Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

6. oldal Jászsági Extra — Jászberény 1995. február 7., kedd Nem fagytak be. a bérek Anyakönyvi hírek Újszülöttek: Lovász Csaba Szabolcs, Csík Tamás Béla, Balog László, Sisa Zsanett, Száraz Róbert, Varga Dá­niel Tamás, Kovács Kevin, Böröczki Norbert, Szebenyi István Martin, Vass Mari­ann, Takács Péter, Szabó Dorottya, Simon Ildikó An­namária, Palási Enikő, Ju­hász Krisztina, Utasi Bri­gitta, Burka Szilvia, Tuza Edina, Sas Tibor. Házasságot kötöttek ja­nuár 7-én: Kovács József és Horváth Henriett, Kormos István és Bugyi Zsuzsanna, Szabó András és Pótor Márta, január 21-én: Tóth Tamás és Baranyi Márta, január 28-án: Salgó László és Bodó Ildikó. Elhunytak: Pető Istvánné Czira Mária (87), Szabó Mihályné Tóth Mária (82), Soós Pálné Kisnémet Ilona (86), Fenyvesi László (61), Dorók-Nagy Sándorné Sán­dor Eszter (84), Bende Ist­ván (33), Bús Antalné Wenig Mária (87), Balogh András (83), Losonci György (39), Hájas Jánosné Szóród Má­ria (81), Újvári István (64), Szentmihályi Ilona (86), Pap Sándorné Doró Borbála (83), Katona Istvánné Hor­váth Mária (82), Palotai Arpádné Hájos Margit (82), Kucsa Béla (57), Rédei László (82), Teréki Istvánné Bátori Erzsébet (88), Ács Vincéné Cseh Julianna (89). Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotó: Sárközi János A Lehel Hűtőgépgyárban ami­óta az El&i’trolux lett a tulajdo­nos, az a szokás alakult ki, hogy a cég vezetői és a szakszerveze­tek évente kétszer tartanak bér- tárgyalást. Az idei első megbe­szélésre már sor került, s meg­állapodás született. E szerint a Lehelnél január elsejétől emelik a béreket. Az általános alapbéremelés mér­téke 11 százalék. Ezen túl a dip­lomások 4000 forintos kiemelt emelést is kapnak. Az impro­duktív fizikai állományba tar­tozók számára 10 Ft/óra/fő ki­A báli szezon legnagyobb ese­ménye lesz február 11-én Jász­berényben. A hagyományosan pompázatos jász bálra ekkor kerül sor a Déryné Művelődési Központ összes termeiben, úgy, ahogy az hajdanán is történt. A Városvédő és Szépítő Egyesü­let s a Jászok Egyesülete rende­zésében sorra kerülő bál idén is érdekesnek ígérkezik. A bálanyai tisztre Sass Ist- vánnét kérték fel. Két művész­vendége is lesz most a bálnak: Csömör Csilla színművésznő és Mihályi Gábor, a Magyar Ál­lami Népi Együttes táncosa. Ő egyben a Tisza Táncegyüttes művészeti vezetője is, s koráb­ban jó tíz éven át a Jászság Népi Együttes táncosa volt. A vendégek természetesen vala­milyen produkcióval készülnek erre az estére. Mihályi Gábort a Jártató Zenekar kíséri és a fe­lesége, Bús Katalin, akivel me­egészítő keretet biztosítanak. Mindkét kiegészítő keret szét­osztása a munkahelyi vezető feladata, s figyelembe kell venni, hogy végzettségének, il­letve szakmájának megfelelő munkakört lássa el a dolgozó. A kiegészítő keret összességé­ben 2,3 százalékot tesz ki válla­lati szinten. A szakszervezetekkel a gyárban adható minimálbérről is megállapodtak a bértárgyalá­son. Ez a Lehelnél bruttó 15 ezer forint, az órabéreseknél pedig 86,50 forint. zőségi táncot mutatnak be. A bál koreográfiájának megfele­lően a nyitótáncot a 25 éves Lehel Társastáncklub táncosai adják elő. A hagyományos bálkirálynő- és bálhercegválasztás sem ma­rad el. A tombola az idén is ér­tékes és érdekes ajándékokkal várja a szerencséseket. A va­csora finom falatait a Lehel Gyöngye készíti. A talpalávalót a fővárosi Alphabet együttes szolgáltatja. A hangulatos de­korációt Csík Istvánné készíti, a virágkompozíciókat pedig egy nagykátai kertész, Gulyás Zol­tán. A bál hagyományosan nemes célt szolgál. A Városvédő és Szépítő Egyesület a tiszta bevé­telt a főtérre tervezett szoborkút felállítására fordítja. A szűz­lány kútját a nyárra tervezett jász világtalálkozó alkalmával avatják majd fel. Szombaton hálózunk Európából nézve egészen más a világ Ketten Amerikából Jászberényben az Amerikai Békeszolgálat révén jó néhány an­goltanárt köszönthettünk már. Jelenleg is dolgozik a főiskolán és a középiskolákban angol, illetve francia lektor, a Békeszol­gálat tanárai. A Liska József Erősáramú Szakközépiskolába szeptemberben egy amerikai pár érkezett, ők a Teach Hungary közvetítésével kerültek hozzánk. A Teach Hungary abban kü­lönbözik a Békeszolgálattól, hogy a fogadó iskolának lakásle­hetőséget és fizetést kell biztosítania. Michael Taylor és Sab­rina Staley céltudatosan Választotta Magyarországot. A 2. b és Michael Michael Észak-Karolinából származik, és a Duke Egyete­men tanult, matematikatanár­nak készül. Sabrina közgazdász lesz, ha befejezi Amerikában az egyetemet.- Miért jöttek el tanítani Magyarországra? - kérdeztem Michaelt.- Amerika hatalmas ország, és az ott élők keveset tudnak a világ többi részéről. Európából nézve a világot, egészen más minden. Itt sok, amerikai lép­tékhez mérve kis ország van, sokféle nép él, és sokféle nyel­vet beszélnek. Itt más az infor­mációcsere, az emberek közötti kommunikáció. Úgy éreztem, hogy az amerikai kulturális el- zárkózottságból ki kell lépni. Nekem fontos az, hogy más szempontokat is és más élet­módot is megismerjek. Sabrina is, és én is Európában kerestünk tanítási lehetőséget. így kerül­tünk kapcsolatba a Teach Hun- garyval. Akkor még szinte semmit sem tudtunk Magyaror­szágról, de volt egy fél évünk, hogy utánanézhessünk a dol­goknak és felkészülhessünk.- Milyen benyomásokat sze­reztek hazánkban? . - Nagyon tetszik nekünk Magyarország. Meglepődtünk azon, hogy itt milyen udvaria­sak és barátságosak az embe­rek. Most már rájöttünk arra, hogy ezek a tulajdonságok jel­lemzőek a magyar népre. Ame­rika nem olyan, mint a filmek­ből meg lehet ismerni. Az ame­rikai emberek nagy része vidé­ken él, olyan kisvárosokban, mint Jászberény. A magyar vi­dék és az amerikai vidék sok tekintetben hasonló.- A tanítás során akadtak-e nehézségek?- Itt az erősáramú szakkö­zépiskolában segítőkész kollé­gákra találtunk. Ami nehézsé­get jelent az az, hogy mi nem tudunk elég jól magyarul. S ha egy bonyolultabb nyelvtani probléma megmagyarázása a feladat, akkor az bizony nehe­zen megy.- A gyerekektől tudom, hogy nagyon kedvelik Önt és Sabri- nát. Pedig általában a magyar gyerekek sem nagyon szeretik a pedagógusokat.- Sikerült jó viszonyt kiala­kítani a diákokkal, és ez őket is motiválja a tanulás során. Sab- rinának voltak nehézségei, mert ő alapvetően nem pedagógus­nak készül, és néha elkeseríti, ha a gyerekekből hiányzik a motiváció.- Van-e különbség az itteni középfokú oktatási rendszer és az amerikai között?- Igen, van sok különbség. Talán egy példát említenék, ami a magyar rendszerben ne­héz, de jó is. A diákok nagyon sok tantárgyat tanulnak, sokkal többet, mint Amerikában. Ugyanakkor egy-egy tantárgyat több éven át tanulhatnak, és ez jó dolog, mert az ismereteket alaposabban elsajátíthatják.- Úgy tudom, egy tanévre ér­keztek, de maradhatnának még egyre.- Igen, és a napokban kell döntenünk arról, hogy mit csi­náljunk. A magyar nyelvet sze­retnénk jól megtanulni, és eh­hez több időre van szükség. Jól érezzük magunkat Jászberény­ben, megvan itt minden ami szükséges a munkánkhoz és az életvitelünkhöz. Ám ha az egyetemen nem kapunk még egy év halasztást, akkor mégis vissza kell mennünk, hogy ne veszítsük el az eddigi tanulmá­nyainkat.- Magyar szemmel nézve furcsa dolog, hogy tanulmá­nyaik közepette elutaznak Eu­rópába dolgozni, vagy éppen újabb tanulmányok miatt.- Amerikában ez nem rend­hagyó. Én és Szabrina 5 éven át dolgoztunk Cincinnatiban, a Prokter and Gamble-nél az egyetemi évek előtt. így keres­tük meg a tanulmányainkra a pénzt. En a Duke Egyetemre já­rok, és ez igen drága egyetem. Az európai utazás pedig fontos ahhoz, hogy még szélesebb lá­tókörrel és még több tapaszta­lattal rendelkezzünk. Én a ta­nári pályán ezt nagyon jól tu­dom majd hasznosítani. És sze­rintem Sabrinanak is előnyére lesz, hogy megtanul magyarul.- Sabrinával nem sikerült ta­lálkoznunk az iskolában.- Ő már hazament, valami­lyen háztartási munkát végez. Nekem viszont még órám van a 2. b-ben.- Remélem, most nem lesz dolgozatírás.- Nem, mi az órákon nagyon sokat beszélgetünk, és ez a mi küldetésünknek a legfontosabb része. Tehát az, hogy a társal­gást, a beszédkészséget, a szó­kincset fejlesszük. Jászsági táncosok sikerei Élethivatásuk a néptánc Békéscsaba adott otthont január közepén a két­évente rendszeresen megrendezett szólótánc­fesztiválnak. A Jászság Népi Együttes két tán­cospárja utazott Bé­késbe, hogy a mintegy 60 résztvevő között képvi­selje a Jászságot. Szűcs Gábor feleségével, Urbán Máriával lépett szín­padra, versenyezni azonban csak Gábor ver­senyzett. Számára igazán jól kezdő­dött ez az év. Szép sikert aratott, elnyerte a néptán­cosok legnagyobb elisme­rését, az Örökös Arany­sarkantyú Díjat. Ez azok­nak jár, akik az Aranysar­kantyú Díjat már három­szor kiérdemelték. Gábor emellett a Vásárhelyi László-vándordíjat is megkapta, mely a legstílu­sosabb férfi táncosnak jár. Ő a második birtokosa en­nek a díjnak. Emellett a zsűri neki ítélte oda Marsi János csizmadiamester ajándékát, egy csizmát. Kocsán László és Kuli Orsolya először vettek részt a szólótáncfesztiválon. Kocsán László az Aranysarkantyút, Kuli Orsolya pedig az Aranygyöngy elismerést kapta táncával. Ok ki­érdemelték a zsűritől elmélyült szakmai mun­kájuk révén a Martin György Néptáncszövetség díját is. A táncosokat a Jártató Zenekar kísérte, ők is részesei a sikernek. Szűcs Gábor számára élethivatás a néptánc. Úgy gondolja, hogy már csak ezzel akar foglal­kozni. S reméli egyben, hogy ennek feltételei Jászberényben mindig adottak lesznek.- A Jászság Népi Együttesben egy olyan csapat alakult ki, olyan háttér van a kiemelkedő teljesítmények eléréséhez, mely nagyon fontos. Lehet nyugodtan dolgozni - mondja Gabi.- Mikor kezdtél el táncolni?- Úgy 10 éves koromban otthon, a konyhá­ban. A bátyám, Szűcs Béla mutatta meg az első lépéseket. Ő szerettette meg velem a táncot. Sajnos az ősszel meghalt, s már csak ezért is folytatnom kell. Főhivatású tán­cosa vagyok a Jászság Népi Együttesnek 1985 óta. 1990- től a tánckamak is vezetője va­gyok. Ugyanek­kor kaptam meg a Népművészet Ifjú Mestere __ címet. Az Árendás Gyermektánc­együttes 1991- ben alakult, fel­eségemmel együtt tanítjuk a gyerekeket. Ma már két csopor­tunk is van, a ki­csik 3. osztályos kortól 6. osztá­lyosig és az ettől nagyobbak.- A Jászság Népi Együttes ta­valy óta új szer­vezeti formában, közalapítványi formában működik. Nagyon fontos, hogy az együttes saját bevételekre is szert tegyen. Van erre lehetőség?- Sajnos a néptáncos produkciók iránt kevés a kereslet. A táncegyüttes tagjai diákok vagy fi­atal munkavállalók. Fellépéseket csak hét vé­gére tervezhetünk. Ezek a bevételek tehát, bár fontosak, de nem elegendőek a működéshez. Az együttes most az idegenforgalom felé orien­tálódik, ott keresünk új bevételi forrásokat. Na­gyon reméljük, hogy találunk ilyet, s hogy a vá­ros is méltányolja sikereinket, eredményeinket, és a támogatást ezután is megkapjuk.- Az Örökös Arany sarkantyú Díj a legmaga­sabb kitüntetés egy néptáncos számára?- Igen, ez is, aztán a Népművészet Ifjú Mes­tere is az, amely rangot ad a mi élethivatásunk­nak. Ezek az eredmények azonban csak úgy születhetnek meg, hogy mögöttünk van a Jász­ság Népi Együttes több mint két évtizedes munkássága. S az a csapat, mely a nyugodt hát­teret jelenti számunkra, szintén fontos. Ez eddig megadatott számunkra, s remélem, ezután sem lesz másként. Balról jobbra: Kocsán László, Bódi Tamás (aki tavaly lett a népművészet ifjú mes­tere) és Szűcs Gábor Mi lesz a hagyaték sorsa? „A művész halála után néha csak évtizedek múlva tud az utókor biztos ítéletet formálni: főleg korunkban, amikor a mű­vészeti igények és irányok szün­telen váltakoznak. Ezért, kérem, várják meg, és a képek számára is biztosítsák ennek az időnek zavartalan elmúltát. Bár ben­nem határozottan él a remény, hogy képeim - főleg a fiatalok körében - már előbb is igaz ba­rátokra találnak.” így végződik Hamza D. Ákos filmrendező és festőművész 1985-ben Sao Pa- olóban papírra vetett és Jászbe­rénybe küldött levele. A jász­sági származású, de élete jelen­tős részét külföldön leélő mű­vész alkotásainak jelentős ré­szét, mintegy 200 festményt és faszobrot Jászberénynek ado­mányozott. Haza is települtek feleségé­vel, Lehel Máriával, s a megye, a Jász Múzeum meg a város közreműködésével a mai Gyöngyösi út egyik házában ta­láltak utolsó otthonukra. A Hamza-ház ma leengedett re­dőnyökkel, szigorú rácsokkal a néma mozdulatlanságot őrzi. Lassan két éve, hogy Hamza D. Ákos megtért oda, ahonnan vé­tetett. A Hamza-gyűjtemény nem látogatható, a nagyközön­ség egyelőre nem ismerheti meg. A házaspár nemcsak a gyűj­teményt hagyta Jászberényre, de a Hamza Álapítványt is lét­rehozta. Ez arra született, hogy az adomány méltó bemutatásá­nak hátterét is biztosíthassák. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Tálas László, a Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az alapítvány mindenképpen gondoskodik a Hamza-gyűjtemény méltó be­mutatásáról. Jövőre lesz a jászok világta­lálkozója. Ennek a rendezvény- sorozatnak része lesz vagy le­het a Hantza-ház megnyitása. A Jász Múzeumhoz tartozó egy­ségként időszakos nyitva tar­tással - tavasztól őszig - mű­ködtethető lesz. A gyűjtemény méltó bemutatásának körülmé­nyei kisebb költséggel megte­remthetők. A megnyitással együtt a kuratórium egy tudo­mányos tanácskozásra is gon­dolt, melyet a filmrendező Hamza Ákos munkásságáról, il­letve a festőművész tevékeny­ségéről terveznek^ Hamza Dezső Ákos gondola­taiban leírtak szerint nem tud­juk. hogy eltelt-e már a kellő idő. Reméljük azonban, hogy absztrakt szürrealista festmé­nyei a fiatalok körében érző szívekre és befogadó lelkekre találnak. Kiss Erika Lépést tartani a fejlődéssel Az egészségügy közismerten nehéz helyezete ellenére ahol akarnak, ott tudnak is tért ni az ellátás színvonalának javításá­ért. Ez a megállapítás igaz a jászberényi Erzsébet Kórház esetében. Az elmúlt négy év so­rán az önkormányzat anyagi hozzájárulásával olyan állami pénzeket sikerült címzett támo­gatási pályázaton elnyerniük, amelyek lehetővé tették, hogy az intézmény korszerűsödjön, a betegek ellátása javuljon. Az utóbbi persze nem csak a pén­zen múlik. Vannak esetek, amikor kis költséggel is megva­lósítható egy-egy apró, de mégis jelentős újítás. Ezt jól példázza az a program, melyet dr. Csikó Sándor adjunktus dolgozott ki, s a szülészeten bevezetendő új módszerekre vonatkozik. Magyarországon évtizede­ken keresztül az volt a hagyo­mány, hogy a szülészeten az anyuka csak a szoptatásnál ta­lálkozott csecsemőjével. A nap többi részében a mama és a baba külön helyiségben volt. Ma már egyre több hazai kór­házban alkalmazzák azt a „ba­babarát” módszert, melynél az újszülött egész nap egy helyi­ségben van az anyukával, aki így maga látja el gyermekét, a szakavatott nővérek felügyelete mellett. Az Erzsébet Kórház szülészetén egy négyágyas szobát alakítanak ki, ahol egye­lőre még csak napközben lesz együtt a mama és a baba, de már így is sokkal közvetlenebb lehet köztük a kapcsolat. A másik változás minden bi­zonnyal még nagyobb érdeklő­désre számíthat, hiszen az apás szülés lehetőségének megte­remtéséről van szó. Ennek nemcsak építészeti, műszaki feltételei vannak, melyeket vi­szonylag kis költséggel meg tudnak teremteni, hanem sze­mélyi feltételei is. Az anyát és az apát ugyanis megfelelően fel kell készíteni erre az ese­ményre. Éppen ezért, a körül­mények megteremtésekor egy kurzust is indítanak majd, me­lyen a leendő szülők megis­merkednek a terhesség folya­matával, a szülés menetével. Ez a terhesség 20. hetétől kezdő­dik, és 5 hónapon át tart. A szü­lők aláírásukkal ismerik el, hogy részt vettek ezen, s ha komplikáció nem lép fel, akkor az apuka együtt szülhet az édesanyával. Amint az dr. Csikó Sándor elmondta, mind­két módszernek számos előnye van az eddig alkalmazottakkal szemben, s egyáltalán nem mel­lékes, hogy igény is van rájuk. Az egészségügy is egy szolgál­tatás, s az igényekhez alkal­mazkodni kell. Szántai

Next

/
Thumbnails
Contents