Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-17 / 64. szám
1995. március 17., péntek Körkép 5. oldal Háromlábú kismalac született Jászkiséren. Nem ez az első érdekes állat Barics Józsefék portáján, hiszen volt már fül nélküli malacuk is. Mazsola, a képünkön látható háromlábú kedvenc már több mint nyolchetes, és leszámítva ezt a kis testi fogyatékosságát, nagyon is életrevaló. Cumisüvegből kapja a tejet, mert négylábú testvérei gyorsabbak nála, és letipoiják. FOTÓ: mészáros Tízéves a fogyasztóvédelem A fogyasztók megyei tanácsa 1985-ben létesült, nemcsak nálunk, az ország többi megyéjében is. Elsősorban azért, hogy a vásárlókat ért ki- sebb-nagyobb károkat, sérelmeket valahol, valakiknél be lehessen jelenteni és lehetőleg orvosolni. Napjainkra megváltozott a cég neve: Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei szervezete lett. Jelenleg szűkebb hazánkban hatvankét lelkes tag teszi a dolgát, természetesen társadalmi munkában. A szolnoki központba évente átlagosan százötven-százhatvan reklamáció fut be. Tudják, ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a valóságban jóval több lehet a selejtes, rossz áru. Közöttük is a cipőreklamációk vezetnek. Úgy tűnik, képtelenek vagyunk megbízható, jó lábbeliket forgalmazni. A bútorokkal kapcsolatban is sok a kifogás, akár a műszaki cikkek esetében. Még most is előfordul, hogy a termékekhez nincs magyar nyelvű tájékoztató. A tavalyi százötvenegy panasz közül hetvenkettőt tudtak elintézni. Változatlanul a cipőkkel akad a legtöbb baj, a Kermivel történt levelezéseikből hovatovább kiállítást tudnának nyitni. Azután szorosan nyomukban vannak a szolgáltatások is. A legekből kitetszik, néhány szakma néhány képviselője merő tévedésből „dolgozik” azon a területen. Hogy az idei elképzelésekről is essék szó: áprilisban tanfolyamot szerveznek a fogyasztók jogairól és kötelességeiről, erre várják a jelentkezőket a megyei minden területéről. Azután foglalkoznak a piac helyzetével. Például azzal: miért teljesen hasonlóak, azonosak az árak. Több lakossági bejelentés is érkezett: nézzenek már utána, mi lehet az oka annak, hogy a hálókba csomagolt narancsok között egy szinte mindig rossz. Egyébként március 16-19. között fogyasztóvédelmi hetet tartanak. A megyei szervezet felkért öt jelentős szolnoki céget: a Julius Meinl Csemegét, a Centrum és a Skála Áruházakat, a Szövetség ABC-t, illetve a Jólét ABC-t arra, hogy az eladói még véletlenül se fukarkodjanak a mosollyal. Nem mintha náluk lenne baj a kiszolgálás minőségével, nem erről van szó. Csupán arról, hogy nagyságuk, jelentőségük miatt a forgalom egy tekintélyes része a nevükhöz fűződik. D. Sz. M. Életünk a tét Megyénk halandósági viszonyai (3. rész) Igen lényeges, legalább kétszeres az eltérés a férfiak és a nők halálozási mutatói között a férfiak hátrányára a légzőszervi tuberkulózis, az ajak, szájüreg, garat, a nyelőcső, a gége, a légcső, hörgők, tüdő, a húgyhólyag, a vesék és külön megjelölés nélküli húgyszervek, továbbá a nyirokszövet daganatai, az alkoholfüggőségi szindróma, az idült hörghurut, a tü- dőtágulat, a gyomorfekély, a nem fertőző bélhurut, az alkoholos májbetegség, -zsugor, a motoros jármű közlekedési balesetek, az elmerülés, fulladás, továbbá az öngyilkosság, önsértés halálokok esetében. Legalább kétszer olyan gyakori a nők halandósága, mint a férfiaké az epehólyag, epe vezeték daganatai, a kéthegyű billentyű betegségei és az epekőbetegségek következtében. Különösen a haláloki struktúrát, de részben a halandóságot is az időbeni lassú változások jellemzik. A fajlagos halandósági mutató az elmúlt 23 esztendőben a kiemelt haláloki főcsoportok közül hétnél növekedett, jelentősen a daganatok, a keringési rendszer és az emésztőrendszer betegségei, valamint az erőszak okozta halálozásoknál. A megyei halandóság lényegesen kedvezőbb az országosnál a fertőző és élősdiek okozta betegségek, a daganatok, az endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek és az immunrendszer zavarai esetében. A haláloki főcsoportokon belül egyes betegségek, betegség- csoportok az elmúlt 23 esztendőben erőteljesen visszaszorultak. Ide sorolhatjuk többek között az influenzát, a tuberkulózist, a tüdőgyulladást, a gyomor rosszindulatú daganatát stb. Ugyanakkor egyes betegség- csoportoknál igen jelentős volt a növekedés. A vizsgált időszak eleje óta a fajlagos halálozási mutató mintegy másfélszeresére emelkedett a magas vérnyomás, a heveny szívizominfarktus és egyéb ischaemiás szívbetegségek, a légcső-, hörgő-, tüdődaganatok, két és félszeresére a végbél-, végbélnyílás-, a gégedaganatok, továbbá a cukorbaj, három és félszeresére az ajak, szájüreg, garat, valamint a női emlő daganatai, hatszorosára az idült májbetegség, májzsugor esetében. Területi különbségek Az alapvetően eltérő településkategóriák, a városok és a községek népesedési viszonyai - ezen belül is elsősorban az él- veszületési gyakoriság és az elvándorlás intenzitása - az utóbbi negyedszázadban fokozatosan közeledtek egymáshoz. Az általános halandóságban az 1970-es évek elején e két településcsoportnál kimutatható eltérések negyedszázad alatt alig változtak. Az átlagosnál gyorsabb halandóságromlás a 3001-5000 fős népességű községekben következett be. Településenként vizsgálva a mortalitást megállapítható, hogy a mutató nyolc település kivételével mindenütt romlott. Különösen jelentős, több mint 50 százalékos volt ez húsz helységben, így Jászágón, Jász- iványban, Csépán, Mesterszálláson, Jászladányban, Martfűn, Mezőhéken, Rákócziújfalun, Tiszasülyön, Tiszaderzsen, Tomajmonostorán, Fegyvernéken, Kengyelen, Kétpón, Kuncsorbán, örményesen, Tisza- roffon, Tiszagyendán, Tiszate- nyőn és Tiszafüreden. Javult a mutató Alattyánban, Tiszavár- konyon, Zagyvarékason, Kunmadarason és Tiszaigaron, stagnált Jászkiséren, Tiszakür- tön és Szászberken. Az általános halandóság mértéke településenként jelenleg is igen széles határok (7-26 ezrelék) között ingadozik, és a 23 év alatti változás igen kedvezőtlen képet mutat. A megye településstruktúrája e tekintetben a vizsgált években igen erőteljesen eltorzult. Kedvezőnek napjainkban mindössze két település (Martfű és Szászberek) halandósága tekinthető, számuk negyedszázaddal ezelőtt még 16-ot tett ki. A közepes halandóságé településeké ez idő alatt 46-ról 27-re csökkent, míg a magas mortalitású- aké 13-ról 46-ra nőtt. Ez utóbbiak közé tartozott az a 11 település is, ahol a nyers halálozási arány meghaladta a 20 ezreléket (Jászágó, Jászdózsa, Jász- felsőszentgyörgy, Jászivány, Csépa, Mesterszállás, Tiszasas, Tiszaug, Jászladány, Űjszász és Tiszaroff). Az előzőekben leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy halálozási viszonyaink az utóbbi három évtizedben összességében számottevően rosszabbodtak. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a hatvanas évek derekán kezdődő kedvezőtlen halandósági trend megfordítására hosszabb időre van szükség, hiszen aligha van az életnek még egy olyan területe, ahol annyira súlyos gondok lennének, mint éppen a népesség egészségi állapotában. Híre számíthatunk? A közeljövőben arra lehet számítani, hogy növekszik az AIDS, a tuberkulózis, a tüdő-, a nőiemlő-rák, a szájüreg-, garat- és nyelőcső-, valamint a vastagbél- és végbélrák, továbbá az alkoholos eredetű májzsugorodás okozta halandóság. Ezzel szemben várhatóan csökkenni fog a gyomorrák és a magas- vémyomás-betegségnek tulajdonítható mortalitás, illetve tovább mérséklődik a csecsemő- halandóság is. A sikeres nyugati társadalmakban jellemző tendenciák eléréséhez, az azzal éppen ellentétes hazai halandósági alap- irányzat megfordításához szükséges, bár nem elégséges csak a nagy kockázatnak kitett, az elsődlegesen veszélyeztetett populációk egészségi állapotának javítása, hanem a kedvező változásokat az egész népességben kell elérni. Mindaddig pedig prognosztizálni lehet a halál előtti egyenlőtlenség fennmaradását és esetleg még további növekedését is. (Vége) Fekete-Szabó Sándor Űj műsorhoz új férfi kell... Schwajda ismét Szolnokon Tegnapi ülésén Szolnok önkormányzata döntött a Szigligeti Színházról is. A direktorváltás két hónapja a levegőben lógott, miután a kulturális bizottság január végi ülésén meghallgatta Spiró György igazgatót. Akkor kiderült, sem a bizottság, sem a város elöljárói nem szándékoznak hűségnyilatkozatot tenni Spiró mellett, aki viszont kijelentette, hogy anélkül nem képes hatékony és magas színvonalú munkát végezni. A helyben sikertelennek bizonyuló bemutatók után az önkormányzat úgy vélte, legjobb lesz, ha ezt az évadot ismét Schwajda György fejezi be, megbízott igazgatóként. Vele beszélgettünk.- Szolnokról való távozása idején többször beszélgettek az akkori és a mostani polgár- mesterrel az új direktor személyéről. Azt beszélik, önnek jutott eszébe Spiró György neve, pedig König László említette először. Miért vállalta magára, mikor kiderült: rossz választás volt?- Többször beszélgettünk, s mindig konkrét nevekről. De hogy abból a sok névből ki mondta ki először a Spiróét, már nem tudom. Azért vállaltam magamra, mert annyira megbíztak bennem az akkori vezetők, hogy azt mondtam: ez az én felelősségem. Végül én hívtam föl telefonon, és hívtam ide.- Fog-e még utódot ajánlani bárkinek is?- Amíg élek, soha nem.- Mit gondol, mi vezetett oda, hogy évad közben meg kell válni a színigazgatótól?- Ez nagyon összetett dolog. Amikor előzetesen Spiróval beszélgettünk, mindennek az ellenkezőjét mondta, mint amit tett. Amit ő színháznak gondol, amögött van egy erős koncepció. Úgy gondolja, az embereket el kell borzasztani, hiszen szörnyű világ jön ránk. E mögött nyilván ott van a Kaposváron eltöltött tíz éve, ott vannak Jelesnek, Gothámak a pokoli, erős elképzelései. Amelyek nem biztos, hogy nagyszínházi előadásokat igényelnek. És nem biztos, hogy Szolnokon kell ezeket az elképzeléseket megvalósítani. Az nagy baj, hogy Spiró nem mérte föl, hogy hol csinálja a színházat és kiknek.- Ön nem segítette az első időszakban?- Megbeszéltük, hogy természetesen segítek az első négy hónapban. Erre nem tartott igényt. Ahogy kinevezték, becsukta az ajtót, s semmit sem kérdezett tőlem. Illetve mindössze azt kérdezte, hogy kivel szoktam javíttatni a kocsimat. Nem tudom, hogy miért volt olyan nagyon fontos, hogy minden számottevő színésztől megszabaduljon.- Miért jön vissza Szolnokra?- Az eljövetelemkor megígértem Várhegyi Attilának, hogy bármi baj történik, jövök és segítek. De én most csak erre a két hónapra megyek vissza, aztán kiírják a pályázatot. A továbbiakat meglátjuk.- Azért talán vannak hosszú távú elképzelései...- Igen, csak azt nem tudom, hogy mit kell csinálni a jelenlegi helyzetben. Nem tudom, mi történt valójában. Március közepe van, szinte mindenki leszerződött már valahová, és leszerződtek a szolnokiak is. Nem tudom hogyan lehet velük, lehet-e egyáltalán, s hány emberrel lehet színházat csinálni. A következő évad elég bizonytalan. Ha a váltás januárban történik, minden másként alakul.- Mikorra lehet újra a közönségnek való színházat csinálni?- Nyilván megpróbálom minél hamarabb. De nem tudok időpontot mondani. Bizonyos szint alatt nem szabad színházat csinálni, de el kell telni egy évnek ahhoz, hogy megvalósíthassam elképzeléseimet.- Mit kezd a már szerződtetett művészekkel?- Nincsenek prekoncepcióim. Le kell mennem, meg kell nézni azokat a szerződéseket, megnézem az embereket - a társulat java részét egyáltalán nem ismerem. Be kell ülnöm az előadásokra, s mielőtt bárkiről bármit kijelentenék, beszélgetnem kell mindenkivel. Itt a következő tíz nap alatt szinte mindennek el kell dőlnie.- Akkor azt sem tudja még, hogy jövőre mit játszanak?- Nekem régen is az volt az elvem, hogy előbb társulat legyen, aztán műsor.- Szolnokon nevekről beszélnek, az új társulati tagokról; Törőcsik, Garas, Eperjes, Darvas nevéről.- Pletyka. Csiszár leszerződtette a Művész Színház társulatát. Négy embert nem. Darvast, Garas Dezsőt, Hernádi Juditot s talán Varga Zolit. A pletyka valószínűleg onnan ered, hogy írtam egy darabot Garasnak és Darvas Ivánnak. Talán azt gondolják, hogy Szolnokon csináljuk majd meg. Ez persze nem is teljesen kizárt.- Spiró azt mondta: a sztárok szétrombolják a társulatot.- Nekem erről más a véleményem. Az igazán tehetséges emberek bizony nagyon segítik a társulat összehozását. De ezt legjobb a gyakorlatban bizonyítani. Meglátjuk! A, Szabó Imre A Zrínyi Ilona m /ii • i. 1.1. 1 Martfű), 3. országos ma- lOVäDÖJUlOttäK Csete Mónika tematikai ver- (Szandaszőlősi seny március 3-án lezajott megyei fordulójának ünnepélyes eredményhirdetése tegnapelőtt volt. Az országos versenyre, amelyet április 1-3-án Kecskeméten rendeznek, a megyéből a korosztályonkénti első három helyezett jutott tovább. Továbbjutók. Harmadik osztály: 1. Danyi Lajos (Kassai Úti Á. I. Szolnok), 2. Bálint Zoltán (Nagykörű), 3. Kocsis Tihamér (Gyakorló Á. I. Jászberény). Negyedik osztály: 1. Szatmári Zsolt (Gyakorló Á. I. Jászberény), 2. Fehér Péter (Szandaszőlősi Á. I. Szolnok), 3. Molnár László (Fiumei Á. I. Szolnok). Ötödik osztály: 1. Nagy Mária (Móricz Zs. G. Kisújszállás), 2. Farkas Viktor (Mátyás K. Á. I. Szolnok), 3. Varga Gábor (Kaszab N. István Ref. Ä. I. Túrkeve). Hatodik osztály: 1. Kovács Balázs (Kossuth L. G. Tiszafüred), 2. Bozsik Balázs (Martos Flóra Á. I. Á. I. Szolnok). Hetedik osztály: 1. Vass Gábor (Teleki B. G. Mezőtúr), 2. Herczegh Gábor (Mátyás K. Á. I. Szolnok), 3. Bicskey Viktor (Széchenyi Körúti Á. I. Szolnok). Nyolcadik osztály: 1. Majzik Róbert (Széchenyi K. Á. I. Szolnok), 2. Paulovics Ottó (Jászfényszaru Á. I.), 3. Nagy András (Belvárosi Ä. I. Szolnok). Csapatban az első helyezettek. Harmadik osztály: Kassai Úti Á. I. Szolnok, negyedik osztály: Szandaszőlősi Ä. I. Szolnok, ötödik osztály: Mátyás Király Á. I. Szolnok, hatodik osztály: Szandaszőlősi Á. I. Szolnok, hetedik osztály: Mátyás Király Á. I. Szolnok, nyolcadik osztály: Körösi Cs. Á. I. Szolnok. A felkészítő tanárok közül kiemelkedő munkájáért jutalomban részesült: Gáspár lstvánné, Dobi Dénesné, Sze- kera Zsuzsa, Berta Mihályné, Szathmáry lstvánné. A mélyponttól a csúcsig „Az elismerés a Nefagé” Nefag. Közismert név. Volt már hírhedt is. Mostanában inkább híres. Szebeni Lászlótól néhány éve még azt kérdezték sokan: megőrült, hogy vállalja egy csőd szélére jutott cég vezetését? Meg azt, hogy mit keres a gépészmérnök egy erdészet élén. A feleletet már rég megadta. Olyannyira, hogy március I5-én a Földművelésügyi Minisztériumban átvette a Pro Silva Hungáriáé (a Magyar Erdőkért) kitüntetést.- Vezérigazgató úr! Gratulálunk Önnek és cégének!- Köszönöm. Valóban így helyes a megfogalmazás, ugyanis ez a díj a Nefagé. Mindenki kapta, aki érdemben részt vállalt a kemény munkából.- Mondana valamit a kitüntetésről, hisz nem hangzik még olyan közismerten a neve, mint mondjuk a Kossuth-díjé.- A Pro Silva Hungariae-t tavaly alapították, s évente hármat ítélnek oda belőle.- Köztudott, hogy Ön egy veszteséges vállalat vezetését vállalta annak idején. Miért?- Szeretem a kihívásokat, meg vonzott a privatizáció és a cégátalakítás lehetősége is.- Amit ki is próbált a gyakorlatban, hisz részvénytársasággá alakultak. Hogy emlékszik vissza azokra az időkre?- A Nefagnál 1986. július 15-e óta dolgozom - másfél éves megszakítással. Privatizációs biztos 1992. június 29-én lettem. Egy hónap múlva már nagyon súlyos döntéseket kellett hozni, megtalálva az akkor egyetlen lehetséges megoldást a gazdasági racionalitás jegyében. Még az év októberében megkötöttük a csődegyezséget. 1993. július 1. óta az immár átalakult Nagykunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság vezérigazgatója vagyok. A legnevezetesebb dátum mégis tavaly november, mikor a cég az utolsó fillérig visszafizette minden tartozását. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy nincs veszteséges tevékenységünk. Dióhéjban ennyi.- Sokan támadták, hogy nincs erdész végzettsége, pedig nem biztos, hogy feltétlenül az kellett volna. Kérem, felsorolná a „lényegesebb” diplomáit?- Mezőgazdasági gépészmérnök, mérnök-közgazdász, felsőfokú minőségügyi előadó, s „kijártam” néhány menedzseriskolát is.- Vezérigazgató úr! Létezik még magyar erdő egyáltalán?- Igen, csak sajnos veszélyeztett helyzetben. Részben a nagyfokú tulajdonváltás, a tisztázatlan tulajdonviszonyok (ez nem azt jelenti, hogy a magántulajdon rosszabb), másrészt az erdőgazdálkodás új finanszírozási és elszámolási rendszere, valamint az aszály miatt. Viszont reménykedünk, hogy március 28-án történik valami az Országgyűlésben, és az alföldi erdők javára.- Látom, most is útra kész.- Bugacon veszek részt egy tréningen, mely a humán erőforrások hasznosításával foglalkozik. Mert a legfontosabb termelőerő az ember.- Akkor a siker titka ...- Egy jó csapat. Mint a miénk. Ezért kaptuk a kitüntetést.
