Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-09 / 58. szám
6. oldal Szolnoki Extra 1995. március 9., csütörtök Az „Öt kicsi indián”-nal együtt tűnt el a képernyőről „Nívósnak tartom a megyei napilapokat” Beszélgetés Horvát János újságíróval Horvát János újságírót mindennapi jó ismerőseink között tartottuk számon. Egyike volt A Hét című műsor megalkotóinak, ő hozta létre a Magyar Televízióban a 2-es csatornát. Aztán egyre kevesebbet láthattuk, majd az „Öt kicsi indián” című műsora megszűnésével végleg lekerült a képernyőről. Egy hete Szolnokon járt a városi televízió meghívására. A stúdióbeszélgetés után szívesen állt rendelkezésünkre. — Amióta lekerült a tv műsoráról az „Ót kicsi indián", nem sokat tudnak a nézők önről. Hogy van Horvát János? Mivel foglalkozik mostanában?- Van egy kis cégem, a Cent- rofilm, amely — bármilyen hihetetlen - arra szakosodott, hogy helyi televíziókat lásson el filmekkel és tv-műsorokkal. Kiléptem a Magyar Televíziótól (MTV), és ebben a munkában nagyon sok fantáziát láttam, látok. Ugyanakkor csinálok az MTV-ben műsort, de mint státusos, megszűntem.- Mi volt ennek a jelentős váltásnak az oka? Miért hagyta ott a tévét?- Ez a „Náhlik-korszakkal” kezdődött, amikor nem szívesen láttak engem a televízióban. De kirúgni nem mertek. Olyan helyzetet nehéz lett volna állítani, pénzt viszont nem kerestem. Megszüntették az „Öt kicsi indián” című műsoromat stb. Akkor csináltam ezt a céget, és vártam, hogyan alakul a helyzet. Úgy alakult, hogy ők elmentek, nekem meg ott volt a cégem. Én ezt nem tartom etikailag összeférhetőnek. S mivel olyan nagy marasztalást sem tapasztaltam: nagyon könnyű volt a döntés.- Annyira beleszeretett a televízióba, hogy a saját ,cége is erre „szakosodott" ?- Nekem elég sok munkám volt a tv-ben. Újságíróként kezdtem, de volt egy olyan szelete az életemnek, amikor a filmosztályon vettem filmeket. Ez nyolc évig tartott. Ez a tevékenység - általában - kívül esik azon az érdeklődési körön, amit kezdő újságíróként elképzel magának az ember. Nem érti, miért olyan fontos.- És miért olyan fontos?- Igazság szerint egy televíziót jól megérteni a filmek ablakán lehet. Tudom, hogy nagyon furcsa, amit mondok. Ha az ember elkezdi a világot járni mint filmvásárló - teljesen más szempontrendszerek alapján figyeli és ismeri meg a más televíziókat. Kiderül, hogy ebben az országban azért csinálták meg ezt a filmet, mert előtte van valamilyen stúdióműsor és a többi. Hirtelen más víziója támad az embernek a televíziók műsoráról. De aki erről az oldalról még nem nézte a tv-ket, az nem is érti igazán, az sem, aki riporterként dolgozik. A vidéki újságírók nem estek úgy egymás torkának, mint a pestiek az elmúlt négy év alatt - véli Horvát János FOTÓ: MÉSZÁROS A filmek beszerzésén és szétküldésén kívül ebben a munkában az is benne van, hogy kiközvetítünk embereket helyi szerkesztőségekkel híradók szerkesztésére. Én magam is eljárok ilyen 2-3 napos munkákra; gyakorlatokat tartunk. Én ebben az egészben - még egyszer hangsúlyozom - fantáziát látok.- Hosszú távon gondolkodva miért éri meg ez a munka?- Mert ezek a helyi televíziók előbb-utóbb valamilyen hálózatban össze fognak kapcsolódni. Nagyon sokat vitatott téma a 3. csatorna ..., lehet, hogy ez lesz a 4. vagy az 5., de egységes csatorna lesz.- A szolnoki televízió mai stúdióbeszélgetésén a helyi televíziókról volt szó. Az ön „eredeti” foglalkozása pedig újságíró. Egy kicsit kapcsolódnék a tv-műsor kérdéseihez: mit lehet elmondani a nyomtatott tömegtájékoztatás mai helyzetéről? Konkrétabban a budapesti és a „vidéki" újságírás összehasonlításáról.- Nézze, én egy oldalról a vidéki sajtó helyzetét sokkal jobbnak látom, mint a pestiét. Arról van szó, hogy az elmúlt négy év alatt a vidéki sajtó képviselői nem estek úgy egymás torkának. Ennek - az én olvasatomban - az volt az oka, hogy a vidéki sajtó képviselői sokkal inkább napi kapcsolatban vannak az olvasóval, mint a fővárosiak. Tehát amit a budapesti lapok munkatársai megengedtek maguknak - és itt korábbi önmaguk szembeköpéséről beszélek -, azt itt nem lehetett megtenni. Illetve aki megtette, arról nagyon hamar kiderült. Ez az egyik része a dolognak. A pozitív dolognak. Az Új Néplap Springer-lap?-Igen.- Például a Springer-lapk nagy részénél azt látom, hogy sokkal modernebb felfogásban készülnek, mint jó néhány pesti. Békéscsabai példát felhozva: ott olyan vidéki tudósítóhálózat működik komputereken, modemeken keresztül, amiről Pesten néhol csak álmodnak. Ezt lehet nem szeretni, de erre megy a világ. Ez a másik, amit én jobbnak, kifejezetten jobbnak látok. Szintén jónak látom például azt, hogy - bár a MTV-ben a hivatkozási pont a Népszabadság vagy a Magyar Hírlap - azt tapasztalom: a központi lapok olvasottsága messze elmarad a helyi lapokétól. És ez így van rendjén.-És mi van a „másik" oldalon? Gondolom, nem csak pozitív különbségek vannak a helyi lapok javára.- Kétségtelen, hogy összességében egy kvalifikáltabb gárda van Budapesten - nagyobb lehetőségekkel. Nem egyéniben, hiszen ott vannak különbségek, hanem összességükben. Ami a nagyobb probléma, hogy sokkal könnyebben fémek információkhoz, mert Budapest bár nagyon mesterséges vízfej, de még mindig ez a nagy központ. En ebben látom az igazi problémát: hogy hogyan tudja megteremteni magának egy megyei lap azt a helyzetet, amivel primér információkhoz juthat. Én elsősorban egy nagy technikai fejlődésben reménykedem - és ez szerintem nincs is messze. Cs. Csáti Réka Most tetőzik a Tisza Szolnoknál. Néhol még a kutyafuttató helyre is kijött a víz. Felvételünk a hajóállomásnál készült. fotó: mészáros János Röviden Humaniora-pályázat A Humaniora Studia Alapítvány pályázatot hirdet nyolcadikosok és első évfolyamos középiskolások részére. Az 1995/96-os tanévtől tíz tanuló tandíjmentesen kezdheti meg tanulmányait a Humán Intézet Magángimnáziumban (Szolnok 5002, Pf. 13.). Feltételek: humán tárgyak iránti érdeklődés, jeles tanulmányi eredmény, 3-5 éves zenei tanulmány. Néptáncismeret előnyt jelent. Jelentkezni részletes önéletrajz megírásával lehet 1995. március 20-ig. Kollégiumi elhelyezést biztosítani tudnak. Az alapítvány kéri mindazokat, akik segíteni akarnak, hogy adományaikat az IBUSZ Bank Rt. 089. 218-93098/789-00468 számú elszámolási számlára fizessék be. Előadás Keresztelő Jánosról A Bibliai életrajzok előadás-sorozaton ezúttal Keresztelő Jánosról tart előadást Csabai Tamás történész és dr. Deák Judit teológus-közgazdász holnap 17 órától a kereskedelmi főiskola nagy előadótermében. Minek nevezzelek? T rútságban van a kultúra - hangoztatják mindenfelé. Még V azok is, akik odajutatták, vagy legalábbis tehetnének arról, hogy ne ücsörögjön gödörben nemzetünk jövője, amit jobb szó híján kénytelenek vagyunk kultúrának nevezni. Szóval hangoztatják, hogy válság van, olyannyira, hogy a hétköznapi halandó egyszerűen túllép a kijelentésen, már meg sem hallja. Ez valami olyasmi, mint amikor a háborút - micsoda borzalom! - színes tv-show-ként is el lehet adni, hiszen milyen „jót” borzong a néző a szörnyűségeken. Válság van. De azért vegyük a kezünkbe a Szolnoki Műsorka- lauz akármelyik számát, mondjuk a márciusit - s lássunk csodát: tele van programokkal. A Városi Művelődési Központ a tönk szélén áll, a bezárás réme fenyegeti, erről nap mint nap olvashatunk az újságok hasábjain, hallhatjuk a pletykákat. Úgy tűnik, a pénztelenséget csak lelkesededéssel és hallatlan szakmai profizmussal lehet kompenzálni. Illetve egy csudát lehet, de azért megpróbálják. Mert mi mással lehet magyarázni, hogy mindig dugig van a művelődési központ, állandóan újabb és újabb programokkal állnak a közönség elé? Persze, lehet ezt természetesnek venni - de lehet elgondolkozni is. Mondjuk azon, hogy ők miért tartják fontosnak a szakmát, az „elcsépelt" kultúrát, amire ugye nincs pénz. Se nekünk, se nekik. Vagy miért szervez egész hetes programsorozatot a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezete az olvasóknak? Mi lehet az oka, hogy bár állandóan hátba támadják őket, takarékosság címén elküldik a könyvtárosokat, félnapos nyitva tartással nehezítik az olvasók helyzetét - ennek ellenére teszik a dolgukat? Talán ezt nevezik a szakma szeretetének? Vagy mondhatjuk szakértelemnek? De akkor hogy hívják azt a másikat, ami - tudják - időnként jól hátba támadja őket? Cs. Cs. R. A M. É. Z., avagy a Meg nem Értett Zenekar az idén is bekapcsolódott a könyvtári kulturális napok rendezvénysorozatába. Az ír-skót népzenét játszó együttes várhatóan ma este 19 órától is ugyanolyan jó hangulatot varázsol majd a Helyőrségi Művelődési Otthon táncparkettjére, mint amilyet az elmúlt években megszoktunk. Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka A lézer orvosi alkalmazása Veszélyes ellenség vagy jó barát? Önnek mi jut eszébe a lézer szóról? Ha a fiatalabb korosztályt kérdezem, elsősorban a fiúkat, valószínűleg rávágják: lézerkard. Mert ki ne emlékezne a nagy sikerű Csillagok háborújára, melyben lézerkarddal a kezében tör utat az igazsághoz a hős Jedi lovag? A tinik inkább a lézerdiszkóra asszociálnának; tudják, amikor olyan mutatós fényhatásokat varázsolnak a falakra, a mennyezetre, a talpunk alá. Ha pedig egy idősebb, mondjuk vesekövekkel küszködő beteget kérdezünk, ezt válaszolhatná: lézeres kezeléssel talán az én panaszaimat is meg lehetne szüntetni. Ha felütjük az értelmező szótárt az „1” betűnél, ezt olvashatjuk a lézerről: elektromágneses rezgéseket keltő és erősítő berendezés, amellyel nagy energiát lehet sugarak egyetlen, párhuzamos nyalábjába összpontosítani. A lézer lehet veszélyes ellenség vagy segítő jó barát. Dr. Radeczky Gábor, a Hetényi Géza Kórház sebész főorvosa ez utóbbi tulajdonságáról beszélt: a lézer orvosi alkalmazásáról. A fizikai kutatások fejlődése, mint az elektromágneses indukció, a kvantumelmélet, fénykvantumelmélet, indukált emisszió felfedezése megteremtette a lézer megalkotásának elvi lehetőségét. Egy kis visszatekintés Maiman 1960-ban készítette az első működő lézert. A lézerkészülékek fejlesztésében és orvosi alkalmazásában szinte fel- sorolhatató számú kutató vett részt. Jelentős történelmi szerepet játszott két magyar kutató is. Polányi Tamás, aki a világ első sebészi lézerét készítette, s 1966-ban mutatta be az Amerikai Sebészeti Kollégium gyűlésén. Az ő laboratóriumában Jakó Géza végezte kísérletes gégeműtéteit, majd - emberen elsőként - hangszalagműtétet. Később kifejlesztette a lézer mikrosebészeti alkalmazását. Mester Endre indította el Magyarországon a lézer orvosi alkalmazását, már 1960-ban, a világon elsőként számolt be a biostimulációs hatásról. A lézer kutatásának és széles elterjedésének fontosságát bizonyítja, hogy öten kaptak e tárgyban Nobel-díjat. A lézer hazai elterjesztésében fontos szerepet játszott Gáspár, Kroó, Bánhidy és Kásler. Az alkalmazás területeiről A lézer a Light Amplifiction by Stimulated Emission of Radia- ton kifejezésből ered. Magyar jelentése: fényerősítés indukálható sugáremisszió útján. A fény szöveti hatásai a következők lehetnek: fotokémiai, foto- termikus (hőhatás) és fotodiszt- rupció (robbantás). A lézer gyógyításban való alkalmazásának fő területei: laboratóriumi diagnosztika, klinikai diagnosztika, fotodinami- kus terápia és softlézer-terápia. A kutatások számos területen folynak, mint például: biokémia, keringés, szemészet, bőrgyógyászat, reumatológia, szájsebészet, fül-orr-gégészet, sebészet stb. A lézer fizikai tulajdonságáról, illetve a készülék működéséről nem feladatom beszélni, talán csak egy mondatban. A hagyományos fényforrás fotonjait párhuzamos fénynyalábba rendezve magas energiát létrehozva fejti ki gyógyító, de pusztító hatását is. Lézerrel a szövetekben Ahhoz, hogy választhassunk a lézerkészülékek között a különböző gyógyító beavatkozásoknál, tudnunk kell, hogy a lézer - teljesítmény, idő, hullámhossz alapján - milyen szöveti változásokat hoz létre. A Hetényi Géza Kórház munkacsoportja (sebész, gaszt- roenterológus, patológus) a sebészeti Neodimium Yag lézer szöveti változásait vizsgálta és bizonyította hazai szinten az elváltozások fokozatait. A softlézer kis teljesítményű, sebgyógyulást serkentő, fájdalomcsillapító és gyulladást csökkentő lézer (pl.: az ajakherpesz gyógyítása, akupunktúra). A fotodinamikus diagnosztika és terápia a rákos megbetegedések új diagnosztikája és kezelési lehetősége - az orvosi lézer csodálatos alkalmazási lehetősége lesz. Bizonyos festékeket a tumorsejtek megkötnek, fénymegvilágításra fluoreszkálnak, így láthatóvá válnak. A lézer indukált fluor- escencia hatására szöveti destrukció jön létre. Néhány szó a sebészi lézerről A szövetekben visszafordíthatatlan változásokat hoz létre a C02, a Neodimium Yag és az Argon lézer. A Neodimium Yag lézer a szövetekbe behatolva elpusztítja a ráksejteket és a vírusokat is. Az Excimer lézer az agy-, szív- és vesesebészetben használatos, s nagy sikere van a fogászatban is.
