Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-08 / 33. szám
6. oldal Kunsági Extra — Fegyvernek-Kenderes 1995. február 8., szerda A „meglepetések” üzemében Állandó létszámgondok Kinderéknél Heti 600 ezer tojást raknak össze az üzemben Egy Kinder-meglepetést szeretnék! - halljuk a reklámokban, s anyuka már meg is veszi csemetéjének a csokitojást, melynek belsejében ott lapul egy-egy kis mesefigura. Talán akkor nem is jut eszébe, hogy ezt hazánkban is összerakhatták. Egy ilyen üzem működik Fegyvemeken. Hanák István vállalkozó 1993. július 19-én indította be az üzemet, 53 asz- szony dolgozik itt. A polgár- mesteri hivataltól bérli az épületet, ahol ezt a nagyon precíz munkát jelenleg 125 lány, asz- szony, férfi végzi. A tiszajenői üzemében - miután a munkaügyi központtól nem kapott kiközvetített munkanélkülit -, tavaly kénytelen volt 50 ukrán vendégmunkással üzemeltetni. A fegyvemeki üzemben dolgozók egyharmada helybeli, ám a vállalkozó három busszal szállítja át naponta a dolgozókat Kisújszállásról, Kenderesről, Törökszentmiklósról, Kengyelről, Tiszajenőről. Most a tiszajenői üzem leáll, az ott dolgozók többsége átjár ide, a többiek sem mentek munkanélkülire, hiszen a Ramexa Tic-Tac-csomagoió üzemet létesít. Miután Hanák István fejleszteni szeretne, a Vas-Faipari Ktsz épületét megvenné, s akkor ‘még 50 dolgozót alkalmazna. A beruházáshoz 8 millió forint kellene. Ehhez próbált segítséget kérni a munkaügyi központtól, ám egy fillért sem kap; a dolgozók útiköltségét sem térítik meg neki. Úgy ítéli meg, a központ nem sok mindent tesz azért, hogy elhelyezkedjenek az ellátottak. Az általa kért 90 főből 65 jelent meg, ebből 35 mondta, hogy felveszi a munkát, s csupán 20 jött el dolgozni, pedig a keresetek tűrhe- tőek, hiszen 14-19 ezer forintot is meg lehet keresni havonta. A vállalkozó elmondta, hogy többször volt olyan dolgozója, aki csak a telet akarta nála kihúzni, aztán elment a hagyma-, káposztaföldre, majd télen ismét jött volna vissza dolgozni. A Ramexa Rt. 13 üzemet működtet hazánkban, s itt keresnek legjobban a dolgozók, mert megkapják a maximumot darabonként. Heti 600 ezer darab tojást kell összerakniuk. Miután most is létszámgondokkal küzd, reméli, hogy a szolnoki munkaügyi központtól engedélyt kap arra, hogy ismét ukrán vendégmunkásokat foglalkoztasson. S hogy ez nem női pepecsmunka, bizonyítja, hogy férfiak is dolgoznak az üzemben. Hanák István szeretett volna pályázni a beruházáshoz, ám azt nem neki írták ki, kénytelen kölcsönt felvenni, 150 százalékos fedezetre. Az rt.-től is próbál segítséget kérni. Ha nem sikerül megvenni az új telephelyet, akkor ígérete van a polgármestertől arra, hogy bővíthet a telken. A dolgozói létszámot 150-180 főre kívánja emelni. Nagy tervekkel indult két éve, s most is minden álma, vágya a bővítés, s a dolgozók bérének emelése. Annak örülne, ha sorban állnának a jelentkezők az ajtónál, s nem neki kellene munkaerő után futkosnia. Felesége a Ramexa alkalmazottja, főmeós. A 14 éves Tamás fiuk sokat van itt, szereti birtokolni a targoncát, ám a cél az érettségi, s aztán majd átveheti a stafétát. Két lányuk s 19 hónapos Alexandra unokájuk megszépíti a dolgos hétköznapjaikat, hiszen reggel öttől estig nincs megállás. A feleség elmondta, több új dolgozójuktól hallotta néhány nap után: miért is nem jöttem ide hamarabb dolgozni? - s ez magáért beszél. Szerelők a sátorban. Fegyverneken még az idén is folytatódik a tavaly elkezdett telefonhálózat-bővítés. A munkát a kenderesi Politel cég végzi. A főutcán egy alkalmi kis fóliasátor alatt dolgozik Csató Sándor és Békési Antal, akik azért építették ezt, mert a kábelt csak egy bizonyos hőmérsékleten lehet megmunkálni, egyébként is a nagy szél kellemetlen lenne munka közben. Képünkön éppen egy tápterület új törzskábelét szerelik. Másik két kollégájuk az elosztószekrényeknél dolgozott ottjártunkkor. A novemberben megkezdett munka lassan a végéhez közeledik, s akkor újabb 180 előfizetőnél szólal meg a telefon. A seprűkötő A fegyvemeki Balogh Imre s felesége is nyugdíjas már. Tavaly még hivatásszerűen foglalkoztak seprűkötéssel, mára csak a saját részére készít cirokseprűt. Miután 12-en ülik körbe az asztalt egy családi ünnepen, van még dolga. A 370 kadrát földjében a cirok mellett a mák és vetemény- féle is megterem. A családfő ugyan nem szereti a mákos tésztát, de az unokák kedvéért megtermeli a mákot. Az asszonnyal ketten 21 ezer forintból élnek, így jól jön a kerti segítség. A nyulak, tyúkok napi munkát adnak a gazdának, aki most sógornője tiszabői tyúkjait is eteti, mert beteg lett, s nem tudta ellátni azokat, így utánfutón átszállították őket Fegyvemekre. A seprűkötést egy férfitól tanulta, aki gyerekkora óta azt csinálta. így váltotta ki az ipart, s dolgozott a tsz-nek, most már nem megy a munka, pedig napjainkban 170 forintot is elkérnek egy seprűért — mondja. Felesége partfissal, porszívóval, tili- tolival takarít, a seprűt ő veszi kézbe, ha éppen a csirkeólat kell kitakarítania. A járdasöprés az asszony feladata. A nagy családból a két legkisebb unoka sűrűn átszalad pa- páékhoz, ám a másik kettő is megfordul itt hétvégeken. Forró a lángos A kenderesi katolikus templom mellett áll Palotás Lászlóné lángossütője, melyet lakókocsiként vettek, s ők alakították át. Korábban a martfűi cipőgyár kihelyezett műhelyében dolgozott, majd amikor az megszűnt, édesanyját ápolta. Férje a repülőgépes szolgálatnál volt, onnan lett munkanélküli. így muszáj volt vállalkozniuk, s az induláshoz OTP-kölcsönt vett fel. Azért lángossütőt nyitott, mert úgy gondolta, hogy lesz rá igény a faluban, hiszen nincs másik ilyen reggelizőlehetőség. Itt az iskolák szomszédságában főleg a diákok vesznek lángost, forró teát, ám sokan ebédre is rendelnek. Induláskor nem gondolta, hogy ilyen népszerű lesz, hiszen korábban csak gyerekeinek s férjének sütötte a lángost. A forgalom nagyon változó, hiszen 40-50 százalékos ingadozás van a napok, hónapok között, hiszen a háziasszonyok napi 2-3 lángosért nem kezdenek el sütkérezni, inkább elszaladnak ide, s megveszik. A tulajdonosnő gondolt bővítésre, ám anyagilag nem bírja, hiszen fizeti az OTP-tartozást, s kb. 80 ezer forint kellene, hogy új berendezéseket vegyen. Fiai 25 és 21 évesek. Most várja az első unokáját, csak az fáj neki, hogy keveset fogja látni, mert Szegeden laknak a gyerekek. Szerinte olyan gyönyörű lesz, mint a menye, a férje szerint az apjára fog hasonlítani. Szerencsére azonban csak ebben nem értenek egyet 26 évi házasság után. Összébb húzzák a nadrágszíjat Kenderesen a többi településhez képest jóval később, csak január közepén alakult meg az új képviselő-testület. - Mi volt ennek az oka? - kérdeztük Baranyi Mihály újraválasztott polgármestertől.- A magyarázata az, hogy a választás tisztaságát megkérdőjelező kifogásokat, amelyeket benyújtottak, ki kellett vizsgálni. A kifogásolók nem elégedtek meg ezekkel a válaszokkal, így a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottsághoz és a megyei bírósághoz feldúltak, mely elutasította azokat, mert az állítások megalapozatlanok, tárgyszerűdének voltak.- Akkot most már elkezdődhet az érdemi munka. Kik segítik ebben?- A testület tagjai: dr. Bakos Imréné. Barabás Ambrus, Barna Gyula, Bogdán Kálmán, Bogdán Péter, dr. Erdei György, dr. Ila Erzsébet, Ku- czeráné Sipos Judit, Tapasztó Szabolcs, Túri János, Ulveczki Sándorné, Veres Mihály, Vin- czer Géza s a 14. képviselő, Baktai Kálmán, aki a cigány kisebbség képviseletében jutott be, kedvezményes mandátummal. A kisebbségi önkormányzat elnöke Ladányi Tibor lett, tagjai Horváth Kálmán, Baktai János, Lóié Elemér, Penti Tibor.- A napokban már az idei költségvetési irányelveket dolgozzák ki. Mire futja majd?- Az 1995-ös költségvetés meglehetősen szűkös keretet ad, így mindent el kell követni, hogy több bevételünk legyen, vagy marad a karcsúsítás. A pluszbevételt a 100 hold földünktől várjuk, melynek na- Az idén új beruházást nem indítunk - mondja Baranyi Mihály polgármester gyobb részét a jövedelempótlósok művelik. Az évi 240-250 milliós költségvetésből le kell 10 millió alá szorítani a többletkiadást, hogy ne boruljon fel a község kasszája, hanem megpróbáljuk egyensúlyban tartani.- Milyen intézkedéseket tesznek ennek érdekében?- Az alapintézményeket érintetlenül hagyjuk, pici szigorítást tervezünk az óvodáknál. A gameszt nem számoljuk föl teljesen, de lényegesen megkarcsúsítjuk. Az öregek napközi otthonát belső átszervezéssel költöztetjük, s az épületet a bérleti díjért bérbe adjuk. A nyugdíjba menő könyvtárigazgatói állást a művelődési házból belső átszervezéssel töltjük majd be. Értékesíteni kívánunk olyan lakásokat, amelyeknek a felújítási költsége sok lenne. Idén új beruházást nem indítunk, csak a tavaly megkezdettet fejezzük be. így az Arany J.-Felsőszöllősi út aszfaltozását, a 100 köbméteres víztározó beüzemelését, szigetelését. Bízunk abban, hogy a szakképző intézet 100 hektárján jó termés lesz, s akkor nem szorul önkormányzati támogatásra. Az egészségügyet és az iskolát továbbra is kiemelten támogatja a testület, hiszen ott nincs lehetőség pluszbevétel elérésére, s mivel a normatíva a tavalyi szinten maradt, kompenzálni kell az áremelést. Ezek azok a főbb intézkedések, melyek révén 10 millió alá csökkenthetjük a hiányt, s ha a tervszinten hozzuk a bevételt, s összehúzzuk a nadrágszíjat, akkor talpon marad a falu. Mostanában kevesebb hús fogy- A hatósági húsbolt ma már csak fogalom - mondja a kenderesi Szél János, aki kunhe- gyesi születésű, s ’69-ben kezdte a hentesszakmát. Korábban tíz évet dolgozott az ottani áfésznál. Miután már gyerekkorában is ott serénykedett a disznótorokon, az volt minden álma, hogy hentes lehessen. ’79-ben került Kenderesre. A véletlen úgy hozta, hogy kun- hegyesi lányt vett feleségül, s amikor megkeresték az itteni tsz-től egy állásajánlattal, nem mondott nemet. 1989-től ’93-ig két boltot, a hatóságit és a másik húsboltot is csinálta, most csak ezt üzemelteti, a helyet a polgármesteri hivataltól bérli. Régen több volt a hatósági vágás, erre is van engedélye, ám ez mára már csak fogalommá vált - mondja -, hiszen ha például eltörik a hízó lába, nem viszik el a vágóhídra, hanem otthon levágja a termelő, és szétméri.- Őszintén megmondva - folytatja -, korábban sok hús fogyott, hiszen egy hét alatt 6-7 sertést is el tudtam adni. Sajnos ma ott tartok, hogy ez a meny- nyiség egy hónapra elegendő. Saját állománya is csökkent az évek folyamán. Jelenleg 3 növendék marhája van, ebből egyet levág s itt értékesít. Az évi 80-100 mázsa terménye megvan, így a takarmányra nem kell költenie. Mint vállalkozó többet várt a bolttól, mint amennyit valójában az nyújt számára. A takarmányt maga darálja, mikor hazamegy, kezdődik a második műszak, mert a jószágtartónak nincs ünnepnapja, az állatok enni akarnak mindennap. A lovai a segítőtársai A ma már nyugdíjas Horváth Imrének már 12 évesen voltak saját lovai. így törvényszerű volt, hogy a katonaság után fuvarozással keresse meg a kenyérrevalót. Igaz, hogy 2 évig próbálkozott Pesten villanyhegesztőként, ám az nem vált be, így visszajött Kenderesre, s megkezdte a fuvarozást. Jelenleg 5 fias disznója, 2 lova van. Három hold földjén megterem a takarmány egy része, s a kárpótlási 4 hold még jól jönne a családnak. Feleségével 33 éve házasodtak össze, azóta jóban-rosszban kitartanak egymás mellett. Fiuk - aki jelenleg munkanélküli - még nőtlen, bár már ők nagyon szeretnének unokát. Horváth Imre éveken át beszállító volt a Tüzépnél, ám mióta nyugdíjas, csak a disznószállítás és a paraszti munka maradt, hiszen a tefusok behordják a Tüzépről azt a kevés árut, ami érkezik. így a lovak nincsenek kihasználva, ám gazdájuk nem válna meg tőlük semmi pénzért. Évente 20-25 darab sertést adnak le, ez a pénz is jól jön a nyugdíj mellé. Az udvaron létesített egy kovácsműhelyt is, így az elhasznált vasakból tartozékokat Csinál a Zetorhoz. Korábban kénytelen volt megtanulni a patkolást, a vasalást is, hiszen a lovas kocsit is ő javította, az esztergályosmunka kivételével mindent meg tud csinálni. A műhelyben másoknak is dolgozik, a lovakkal, gépekkel 1 utánpótlást venni az állatoknak. Előre betárolja a 100-150 mázsa takarmányt, mert akkor , még olcsóbban be tudja szerezni, s a pénzt visszaforgatja. Reméli, hogy még sokáig tud Csaba, a gazdi kedvence már egy évtizede ezen a portán él kel vetést, más munkát is vállal. A mezőgazdasági munkával, mióta nyugdíjas, azóta ismerkedett meg. A földjében búza, kukorica van. A tavalyi termés nagyon gyenge volt, így bízik abban, hogy az idei jobb lesz, s nem dolgozni. Kell a kiegészítés, hiszen 13 ezer forintot hoz mindössze havonta a postás, s fele a víz-, villanyszámlára elmegy, s valamiből még élni is kellene. A takarmánya őszig kitart, s ha jó lesz a termés, akkor jövőre sincs gondja. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet - Fotók: Korényi Éva
