Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18 / 65. szám

1995. március 18., szombat Hazai Tükör 3. oldal Az Alföld élővilága képekben A kiállítást máris sokan tekintették meg Halálos ágyán Walter Scott, a neves angol író arra kérte a családját, hogy hozzák oda neki a könyvet. Melyiket a sok közül? - kérdezték tőle meg­lepődve. Könyv csak egy van - mondta az író, és a Bibliára gondolt. Valóban, a világ leg­elterjedtebb könyvét, a Bibliát méltán hívják sokan a köny­vek könyvének. Ez a könyv több ezer év tör­ténetét dolgozza fel - a ho­mályba vesző ősidőktől kezdve a Krisztus utáni első század végéig - oly sok meg­bízható adattal, hogy azokat forrásként használták és hasz­nálják ma is a régészek és a történészek. Ami a szöveg hitelességét illeti, köztudott, hogy a Biblia az ókor legjobban dokumen­tált irodalmi alkotása. A több ezer kézirat szövegeltérései ráférnek a kritikai kiadások lapalji margójára. Az 1947-ben megtalált kumráni tekercsek, melyek a Krisztus születése körüli időből szár­maznak, csupán jelentéktelen eltéréseket mutatnak az ezer évvel későbbi, úgynevezett Leningrádi Kódexhez képest. A Biblia irodalmi értéke A Biblia fölbecsülhetetlen. Akár a Jó- zsef-történetek vagy az evan­géliumok epikájára gondo­lunk, akár Jób könyvének drámájára, akár a zsoltárok vagy a Krisztus-himnuszok lí­rájára, mindegyik esetben az ókori irodalom csúcsain já­runk. Nemcsak formailag, ha­nem tartalmilag is. Mózesnek, a prófétáknak vagy Pál apos­tolnak írásba foglalt szellemi hagyatéka az emberi gondol­kodás és létértelmezés örök normájává vált. Nem is szólva Jézus Krisztusról... Nem csoda, hogy az európai kultú­rának kétezer év óta meg-megújuló, kiapadhatatlan forrása s ihletője a Biblia. Egy dolgot azonban nem hagyhatunk figyelmen kívül; Minden alkotás megértéshez elengedhetetlenül szükséges az alkotó és a „fogyasztó” lelki-szellemi rokonsága. A lí­rikusokat csak a lírai alkatú olvasók értik és élvezik iga­zán; a zenei alkotásokat csak a zenei érzékkel bírók. Nos, a Bibliát Isten-élményekben ré­szesült, hívő emberek írták, mégpedig azzal a céllal, hogy hitélményeiket másokkal is megosszák. Bármilyen értékes forrás a Biblia minden régész és történész, irodalmár és gondolkodó számára, a szent­írás legfontosabb üzenetét csak a hitre nyitott hallgatók és olvasók fogják megérteni, akikben ugyanaz az isteni lé­lek munkálkodik, aki a bibliaí­rókat is ihlette. Ama legfonto­sabb üzenet pedig nem más, minthogy az Isten szeretet, és hogy ő a vele való szeretetkö- zösségre hív minden embert. Hamar István A közgazdasági társaság új megyei elnöke: dr. Bartha László Elsőbbséget a gazdaságnak! 1995 a természetvédelem éve Európában. Ennek kapcsán nyílt tegnap fotókiállítás Szol­nokon, a Technika Házában - Húsz év a természet szolgálatá­ban címmel. A Jászkun Termé­szetvédelmi Szervezet által rendezett tárlat központi témája az alföldi táj. A szervezet az Alföld kö­zépső részén több mint száz te­lepülésen valósítja meg célki­tűzéseit. Jelenlegi működési te­rületük több pontján van fo­lyamatban védetté nyilvánítás, mely közel 500 hektárnyi terü­letet érint. Két tájvédelmi kör­zet kialakítására tettek javasla­tot az elmúlt években, Jászkara- jenőnél és a Tápió-Hajta vidé­kén. Az ország biológiai sokféle­sége szempontjából az egyik legértékesebb, de egyben saj­nos legérzékenyebb területe ez hazánknak - mondta dr. Tardy János helyettes államtitkár, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium Ter­mészetvédelmi Hivatalának el­nöke. A Duna-Tisza közén az elsi- vatagosodás folyamata olyan horderejűvé vált, mint a Sziget­közben, ahol is 1,5-8 méterre süllyedt a talajvíz szintje. Saj­nos, anyagi korlátok miatt ez a folyamat egyre inkább megfor- díthatatlanná válik. Az 1935-ben megalapított pa­pírgyár nehéz kezdés után fej­lődésnek indult, majd a ’80-as évek második felében terme­lése már megközelítette a 100 ezer tonnát - foglalta össze rö­viden a történteket Dohanics János, a Szolnoki Papírgyár Kft. ügyvezető igazgatója. Bár megemlékezése során több, a múltat időző adatot és informá­ciót is mondott, mégis a lég­körben érezhető volt a mai na­pok gondja, ami az emlékezésre rányomta bélyegét. Nem is ke­rülte ki e kérdést az ügyvezető igazgató. Az 1992-es privatizáció fo­lyamán mesterségesen szétvá­lasztott, de ugyanakkor sokol­dalúan összekapcsolódó gyár részvénytársasági része re- ménytkeltő jövőt ígért. A priva­tizáció utáni események napja­ink szomorú történései. Az álló részvénytársaság beindítása a kft. létét, életben maradását is A jelenleg hatályos önkor­mányzati törvény alapján sem­mit nem tehet a természetvéde­lem a holtágak tisztaságáért, a víznek a megmentéséért - je­lentette ki dr. Tardy János az MSZP szolnoki környezetvé­delmi tagozata által rendezett fórumon, ahol a téma a termé­szetvédelem és az önkormány­zatok összefüggése volt. Mint kiderült, vannak megyék, ahol 30 évre(!) visszamenőleg meg­szüntették egyes területek vé­dettségét, mert az anyagi szem­pontok előbbrevalók voltak. nagymértékben meghatározza. „Ez a rövid tisztelgés az előt­tünk állók munkájának és eredményeinek egyúttal nélkü­lözhetetlen forrása az eredmé­nyes jövő építésének is” - fog­lalta össze az ünneplés célját Dohanics János. „Lesz-e még a szolnoki fe­hérpapírgyártásból valami?” - tette fel a kérdést dr. Kardos György, a Szolnok Papír Rt. vezérigazgatója, majd megpró­bált választ is adni, de legalább­is a válasz megkönnyítéséhez adalékokat szolgáltatni a jelen­lévőknek. Mint mondotta, az 1991-92-es európai piaci re­cessziót követően a tavalyi év elején már a kibontakozás jelei mutatkoztak. Az idén egyene­sen konkjunktúráról lehet be­szélni, rendkívüli mértékű a ke­reslet. Ennek következtében az árak is megemelkedtek, 800-820 US dollár/tonna között mozog a fehércellulóz ára, míg Hiszen a törvény úgy' szól, hogy feloldható a védelem, ha megszűnt a védetté nyilvánítás indoka. És ki bírálja ezt el? Pont az, aki meg akarja szün­tetni. így lehet például a szol­noki Holt-Tisza is erősen szennyezett, amit a jelenlevők erősen bíráltak, minthogy az ál­lattartás semmilyen nehézségbe nem ütközik az üdülőterületen! Viszont az önkormányzatokat mi választottuk meg, nekünk kell hát számonkémi rajta a természetvédelmet - mondta az előadó. a fehér natúrpapíré tonnánként 2000 márka. A papírgyártás ma a legjobb üzletek közé tartozik - jelentette ki dr. Kardos György. A hazai fogyasztást ele­mezve a vezérigazgató el­mondta: az évi 100 ezer tonna fehér papír szükséglet 28 száza­léka importból származik, az rt. újraindulásakor azonnal 40 ezer tonnát tudna előállítani. Ebből 20 ezer tonna a hazai piacra ke­rülne, míg a többi exportra. Mázolt papírból hazánk évente 35 ezer tonnát használ. Mivel Magyarországon csak Szolno­kon lehet előállítani mázolt pa­pírt, ezért most a teljes mennyi­ség külföldről érkezik. A Szol­nok Papír Rt. a hazai mázolt papír szükséglet 60 százalékát tudná biztosítani működése ese­tén. Kardos György mindehhez hozzátette: ha a gyár kapacitá­sának 50 százalékos kihasznált­ságával termel, akkor a költ­ségvetésbe 300 millió forintot fizetnének be. A megemlékezésen részt vett Bodnár László is, az ÁVÜ igazgatóhelyettese, aki kérdé­sünkre kifejtette: bíznak a jogi procedúra gyorsaságában. így remélhetőleg szeptember körül újraindulhat az rt., már csak azért is, mert több külföldi be­fektető is érdeklődött a szol­noki társaság után. -ez­A Magyar Közgazdasági Tár­saság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete pénteken tartotta küldöttközgyűlését Szolnokon a Technika Házá­ban. A megnyitó után dr. Ve­ress Józsefnek, az MKT főtit­kárának, a Budapesti Közgaz­daság-tudományi Egyetem tanszékvezetőjének előadása hangzott el: Pénzügyminiszte­rek, gazdaságpolitikák, esé­lyek és kételyek címmel. Az elismert gazdasági szak­ember elemezte a piacgazda­ságba való átmenet feltétel- rendszerét. Ehhez mindenek­előtt biztató gazdasági ered­mények és állapotok lennének szükségesek, valamint az, hogy az ország gazdaságilag szuverén legyen - hangsú­lyozta bevezetőjében. Dr. Ve­ress József szerint ez jelenleg még nem így van. Fontosnak tartja továbbá a tulajdonviszo­nyok egyértelmű definiálását, a gazdasági szereplők autono- mitását. Az átmenet kulcskérdésének a főtitkár a megfelelő gazda­ságpolitikai koncepciót ne­vezte. Ez pedig csak olyan le­het, amely bizalomkeltő, ma­gában hordozza a fejlődés le­hetőségét és a társadalom is el­fogadja. Végezetül amellet foglalt állást, hogy a gazdaság kapjon prioritást. Ezt követően huszonöt éves megyei szervezet most lekö­szönő elnökének - dr. Mrena Istvánnak - a beszámolóját hallgatták meg a küldöttek az 1990-1995 között végzett te­vékenységükről. A megyei szervezet vezetőjének munká­ját dr. Veress József külön megköszönte. A küldöttközgyűlés a tiszt­ségviselők megválasztásával zárult. A két elnökjelölt közül dr. Bartha László, a Postabank szolnoki fiókvezetője kapta a több szavazatot, így tegnaptól a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezetének ő az új elnöke.JJlu„tUTiIiM , Egyhangúan döntöttek a 24 fős . elnökség,, a 3 fős szám­vizsgáló bizottság tágjairól, és az országos közgazdász köz­gyűlés delegáltjairól. Többet törődnek az idegenforgalommal Meleg - egy mozdulattal. Esélyek és lehetőségek az álló üzem újraindítására Hatvanéves a szolnoki papírgyár Hatvan évvel ezelőtt, 1935-ben alapították az első, az Alföld máig is egyetlen papírgyárát Szolnokon, miután az I. világhá­borút lezáró trinanoni békeszerződés következtében a diós­győri kivételével valamennyi papírtermelő egységünk a hatá­rokon kívülre került. Az elmúlt hatvan évre emlékeztek - ko­rántsem örvendetes napokon - a Szolnoki Papírgyár Kft. és a szakszervezet szervezésében a tegnap megtartott ünnepségen. A jubileumot beárnyékoló, álló ötös gép újraindítása várhatón még ez év szeptember tájékán megtörténik, ugyanis mind a pi­aci helyzet, mind az állam által eddig meghozott intézkedés- csomag a döntéshozókat erre ösztönzi. Megyénk idegenforgalmi lehe­tőségeiről, az idei aktualitások­ról és a Jászkun Világ elneve­zésű rendezvénysorozatról tar­tott tegnap sajtótájékoztatót az Utazás ’95 nemzetközi idegen- forgalmi kiállításon a Tiszain- form Idegenforgalmi Szolgálat és társkiállítói. Szilágyiné Katona Ilona, a Tiszainform irodavezetője mu­tatta be a megye turisztikai le­hetőségeit. Számottevő vonz­erőt jelentenek gyógyvizeink és folyóink, amelyek horgászattal, vízi sport és sétahajózási lehe­tőséggel várják a turistákat. Népszerű az „Alföld Balaton­jának” is nevezett 127 négyzet- kilométeres Tisza-tó. Jelentősek természeti értéke­ink, tájvédelmi körzeteink, ar­borétumaink is. A megye kü­lönböző tájai lehetőséget adnak vadászatra, lovaglásra, kerék­pározásra. A népművészet ked­velőinek is érdemes me­gyénkbe látogatni, megismer­kedhetnek itt a hímzéssel, csip­keveréssel, fafaragással, faze­kassággal. Dr. Magyar Levente, Jászbe­rény polgármestere beszélt az idén megrendezendő Jászok Vi­lágtalálkozójáról, amelyet a já­szok önmegváltásának (önálló­ságuk visszavásárlásának) 250. évfordulója alkalmából rendez­nek. A találkozóra nemcsak a világ minden tájáról várják az elszármazott jászokat, hanem szívesen látják a turistákat is. Mint megtudtuk, 1996-ban, a megye fennállásának 120 éves évfordulóján „Jászkun Világ” elnevezéssel rendezvénysoro­zatot terveznek. A sajtó képviselőinek bemu­tatkoztak az Utazás ’95 kiállítá­son szereplő turisztikai irodák, szolgálatok. Elhangzott, hogy a tiszafüredi Tourinform irodát például a tavalyi szezonban több mint 4 ezer érdeklődő ke­reste fel. Jászberényben a Déryné In- formatéka egy műemlékekben gazdag város látnivalóiról tud információt adni. Kisújszállá­son több nevezetesség mellett tudják ajánlani a „zöld turiz­must”, a lovaglást, a kerékpá­rozást a háborítatlan természet­ben, vagy a Horváth-tanyán lévő őskultúra műhelyt. Cser- keszőlőn az információs turisz­tikai iroda még gondokkal küzd, a lovaglás és a gyógyvíz jelent itt vonzerőt. Megyénkben nemrégen ala­kult a megyei falusi turizmus egyesület azzal a céllal, hogy a falusi turizmust segítse. Jelen­leg 18 aktív vendégfogadó van a megyében. A Tiszainform irodavezetője elmondta, ezután még nagyobb gondot fordítanak a megye ide­genforgalmi propagandájára, és arra, hogy az ideérkezők minél jobban érezzék magukat. Laka­tos István, a megyei önkor­mányzat irodavezetője hozzá­tette: az idén tervek készülnek a megye kis térségeinek idegen- forgalmi befektetéseiről, fej­lesztéseiről. - Paulina ­Most itt az alkalom, hogy egy kényelmes, tiszta és nagyon gazdaságos fűtési módra váltson. Ha előrelátó, hatalmas árengedménnyel juthat hozzá a nagykapacitású, fixen telepített PRÍMAGÁZ-tartály- hoz! A 3 m3 befogadó-képességű PRÍMAGÁZ-tartályt - átlagos családi ház gázfogyasztása mellett - egy évben mindössze 2 alkalommal kell feltölteni. A fel- töltést a PRÍMAGÁZ tartálykocsijai végzik a felhasz­náló által megadott időpontban. Egy mozdulat a termosztáton és árad a meleg... A PRÍMAGÁZ-tartály telepítése a járulékos költ­ségekkel együtt (telepítés, engedélyeztetés, első töltet) körülbelül 200.000 forintba kerül. De ha áprilisban előrelátóan dönt, 100.000 forinttal olcsóbban, hozzávetőlegesen a FELÉÉRT juthat hozzá! Ha felhívja a PRÍMAGÁZ (1)266-6044 hangpostafótját vagy visszaküldi címünkre az alábbi szelvényt, munkatársunk személyesen is felkeresi int és minden részletre kiterjedő, ingyenes felvilá- jsítást ad a PRÍMAGÁZ-tartályról, elhelyezéséről, használatáról és költségeiről. Cím: PRÍMAGÁZ 1300 Budapest, 3. Pf. 225. i------------------------S-í------------------------­E lőrelátással ennyit takaríthatok meg? Ez feltétlenül érdekel! IMéu: _ Irányítószám: □ □□□ UN PRÍMAG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents