Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

6. oldal Megyeházi Napló 1995. február 24., péntek Az MSZP frakcióvezetője a konszenzus híve Az összerázódás még várat magára Elek Sándor a közgyűlés munkáját a legnépesebb, 14 tagú MSZP-frakció vezetőjeként is segíti. Ugyancsak vezetője az ügyrendi bizottságnak. Nős, két felnőtt gyermeke van. Az idő­sebb családos, egy unokával is megajándékozta már, a kisebb a Bolyai János Katonai Főiskola hallgatója. Nem könnyű egy népes frakciót összetartani - mondja hiszen közgyűlési ügyekben az érdek- különbségek igen gyakran meg­jelennek. Ezek szakmai és terü­leti vonatkozásúak. A frakció- vezetőnek kell elősegítenie, hogy a fő kérdésekben létrejöj­jön az egyetértés - vallja. A bé­kés megoldások, a konszenzus- keresés híve. Egy hosszú listá­ról választották ki, amit a párt megyei szövetségi tanácsának az önkormányzati választást előkészítő bizottsága állított össze, figyelembe véve a szak­maiságot és a területi képvisele­tet. A közgyűlés ötpárti koalí­ciójáról - ami három frakció­ban működik - úgy vélekedik: ennek célja, hogy megkísérel­jék a közgyűlést politikamen­tessé tenni. Hogy így lesz-e, nem tudni, hiszen az eltelt rövid idő még nem adott lehetőséget a megmérettetésre. A közgyű­lés sajátossága, hogy alig-alig található benne olyan személy, aki korábban is tagja volt. Ezért még igazán nem rázódhatott össze a testület. A költségvetés­ről most kezdődő tárgyalásso­rozat a bizottságokban az első alkalom, ami után talán már mérhető lesz az összerázódás. Elek Sándor szerint a bizottsági munkákba sokkal szélesebb körű szakmaiságot kell be­vonni, mint amit a közgyűlés tagsága reprezentál. FKGP-KDNP-MDF-frakcióvezető tökéletes családi háttérrel Első nekifutásra nagy falat a költségvetés Tornyi Győző az FKGP- KDNP-MDF közös listájáról jutott be a megyei közgyű­lésbe. Az MDF megyei vá­lasztmányában is dolgozik. ’89 óta tagja a demokrata fó­rumnak, és teljes szívéből reméli, hogy nem lesz pártok csatározásának színhelye a megyei közgyűlés. Tisztában van vele, hogy az emberek eltérő politikai állás­pontja szemléletmódbeli elté­rést is eredményez, ennél hang­súlyosabb lesz viszont a meg­alapozott szakmai munka. Ko­rábban évekig élt külföldön, ahonnan azt hozta haza útrava- lóul, hogy a nemzeti elkötele­zettségű pártoknak van létjogo­sultsága. Bízik benne, hogy a három párt alkotta frakciót ösz- sze tudja tartani, hogy műkö­dőképes legyen, és vallott ér­tékrendjének megfelelően befo­lyásolni tudja a közgyűlés munkáját. Az ügyrendi bizott­ság mellett közgaszdász-tech- nikusi alapvégzettséggel tagja a gazdasági és költségvetési bi­zottságnak is. Már most érzé­keli, hogy első nekifutásra nagy falat a költségvetés megalko­tása. Sajátosan restriktiv, pénz­ügyi megszorításokat tartal­mazó költségvetés várható. Ez - véleménye szerint - nem az előző önkormányzat hibájának, és nem a most felálló rossz szándékának tudható be. Tény­kérdés, hogy a 300 milliós hi­telfelvétel, az intézmények fi­nanszírozásának a megszorítása nem kerülhető el. Meggyőző­dése, hogy a várható feszültsé­geket kezelni tudják. Ezek meg­jelenése elkerülhetetlen lesz, hiszen nemcsak fejlesztésben nem lehet gondolkodni, de a működtetések terén is megszo­rítások várhatók. Tornyi Győző társadalmi, politikai elfoglaltságaihoz töké­letes családi háttér társul. Há­zastársa közéleti szerepléseit biztos hátországként tolerálja. Az SZDSZ frakcióvezetője átélte az elhúzódó szegénységet külföldön A nyilvánosság kapjon nagyobb szerepet! A megyei közgyűlésben helyet foglaló SZDSZ-es képviselők frakcióvezetője a hajdúszo- boszlói származású Erdei Pé­ter. Nős, lengyel feleségével 1987 óta él Szolnokon. ’79 és ’85 között Lengyelországban tanult műszaki egyetemen, akkor ismerkedtek meg.- Romantikus korszakomban, fiatalon, erősen baloldali gon­dolkodásmóddal kerültem ki Lengyelországba - mondja -, amikor még ez az állam lépé­sekkel Magyarország előtt járt. A sztrájkok idején is kint vol­tam, megélve egy borzasztó, éveken át, hosszan elhúzódó szegénységet. A boltokban „ki­lométer” hosszú sorokban csak ecetet lehetett látni a polcokon. Erdei Péter az SZDSZ-be az elsők között lépett be, ’90 és ’94 között a szolnoki iroda ve­zetője. Ezt követően már nem kívánt az apparátusban dol­gozni. A közgyűlés hattagú frakciójának vezetőjeként, a vá­lasztott SZDSZ-esekre támasz­kodva, úgy érzi, szabadabban politizálhat. Úgy ítéli meg, a költségvetés megalkotása a legnagyobb gordiuszi csomó. Bármit tesz az önkormányzat, szép lassan feléli a vagyonát, amit valamilyen módon meg kell akadályozni. Egyfajta mű­ködési változásról van szó. Amíg ez nem áll be, simulé- kony lesz a közgyűlésnek a munkája. A képviselőket ki kell szolgálni a megyei önkormány­zatnak, a képviselőcsoportokat el kell helyezni az önkormány­zat működésében. Eddig ilyen nem volt. Ezeket meg kell ol­dani, hogy a működést ne aka­dályozzák. Fontos, hogy a kép­viselők a nyilvánosságot is be­vonják munkájukba, annak ér­dekében, hogy kikerüljön az emberek elé a megyei önkor­mányzat működése. A Fidesz frakcióvezetője óvatos a funkciók vállalásában Fáziskésés van a rendszerváltásban Dr. Fazekas Sándor Karcag polgármestere, illetve a me­gyei önkormányzat fideszes frakcióvezetője és az ügy­rendi bizottság tagja.- Mennyire jelent mérföldkövet az újabb megbízatás közéleti munkásságában? - kérdeztem tőle.- Polgármesterként már évek óta a település, illetve a régió képviseletével foglalkozom - válaszolta. Képviseleti szem­pontból tehát nem mérföldkő, úgy viszont igen, hogy a me­gyei önkormányzatot első ízben választották meg közvetlenül, ezáltal az oda bekerült szemé­lyek végrehajthatják a rend­szerváltást, hiszen e téren fá­ziskésés van mindenképpen. Bízom benne, olyan gyakorlati munkára kerül sor a megyénél, amely racionálisabb gazdálko­dást, hatékonyabb érdek-képvi­seleti munkát, gyorsabb ügyin­tézést valósít meg, és végre a lakosok is érzik, hogy van a megyének önkormányzata. Véleménye szerint a megye önkormányzata abban külön­bözik egy településétől, hogy működésében az utóbbihoz ké­pest kevésbé offenzív, meg kell találni azt a gyakorlatot, amely olajozottá teszi a munkát. Bízik benne, hogy ebben a munkában a logikus és következetes dön­téshozatalt személyes tevé­kenységével elő tudja segíteni. Mivel jogtanácsosként dolgo­zott korábban, az önkormány­zatban is jogi kérdésekkel sze­retne foglalkozni, hiszen az ön- kormányzati szervek elsősor­ban jogalkotók, döntéshozók és jogalkalmazók. A funkciók vállalásánál óva­tos. Meggyőződése: ezek hal­mozása a munka minőségének romlásához vezet. „Már nem azt a világot éljük, amikor a megyei tanács embereket egyszerűen levett a színről” Az új alelnököt vonzzák a kihívások Búsi Lajos a Jász-Nagvkun-Szolnok Megyei Önkormányzat főhivatású, általános alelnöke. Megválasztása előtt szülővá­rosában, Mezőtúron a református általános iskolában dol­gozott pedagógusként. Az önkormányzati munka nem áll távol tőle, alkalma volt jártasságot szereznie e területen. Négy évig a mezőtúri képviselő-testület gazdasági bizottsá­gában tevékenykedett. Nős, egy gyermeke van.- Alelnök úr! Két hónapja, hogy megvá­lasztották a megyei köz­gyűlés e fon­tos tisztsé­gére. Meny­nyire érte vá­ratlanul a fel­kérés?- Igen váratlanul ért, egy hosszabb tárgyalássorozat előzte meg, akárcsak a közgyű­lésnek a megalakulását is. A pártok utolsó egyeztetéséig kérdéses volt a személyi felál­lás. Hét és fél évig tanítottam, egészen addig a napig - ’94. december 23-áig -, amíg a hi­vatalos beiktatási ceremónia itt a megyeházán megtörtént. Vá­ratlanul ért a lehetőség, ugyan­akkor a kihívások embere va­gyok, szeretek megfelelni az első benyomásként idegennek tűnő feladatoknak is.- Egy ilyen komoly közéleti szereplés elvállalásánál nem viaskodik önmagával egy kicsit az ember: vajon eléggé felké­szült vagyok-e rá?- Természetesen van ennek hiúsági oldala is, ami egy bizo­nyos mértékig egészséges. Amikor azonban elvállaltam a tisztséget, rögtön közöltem pártbéli társaimmal és csalá­dommal is, hogy ha úgy érzem, nem tudok e feladatnak eleget tenni, azonnal szólok majd. így fair ez a dolog.- Mi a feladata az általános alelnöknek? A hivatali belső munkamegosztás milyen moz­gásteret ad Önnek?- A belső folyamatrendszer általános megismeréséig - ami a múlt hétig tartott - mindenki foglalkozott általában minden­nel. A legutóbbi elnökségi ülé­sen állapodtunk meg abban, hogy bizottsági és hozzáértési szakterületenként felosztjuk a munkát egymás között. A ki­lenc önkormányzati bizottság munkáját segítjük. A feladatom annyival több a társadalmi alel- nökénél, sőt az elnökénél is, hogy én találkozom legtöbbet a bizottságok elnökeivel, tagjai­val. Munkám másik része, hogy ha az elnök úr nincs idehaza, mert a megyét képviseli vala­hol, vagy országgyűlési teendői elszólítják, akkor mint második ember, ügyvivő alelnökként vi­szem tovább a dolgokat, megfe­lelő munkamegosztásban a fő­jegyzővel, hiszen a hivatalt ő irányítja.- A polgároknak van-e lehe­tősége az Önnel való személyes találkozásra?- A fogadóórák még nincse­nek kitűzve, de máris sokszor találkozom az állampolgárok­kal. Minden önkormányzat szuverén, mégis gyakran jön­nek olyan személyes problé­mákkal, amit a lakóhelyükön kellene megoldani. Szociális segélyt például senki nem adhat itt a megyei önkormányzatnál. Nincs rá hatáskörünk. Még mindig az él az emberekben, hogy ez a megyei tanács, s mekkora hatalom ez.-Alig lépett hivatalba. Máris érzékeli ezt?- Rögtön az első héttől. Jöt­tek emberek, a főnökükre pa­naszkodtak, hogy jó lenne le­váltani. Mondtam, már nem azt a világot éljük, amikor a me­gyei tanács embereket egysze­rűen levett a „színről”. Néha nehezen értik ezt meg.- A megyei önkormányzat fontos feladata a működési te­rületén lévő intézményrendszer fenntartása. A működtetéssel kapcsolatos gondok különösen így év elején gyakori témái a közgyűlési üléseknek. Van-e már rálátása az intézményekre, mi várható az idén?- Az intézményekkel ismer­kednem kötelező volt, hiszen róluk dönteni, költségvetést előterjeszteni csak így lehet. Lehet máshogy is, de az felelőt­lenség. Vannak az átlagosnál problematikusabb intézmé­nyek, ezeket személyesen vé­gigjártam, s ahol csak tudtam, a költségvetési egyeztető tárgya­láson jelen voltam. Nagyon jó intézményvezetői kollektívánk van, akik nemcsak a problémá­kat érzékelik, de megpróbálják megoldani is, ami nagyon lé­nyeges.- Csökkentik-e az intézményeket, az alkalmazotti létszámot?- 28 intézmé­nye van a me­gyének. Furcsán hangzik, de ez a szám olyan arányban növekedhet, amilyen arányban az önkormányzatok mennek anyagilag csődbe, vagy adósodnak el. Nekik ugyanis csak az alapfeladataikat köte­lező ellátni. A középiskola fenntartása például nem ide tar­tozik, leadhatják a megyének. Ha erre sor kerülne, igazán nem megoldás, mert mi talán még a jelenlegi szintet sem tudnánk számukra biztosítani. Alig van normál intézményünk. Sok a fogyatékosintézet, cse­csemőkről, idősekről gondos­kodó szociális intézmény, ahová belépve a nem humán elkötelezettségű emberek né­zete is megváltozik. Ezeknek az intézményeknek a helyzetét még ilyen pénzügyi körülmé­nyek között sem szabad ellehe­tetleníteni. Mindezek mellett száműznünk kell a kivételezett intézmény fogalmát. Elképzelhető, hogy nem a legjobb konstrukcióban dol­goznak intézmények, ezt azon­ban komplett vizsgálatrend- szemek kell igazolni, az esetle­ges tartalékokat feltárva. Ezen a szakma dolgozik. Nekünk egy koordináló, alapirányt megadó döntéshozatali kényszerünk is van, a folyamatokat kell leve­zényelnünk, felvállalva, ütköz­tetve akár az ellentétes vélemé­nyeket is.- És felvállalva a rangsoro­lást a támogatások terén, a megszorító intézkedések köze­pette.- Igen, hiszen egy csecse­mőotthonnál nem lehet a dologi kiadásokat csökkenteni úgy, hogy ne legyen megfelelő fűtés, meleg víz. Nagyfokú és mély­reható elemzéseket fogunk vé­gezni minden intézménynél.- Mikor lesz érvényes költ­ségvetése a megyének?- Bízom benne, hogy a már­ciusi közgyűlést követően. Nem biztos hogy vitamentesen, mivel érdekszférák vannak, s dolgoznak, de úgy vélem, a képviselők többsége tudja azt: hogy ezt a megyét nemcsak az idén, de a következő években is üzemeltetni tudjuk, az azon is múlik, hogy milyen lesz az idei költségvetésünk, hogyan sáfár­kodunk a még meglévő lehető­ségeinkkel. S. Cs. J. A közgyűlés megyei tanácsnokai Nagy Gábor- felügyeli a megyei önkor­mányzat társulásaival, gazda­sági társaságaival, alapítványa­ival, a megyei önkormányzati tulajdon működtetésével kap­csolatos önkormányzati felada­tok ellátását. Lóczi Miklós- felügyeli a megye idegen- forgalmi és környezetvédelmi programjai végrehajtását, a megye munkahely-teremtési, foglalkoztatási helyzetére vo­natkozó intézkedéseket. Tornyi Győző- felügyeli a megyei közgyű­lés térségfejlesztési koncep­cióit, nemzetközi kapcsolatait. Dr. Fazekas Sándor- felügyeli a szabályzatok, rendeletek, határozatok végre­hajtását, a megyei népszavazás kezdeményezésével, lefolytatá­sával kapcsolatos önkormány­zati tevékenységet. Erdei Péter- felügyeli a sajtó- és tömeg­kommunikációs tevékenységet, a megyei és települési önkor­mányzatok közötti kapcsolat- tartást. A megyei közgyűlés bizottságai A bizottságok személyi összetételére vonatkozó javaslat a közgyűlési tagok véleményének figyelembevételével, politi­kai egyeztetést követően készült. A bizottságok nem közgyű­lési tag szakembereire, külső szakértőire vonatkozó javaslat még egyeztetés alatt áll. Gazdasági és költségvetési bizottság. Elnök: Tokár István, el­nökhelyettes: Nagy Gábor, közgyűlési tagok: Gáspár József, Jauemik István, Tornyi Győző, Papp István. Területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság. Elnök: Páz- mándi István, elnökhelyettes: Lóczi Miklós, közgyűlési tagok: Nagyné dr. Szelmák Erika, Laskai István, Győriné dr. Czeglédi Márta, Szikra Ferenc. Oktatási, művelődési és sportbizottság. Elnök: dr. Stanitz Károly, közgyűlési tagok: Cseh Sándomé, Veres Vilmosné, Vadas Sándor, Tarjányiné Bozóki Erzsébet, Kovács Jánosné. Egészségügyi, szociális és foglalkoztatásügyi bizottság. El­nök: dr. Bérezés Anna, közgyűlési tagok: Kovács Jánosné, dr. Edelényi Béláné dr. Mann Ildikó, dr. Kis Edit, Nagyné dr. Szelmák Erika. Etnikai, kisebbségi bizottság. Elnök: Szekeres János, köz­gyűlési tagok: Kántor István, Tarjányiné Bozóki Erzsébet. Mezőgazdasági bizottság. Elnök: Szádvári Gábor, közgyű­lési tagok: dr. Kasuba János, Baranyi Mihály, Szelekovszky István, Járvás István, Lóczi Miklós. Pénzügyi bizottság. Elnök: dr. Ambrózi Péter, közgyűlési ta­gok: Bobák Zoltán, Bordás Imre, dr. Fehér Lajos. Ügyrendi bizottság. Elnök: Elek Sándor, közgyűlési tagok: Tornyi Győző, dr. Fazekas Sándor, Erdei Péter. Egyeztetőbizottság. Tagjai: Iváncsik Imre, Papp István, Va­das Sándor, Szelekovszky István, Erdei Péter. Az oldalpárt szerkesztette: Simon Cs. József Fotók: Korényi Éva, Mészáros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents