékhely?- Mindenképpen. Úgy lenne teljes a rendszer, ha létezne egy nulladik szint, ahová minden követelmény nélkül, mindenkit be tudnánk fogadni. Adott eset­ben a fagyhaláltól védené meg az embereket.- Ez az úgynevezett „fapa­dos” Pesten és több vidéki vá­rosban már bevált - mondja Szécsi Imre szociális segítő Szolnokon is nagyon hiányzik. Az erősen ittas, alkoholfüggő embereket nem engedhetjük be a szállóra, a többiek érdekében. Ugyanakkor ezeken az embe­reken is segíteni kell. Fűtött he­lyiség kellene, vécé, össze­csukható tábori ágyak, ahová ruhástól is ledőlhetnének.- A városi polgárvédelmi pa­rancsnokságtól ígéretet kaptunk rá - folytatja Horváthné -, hogy talán már a következő télre ki­alakítható lesz a „fapados” az Új Néplap irodaháza alatti alagsorban. Kabátokat, lepedő­ket, bakancsokat is adnak talán.- A hajléktalan családok nem mehetnek a „fapadosra", sem a szállóra, menedékhelyre.- Számukra krízisotthont kell létesíteni, ami szintén hi­ányzik még a rendszerünkből. Legnagyobb gondunk ez, ami­kor családok jelennek meg, anya gyermekével. A kilakolta­tások számának növekedésével egyre inkább nőni fog a szá­muk. Kényszermegoldásból most is lakik egy háromfős csa­lád a szállón, a 12 éves kisfiú onnan jár iskolába. A Mester úti laktanyában van egy két­szintes épület, ahol 10-15 külön bejáratú szobát ki lehetne alakí­tani, a folyosók végén vizesb­lokkal. Ez a leghőbb vágyunk, hogy. ezt felújíthassuk ilyen célra. Mintegy másfél hóhapja, hogy az önkormányzat elküldte a pályázatot a Népjóléti Minisz­tériumba.- Korábban mit tett a város ebben az ügyben?- ’93-ban is pályázott a nép­jóléti iroda, ám akkor a nép­konyhát - ami szintén fontos - valósította meg. Amire akkor még futotta, az a nappali mele­gedő, amit most ideiglenesen be kell majd zárnunk. * Legkorábban az 1987-től mű­ködő családsegítő központ né­zett szembe a szolnoki hajlékta­lanproblémával. A hőskort a ’90-ben átadott 10 személyes, Hámán Kató úti férfiszálló je­lentette. ’91 szeptemberében a családsegítő központ is átszer­veződött Humán Szolgáltató Központtá (HSZK). Az intézményen belül ’93 májusában vált külön a család- segítő szolgálattól a hajléktala­nellátás. Kevesebb mint húsz munkatárs látja el ezt a felada­tot. Nagyon fontos szerepe van a hét gondozónak, az egészség- őrnek - utóbbi az ágynemű, a légtér fertőtlenítéséért is felel - és a négy szociális segítőnek. Határozottságot, talpraesettsé­get megkívánó nehéz munkát kell végezniük, emberségesen. Két, alternatív katonai szolgála­tot teljesítő fiatal is dolgozik a szállón. A szociális segítők az utcai munka mellett a szállón és a melegedőben is töltenek he­tente egy-egy napot, valamint ügyfélmunkát végeznek a köz­pontban. Szociális otthoni elhelyezést, leszázalékolást, személyi iga­zolvány készítését, ingyenes buszbérletet, élelmiszerjegyet, tb-kártyát intéznek. Tavaly 2500 alkalommal jelent meg hajléktalan a központban - itt történik a szállóra való felvétel adminisztrálása, a kötelező or­vosi vizsgálat ezer alkalom­mal foglalkoztak hajléktalannal a szállón, míg 450-szeij tették ugyanezt az utcán. Alacsony fi­zetésért, elhivatottságból tarta­nak ki e munka mellett. * Szécsi Imre két és fél éve mun­katársa a hajléktalanellátó szol­gálatnak. Speciális térképet mu­tat. Szolnok fekete foltokkal, amelyek a hajléktalanok frek­ventált lakóhelyeit jelölik.- A legfontosabb helyek a vasútállomás, a buszpályaud­var. Innen szóródnak szét késő tavasztól őszig elhagyott há­zakba, pincékbe, ártéri fóliasát­rakba, gázfogadó s egyéb épít­mények betonbungalóiba. Vannak, akik csak télen jönnek be a szállóra, mások ingáznak vidéki városokba, nem kevesen kötődnek Szolnokhoz. A haj­léktalanok számát nehéz meg­becsülni, mintegy 200-an le­hetnek.- Nehéz velük a kontaktuste­remtés?- Kezdetben nehéz volt. Ne­künk is meg kellett változnunk belülről, hogy azonosulni tud­junk velük. Ma olyan jó a kap­csolat, hogy ők hívják fel gyak­ran a figyelmünket egy-egy újabb hajléktalanra.- Önként dönthetnek a szál­lóra kerülésről?- Természetesen, hiszen csak így lehet segítésről szó. Ők is határozottak ezen a téren, kerek perec megmondják, ha nem akarnak a szállóra menni. Ahová egyébként gyakran je­lentkeznek állami gondozásból kikerült fiatalok, illetve börtön­ből szabadultak is. Az utóbbi­akkal különösen nehéz, hiszen megszokták egy zárt világ hie­rarchikus rendjét, amit a szállón is alkalmazni akarnak, az ott lakók nyugalmát veszélyez­tetve. *- A krízisotthon hiányán túl mi­lyen gondjaik vannak még? - kérdezem ismét Horváth Ist- vánnét.- Nagyon sok idős hajlékta­lan jelentkezik a szállón-, min­denféle egészségügyi problé­mával. Van olyan, aki egész nap ágyban szeretne maradni. Nem könnyű szociális otthon­ban elhelyezni őket, mert ehhez 8 ezer forintos nyugdíjjal - ez a bekerülés összege - kell ren­delkezniük. Az újszászi Kastély Otthon vezetője öt személyt a közelmúltban felvett. Volt úgy, hogy kivételesen eltekintett a 8 ezer forinttól is. Az is gondunk, hogy sokan személyiségzavar­ral kerülnek be a szállóra.- Az eredményeik?- Az egyházi személyekkel, karitatív szervezetekkel nagyon jó a kapcsolatunk. Sikerült ta­valy minisztériumi és önkor­mányzati pályázatokon nyert összegekkel, harmadikként az országban, hajléktalanfoglal­koztatást szerveznünk. Rakla­pokat szegeztetünk a javítómű­helyünk udvarán, illetve sző­nyegszövésre van lehetőségünk a nappali melegedőben. Bért is tudunk fizetni az elvégzett munkáért. Végeztünk hajléktalankuta­tást, most pedig egy kérdőíves felmérésen dolgozunk. Arra ke­ressük a választ, hogy milyen közösségekből kerülnek ki a hajléktalanok, milyen az isko­lázottságuk, mekkora a vidé­kiek aránya. Simon Cs. József (Fotó: Korányi Éva) A nappali melegedő1 sorsa bizonytalan. Ha be kell zárni, a hajléktalanfoglalkoztatás is hajlék nélkül marad?

Next

/
Thumbnails
Contents