Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

1995. február 28., kedd Jászsági Extra 7. oldal Farsang Fényszaruban Jászfényszaruban nagy ese­mény történt a napokban. A Fényszaruiak Baráti Egyesülete jótékonysági bált rendezett, amelyen sok neves művész lé­pett fel és adott műsort. A bevé­telt jótékonysági és szervezési célra fordítják. A Fényszaruiak Baráti Egye­sülete 1993. október 30-án ala­kult. Létrehozása a városavató alkalmával vetődött fel, azzal, hogy egy összekötő kapocsként működhetne az elszármazottak és a helyiek között. Ötvenkét alapító taggal büszkélkedhet­tek, míg mára már százhűszan tagjai az egyesületnek. Az egyesület 1994-ben létre­hozott egy alapítványt, Jász- fényszaruért elnevezéssel. Célja, hogy a település oktatási, kulturális, sport- és miegyéb életét támogassák vele. A be­fektetendő törzstőke megterem­tése érdekében tavaly egy jóté­konysági estet tartottak, ami olyan jól sikerült, hogy elhatá­rozták, a továbbiakban is szer­veznek ilyet farsangkor. Nos, ez meg is történt most pénteken este. A rendezvény tiszta bevétele az alapítvány, il­letve a redemptio 250. évfordu­lójához kapcsolódó egyesületi rendezvények pénzügyi finan­szírozását szolgálja. A műsor­ban Jászfényszaruról elszárma­zott neves művészek, valamint helyi együttesek léptek fel. A rendezvény fővédnöke a helyi születésű dr. Dobák Miklós professzor, a budapesti Köz­gazdaság-tudományi Egyetem tanszékvezető tanára, egyesü­leti tag volt. A műsorban Csö­mör Csilla, a Nemzeti Színház tagja, Both Gabi, Szabó Csilla előadóművészek, Molnár Anna és Molnár József táncpedagó­gusok, Harmath József amatőr versmondó, valamint a Jászsági Népi Együttes két táncosa lé­pett fel. A két műsorvezető Cserháti Ágnes, az MTV és Zsámboki Zsolt, az RTV be­mondója volt. Mindannyiuknak van kötődése a városhoz. A Lő­rinci Szalonzenekaron kívül fellépett a 17 év után újjáala­kult helyi Golf és Fitt együttes. Az alapítvány javára 133 ezer forint, az egyesületi prog­ramok finanszírozására pedig 70 ezer forint jött össze tiszta bevételként. így a tavalyi törzs­tőkével, a 73,300 forinttal és a 100 ezer forintra való kiegészí­téssel együtt immár tehát 233 ezer forinttal lehet számolni. Minthogy az alapítványt a cégbíróság tavaly szeptember­ben jegyezte be, ezért még ka­mataiból nem tudtak támogatni senkit és semmit. A 233 ezer forint kamatából már majd vi­szont meg lehet ezt tenni. Most folyik a pályázatok kiírása, amiből már meg lehet valósí­tani a támogatandó elképzelé­seket - tudtuk meg az egyesület elnökétől, Tóth Tibortól. A 70 ezer forintos bevételből a redemptióra való felkészülés is biztosított. A Jászok Egyesü­letével közösen májusban a jászsági iskolák között vetélke­dőt rendeznek. Egy képzőmű­vészeti hét is lesz a jászok vi­lágtalálkozója idején, augusz­tus elején a városban. Ennek egy kiemelkedő ese­ménye is lesz. Pentzner Pál, Jászfényszaruból elszármazott, ma Amerikában élő híres fes­tőművész életmű-kiállítását is ekkor tekinthetik meg az érdek­lődők. A feketemunkás „igaza” Milyen munkanélküliség jel­lemzi Jászapátit is környékét? - kérdeztük Kordisz Csabától, a megyei munkaügy apáti ki- rendeltségének vezetőjétől. Mint kiderült, nem valami rózsás a kép. A kirendeltséghez tartozó négy településen, Jász- szentandráson, Jásziványon, Jászapátin és Jászkiséren öt- száztizenöten részesülnek munkanélküli-ellátásban (ebből kilencvenketten pályakezdők), nyolcszáznegyvenen pedig jö­vedelempótló támogatásban. A munkanélküliségi ráta 16,2 százalék, ami kicsivel ma­gasabb a megyei átlagnál. Munkát ezerhétszázhatvanki- lencen keresnek. munkaadók a varrodák, a szö­vetkezetek és több, kisebb-na-i gyobb vállalkozás. Budapest és a megyehatár közelsége miatt elég sok az ingázók száma is. Rákérdeztünk egy ellent­mondásra: a munkát keresők száma igen magas, ugyanakkor például a varrodákban állandó munkaerőhiánnyal küzdenek.- Ördögi kör ez — felelte Kordisz Csaba, majd így foly­tatta: - Valóban, nálunk a var­rodák azok, amelyek tartósan jelentős számú munkaerő- igénnyel élnek. A tartósan be­töltetlen álláshelyek éppen a varrodákhoz fűződnek.- Csakhogy borzasztóan ke­veset lehet keresni. Nincsenek a Talán éppen köztük is van feketén dolgozó? Sajnos már régi tendencia, hogy egyre többen kerülnek ki az ellátásból és kapnak csak jö­vedelempótló támogatást. A pá­lyakezdők viszont még erre sem jogosultak. A korábbi, nagyarányú le­építések megszűntek. Nemré­giben a jászkiséri szövetkezet akart 60 dolgozót elküldeni, de úgy veszik észre a kirendeltsé­gen, ez az elképzelés - leg­alábbis ilyen nagy számban - mégsem valósult meg. Jelen pillanatban 10 embert megha­ladó együttes leépítés - amiről három hónappal előre kell érte­síteni a kirendeltséget - nem tudnak. Leépítések azért van­nak és biztosan lesznek, hiszen például közös megegyezéssel - bár a dolgozó talán nem nagyon akarja - mégis meg lehet válni a munkavállalótól. A térségben a legnagyobb munkanélküliek ösztönözve, hogy elvállalják a munkát. Tudnak-e feketemunkát vég­zőkről? - tettük fel a következő kérdést.- Igen. Viszont nagyon nehéz megfogni őket, még ha munka­végzés közben érjük is tetten az illetőt. Merthogy ő csak ... és hadd ne folytassam, mert nem akarok tippeket adni. Itt, az irodánk ablaka alatt folyó gáz­vezeték-építésen is tudunk ilye­nekről. Hihetetlenül hangzik, de nem tudunk mit tenni. Azt is elmondhatom, az ön- kormányzat sem nagyon haj­landó segíteni nekünk. Például: tudomásunkra jut, hogy fekete­munkát végzett valaki. Értesít­jük az önkormányzatot, szün­tesse meg az ellátást, de hát nem ez történik. így pedig na­gyon nehéz érvényt szerezni az előírásoknak - feleli a vezető. Fejlődés a láthatáron Dr. Tóth János Jászalsószentgyörgy polgár- mesteri hivatala élén jól „se­per” az új polgármester, dr. Tóth János. A vezető pár hetes ténykedése során minden erejét a falu helyzetének áttekintésére összpontosította, különös tekin­tettel a pénzügyi dolgokra. Hogy milyen eredménnyel, azt a már elfogadott költségvetés bizonyítja.- Költségvetésünkben a be­vételi oldalon 146 millió forint szerepel, és ugyanennyi talál­ható a kiadási rovatban is - mondja a polgármester, aki 14 millió forint mínusszal vette át a kasszát. - Jó másfél hónap kellett ahhoz, hogy lefaragjuk a hiányt, sőt, 5-600 ezer forintos tartalékot is sikerült képezni.- Hogyan sikerült ez? Meg­marad minden önkormányzati intézmény?- Megmarad, csak létszám- leépítés volt. Egyrészt átcsopor­tosítással, másrészt volt, aki nyugdíjba ment, volt, akinek felmondtunk. Tizennégy em­berről van szó. Itt kezdtünk a hivatalban; négy státuszt szün­tettünk meg.- Ezzel még nem lehet 14 milliót megtakarítani.- Valóban. Viszont találtunk olyan lehetőségeket, amelyek növelik a bevételt, de nem ter­helik a lakosságot.- Mi lehet az?- Gondunk van a jövedelem- pótló támogatással. Úgy érez­zük, sokan jogtalanul veszik fel az összeget, amivel elvesszük másoktól a támogatás lehetősé­gét, akik valóban rászorulnak. Kétszázhatvan munkanélküli­nek fizetünk jövedelempótló támogatást, ami összesen 16 millió forintot visz el évente. Itt egy megtakarítási lehetőség van. Ehhez kötődik, hogy be­vezetjük a közhasznú munkát, egyelőre harminc embernek.- Ez nem rossz.- Igen. És hozzáteszem, olyan költségvetést fogadtunk el, hogy akár havonta nyomon lehet követni az alakulását em­berre lebontottan.- Mire lesz majd jó az emlí­tett tartalékalap?- Felmerült különféle szer­vezetek támogatása. Ha úgy alakul a helyzetünk, akkor ezek támogatását tudjuk megoldani belőle. Egyébként itt nem lehet spórolni. Á gázra felvett hitelek kamata csak 12,5 millió. Aztán a falut is csinosítani kell, az utakat tovább kell építeni. A fa­luképet is meg kellene tervez­tetni. Ez ügyben most megyek Makovecz Imréhez. Rendkívül nagy igény van a piactéri butik­sor felépítésére, ezt is megvaló­sítjuk. A ktsz főtéri épületével is vannak már elképzelések.- Mit módosítanak a faluké­pen?- Nekem például nagyon bántja a szememet a főutak menti szemét. Valahogyan egy kicsit igényesebbnek kell len­nünk a portánk előtt. Egy szebb környezetben jobban érzi magát a lakosság. Ehhez pedig nem kell pénz. Talán hamarosan a főút menti sár is megszűnhet, mert a gázbeveze­tés után úgy néz ki, kiszélesí­tik, de mindenképpen újrabur­kolják.- Nagy itt az átmenő forga­lom, ki lehetne használni.- Két vállalkozónak már en­gedélyt adtunk egy benzinkút építésére, ezzel kamionparkoló is lesz. Értesüléseim szerint egy helyi vállalkozó panziót sze­retne építeni. Mi úgy véljük, hosszú távon gazdasági cent­rummá válhatunk, hiszen erre az adottságaink megvannak. Külföldi beruházásokban kell gorídölkodni. Feldolgozóüze­mek kellenek elsősorban. A lé­nyeg, hogy felébredjen a falu a Csipkerózsika-álomból. Ezektől a pocsolyáktól is szeretnének megszabadulni Széna vagy szalma Nehéz helyzetben van Jász- boldogháza önkormányzati képviselő-testülete. Döntenie kell arról, hogy bevezet-e helyi adót vagy sem. A mai testületi ülésen a költ­ségvetés megvitatása, elfoga­dása a legfőbb feladat olyan helyzetben, amikor a központi támogatás igencsak a minimá­lisra csökkent. Ebből pedig az intézmények finanszírozását valahogyan meg kell oldani. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a faluban az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat 1995. december 31-ével be­záratja a helyi szeméttelepet, ami szinte a faluban van. Egy új telep létrehozása több millió fo­rint, amihez az önkormányzat csak kifordítani tudja üres zse­beit. Központi forrás kell tehát. Viszont. Egy rendelkezés szerint címzett és céltámogatás „felülről” csak úgy kapható (ami tehát elengedhetetlen a be­ruházáshoz), ha már az összes lehetőségét kimerítette a telepü­lés a pénzbeszedésre. Mivel eddig még nem történt ez meg Boldogházán, nem volt helyi adó, ezért most megpróbálkoz­nak vele. A kérdés sürgető, viszont nem elodázható. Dönteni kell, hogy széna (adó) vagy szalma (nem adó). Mutatja a döntés nehézségét, hogy a korábbi képviselő-testület már kétszer is napirendjére tűzte az adó be­vezetését, de végül is nem dön­töttek felőle. Egyszerűen nem lehet már a lakosságot jobban préselni, ezért nehéz a helyzetük most is a képviselőknek. Az oldalt készítette: Tóth András Hova tűnt a lakosság pénze? Kiszivárgott a gáz Már eddig is lehetett sejteni, hogy gondok vannak a tizenöt települést érintő jászsági gázberuházás körül, de a pénzügyi problémákról valahogyan senki sem akart nyilatkozni. A legfőbb indok az volt, ne izgassuk fel a lakosság kedélyét, nem érdemes. Nem érdemes, mert a vezetékrendszer úgyis kiépül, az igénylők nem éreznek meg semmit a gondokból. A gázt vezettető, a Jász-Gáz Rt.-be tömörült településekről nemrégiben egybegyűlt veze­tők mindazonáltal úgy döntöt­tek, hogy megbíznak egy jo­gászt, nézzen utána a Duna- trade jászsági ügyének. Furcsa módon mindez a szerződés megkötése után történik. Ta­lán még nincs veszve minden. Az ügyek áttekintésének határideje áp­rilis 30-a. Ha addig nem rendeződnek a dolgok, ak­kor kiborul­hat az a bizo­nyos éjjeli­edény. Az egymil- liárd forintos gázberuhá­zásról ugyanis szivárgott, hogy a Du- natrade Rt., a munkák fő- vállalkozója- roppant fi­noman fo­galmazva nehéz hely­zetben van. A lakosság által befizetett 282 millió forintot is beszedte, de ebből - az információk szerint- az alvállalkozóknak nem fi­zetett. Az alvállalkozók futnak sokmilliónyi pénzük után, emiatt egy ideig úgy tűnt, a beruházás kudarcba fullad. A tervek szerint a fővállal­kozónak 1994. december 15-éig kellett volna teljesíte­nie a szerződésben vállalt kö­telezettségeket. Az 1992-ben indult munkák kezdetén nem is voltak gondok, de aztán azt javasolta a cég, álljanak le, mert nincs pénz. Vészesen hú­zódott az ügy, míg végül csak belefogtak a folytatásba. Megy tehát a munka, ha minden igaz, végül is nem lesz gond a települések gázellátásá­val. Már csak azért sem, mert általában az önkormányzatok - szó szerint a fejükhöz kapva - már az alvállalkozóknak fizet­tek. Ha ugyanis nem így történik, könnyen megeshetett volna, hogy a kivitelező teljesen „ráül” a vezetékre, és akkor minek az egész? Sőt, nemhogy ráül. Minthogy nem kapott az elvégzett munkáért fizetséget, egy alvállalkozó kijelentette: felszedi a lefektetett csöveket! Meg kellett tehát a Duna- trade-et kerülni, hogy a há­borgó tengeren viszonylag megnyugtató révbe érjen a be­ruházás hajója. Tetézi a gondot, hogy de­cemberben a dunatrade-es szer­ződés lejárt. Tudomásunk sze­rint kötbérre pedig az rt. - amely tehát beszedte a pénzt, nem fizetett az alvállalkozónak, nem teljesítette kötelezettségét - nincs kötelezve! Ez bizony egyértelműen kimaradt a két éve kötött szer­ződésből. Egy vélemény szerint a polgármeste­reknek akkor nem ártott volna egy gazdasági jogászt alkal­mazniuk. Talán használt volna az ügynek. És még nincs vége. Mivel a szerződést úgy kötötték, hogy a Dunatrade is ad pénzt a beruhá­záshoz - amit végül „elfelejtett” -, ennek fe­jében ő gyakorolhat jogot a csőszakasz egy része felett. Idevág még egy vélemény, miszerint a beruházást állítólag teljesíteni lehetett volna akkor is, ha nem ilyen feltételekkel veszik be az üzletbe a Duna- trade-et. ki­Gázvezeték-fektetés Jászapáti határában. A település - nincs benne a Jász-Gáz Rt.-ben, ahogyan Jászkisér sem. Le­het, hogy ők jártak jól?

Next

/
Thumbnails
Contents