Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
8. oldal Szolnoki Extra 1995. március 2„ csütörtök „Szivárványos” játékcsodák fából A szolnoki Szivárvány Óvoda sportudvara pár napja új fajátékokkal büszkélkedhet. Frey- tag Béláné óvodavezető elmondta, ezentúl a gyerekek testnevelésóráját teszik színesebbé az újdonsült faépítmények, ugyanakkor az egészséges életmódra nevelést és a szabadidő hasznos eltöltését is szolgálják. Az óvoda immáron két éve gyűjti rá a pénzt, amit az óvónők által készített játékok eladása, valamint az óvodaújságból befolyt összeg is gyarapított. A játék megvásárlását a Mól Rt. nagymértékben támogatta. A 140 ezer forintos beruházást - remélik - hamarosan egy másik követi majd, hiszen a régi, meglehetősen balesetveszélyes fémmászó- kákat is szeretnék kicserélni hasonló fajátékokra. Bíznak abban, hogy az óvodai játékokat előszeretettel pusztító vandalizmus ezúttal elkerüli udvarukat, annál is inkább, mert a játékok védelmét éjjel-nappali kutyás őrzéssel biztosították. A fajátékokról készült prospektusból - amely az óvoda vezetőjénél tekinthető meg - bármely játék megrendelhető. -tbgA gyerekek boldogan veszik birtokukba a fából készült játékcsodákat FOTÓ: KORÉNYI A Damjanich Múzeum a Hol élünk? fesztivál keretében szolnoki polgárokkal közösen rendez kiállítást a második világháborúig a müvésztelepen dolgozó művészek festményeiből. Mai rovatunkban Chiovini Ferenc életművét ismertetjük. Chiovini Ferenc festőművész (1899-1981) a Szolnok melletti Besenyszögön született. Főiskolai tanulmányait Balló Edénél, kezdte, majd Rudnay Gyula osztályán folytatta. Nyaranta Vágó Pál főiskolásoknak Jászapátiban szervezett művésztelepén dolgozott. 1925- ben megpályázta a Szolnoki Művésztelep tagságát, s 1926- tól már a kolónián dolgozott. Alkotótevékenysége a szolnoki művésztelephez kapcsolódik. 1933-ban AbaNovák Vilmossal a jászszentandrási plébániatemplom freskóin dolgozik. 1935/36-ban római ösztöndíjas, a Római Magyar Akadémián rendez kiállítást munkáiból. Fél évszázada állítják ki képeit a szolnoki kolónia bel- és külföldi kiállításain, szerepel országos - elsősorban alföldi - kiállításainkon, határainkon kívül rendezett magyar tárlatokon. A felszabadulás után a megyei építés- és közmunka-igazgató tisztjét bízták rá, ebben a minőségében sokat tett a művésztelep tönkrement állagának renoválása érdekében. Részt vett a szolnoki vár- megyeháza közgyűlési termében a felszabadulás után rendezett első kiállításon 1947-ben. A szolnoki kolónia tagjaként 1961-ben a Műcsarnokban és Szolnokon, 1966-ban a Nemzeti Galériában és a Damjanich Múzeumban, 1977-ben a Szolnoki Galériában és a Nemzeti Galériában bemutatott kiállításain jelentős számú anyaggal szerepelt. 1959-ben Szolnokon és Pécsett volt önálló kiállítása, 1977-ben Szolnokon, 1979-ben a Csók Galériában mutatta be újabb anyagát. 1979/1980-ban retrospektív kiállítást rendeztek munkásságából a Szolnoki Galériában. Több kiállítási és pályázati díjat, kitüntetést nyert munkássága során. Munkácsy-díjas, érdemes művész. Röviden Reumaklub alakult januárban mindazok számára, akik ízületi problémákkal bajlódnak. A klub fő profilja szakképzett gyógytornászok által vezetett torna. A foglalkozásokat minden kedden és csütörtökön 16.30-tól tartják a Városi Művelődési Központ II. klubtermében. Március 23-ig még meg lehet tekinteni Gimt Vilmos festő kiállítását a Pelikán Galériában (a Pelikán Szálló különterme). A kiállítást a Szolnoki Galéria Baráti Köre Kulturális Egyesület szervezte. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezete az idén is megrendezi a könyvtári kulturális napokat. A rendezvény- sorozat szakmai fórummal kezdődik március 6-án a megyei könyvtár Verseghy Termében (Tisza A. u. 2., gyermekkönyvtár I. emelete). Az első fórum témája a könyvtárosi etika. Festőportré Előző heti feladványunkra ismét szép számban érkezett helyes megfejtés szerkesztőségünkbe - ezek szerint mégsem veszítették el játékos kedvüket olvasóink. Múlt héten csütörtökön a Baross úton lévő, új, illetve felújított Matáv ügyfélszolgálati iroda épületének egy részletét kapta lencsevégre fotósunk. Találja ki! A három szerencsés nyertes: Séra Béla (Szolnok), Túri Emília (Nagykörű) és Kis László (Tószeg). Gratulálunk nyerteseinknek, s kérjük, fáradjanak be nyereményeikért a szerkesztőségbe, illetve amennyiben levélben vagy telefonon kérik, úgy postán küldjük ki részükre a Kardos Tamás fotóművész által felajánlott 1995-ös asztali naptárt. Mostani feladványunk beküldési határideje: március 7. Címünk változatlan: Új Néplap, Szolnok 5000, Kossuth tér 1. És természetesen ne felejtsék el a borítékra írni: Találja ki! 1 Foghíjas a hajléktalanellátás Szolnokon Volt, nincs nappali melegedő? Krízisotthon és „fapados” kellene a „rendetlen életűek” számára Hajléktalanok. Lehetnek vagy 200-an Szolnokon. Fóliasátrakban, pincékben, beton- építményekben - a hajléktalanok térképén fekete folttal jelölve hol itt, hol ott bújnak meg embertársaik vizslató tekintete elől a „rendetlen életek”. És bemennek ki hosszabb, ki rövidebb időre, a társadalmi gondoskodás utóbbi öt évben kiépült intézményeibe: az éjjeli menedékhelyre, az átmeneti szállóra, a nappali melegedőbe. A hajléktalanellátás rendszere még kétszeresen is foghíjas. Hiányzik a „fapados”, nulladik típusú intézmény, ahová az emberi irgalmasságot gyakorolva mindenkit, még az alkoholfüggőt is be lehetne engedni, ami akár a fagyhaláltól való menekülést is jelentheti egy-egy hideg téli éjjelen. Es hiányzik a krízisotthon, amely az utcára került családoknak, gyermekes anyáknak - számuk a kilakoltatásokkal egyenes arányban csak nőhet - lehetne a remény szalmaszála, hogy egyszer talán önálló életet élhetnek. Mert számukra nem egy lakás, de a betevő falat megfizetése is irdatlanul nehéz napi kihívás.- Nincs kétségbeejtöbb helyzet az otthon nélküli létnél. Az a szóbeszéd járja a városban, hogy bezár a nappali melegedő. Igaz a hír? Horváth Istvánná, a szolnoki Humán Szolgáltató Központ Hajléktalan Ellátó Szolgálat vezetője:- Egyre valószínűbbnek látszik, hogy nem kapjuk meg a várostól a fenntartásához szükséges támogatást. Április elejétől - remélhetőleg csak átmenetileg - szüneteltetnünk kell a működését. Nagy gond ez, hiszen itt azoknak a hajléktalanoknak is ingyenes étkezést, ruhasegélyt, fürdési lehetőséget, váltó fehérneműt adhattunk, akiket már nem tudtunk elhelyezni a menedékhelyen és a szállón.- Egyelőre még működik a melegedő. Hányán járnak ide naponta?- 40-50 közötti az itt étkezők, bent tartózkodók száma.- Mennyire „ törzsvendégek" ők?- Kilencven százalékban ismerős arcok.- Ha megszűnik, nő a zsúfoltság a másik két helyen?- Az éjjeli menedékhely 24 személyt fogadhat este hat és reggel hét óra között. Jövedelem nélküli hajléktalanok ők, akik nem fizetnek a szállásért, étkezésért. Tisztálkodhatnak, tévét nézhetnek. Reggel hét után mehetnek át a nappali melegedőbe. Ha megszűnik, napközben a közterületeken, parkokban kénytelenek majd eltölteni az időt, este pedig meleg vacsorát kapnak - ahogy korábban a melegedő átadása előtt is volt - a menedékhelyen. Az átmeneti szállón 23, jövedelemmel rendelkező hajléktalan lakhat, hivatalosan hat hónapig. Télen éjszakára 8-10 pótágyat tettünk be az ebédlőbe, így 30-32 személyt tudtunk elhelyezni.- Vagyis kinőtte magát a menedékhely?- Mindenképpen. Úgy lenne teljes a rendszer, ha létezne egy nulladik szint, ahová minden követelmény nélkül, mindenkit be tudnánk fogadni. Adott esetben a fagyhaláltól védené meg az embereket.- Ez az úgynevezett „fapados” Pesten és több vidéki városban már bevált - mondja Szécsi Imre szociális segítő Szolnokon is nagyon hiányzik. Az erősen ittas, alkoholfüggő embereket nem engedhetjük be a szállóra, a többiek érdekében. Ugyanakkor ezeken az embereken is segíteni kell. Fűtött helyiség kellene, vécé, összecsukható tábori ágyak, ahová ruhástól is ledőlhetnének.- A városi polgárvédelmi parancsnokságtól ígéretet kaptunk rá - folytatja Horváthné -, hogy talán már a következő télre kialakítható lesz a „fapados” az Új Néplap irodaháza alatti alagsorban. Kabátokat, lepedőket, bakancsokat is adnak talán.- A hajléktalan családok nem mehetnek a „fapadosra", sem a szállóra, menedékhelyre.- Számukra krízisotthont kell létesíteni, ami szintén hiányzik még a rendszerünkből. Legnagyobb gondunk ez, amikor családok jelennek meg, anya gyermekével. A kilakoltatások számának növekedésével egyre inkább nőni fog a számuk. Kényszermegoldásból most is lakik egy háromfős család a szállón, a 12 éves kisfiú onnan jár iskolába. A Mester úti laktanyában van egy kétszintes épület, ahol 10-15 külön bejáratú szobát ki lehetne alakítani, a folyosók végén vizesblokkal. Ez a leghőbb vágyunk, hogy. ezt felújíthassuk ilyen célra. Mintegy másfél hóhapja, hogy az önkormányzat elküldte a pályázatot a Népjóléti Minisztériumba.- Korábban mit tett a város ebben az ügyben?- ’93-ban is pályázott a népjóléti iroda, ám akkor a népkonyhát - ami szintén fontos - valósította meg. Amire akkor még futotta, az a nappali melegedő, amit most ideiglenesen be kell majd zárnunk. * Legkorábban az 1987-től működő családsegítő központ nézett szembe a szolnoki hajléktalanproblémával. A hőskort a ’90-ben átadott 10 személyes, Hámán Kató úti férfiszálló jelentette. ’91 szeptemberében a családsegítő központ is átszerveződött Humán Szolgáltató Központtá (HSZK). Az intézményen belül ’93 májusában vált külön a család- segítő szolgálattól a hajléktalanellátás. Kevesebb mint húsz munkatárs látja el ezt a feladatot. Nagyon fontos szerepe van a hét gondozónak, az egészség- őrnek - utóbbi az ágynemű, a légtér fertőtlenítéséért is felel - és a négy szociális segítőnek. Határozottságot, talpraesettséget megkívánó nehéz munkát kell végezniük, emberségesen. Két, alternatív katonai szolgálatot teljesítő fiatal is dolgozik a szállón. A szociális segítők az utcai munka mellett a szállón és a melegedőben is töltenek hetente egy-egy napot, valamint ügyfélmunkát végeznek a központban. Szociális otthoni elhelyezést, leszázalékolást, személyi igazolvány készítését, ingyenes buszbérletet, élelmiszerjegyet, tb-kártyát intéznek. Tavaly 2500 alkalommal jelent meg hajléktalan a központban - itt történik a szállóra való felvétel adminisztrálása, a kötelező orvosi vizsgálat ezer alkalommal foglalkoztak hajléktalannal a szállón, míg 450-szeij tették ugyanezt az utcán. Alacsony fizetésért, elhivatottságból tartanak ki e munka mellett. * Szécsi Imre két és fél éve munkatársa a hajléktalanellátó szolgálatnak. Speciális térképet mutat. Szolnok fekete foltokkal, amelyek a hajléktalanok frekventált lakóhelyeit jelölik.- A legfontosabb helyek a vasútállomás, a buszpályaudvar. Innen szóródnak szét késő tavasztól őszig elhagyott házakba, pincékbe, ártéri fóliasátrakba, gázfogadó s egyéb építmények betonbungalóiba. Vannak, akik csak télen jönnek be a szállóra, mások ingáznak vidéki városokba, nem kevesen kötődnek Szolnokhoz. A hajléktalanok számát nehéz megbecsülni, mintegy 200-an lehetnek.- Nehéz velük a kontaktusteremtés?- Kezdetben nehéz volt. Nekünk is meg kellett változnunk belülről, hogy azonosulni tudjunk velük. Ma olyan jó a kapcsolat, hogy ők hívják fel gyakran a figyelmünket egy-egy újabb hajléktalanra.- Önként dönthetnek a szállóra kerülésről?- Természetesen, hiszen csak így lehet segítésről szó. Ők is határozottak ezen a téren, kerek perec megmondják, ha nem akarnak a szállóra menni. Ahová egyébként gyakran jelentkeznek állami gondozásból kikerült fiatalok, illetve börtönből szabadultak is. Az utóbbiakkal különösen nehéz, hiszen megszokták egy zárt világ hierarchikus rendjét, amit a szállón is alkalmazni akarnak, az ott lakók nyugalmát veszélyeztetve. *- A krízisotthon hiányán túl milyen gondjaik vannak még? - kérdezem ismét Horváth Ist- vánnét.- Nagyon sok idős hajléktalan jelentkezik a szállón-, mindenféle egészségügyi problémával. Van olyan, aki egész nap ágyban szeretne maradni. Nem könnyű szociális otthonban elhelyezni őket, mert ehhez 8 ezer forintos nyugdíjjal - ez a bekerülés összege - kell rendelkezniük. Az újszászi Kastély Otthon vezetője öt személyt a közelmúltban felvett. Volt úgy, hogy kivételesen eltekintett a 8 ezer forinttól is. Az is gondunk, hogy sokan személyiségzavarral kerülnek be a szállóra.- Az eredményeik?- Az egyházi személyekkel, karitatív szervezetekkel nagyon jó a kapcsolatunk. Sikerült tavaly minisztériumi és önkormányzati pályázatokon nyert összegekkel, harmadikként az országban, hajléktalanfoglalkoztatást szerveznünk. Raklapokat szegeztetünk a javítóműhelyünk udvarán, illetve szőnyegszövésre van lehetőségünk a nappali melegedőben. Bért is tudunk fizetni az elvégzett munkáért. Végeztünk hajléktalankutatást, most pedig egy kérdőíves felmérésen dolgozunk. Arra keressük a választ, hogy milyen közösségekből kerülnek ki a hajléktalanok, milyen az iskolázottságuk, mekkora a vidékiek aránya. Simon Cs. József (Fotó: Korányi Éva) A nappali melegedő1 sorsa bizonytalan. Ha be kell zárni, a hajléktalanfoglalkoztatás is hajlék nélkül marad?
