Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-23 / 46. szám

6. oldal Az Uj Néplap Abonyban 1995. február 23., csütörtök Város a zeneiskola vonzásában Az igazgató háta mögötti fal tele van diplomákkal, okleve­lekkel, már alig van helyük a leendő elismeréseknek. A babé­rokból kijutott az iskolának, és nem érdemtelenül. A Bihari Já­nos Zeneiskola messze földön híres, sokfelé járt „csapata” ér­demeket érdemekre halmozott. Az intézmény igazgatója Varga György. Abonyi szüle­tésű, itt kezdte zeneiskolai ta­nulmányait, majd lett tanára, később - 11 éve - igazgatója a zeneiskolának. Klarinéton ját­szik. Ma már sajnos nem tud tanítani - hiányzik is neki -, annyira lekötik a szervezési ügyek. Mert bőven kijut mostanában a szervezésből. Szinte hihetet­len, mennyi esemény lesz az elkövetkező időszakban, ame­lyekkel Varga György kapcso­latba kerül. Hiszen például ő vezeti a 4. európai ifjúsági fesz­tivál irodáját Budapesten. Az esemény hazánk eddigi legna­gyobb zenei rendezvénye lesz. Harminchat országból 360 együttes tizenegyezer résztve­vője képviseli hazája zenei ér­tékeit. A magyar zene é| a zeneok­tatás bemutatkozásának nagy lehetősége lesz ez, és szinte minden zene képviselve lesz, amit Európában oktatnak. Az esemény előkészítése most ért a célegyenesbe, mint­Varga György, háta mögött az „okleveles” fallal A gyermekeket a polgármester, Gajdos István is oktatja hogy május végén kezdődik. A háromnapos rendezvény az egész országot behálózza. Má­jus végén vidéki programokkal kezdődik a fesztivál. Abony is, és ami örvendetes, a környék­beli kisiskolák is fogadnak együtteseket. Vidéken 130 he­lyen lesznek úgynevezett kis- fesztiválok. Június 2-án lesz a nyitóün­nepség a Budapest Sportcsar­nokban. Ezerötszáz gyermek lép fel. Csak a Városligetben 30 helyszínen zajlanak az esemé­nyek. Mindezzel egy időben hangszer- és kotta-világkiállí­tást is rendeznek. A magyarországi „karnevál” az eddigi fesztiválok sorában a legnagyobb létszámú lesz. Ha a rangos feladatot a háta mögött tudja az igazgató, akkor vissza­tér az iskolába. Bár közben egy másik szervezetben is dolgozik, a Fúvószenekarok Világszövet­ségében. Szeretné, ha lazíthatna egy kicsit, de ez nagyon nehéz lesz, mert jönnek a következő feladatok. Még idén ugyanis Japánban a szövetség fesztivált tart. Ha minden igaz, akkor ugyanilyet rendezhet hazánk 1999-ben, aminek az előkészí­tése már jövőre aktuális. Hogy egy kicsit a hazai vi­zekre is evezzünk, nagy felada­tuk az új zeneiskola felépítése, minthogy a református egyház visszakapta a jelenlegi épületet. Az új iskola is szintén a város- központban lesz. Az intézmény egy épületben kap helyet a mű­velődési házzal és a könyvtár­ral, a földszinten az OTP nyit irodát. Szeretnék, ha 1997-re, az is­kola fennállásának 45. évfordu­lójára készen lenne. Erre az al­kalomra megszervezik a falusi zeneiskolák világtalálkozóját. Ekkorra már szeretnének félhi­vatásos zenekari státust is sze­rezni, ami ugrásszerűen nö­velné a nívójukat. A Bihariban jelenleg 600 gyermeket oktatnak. Az isko­láskorú gyermekek 25 százalé­kát oktatják zenére, ami nagy számnak mondható. Tíz éve alakult ifjúsági fúvószeneka­rukkal sokfelé jártak már a vi­lágban. Átlagos úttörőzenekar­ból lettek koncert-fúvószene­karrá. Szinte egyedülálló mó­don a hazai zenei életben, ahol felléptek, majdnem mindenhol nyertek. Ezt jelzik a falon lát­ható oklevelek. Az iskola egy híres mazsorettcsoporttal is büszkélkedhet, ami a második­ként jött létre az országban. Az ötlet, hogy ilyet kellene alakí­tani, akkor jött, amikor egy cseh városba, Chebbe látogat­tak. Ott látták, hogy a nemzet­közi versenyeken elvárják a mazsorettek fellépését. Úgy döntöttek, ha tovább akarnak lépni, nekik is kell egy csopor­tot alakítaniuk. így is lett. Az idén a zenekar igen elfog­lalt lesz. Tavasszal Olaszor­szágba készülnek egy pénzdíjas versenyre. Március 9-én utaz­nak. Aztán német, belga, hol­land körútra mennek. Ősszel pedig talán a nagy álmuk is megvalósul: utaznak Ameri­kába. Szeptember 24-én indul­nának. A legalább kéthetes, meghívásos koncertkörút során a világ leghíresebb trombita­gyára, a Bach is vendégül látja őket. Varga György igazgató elődje, Szabó Sándor iskolaala­pító és -igazgató nyomdokain halad. Szabó Sándor 32 évig volt az abonyi intézmény veze­tője, országosan is nagy rangot szerezve neki. A jelenlegi igaz­gató a nemzetközi porondra víve a fúvószenekart, tette még híresebbé a Biharit. Ennek kö- szönhetik, hogy a tavalyi nagy sikerű rendezvény kapcsán a Fúvószenekarok Világszövet­ségének elnöke felajánlotta, hogy a városban kétévenként nagy fúvószenekari versenyt lehetne rendezni. Ennek a tervei is folynak, ta­lán 1996-97-ben ez is elin­dulna. Abonyban lenne a fú­vósvilág elitje, ami sok nemze­dékre meghatározója lenne a város életének is. Idehozná a vi­lágot és a kapcsolatokat. Minden rendezvényük fő célja az volt, hogy a fiatalok az ezalatt szerzett kapcsolataik ré­vén világot lássanak, ami a gyermekek látószögét kinyitja. Ha erre a zene egy jó ürügy, akkor már megérte. Sámson, a szépreményű A szintén Bogumil nevű macska a Sámsonnal Ki ne ismerné a Bogumil nevet széles e hazában? A márkanév mögött Balogh Gyula „rejtő­zik”, akinek többféle gyógyteát köszönhetünk. A sikertermékek után a „mester” újabb ötleteken törte a fejét. Ismeretsége révén „közelébe jutott” a több millió éves pulai algamezőnek. Kimutatták, hogy nagyon értékes az alginit, rendkívüli tápanyagok találha­tók benne. A hihetetlenül bio­aktiv anyagot Bogumil hajre­generálóként vélte leginkább felhasználni. Ebből született a Sámson, ami a hajhullás meg­akadályozására, a hajhagymák aktivizálására alkalmas. A Sámsont Abonyból terítik az országban. Bogumil egyik ismerősével, a helybeli Du- dinszky Istvánnal 1991-ben megalakította az Algavit Bt.-t, ennek a feladata az ellátás. Sajnos a Sámsonnak egy má­sik cég hajregenerálójával is meg kellett küzdenie. A nagy reklámmal szemben azonban ez nem sikerült. Ennek ellenére Bogumil több terméket is ki­dolgozott az alginitből. A reu­makrémre már van is engedé­lyük, míg a pikkelysömör elleni krém engedélyeztetés alatt van, ahogyan a visszérkrém is. Már van szemránckrém is, ami szin­tén hatásosnak bizonyult. Megint lovat akar A város szélén, ahol a zöl­dellő vetés felett már idelát­szik Szolnok, lakik Kovács János. A kereken 70 éves férfi 30 évig volt fuvaros, előtte pedig gazdálkodott. A fuvarozást végeredményben kényszerből választotta. 1956-ban költöztek be tanyá­ról ebbe a házba, amihez 2 és fél hold föld tartozott. A tée- szesítés idején ezt elvették volna ­mondja János bácsi -, és csak egy hol­dat adtak volna érte. Keményen tar­totta magát, pedig bőven agitálták. Két tanyája is volt az édesapjá­nak, itt, a kö­zelben, körötte összesen száz holdat bérelt. Később már csak 10-10 hold maradt a két tanyával. Szerencsére volt két lova, azzal kezdett fuvarozni. Sokat dolgozott, megfordult sokfelé. Három éve aztán ab­bahagyta, mert sérve volt, no meg társadalombiztosítást kellett volna fizetnie. Inkább feladta. A lovakat eladta, a Kovács János pénzt azonban nem sokáig számolgathatták feleségével, mert egy tolvaj a házból el­lopta. Ennek ellenére most újra akar állatokat vásárolni. Bor­júra és ismét lóra fáj a foga.- A ló nagyon kéne, mert ott a föld - mondja. Az a föld, amiből ma már összesen 5 hektárja van. A kárpótlásból kapta vissza, az apja földjén az öt testvér osztozott. Egy éve gazdál­kodik rajta, tavaly már termett búza és kukorica.- Még meg­van? - kérdezzük.- Hát nem ad­tam oda 6-700 fo­rintért. Várok, hogy talán majd jobban járok vele. Igaz, már nagyon köll a pénz - va­karja meg tarkó­ját. A családban a gazdálkodás sze- retetét továbbviszik fiai. Kombájnon kívül minden gé­pük van, és segítik egymást. Míg fuvarozott, számtalan lova volt. Egyre azonban na­gyon jól emlékezik, amelyik 32 évesen múlt ki. Tizenöt évesen került hozzá, és tíz csikót adott gazdájának. Nem takaréklángon A város forgalmas főutcája mellett található a Kék Láng Kft. sütödéje. Szép nagy épü­let, a pékségen kívül megfér benne egy bolt is. A sütödében már izzó a légkör, olyan meleg van, mint a pokolban. Szinte mindenki csak egy gatyában dolgozik. A sütödét az a Kék Láng hozta létre, amelyik gáz-, víz- és központifűtés-szereléssel és ezzel kapcsolatos árucik­kek értékesítésével foglalko­zott - tudjuk meg Eszes Fe­renc pékfőnöktől. A gmk sok­felé volt fővállalkozó telepü­lések gázhálózatának kiépíté­sében. 1991-ben hozták létre ezt a sütőüzemet. Az indulás után pár hónappal került ide Eszes Ferenc, aki egyébként 14 évig dolgozott Szolnokon a TVM-ben segédmunkásként. Sz;akmája pék. Dolgozott há­rom évet a ceglédi sütőiparnál és Jászkarajenőn, ahova való. Az üzemben házi jellegű kenyeret gyártanak háromféle méretben. A hagyományos ízeket őrzik. Tizenegy pék dolgozik' állandóan. A hét első négy napján napi 2 tonna a termelésük, majd a hét vé­gére felfutnak 4,4 tonnára. Ünnepek előtt hattonnányi kenyeret gyúrnak, sütnek a négy kemencében. Nemrégiben modernizál­tak, vettek egy nagyon kor­szerű, német kemencét, il­letve egy kelesztőt, amelyben az optimális hőfokon „ké­szülnek fel” a sütésre a ke­nyerek. A kenyéren kívül kiflit, zsömlét és úgynevezett vá­lasztékos terméket állítanak elő. Abonyon kívül Szolnokra, Újszászra, Törteire, Jászkara- jenőre szállítanak. Keresik a termékeiket, mert nemcsak jók, hanem olcsók is. Az öröm mellett azonban panasz is van. A szakmát nem szeretik - tudatja Ferenc -, utánpótlás alig van. Éjjel kell dolgozni, és a melegben rá­adásul még nehéz fizikai munkát is kell végezni. Hiába van munkanélküliség, nincs jelentkező erre a munkára. A levegő meleg; volt, aki az első nap után „megszökött” Használt, de jó A város egyetlen olyan telepét, ahol használt mezőgazdasági munkagépeket árulnak, egy fia­talember, Pásztor Zoltán vezeti. A lerakat egy bajai központú magyar-német vegyes válla­laté, a Gépker Kft.-é. A 26 éves fiatalember németországi mun­kavállalásakor jutott e munká­hoz, hiszen egy mezőgazdasá­helyük, másrészt nem nagy a kereslet irántuk. Aki igényli az erőgépeket, az Zoltánnál meg­rendeli, és leszállítják neki. így történik ez abban az esetben is, ha olyan munkagépet rendel meg a gazda, ami itt nincs. Akár még Bajára is leviszik. Azért keresik gépeiket, mert ezekkel egyből lehet dolgozni. Mindig van érdeklődő a gépekre gigép-kereskedő és -javító cég­nél volt. Hazajött, s megnyi­totta a focipálya mögötti részen a „boltot”, amihez hasonlót azóta már Pécsett is létrehoz­tak. Használt, kizárólag csak nyugati gyártmányú munkagé­peket árusítanak. Emellett új traktorokat, kombájnokat is forgalmaznak; traktorból a Fordot, kombájnból a New Hol­landot. Ezek itt Abonyban nem láthatók, mert egyrészt kicsi a nem kell javítgatni. Ha valami mégis elromlik, Zoltán meg is tudja javítani, mert ért hozzá, mezőgazdaságigép-szerelő a szakmája. Gyakran érkezik új szállít­mány, most is annak csinálták a helyet. Vetőgépek, kombinátor, bálázó, műtrágyaszórók szállí­tását várták. A telephely kicsi, ezért egy nagyobbat akarnak nyitni, valahol a főút mellett. A tavasz végére szeretnék, ha „összejönne” az új hely. d Lapunk kézbesítője Lapunkat Kedves Olvasóink a mellékelt megrendelőlapon is előfizethetik. Aki viszont személyesen kí­vánja megrendelni, az megte­heti abonyi kézbesítőnknél, Mádi Istvánnánál, aki a Hu­nyadi utca 12/a-ban lakik, és egész nap készséggel felveszi a megrendeléseket. Az oldalt Tóth András készítette

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents