Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
2. oldal Körkép 1995. március 1., szerda Partraszállás Mogadishu. Keddre virradóra megkezdődött az amerikai tengerészgyalogosok fő erőinek partraszállása a Szomáliái főváros, Mogadishu kikötőjénél. Az akció célja a kelet-afrikai országban állomásozó békefenntartó egységek távozásának biztosítása - jelentették a hírügynökségek. A partraszállást semmilyen incidens nem zavarta meg. Biológiai fegyver? New York. Irak nem tudott „elszámolni” húsz-harminc tonna, biológiai fegyver előállítására használt, baktériumok kitermeléséhez szükséges alapanyaggal. Ezt Rolf Ekeus, a bagdadi tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-megbízott közölte hétfőn. A diplomata Irakból hazatérve a Biztonsági Tanács elé terjesztette jelentését tapasztalatairól - jelentette az AP és a Reuter. Elutasítás Kabul. A zömmel pastu tá- libok, a fegyveres Korán-tanulók immáron országosan legerősebb milíciája elutasította a tádzsik nemzetiségű Burhanuddin Rabbani elnök együttműködési ajánlatát. Az Új Kína jelentése szerint ez a fejlemény akkor vált ismeretessé, amikor a táli- bok küldöttei a Kabultól harminc kilométernyire délnyugatra elterülő Maidan Sáhr városában találkoztak Rabbani elnök meghatalma- zottaival. Elitalakulatok Lima. A perui-ecuadori határviszály újabb lépéseként Peru hétfőn elitalakulatokat vezényelt a vitatott helyzetű övezetbe. Ez azután történt, hogy az ellenséges csapatok két perui állást gránátokkal lőttek - írta az El Comercio című perui napilap katonai körökből kapott információkra hivatkozva. Tádzsikisztáni választások Dusanbe. A tádzsikisztáni választások első fordulóján a pártok színeiben alig néhány képviselő jutott be a dusanbéi törvényhozásba. A 181 tagú parlamentbe az első fordulóban 161 képviselőt választottak; közülük csupán tizenegy képvisel pártot. A parlamentbe csupán két ellenzéki került be: Abdumalik Abdullodzsanov volt miniszterelnök pártjának, a Népi Egység és Tisztesség Pártja jelöltjei. Képviselethez jutott pártok a Tádzsik Kommunista Párt három képviselővel, a Tádzsikisztáni Néppárt öttel, a Tádzsikisztáni Gazdasági Megújhodás Pártja egy taggal. Ezek a politikai szervezetek mind közel állnak a hatalomhoz - írja az AFP. A választások második fordulóját március 12-ére írták ki. Moszkvai sugallatra... Washington. Nyugati szakértők véleménye szerint moszkvai sugallatra jelentette be a múlt héten Alek- szander Lukasenko fehérorosz elnök, hogy Minszk felfüggeszti az európai hagyományos fegyveres erők csökkentésére aláírt egyezmény (CFE) végrehajtását. Claes lemond? Brüsszel/Hága. A holland védelmi miniszter szerint Willy Claesnak rövidesen le kellene mondani NATO-fő- titkári funckiójáról, ha nincs esély arra, hogy szerepe gyorsan tisztázódjon a belga helikoptervásárlási botrányban (az „Agusta- ügyben”). Folynak a harcok a csecsen főváros, Groznij ellenőrzéséért. A sebesült orosz katonákat helikopterrel szállítják a mozdoki katonai bázisra. fotó: feb reuters Szócsata a Duna sorsáról Szolnoki képviselő kérdése a parlamentben A román kormányszóvivő az RMDSZ „miniparlamentje” ellen A bukaresti Adevarul jelentése szerint Traian Chebeleu, a román államfő szóvivője élesen bírálta, hogy ülésezett az RMDSZ „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa, „amikor a kormány éppenséggel annak felszámolását kérte”. A szóvivő szerint a marosvásárhelyi tanácskozáson folytatódott „a törvény, az alkotmány, a kormány elleni kihívás”. Chebeleu ismételten „alkotmányellenes és antidemokratikus” felfogásnak nevezte az „etnikai alapú önkormányzat formuláját, amely érintheti az ország integritását azzal, hogy bizonyos övezeteket megpróbál kivonni az ország törvényeinek hatálya alól”. Ami a román-magyar alap- szerződésre vonatkozó SZKT-határozatot illeti, annak a szóvivő szerint „semmi jelentősége nincs”, mivel arról az államok tárgyalnak, és az egyik vagy másik országban lévő pártok „nem vesznek részt a tárgyalási folyamatban”. Az RMDSZ-nek volt alkalma arra, hogy véleményét kifejtse a parlamentben és a román külügyminiszternek. A kormányt támogató Szocialista Munkapárt alelnöke, Adrian Paunescu a párt hétfői sajtóértekezletén kijelentette, nem lehet az RMDSZ jó szándékáról beszélni, amikor ülésén „egy másik ország zászlaját tűzi ki”. Paunescu azt is szóvá tette: a nemzeti kisebbségek szervezeteinek nyújtandó költségvetési segély megszavazásakor Adrian Nastase, az SZDP ügyvezető elnöke fellépett az ellen az SZMP-javaslat ellen, hogy az RMDSZ-t, mint politikai pártot, ne támogassák ebből az alapból. Ily módon - érvelt Paunescu - „Magyarországnak az RMDSZ ülésén kitűzött zászlaját valószínűleg a román állam pénzéből vették”. Ion Diaco- nescu, a Demokratikus Konvenció ellenzéki tömörülésében vezető szerepet játszó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke úgy vélekedett, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi ülésén megfogalmazott kérések csak még jobban elszigetelik ezt a szervezetet. Diaconescu szerint a konvencióval kapcsolatos RMDSZ-ál- lásfoglalás nem jelent tényleges változtatást, mivel az RMDSZ az eddigi választásokon is külön listával indult, nem volt része a választási kartellnek. Tüzérségi támadás érte Bihacot A szerb fegyveres erők heves tüzérségi támadásokat hajtottak végre a nyugat-boszniai Bihac muszlint területe ellen. A támadás következtében sok polgári személy meghalt és megsebesült. A dpa által idézett boszniai rádió tegnap reggel jelentette, hogy a szerbek a tüzérségi tüzet a muzulmán beékelődés belsejében egyszerre több helységre összpontosították. Reggelig azonban még nem lehetett pontosan megállapítani, hogy a támadásnak hányán váltak áldozatává Buzim és Cazin helységekben. A muzulmán sziget nyugati részén húzódó arcvonal mentén súlyos harcok voltak szerb gyalogság és a bosnyák- muszlin kormányhadsereg alakulatai között. A tegnapi éles szócsata, több mint 35 felszólalás, válasz és viszontválasz után könnyen megtörténhet, hogy a parlament nem tud egységes álláspontra jutni és határozni a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről. Lehet, hogy ezért is tett a környezetvédelmi bizottság egy, az ellenzéknek s a kormánynak is megfelelő javaslatot. Ebben az van, hogy az Országgyűlés nem foglal állást a fenékküszöb vagy fenékgát építése mellett, ahogyan a kormány javasolta, hanem rábízza a kormányra a szigetközi vízpótlás módját. Úgy tűnik, ez lenne az egyetlen megoldás, amit az ellenzék is elfogad, amelyik különben tegnap ügyrendi javaslatok sorával akarta kierőszakolni, hogy a részletes vitát ne zárják le, s kapjanak további tájékoztatást, például a kormányfő és a szlovák miniszterelnök januári megállapodásáról. Déltájban a részletes vitát mégis lezárták, és folytatták az állam tulajdonában lévő, vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Szalay Gábor (SZDSZ) figyelmeztette a T. Házat: február utolsó napján is arról szólnak a tervek, hogy az idén 150 milliárd forint bevétel származzék a privatizációból. Mádi László (Fidesz) szerint az Országgyűlés tisztázatlan helyzetű előterjesztés fölött vitázik. Egyrészt háromszáz módosító indítvány érkezett, másrészt nem ismert az új, hivatalba lépő pénzügyminiszter koncepciója. Délután az azonnali kérdések és válaszok órája előtt ünnepélyes eskütétel volt a parlamentben. Bokros Lajos pénzügyminiszter és Suchmann Tamás tárca nélküli privatizációs miniszter tett fogadalmat. Az azonnali kérdések órájában a szolnoki Tóth István (MDF) megkérdezte Fodor Gábor minisztert, hogy az általa irányított minisztérium megtartja-e a törvényeket, jogszabályokat. Ha igen, hogyan lehetséges, hogy levélben kérték fel a városok önkormányzati jegyzőit az érettségi vizsgák megszervezésére, holott ez a feladat a területi oktatási központoké. A miniszter elmondta, hogy ezt a kérdést nem először kapja, de ismét elmondja, hogy ezeket az intézményeket a kormány megszünteti, ezért idejében intézkedni kellett. A megszüntetésről egyébként a rendelet már megjelent, tanulmányozható. Az interpellációk után Békési László pénzügyminiszteri minőségében elbúcsúzott a T. Háztól, eredményes munkát kívánva utódjának. Este előterjesztésekről, önálló képviselői indítványokról döntöttek, elfogadták a nagy késéssel beterjesztett 1993. évi társadalom- biztosítási költségvetési beszámolót, nemzetközi tolonc- egyezményeket erősítettek meg, majd az Országgyűlés ratifikálta a magyar-orosz barátsági és együttműködési egyezményt. Később újból megnyitották a privatizációs vitát. S. J. Ketten a magyar-szlovák alapszerződésről Nehéz helyzetben a Kárpáti Igaz Szó Nehéz időket él át a kárpátaljaiak egyetlen magyar nyelvű napilapja, a Kárpáti Igaz Szó. Bár több mint 13 ezer előfizetője van, az infláció miatt az előfizetési díjból befolyó összeg a kiadás költségeinek egyharmadát is alig fedezi. A helyzeten segíteni akarván, néhány kárpátaljai gazdasági vezető, üzletember, újságíró úgy döntött, hogy megalakítja a Kárpáti Igaz Szó Baráti Társaságot. A társaság célja: megfelelő anyagi bázist biztosítani az újságnak. A Slovenská Republika című pozsonyi lap tegnapi számában Éva Mitrová budapesti szlovák nagykövet asszony a magyarszlovák alapszerződés jó esélyeiről nyilatkozott, míg Jozef Prokes, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) parlamenti képviselője - ugyanebben a lapban - arról írt cikket, hogy Szlovákia számára milyen kockázatokat jelent az engedékenység az alapszerződés ügyében. Éva Mitrová elmondta: „Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy az alapszerződés aláírására a kitűzött határidőn belül sor kerül”. Ezt „a két fél korrekt igyekezetére, az intenzív szakértői előkészítésre és nem utolsósorban a két miniszterelnök megállapodására” alapozta. Jozef Prokes, a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó SNS tiszteletbeli elnöke és parlamenti képviselője - ugyanezen lapban megjelent cikkében - felteszi a kérdést: vajon „milyen biztonsági kockázatokat hordoz a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság viszonya?” Prokes, négy pontba szedve, megállapítja, hogy:- a magyar társadalomban a . trianoni sérelemérzést ápolgatják (lásd a trianoni sérelemnek szentelt „egyperces magyar parlamenti csendet és Horthy újratemetését, ahol a magyar kormány tagjai is megjelentek”);- „a Magyar Köztársaság, szomszédai terhére domináns státusra törekszik”;- Magyarország egyoldalúan megszegte a bős-nagymarosi szerződést, valamint- Magyarország „megpróbál bevatkozni a szomszédok bel- ügyeibe”, és e szomszéd országokat, „magyarul beszélő polgárai révén, destabilizálni igyekszik”. PANORAMA • PANORAMA * PANORAMA * PANORAMA * PANORAMA * PANORAMA Belső viták az RMDSZ-ben Nyilatkozatok a Nagy Benedek elleni szankciókról Lélekben továbbra is, főleg a kongresszus döntéséig, RMDSZ-képviselőnek tartom magam, és ennek szellemében tevékenykedem - jelentette ki a Romániai Magyar Szó hétfőn délután terjesztésre került számában Nagy Benedek képviselő, akit Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnököt ostorozó fogalmazványáért az RMDSZ etikai bizottsága kizárt a szervezetből. Nagy Benedek azt követően nyilatkozott, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa 54 szavazattal megerősítette a szankciót titkos szavazásán, 12 voks az etikai bizottsághoz enyhítésért való visszautalásra, 35 pedig az eljárás befejezésére, azaz a képviselő felmentésére jutott. Ő maga pedig bejelentette, hogy az RMDSZ kongresszusához fog fellebbezni. Nagy Benedek szerint „önmagáért beszél, hogy egy ember sorsa és becsülete, jó vagy rossz magyarsága 3 vagy 4 kolléga szavazatán vagy távolmaradásán múlik”. A képviselő több kifogást is megfogalmazott az etikai bizottság eljárásával kapcsolatban, így például azt, hogy annak döntését még vele sem közölték az SZKT üléséig, és ezzel sértették jogát a védekezésre. Tőkés László szerint az SZKT nem is dönthetett volna másként, mint ahogy döntött. „Azok az emberek szavazhattak Nagy Benedek felmentése mellett, akik tulajdonképpen eszközként használták fel őt saját politikai irányvonaluk érvényesítésére”. Tőkés László elmondta, hogy ő maga kérte az SZKT-t az etikai bizottság ítéletének enyhítésére, „sajnos erre ügyrendi és szabályzati okokból nem kerülhetett sor”. Frunda György szenátor kijelentette, hogy a kizárás méltánytalan az RMDSZ-re, és elfogadhatatlanul súlyos Nagy Benedek számára, akár etikai, akár politikai problémának tekintik írását. Európa legtöbb országában - többek között Romániában is - alkotmányilag szentesítve van, hogy senkit sem lehet felelősségre vonni politikai nézetei miatt. Ez a döntés súlyos károkat fog okozni az RMDSZ számára, mind elvi síkon, mind gyakorlatilag. Az SZKT határozata antidemokratikus, bele akarja fojtani a szót abba, aki ki mer állni a sorból. Tokay György képviselő kijelentette: az etikai bizottságot nem szabad arra felhasználni, hogy segítségével politikai vitát oldjanak meg. Nemcsak arról van szó - mondta -, hogy ellenem már név szerint nyújtottak be panaszt az etikai bizottsághoz (Tőkés László részéről, aki szerint Tokay György és „ismeretlen elkövetők” álltak Nagy Benedek írása mögött), de név szerint Székely Ervin képviselőt is megtámadták, és ami számomra a legsúlyosabbnak tűnik, szervezetünk legitim vezetőjét, Markó Bélát méltánytalan támadások érték, amelyeknek sem formája, sem - főleg - a tartalma nem helytálló”. Markó Béla szövetségi elnök nem kívánta az SZKT, mint legfelső döntéshozó fórum által meghozott határozatot kommentálni, csak abbeli sajnálatának adott hangot, hogy az RMDSZ ilyen „rosszul, nehezen és hosszadalmasan tudta kezelni a kérdést”. Baracs Dénes Vallási ellenőrök Lombikbébik Izraelben Az izraeli vallási ügyek minisztériuma rabbikból, ápolónőkből és orvosokból álló speciális csoportot állított fel, amelynek az lesz a feladata, hogy a lombikbébiprogramnak nevezett, mesterséges úton történő megtermékenyítésnél ellenőrizze, hogy valóban a férj ondósejtjei kerülnek-e a megtermékenyítendő petesejthez. Korábban ezt az ellenőrzést még csak külön fizetség ellenében kérhették a párok, most azonban már bármelyik pár ingyen hozzájuthat a szolgáltatáshoz. A Jediót Ahronót jelentése szerint - amelyet a UPI idézett - az in vitro megtermékenyítésre az ortodox rabbik csak nemrégiben adták áldásukat, annak ellenőrzéséhez azonban ragaszkodnak, hogy valóban a házaspár két tagjának petesejtje, illetve hím ivarsejtjei találkoznak-e a kémcsőben.
