Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
Hétköznapi vergődéseink Cicero Kft. Új év - régi partnerekkel Ketten dumálnak Politikai kukorékok Lássuk a medvét! Rendőrviccek Tessék választani! Kakaskodások (9-13. oldal) Egyetértenek A munkaadók sajnálattal veszik tudomásul, de a jelenlegi helyzetben egyetértenek a kormánynak azzal a bejelentésével, miszerint ebben a formájában nincs esély a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötésére. Egyebek közt ezt tartalmazza a munkaadói szövetség programalkotó közgyűlésén elfogadott állás- foglalása. Nyugdíjemelés A parlament a jövő héten napirendre tűzi a nyugdíjemelési határozati javaslatot, amelynek értelmében márciustól januárig visszamenőleg 10 százalékkal emelkednek az ellátások. A képviselők folytatják egyebek mellett a privatizációs törvény általános vitáját, és szó lesz a tb-törvény módqsításáról is. Önkormányzatok Göncz Árpád arra kérte a polgármestereket, hogy munkájuk során ne pártérdekeket kövessenek, hanem a helyi szempontokat tartsák szem előtt. Az államfő erről az országos polgármesteri szemináriumon beszélt. Kiemelte: a társadalmi változások és reformfolyamatok legfontosabb lépése az alulról felfelé építkező önkormányzatok létrejötte volt. Nyártól 90 napig Várhatóan még a nyáron hatályba lép az a módosítás, amely szerint az eddigi 30 nap helyett a magyar turisták 90 napig tartózkodhatnak majd vízum nélkül Ausztriában. A munkavállaláshoz természetszerűleg a jövőben is szükség lesz vízumra. Médiatörvény A négy ellenzéki parlamenti párt frakcióvezetői pénteken levélben kérték Horn Gyula miniszterelnököt: kezdődjenek hatpárti egyeztetések a médiatörvényről - jelentette be Szabó Iván MDF sajtótájékoztatóján. Tőkebefektetés A magyarországi kanadai tőkebefektetések jelenlegi értéke eléri a 80-100 millió dollárt, ami egyben azt is jelenti, hogy Kanada az egész kö- zép-kelet-európai térségben Magyarországon fektette be a legtöbbet. Erről tájékoztatta az MTl-t pénteken az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) illetékese. Az előrejelzések alapján a kanadai tőke- befektetések terén további 100 millió dollárt is meghaladó összegű elkötelezett tőkehányaddal lehet számolni. Meglépett a pénzzel A jászberényi rendőrkapitányság büntetőeljárást folytat Mező Zsolt 24 éves jászberényi lakos ellen, aki több személytől Westel rádiótelefon ígérete mellett egymillió forintot meghaladó pénzösszeget vett fel, s ezt saját céljaira fordította. A csalással alaposan gyanúsítható Mezőt a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A rendőrség kéri a károsultak jelentkezését. Téli gépjavítás. A törökszentmiklósi Béke Mezőgazdasági Szövetkezetnek tekintélyes a gépállománya. Száznál több a traktor, és sok a munkagép is. Sajnos ezek átlagéletkora meghaladja a tíz évet, ezért van mit csinálni a gépműhely negyvennégy dolgozójának, akiknek ilyenkor az erőgépvezetők is besegítenek. Képünkön egy K-701-es 260 lóerős traktor motorját javítják. FOTÓ: k. É. Üzemanyagot fél áron a tolvajoktól A 8 ezer liter lopott gázolajat fuvarozó vállalkozók vásárolták fel Csütörtökön reggel a szokásosnál korábban kezdték a napot a Mezőtúri Rendőrkapitányság dolgozói. Sokat vártak ettől a naptól, hiszen már hónapok óta igyekeznek lefülelni a környéken garázdálkodó üzemanyagtolvajokat. Tavaly nyártól kezdve mintegy 8 ezer liter gázolajat fújtak meg az ismeretlen tettesek a közeli vagy netán a szomszédos megye különböző - elsősorban a mezőgazdasági - üzemeinek gázolajtárolóiból. Kora reggel a tizenegy tűrkevei gyanúsítottra ugyanabban az időpontban „csaptak le” lakásukon teljesen váratlanul a rendőrök. Nyomozók és egyenruhások közösen vették ki a részüket a nem mindennapi akcióból. A házkutatások után nyomban megkezdődtek a kihallgatások. A lopássorozattal meggyanúsított fiatalemberek, csakúgy, mint az orgazdaként számításba vehető fuvarozó vállalkozók nem látták értelmét a konok tagadásnak. Az elsődleges kihallgatások során egyelőre mintegy negyvenrendbeli bűncselekményre derült fény, amelyekre bizonyítékuk is van a rendőröknek. A nyomozás jelenlegi adatai szerint a hét főből álló banda - amely két állandó taggal és esetenként változó társakkal látogatta meg az „olajlelő helyeket” -, az említett nagy mennyiségű üzemanyagon kívül összesen 1200 liternyi márkás motorolajtól és több akkumulátortól is megszabadította a kiszemelt áldozatokat, de az is előfordult, hogy birkát loptak. A becslések szerint egymillió forintos kár írható a 20-30 éves - kivétel nélkül büntetett előéletű - fiatalokból álló társaság számlájára. Ők, ha dolgoztak, többnyire csak alkalmi munkákat vállaltak. Ezt a meglehetősen bizonytalan kereseti forrást igyekeztek kipótolni a folyamatos lopásból szerzett áru értékesítésével. A pénz megélhetésre kellett - nem mintha ez bármilyen felmentést is adhatna a várható következmények alól -, a bevétel többnyire a családot illette. Ez persze nem mehetett másként, csak egy biztos támaszt jelentő felvásárlói háttérrel. A vizsgálat szerint a négy fuvarozó vállalkozó nemcsak ennek felelt meg, hanem esetenként megbízást is adtak üzemanyag-beszerzésre. A gázolajat ugyanis saját járműveik üzemeltetésére használták fel. Úgy tűnik tehát, hogy a károsultakon kívül mindenkinek jövedelmező volt ez az üzleti kapcsolat. A tolvajok keresethez, családjaik megélhetéshez, a felvásárlók pedig fél áron (vagy annál is olcsóbban) értékesített olajhoz jutottak - egészen mostanáig. Vita az ÁNTSZ megyei intézetében Nincs pénz, csökkentik a munkaidőt? Érdekegyeztetésben látják a megoldást furcsa helyzetükre a az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal megyei intézetének dolgozói. Úgy gondolják, hogy a szakszervezet segítségével talán sikerül megegyezniük főnökükkel, dr. Kicsi Jenővel. Mint Berta Istvántól, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetőjétől megtudtuk, a konfliktust az okozta, hogy idén január elsejétől a közalkalmazotti tarifa 9 ezer forintról 9 ezer 500 forintra emelkedett. Mivel a 9 ezer 500 forint úgynevezett „szorzószám”, ez automatikusan emeli a béreket. A növekmény 90 százalékát a központi költségvetésből fedezik, 10 százalékát viszont az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. Az ÁNTSZ szakszervezeti bizottsága kérte a megyei tiszti főorvost, hogy tájékoztassa őket arról, milyen intézkedéseket tervez a megoldásra. A szakszervezet azzal érvelt, hogy a munka törvény- könyve szerint a munkáltatónak kötelessége a szakszervezet munkahelyi képviselőjét az intézkedés megtétele előtt tájékoztatni, ha az intézkedés a munkavállalók több mint 25 százalékát, de legalább 50 személyt érint. A tiszti főorvos nem tájékoztata a szakszervezetet, hanem a munkavállalók munkaszerződését akarta módosítani, ami szerint csökkentett munkaidővel (6-7 órával) foglalkoztatná őket. Ez azonban nem valósítható meg, hiszen munkaszerződést csak mindkét fél szabad akaratából lehet módosítani. A szakszervezet kifogásolta a hangnemet, a stílust, amely a szerződésmódosítás szándékakor jelentkezett, arra hivatkoztak, hogy a tiszti főorvos azzal érvelt, hogy aki nem írja alá az új szerződést, azt fegyelmi úton elbocsátják. A szakszervezet úgy véli, hogy a hiányzó 10 százalékot elő lehetne teremteni az intézmények működése mellett. Például meg kell szüntetni a nyugdíjasok foglalkoztatását, megvizsgálni, hogy hány dolgozónak van lehetősége korengedményes nyugdíj igénybevételére. Ä szakszervezet szerint nem a munkaidőcsökkentéssel kell megoldani a problémát. A munkaidő- és az ezzel járó bércsökkentéssel kapcsolatos intézkedés ellen az ÁNTSZ szakszervezeti bizottsága kifogással élt, így a végrehajtását el kell halasztani. A felek február 8-án érdekegyeztető tárgyalást tartanak. Államháztartási reform Legkorábban jövőre kezdődhet Megtartotta első ülését pénteken a közelmúltban megalakult Államháztartási Reform Bizottság. László Csaba főosztályvezető, az Államháztartási Reform Titkárság vezetője elmondta, hogy jelenleg egyes számítások szerint az államháztartás a GDP 57-60 százalékát koncentrálja, illetve osztja el újra. Amennyiben sikeres lesz a reform, úgy ez az arány 4-5 év alatt legalább 45-48 százalékra csökken. Abban egyetértettek a bizottságban részt vevő szakértők, hogy az államnak mind teljesebb mértékben ki kell vonulnia a gazdaságból. A jóléti rendszerekben a korábbinál fokozottabb mértékben kell alkalmazni a rászorultsági elvet. Jelenleg meglehetősen áttekinthetetlen az állam pénzügyi gazdálkodása. A vitaanyag szerint lényeges lenne, hogy kialakuljon a kincstári rendszer. Ez lehetővé tenné, hogy az állami intézmények finanszírozása ne előzetesen, hanem a kiadásoknak megfelelően, utólagosan történjen. Szükséges, hogy módosuljon az államadósság kezelése. A jelenleg kialakult rendszerben az adósságszolgálat ugyanis olyan terheket ró a folyó költségvetésre, ami a következő években egyre inkább kezelhetetlenné válik. Az államháztartási reform legkorábban 1996-ban kezdődhet meg. (MTI) Vita a Tófenék utcában Közel az összeomlás? Az összeomláshoz nagyon közel van az ország - hangzott el a drámai kijelentés azon az összejövetelen, amit tegnap tartottak a szolnoki Szegfű Klubban, s ahol a múlt szombati MSZP-frakcióhétvége eseményeit vitatták meg. A két előadó dr. Füle István és Iváncsik Imre országgyűlési képviselők voltak. Előbb Füle István tartott beszámolót, kiemelten a Békési László pénzügyminiszter lemondásáról. Elmondta, a Békési-program az MSZP által nem szeretett program volt, mert kemény feltételeket szabott. A körülötte zajló vita régóta terheli a pártot, ami nem Horn Gyula miniszterelnök és Békési között folyt, hanem két felfogás között. A pártot sajnos mindig is valamilyen vita jellemezte. Dr. Füle 1989-ig visszavezette a Horn és a különböző személyek közötti konfliktust, amiből úgy tűnik, hogy Horn egyfajta csapatmunkára nem igazán hajlandó. Párton belüli információk alapján (Folytatás a 3. oldalon) A megye agrárgazdasága számára Lehetőség az orosz piac A magyar mezőgazdasági delegáció napokban tett moszkvai látogatásának legkonkrétabb eredménye az volt, hogy államközi szerződés keretében megnyílt egy 35 millió dolláros akkreditív, mely biztosíték a magyar hibridkukorica-vetőmag exportjára. Minderről Herbály Imre, a megyei közgyűlés alelnöke, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja számolt be tegnap a megyeházán tartott sajtótájékoztatóján. Az orosz fél igen gyorsan dolgozott a magyar-orosz kormányközi megállapodás három részének kidolgozásában, így várható, hogy a márciusi Horn-látogatás alkalmával a megállapodás állat-egészségügyi, növényvédelmi és szaporítóanyagról szóló fejezetei alá- írhatóvá válnak. Az orosz adósság fejében felajánlott „Don” kombájnok teljesítménye a modem nyugati gépekéhez hasonló, azok magyarországi értékesítése - nagyságuk miatt - viszont gondokat okozhat - mondotta egy kérdésre válaszolva Herbály Imre. Ezért gondolkodni kell azon, hogy esetleges támogatási rendszerben orientálnák a termelőket az orosz kombájnok vásárlására, már csak azért is, mert az árak is közelítik a nyugati mércét. A megyét sokkal konkrétabban érinti a betakarítóadapterek iránti orosz igény. Bár igaz - vallotta be Herbály Imre még a Mezőgéppel e kérdésben nem tárgyalt, azonban felajánlotta az orosz félnek a lehetőséget, hogy a szolnoki cég ilyen adaptereket gyártana, értékesítene számukra. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkek tekintetében nagymértékű az érdeklődés az orosz partnerek részéről, jelenleg viszont árban nem verseny- képes a magyar termék a nyugati dömpinghez képest. Egyébként sincs akkora árualapunk - fejtette ki az országgyűlési képviselő -, mellyel valójában komoly exportot lehetne bonyolítani. Biztonságos szerződések szükségesek, s ezen szerződések már alapját képezhetik egy magyar élelmiszer-ipari és mezőgazdasági fejlődésnek, melynek produktuma így piacra is találna Oroszországban.
