Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

1995. február 10., péntek 7. oldal Az Új Néplap Martfűn Az a célom, hogy tanuljanak Vizsgálat előtt játszunk Ez a szakma mindennap any- nyi megújulást hoz, hogy aki belefárad, annak ott kell hagynia. Kozma Imréné pedagógus, a Martos Flóra Általános Iskola igazgatóhelyettese vallja ezt munkájáról, aki már 29 éve áll a katedrán. Annak idején biológia-föld- rajz-mező- gazdaság sza­kon végzett Pécsett. Iga­zából pedig nem is erre a pályára ké­szült. Ven­déglátó-ipari technikumot végzett, de az osztályfőnöke biztatta: miért nem tanul to­vább? Jelent­kezett hát ta­nárképzőbe. Míg a techni­kumbeli osz­tálytársaiból cukrász, sza­kács, portás vagy szállo­daigazgató lett, ő a ka­tedra mellett döntött. Soha nem merült fel benne, hogy otthagyja az iskolát. Leg­feljebb azzal a gondolattal ját­szott el néha, hogy a tanítás mellett jó volna vendég­látó-iparban vállalkozni. Oktatni sokan tudnak - vallja Kozma Imréné. De nevelni na­gyon nehéz. Én azt mondom, ha valamit nem tanulnak meg, azt még pótolhatják. De ha a nevelés terén mulasztunk el va­lamit, azt nemigen lehet be­hozni. A nevelésben adódó helyzetek soha vissza nem térő alkalmak. Ez a korosztály, amely az általános iskola kapu­ján jön be nap mint nap, a leg­fogékonyabb a nevelésre. Ha például egy gyereknek kihajtom a gallérját, mert lá­tom, hogy úgy jött el hazulról, hogy nem igazította meg, ez egy olyan mozdulat, amit nem szalasztanék el otthon sem, az én gyerekemnél sem. És ez azt jelenti a diáknak, hogy ha az otthon után ide bejön: itt is tö­rődnek vele. Sokszor látja, ta­pasztalja a pedagógus, hogy a nevelése, a munkája nem volt hiábavaló. Azt hiszem, ha sike­rül egy-egy osztályban, közös­ségben kialakítani a nyíltságot, tisztaságot, a következmény nélküli őszinteséget, akkor ez egyszer „beérik”. Egyik legfontosabb elvem az, hogy ha bármi gondja, baja van valakinek az osztályomból, akkor én tudjam meg legelő­ször. Sokszor az a gond, hogy nem is merik elmondani azt, ami nyomasztja őket vagy amit mulasztottak.- Jó, ha szigorú a pedagó­gus?- Inkább legyen következe­tes. Soha nem szabad azt mon­dani, hogy: én szigorú vagyok. De amit mondtam, annak úgy kell lennie. Igaz, hogy mielőtt mondok valamit, azelőtt meg­beszéljük, és megegyezünk. Az elvárásokat tehát közös meg­egyezéssel kell kialakítani. A pedagógusnak azonban elsősor­ban segítenie kell a gyereket, mert az a célom, hogy tanuljon, és nem az, hogy meg­utáljon egy tan­tárgyat. A diák­nak az a jó, ha si­kerélménye van, ha tud valamit - ezért fogja sze­retni a tanárát.- Igazgatóhe­lyettesként nem­csak az osztályért felelős, hanem a kollégáiért is.- így az egész iskolára jobban koncentrálok, mintha csak osztályfőnök vol­nék. A világon mindenről sze­retek tudni, minden gyereket szeretek ismerni, kicsoda ő, milyen a szociális helyzete. Ezek adott pillanatban nagyon fontosak lehetnek. A gyerekek sok újdonságot is hoznak az életünkbe. Hiszen sok minden érdekli őket, amelyről szívesen beszélnek az iskolában is. Al­kalmazkodni kell ahhoz, hogy az ő életükben nem kizáróla­gosan csak az iskola és a csa­lád létezik. December óta megint van gyermekorvos a városban: dr. Bezsilla Erzsébet. A mosolygós doktornőt ép­pen a délelőtti rendelés befeje­zése után, a délutáni rendelés kezdete előtt találtuk a rendelő­ben. így mutatkozott be:- Borsodi születésű vagyok. Debrecenben végeztem az egyetemet. Szolnokon, a me­gyei kórház gyermekosztályán dolgoztam. Már korábban is ér­dekelt a körzetben végzett gyermekgyógyászi munka, ezért megpályáztam a martfűi állást, és ideköltöztünk a fér­jemmel. Itt kellemes fogadta­tásban volt részem. Kezdettől fogva sokan jelentek meg a rendelésen. Ma például har­minc kis beteg volt. Ez a munka közvetlenebb kapcsolatra ad lehetőséget, mint a kórházban. Ismerem a gyerekeket, tudom követni a fejlődésüket. Nagyon aranyosak a gyerekek. Többnyire a két-három évese­ket hozzák, hiszen ebben az életkorban gyakoriak a hurutos megbetegedések. Kevés gyerek sír a rendelőben. Próbáljuk ol­dani a feszültséget. Olykor ki­csit játszunk a vizsgálat előtt. Ma is úgy jött ide egy kisgye­rek, hogy a barátja azt mondta neki: „Ha nagyot sóhajtól, kapsz majd kifestőt!”- Az anyukák bizonyára jön­nek kérdésekkel is a gyermekük egészségével kapcsolatban. Mihez várnak elsősorban segít­séget?- Sokszor merülnek fel kér­dések a lázcsillapítással, a táp­lálkozással kapcsolatban.- Egyedüli gyermekorvos a városban. A kórház húsz kilo­méterre van. Minden döntésé­nek nagy a felelőssége.- Magamra kell vállalnom a felelősséget. Jó a kapcsolatom a gyermekosztállyal, de akit meg lehet gyógyítani itthon, azt itt­hon kell meggyógyítani. Eddig két nehezebb esetünk volt - egy tüdőgyulladásos kisgyerek és egy hányással, hasmenéssel járó betegség -, de mindkettőt sikerült otthon meggyógyítani. Barátságos a doktornő, nem félnek a gyerekek Kozma Imréné a diákok között Munka nélkül kevés a remény Vannak hiányszakmák Tavaly több mint százan váltot­tak ki vállalkozói igazolványt a városban, és közülük 9-en ad­ták vissza még az év folyamán. Viszont ha azt nézzük, hogy ta­valy hány olyan vállalkozás szűnt meg, amelyek az előző években indultak, ennél jóval magasabb a szám: 90. Jelenleg 355-en rendelkez­nek vállalkozói igazolvánnyal a városban - tájékoztatott Ádám Lászlóné igazgatási előadó. Közülük 179 főállású, 144 má­sodállásban, 32 pedig nyugdíj mellett, kiegészítő tevékeny­ségként vállalkozik. Az üzlet­szerűen vállalkozók közül 87-en a kiskereskedelemben dolgoznak, 34-en a vendéglátó- iparban, 124-en az ipari, szol­gáltató szférában. Nyolcvan­hármán folytatnak egyéb tevé­kenységet, szellemi munkát, például üzletkötők, ügynökök, adótanácsadók. Huszonhét vá­sározó vállalkozót tartanak számon. gozókat. Ma már nem ritka je­lenség a városban, hogy ugyanaz a vállalkozó két-há­rom telephelyet (üzletet) is mű­ködtet. Sokan profilváltásra kényszerültek, vagy bővítették az üzletkörüket, átszervezték vállalkozásaikat. Jó példa volt erre az Ideál Miklós Kft. Két boltja - háztartási és iparcikk -, amelyből egyet csináltak, és most egy boltban dolgozik a két „profil”. Van olyan vállalkozó, aki ruházati üzlet mellett hús­boltot vagy élelmiszerbolt mel­lett melegkonyhát működtet. Az önkormányzat a maga eszközeivel igyekszik támo­gatni a vállalkozókat. A köz­pontban, az épülő városháza melletti üres telkeken is vállal­kozásoknak akarnak majd ott­hont adni - elsősorban a szol­gáltató szférából. Az elmúlt időszakban az élelmiszer-ipari és vendég­látó-ipari vállalkozások működ­tek nagyobb sikerrel. Sokszor Az egyik legnagyobb, munkát adó vállalkozás most a vá­rosháza építése A vállalkozások munkahe­lyet teremtenek. A számok azt mutatják, hogy nő azoknak az alkalmazottaknak a száma, akiknek vállalkozó ad munkát. Nemrégen 190 ilyen alkalma­zott volt, ma már 244. Elsősorban az élelmiszer-ke­reskedés, a vendéglátás, a ve­gyeskereskedés és az ipari, szolgáltató szféra vesz fel dol­ruházati szakmákban tevé­kenykedők kényszerültek pro­filváltásra. Akadnak hiányszakmák is, amelyekre szívesen várnának jelentkezőket: ilyen például a becsüs, kárpitos, bútorkárpitos, kerékpár-, óra- ékszerjavító. Hiányzik a mezőgazdasági fel­szerelések boltja, a növényvé- dőszer-üzlet is. Térjék! Ferenc guknak (például vállalkozni kezdenek). Egyelőre semmiféle diszkrimináció nem látszik, hogy például a női munkaerőt kevésbé alkalmaznák. A mun­kanélküliek között több a férfi, és inkább a gyengébb nem kép­viselői között keresnek munka­erőt. Ennek az az oka, hogy a Legerónak és a Tisza Cipőnek, amely leginkább keres munka­erőt, tűzőnők iránt van igénye. Nemcsak a felkínált munka- lehetőségek száma, de a kereset sem ad okot bizakodásra. Leg­többször a minimálbér körüli i keresetet ajánlanak a munkálta­tók. Míg a 10 ezer 500 forint (februárig) a minimálbér, addig a ^unkanélküli-járadék átlaga 10 ezer 600 forint. Ez tehát nem ösztönzi kellőképpen a munka- vállalókat arra, hogy minél ha­marabb elhelyezkedjenek. A munkanélküliek egy része úgy látja jövőjét biztosítottnak, ha valamilyen képzésben vesz részt. Évente 250-260-pn je­lentkeznek képzésre, átkép­zésre, pillanatnyilag harminc- ketten tanulnak a jövőjükért. A megyében induló összes kép­zésben vannak résztvevők Martfűről és környékéről. A ki- rendeltség saját képzést is szer­vez, például tűzőnők oktatását szervezte meg. Az idén egye­lőre a Tisza Cipő jelzett na­gyobb létszámú elbocsátást. Az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség aránya Martfűn is, a környékén is - tudtuk meg Terjéki Ferenctől, a megyei munkaügyi központ kirendeltségvezetőjétől. Mart­fűn 11 százalékos, a környékén 14,5 százalékos munkanélküli­ségről beszélhetünk. A regiszt­rált munkanélküli több mint 2 ezer 900 a térségben. Járadék­ban ezemégyszázan részesül­nek (451-en Martfűn), jövede­lempótló támogatást ezer- egyszázan kapnak (164 mart­fűi). A jövedelempótló támoga­tásban részesülők száma nő, mert a egyre többen hosszú ideig nem találnak megfelelő munkaalkalmat. Az elmúlt évben is inkább elbocsátások történtek, mint­sem új munkahelyek létesítése. A nagy munkáltatók közül a Tisza Cipő még mindig leépí­tésre kényszerül. Igaz, hogy akik csak tehetik, az előnyugdí­jazást, illetve a korkedvezmé­nyes nyugdíjazást választják (a munkáltatók is erre ösztönzik a munkavállalókat), mégis magas azoknak a száma, akiknek nincs megfelelő megoldás. Legin­kább a pályakezdő fiatalokat sújtja a munkanélküliség. Csúcsidőben 300 pályakezdő munkanélkülinél is többet szá­molnak, ezzel a megyében a harmadik helyen állnak. A kép azért igazán borús, mert nem számolhatunk be sem Martfűn, sem a térségében je­lentős számú vállalkozásról, amely munkahelyet teremtene. Az új vállalkozások általában kis létszámot vesznek fel. Többnyire a kereskedelemnek, a szolgáltatóiparnak adódik munkaerőigénye, de legtöbb­ször csak egy-két fő. Nagyobb létszámban elsősorban a szezo­nális foglalkoztatás iránt van igény, például a mezőgazda­ságban. Szintén a mezőgazda-. ságban tapasztalható az az or­szágosan is meglévő jelenség, hogy a mezőgazdasági szövet­kezetek decembertől márciusig nem tudnak munkát adni tagja­iknak. A munkanélkülivé váltak döntő többsége nyolc általánost végzett vagy szakmunkás. Az elbocsátás mindenféle szakmát sújt, talán az élelmiszeriparban és a kereskedelemben dolgozó­kat kevésbé. A munkanélküli­ség ideje alatt különböző meg­oldásokkal próbálnak munka- alkalmat keresni. Évente hú- szan-huszonöten önfoglalkoz­tató lehetőséget keresnek ma­Munkalehetőségre várva Emelkednek a dijak Az év elejétől folyamatosan jelentkező árváltozások in­dokolják, hogy a gyermek- élelmezésben az intézményi térítési díjak emelkedjenek, így a bölcsődei ellátás, amely reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát foglal ma­gába, 91 forintba kerül na­ponta. az óvodában a regge­liért, ebédért, uzsonnáért 78 forintot kell fizetni, az álta­lános iskolában a tízórai, ebéd, uzsonna 91 forintba kerül, aki csak ebédet igé­nyel, annak 65 forintot kell fizetni. A szakközépiskolában és a szakmunkásképzőben a vacsora 58,50 forintba, a reggeli 27,40-be, az ebéd 75,30-ba kerül. (Az árak áfa nélkül értendők.) Kábeltévé-árváltozás Változások vannak a városi kábeltévé üzemeltetési díjá­ban is, amelyet 1993 októ­berében állapítottak meg. A mostani áremelést az anyag és alkatrész áremelkedése, a szolgáltatási díj növeke­dése, az infláció teszi indo­kolttá. A földi adásért a je­lenlegi 40 forint (+áfa) he­lyett 65 forintot kell havonta fizetni. A földi és a műholdas adás díja a mostani 190 fo­rint (+áfa) helyett 280 fo­rint. Az új díjak március el­sejétől érvényesek. Drágább a buszjegy Árat emelt a Jászkun Volán Rt. is. A képviselő-testület­tel történt egyeztetés után a helyi járatú autóbuszokon a vonaljegy 32 forintba kerül. Az egyvonalas bérlet ára 620, a tanuló- és nyugdíjas­bérlet pedig 200 forintba ke­rül. Bokor Katalin előadása Mit tehetek önmagam egészségéért? címmel tart előadást a művelődési köz­pontban Bokor Katalin feb­ruár 12-én 16 órakor. Bokor Katalin nagy sikerű könyve­iben érintett kérdésekről be­szél, valamint a brazil mód­szerek szerinti (hidra-, geo- terápiás stb.) gyógyításról tart előadást. Az egészségünkért sza­badegyetem keretében (amely négy előadásból áll) dr. Czakó László beszél a szív- és cukorbetegségről február 13-án. Ég-szín-kék címmel Kari Erzsébet Zsóka alkotásaiból nyílik kiállítás, amely február 23-ig tart nyitva. A kiállításon akril- festmények szerepelnek. Kirándulás a Szafari parkba A művelődési központ a ta­vaszi szünetben kétnapos kirándulást szervez a Bécs melletti Szafari parkba. Szintén a művelődési köz­pont ad otthont február 24-én a Ki nyer ma?-nak, a rádió zenei vetélkedőjének. A martfűiek kérésére már­ciusban és áprilisban kísér­leti jelleggel szombat este is vetítenek filmet a moziban. Strandfürdő Nem tárgyalt a képvi­selő-testület a strandfürdő belépti díjának változásáról. Úgy döntöttek, hogy az új belépődíjat a strapd üzemel­tetője szabja maja meg - a szezon előtt. Megegyeztek Sikerült megegyezni arról is, hogy mennyi legyen a városban a vízdíj. Ezentúl a víz köbmétere ötven fo­rintba kerül majd. A csator­nadíj pedig 28,60. Együtte­sen hetvennyolc forint hat­van fillért kell fizetni. A vá­rosban egyébként 2762 fo­gyasztási hely van, 2510 fo­gyasztó vízórával méri a fo­gyasztását, 252 pedig áta­lánydíjat fizet. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Korányi Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents