Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-14 / 62. szám
1995. március 14., kedd Jászsági Extra 11. oldal A művészet hozta össze őket A ház már belsejével utal lakói tevékenységére. Ahova csak nézünk, mindenhol a háziak alkotása látható. Tulajdonképpen a pincétől a padlásig mindent beborítanak a szőnyegek, a faragások, a domborművek, a festmények. Az alkotások elképesztően élethűek, megragadóak. Szeleczky Lajos nem rokona a híres színésznőnek, Szeleczky Zitának. Mégis közös bennük, hogy mindketten alkotóművészek. Szeleczky Lajos most 75 éves. Fiatalkorában döntenie kellett a „művészkedés” és a megélhetés között. Az utóbbi mellett döntött. Mégsem tudta ösztönét legyőzni, ezért pénzkereső munkája közben gyakran nyúlt a faragókés után. Persze kellő előtanulmányokat végzett. Bolla Kovács Károly festő- és szobrászművészhez járt. »Most már legalább ötven éve faragja a fát, és készíti a domborműveket. Festett is, de azt abbahagyta. Nagyon aktív, 72 évesen még dolgozott a vállalatnál, ahol műszerész művezető volt. Felesége, Csókos Varga Gertrud képző- és iparművészeti gimnáziumban végzett. Textiltervezőnek készült, de aztán inkább a grafika felé „hajlott”. A Kartográfiai Vállalatnál dolgozott, miközben odahaza rajzolt, festett és filcGertrúd asszony a szövőszéken dolgozik Szeleczky Lajos egy diófagyökérből faragott ülőkén (rajta felesége képmása), kezében egy nagyon szép faragással figurákat is készített. Tíz éve szövőszéket vett, azóta sző szőnyegeket. Nem esett mesz- sze az alma a fájától, mert egész családjára jellemző a művészet szeretete. Édesapja festő-, édesanyja iparművész volt. Nővére ugyancsak képzőművész, sógora szintén. Gertrud néni a városban segít a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolái Társaságon keresztül a gyermekek oktatásában. A házaspár majdnem két éve Jászfényszarun lakik. Rákosszentmihályról költöztek ide. • Hét gyermekük van, hat „saját”, egy gyermeket örökbe fogadtak. Negyvenöt éves házasok. A művészet hozta össze őket. Ha a házban minden óra járna... éves jászdózsai férfi 7 éves kora óta bolondul a régiségekért, azóta gyűjti az órákat, a régi pénzeket, a pipákat. Első órája egy fa számlapos parasztóra volt. Tizenkét évig dolgozott a szolnoki regionális vízműveknél. T(íz éve viszont már temetőgondnok a faluban. A háziak szerencséjére egyetlen óra sem jár, tiktakol, kakukkok üt - bár mindegyik működőképes. A házigazdának fogalma sincs, mennyi órája van. Most számolja meg: 44. Legtöbb a porcelánlapos parasztórából van. Ezeket szereti a legjobban. A legértékesebb egy osztrák álló ingaóra. Kisebb ruhásszekrény is kitelne belőle. A múlt század végén készítették, mint ahogy a többi szerkezetet is. Az órák zömét vásárolta. Vásárolt egyebet is. Két csigáslámpát. Több évtizedesek és több tíz kilósak. Manapság már csak régi filmeken lehet ilyet látni. Petróleumtöltésűek, de ma - természetesen - már villanykörte szolgáltatja fényüket. A család már hozzászokott a különleges tárgyakhoz. Az órákon, lámpákon kívül a szép tálalóhoz, a függönykamishoz, az ötágú gyertyatartóhoz, a vitrinben levő régi porcelánfigurákhoz, a bögrékhez, a mozsarakhoz. És hogy ne csak belül legyen valami régi, kint, az udvaron egy lovas szán és egy szekér nemcsak fogja a helyet, hanem szebbé is teszi a pázsitos udvart. A falat akár órafalnak is lehetne nevezni, annyi rajta az óra. De ez csak az egyik fal. A másikon szintén órák terebélyesednek, de már csak pár, mert azok az előbbieknél sokkal nagyobbak. A harmadik falon is van egy-két időmérő szerkezet, de ezt a helyet inkább egy réges-régi barokk, üveges vitrin uralja. A konyha is „kapott” pár órát. Egyszóval a lakásban óra óra hátán. Az „órás” Dudás Miklós. A 40 Dudás Miklós óragyűjtő három szép ingaórája társaságában; egy kis lakásban talán el sem férnének Az oldalt szerkesztette: Tóth András Kispénzű önkormányzatok A telefonközpont épülete Jászágón a bekötésre vár Utolérte Jászágót is a fejlődés: lesz már korszerű telefonja és gáza is hamarosan. A telefonhoz a vezetékeket már húzzák, talán már ki is húzták, a kis házikó, a telefonközpont is kész, pár hónap múlva távhívásra is alkalmasak lesznek a készülékek. A gázvezeték március elején célozta meg a falut. A csá- nyi gázelosztótól a faluba vezető 4 kilométeres vezetékhez hozzákezdett a kivitelező. Száznegyvenhatan fizettek be, a lakások feléből. Egyébként 305 lakáshoz kötik be e vezetéket. Hitelt legalább ötmilliót kell felvennie az önkormányzatnak. A lakosság és az ön- kormányzat minimum 12 milliót áll a költségekből. Május 15-ére tervezik a fáklyagyújtást. Huszonhatmillió egyébként a falu költségvetése, ami bizony nem sok, csak az intézmények fenntartására elég. Maga az 56 tanulót befogadó iskola fenntartása 7 millióba kerül. A központi költségvetés ráadásul még félmilliót el is vont tőlük. Sportra (fél évre) 300 ezer forint, a művelődési házra 1,3 millió jut. Adóból 1,8 milliót tud bevételezni az önkormányzat. * annyira veszélyeztetett, hogy kutak fúrását már nem engedélyezik, csak 15 méterig. Csakhogy 15 méterig nincs víz a falu alatt. A 450 milliós beruházás - Monostorra 100 millió jutna - megvalósítására más településsel szövetkeztek. Kezdetben rajtuk kívül még hárman voltak: Szentlőrinckáta, Jászfelső- szentgyörgy és Jászfény szaru. Ma már csak Fényszaru maradt, a többinek elfogyott a pénze. Fényszaruval most adják be a céltámogatásra a pályázatot. Négy év sikertelen kísérlet után remélik, nyernek. Régi vágya a polgármesternek, Sóregi Jánosnak, és persze a falunak is, hogy legyen végre minél több aszfaltúba. Az elmúlt 40 évben ugyanis összesen 1, azaz egy kilométer korszerű út épült a faluban. Mára már legalább 20 kilométernyi burkolt útra lenne szüksége a községnek. Ez persze nagyon sokba kerül, ezért csak fokozatosan valósulhat meg az álom. És csak a szennyvízcsatorna megépítése után szeretnék burkolni az utakat, hogy ne kelljen kétszer elvégezni a munkát. A telefonnal szintén tervei vannak az ön- kormányzatnak. A rendszerre ugyanis kábeltévét szeretnének csatlakoztatni, de azt állítólag csak jászsági szinten lehetne megvalósítani. Pusztamonostor több pénzből gazdálkodhat: összesen 45 millióból. Szép, kerek összeg, csak kevés. Az 1800 lakosú településen ebből a pénzből fejlesztésre nem futja. Gáz szerencsére már van, telefon lesz a faluban. Szennyvíztisztítójuk azonban még nincs, így szinte belefulladnak a szennyvízbe. Nemrég kaptak is egy levelet az illetékesektől, miszerint az ivóvízbázis Ütött az önkormányzatok utolsó órája(?), avagy imádkozni még lehet (a felvétel Pusztamonostoron készült) Ötvenéves társaság Ötvenéves fennállását ünnepli idén a jászjákóhalmai Béke Vadásztársaság. Nemrégiben új elnököt választottak: Sza- bari Istvánt. Ó Terjéki Bélától vette át a vezetést, aki „régi harcos”, alapító tagja a társaságnak, és többször is volt már vezetője. Az 54 éves elnök viszont először tölti be ezt a tisztséget. Az előző öt évben az ellenőrző bizottság elnöke volt. Csak kilencedik éve vadász. Pedig megtehette volna, hogy vadászik, mert ő volt - 16 éven át - a Béke Tsz elnöke. 1987-ben infarktus érte, és leszázalékolták. Hogy sok a szabadideje, ráér új hobbijának élni. Előtte nem is igen foglalkoztatta a vadászat, bár kapcsolata volt a társasággal. Ezért minden különösebb gond nélkül beilleszkedett a többiek közé. A társaság 9400 hektár körüli földön „úr”. Apróvadas terület ez, háromfajta vadra vadásznak: alapvetően fácánra - amit nevelnek -, nyúlra - aminek befogása és exportja hozza a legtöbb pénzt - és őzre. Sajnos a nyulak betegsége tavaly megakadályozta, hogy a megszokott bevétellel számolhassanak.' Ezért külföldi bérvadászoknak engedtek át kilövésre őzeket, így pótolva részben a kieső pénzt. A Békének ötvenkét tagja van. Két hivatásos vadász dolgozik benne. Nagyon jól ösz- szeszokott csapat. Az elnök azt tartja legfőbb feladatának - a vadászati lehetőség biztosításán és az anyagi gondok kivédésén túl -, hogy mindig megtalálják a módját a kapcsolatok ápolásának. Ennek egy „állomása” a szokásos évi bankett, amit most a hét végén tartottak. A vadászati szezonon kívül is összejámak, rendeznek például közös dúvada- zást, ami után a birkavacsora sem maradhat el. Az 50 éves fennállást is megünneplik. A társaság fénykorában, azaz úgy 8-10 évvel ezelőtt, úgynevezett nagy terítékű fácánvadászatokat is szerveztek, külföldiek részvételével. Akkoriban két nap alatt 9-10 puska 2800-3000 ezer fácánt hozott terítékre. Ma már az egész vadászati szezonban nem tudnak ennyit „varázsolni”. Mi az oka ennek? Az egyik, hogy igazi vadfácán alig található már. A mesterségesen nevelt fácán pedig a viszonyokat nem viseli olyan jól, mint az „eredeti”. A többi okot még kutatni kell. Ahogy a vadfácánt is. Szabari Istvánt eleinte nem is érdekelte túlzottan a vadászat; a vadásztársaság azonban ma már sokat jelent számára
