Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-17 / 41. szám
1995. február 17., péntek Az Új Néplap Kunszentmártonbm 7. oldal Csodagépek, avatott kezekben Mintha egy másik világba lépne az ember, amikor benyit a Psycho-natura Egészségvédő és Szolgáltató Bt. várójának ajtaján. Az első pillanatban keresi a szokatlant, a furcsát, és rájön, hogy minden az. Semmiben sem hasonlít a szokványos orvosi várókhoz. Halk, megnyugtató zene szól, a falon az őselemeket ábrázoló keleti festmények, s a levegőben eukaliptuszillat terjeng. Valami nagy-nagy nyugodtságot áraszt minden. Munkában a Woll-féle diagnosztikai berendezés Dr. Gogh Edit ideggyógyász- pszichiáter-lézergyógyász és dr. Kiss Mihály általános orvos- természetgyógyász-bioenerge- tikus magánrendelője sem hasonlít a szokványos, „gyógy- szerszekrényes-injekciós tűs” orvosi rendelőkhöz. Körös-körül számítógépeket, monitörokat, titokzatos eszközöket láthatunk. A könyebb megértés kedvéért jó tudni, hogy a két orvos egy konferencián véletlenül ismerkedett meg egymással. (Bár szerintük nincsenek véletlenek, mindennek megvan a maga oka.) Hamarosan kiderült, hogy nagyon hasonló a gyógyításról kialakított felfogásuk, elképzelésük. Azt vallják, hogy a test, lélek, szellem optimális kölcsönhatása teremtheti csak meg az egészséget. A gyógyításuk alapelvét is az határozza meg, hogy a testre és lélekre egyaránt komplex módon kell hatni, hiszen a testi bajok a lelket is rombolják, és ez fordítva is igaz. Ők nem természetgyógyászok, hanem orvosok, csak felfogásuk eltér a hagyományos gondolkodástól. Itt a beteg maga dönti el, hogy mennyi ideig beszél a bajáról. Ezt követi a hagyományos vizsgálati módszer, amely támpontot ad ahhoz, hogy milyen egyéb vizsgálatra van még szükség. Egyik büszkeségük a Voll-féle komputeres diagnosztikai készülék. Anélkül, hogy szakmai fejtegetésekbe bocsátkoznék, el kell mondani, hogy mi mindent tud ez a készülék. A különböző akupunkturális pontok vizsgálatával szinte „szelvényekre” osztja az emberi testet, s felfedi a rejtett betegségeket, gócokat. A beteg megismerheti a volt betegségeit, sőt az öröklött betegségi hajlamairól is tudomást szerezhet. Ezenfelül a berendezés megmutatja a lehetséges gyógyítási lehetőséget is. Azonban ez a csodagép csak segédeszköz, mert az igazi komputer az orvos szürkeállománya és az évtizedes tapasztalata - ahogy Kiss doktor mondja. Mivel nem vallják csodadoktoroknak magukat, ha a beteg helyzete úgy kívánja, speciális szakrendelésre javasolják. Helyben azonban sokféle betegséget tudnak gyógyítani, speciálisan egyénre szabottan. A hagyományos akupunktúra mellett elektro- akupunktúrát és számítógépes vezérlésű elektromos-lézer- punkturális kezelést is alkalmaznak. Az érszűkület kimutatására Doppler ultrahangkészüléket használnak. Eredményesen alkalmazzák az ízületi betegségek gyógyításában a lézerzuhanyt. A sok műszer közül említést érdemel az agytréner, amely az agy energiájának optimáis szintre hozását segíti elő. A stresszbe- tegségek és „menedzser”-be- tegségek gyógyszer nélküli gyógyítását szolgálja. Sokfelől érkeznek hozzájuk a gyógyulást remélő betegek. Most még az a jellemző, hogy „csodavárásként”, utolsó reményt feltételezve keresik meg őket, pedig módszereiknek a megelőzésben is fontos szerepük van, hiszen felfedezhető a betegség még a szervi elváltozás időszaka előtt. > Örömükre szolgál, hogy egyre több klinika, kórház kéri a közreműködésüket, ismeri el eredményeiket, de az évtizedek alatt beidegzett gondolkodási sémák nehezen változnak meg. A gyógyult betegek száma sikeres munkájukról árulkodik, ilyenkor az eredmény számít, még ha más úton is érik el. Az őselemek festményei a „keleti” falon Az elefánt sem okoz gondot Hosszú évekre visszamenőleg nagy hagyománya van Kunszenten a szőrmekészítésnek, a szűcsmesterségnek. Papp József szőrmekikészítő műhelye a Fő útról közelíthető meg. A felaggatott bőrök mesz- sziről árulkodnak arról, hogy mivel foglalkozik a takaros műhely gazdája. Kérdésemre elmondja, hogy legalább százéves hagyománya van a szakmának családjukban. így nem csoda, hogy ő is a szülei, nagyszülei szakmáját vitte tovább, mikor 1982-ben megnyitotta kikészítőüzemét. Szinte teljes egészében a feleségével ketten viszik a vállalkozást. Látható szeretettel beszél szakmájáról, amint végigvezet az üzemén. Lépésről lépésre türelmesen elmagyarázza a munkafolyamatokat. Megmutatja, hogyan lesz a koszos, büdös bőrből falidísz vagy éppen bundaalapanyag. Lakossági megrendelésre dolgozik, s a hazánkban előforduló összes borfajtával találkozik. Leggyakrabban juh-, marha-, őz- és vaddisznóbőröket készít ki. Most éppen a rókának van szezonja. Kérdésemre, hogy találkozott-e valami különleges bőrrel, nevetve meséli, hogy inas korában Pesten társaival együtt több hónapont át dolgoztak négy elefántláb kikészítésén, mely egy kiállításon dekorációként szolgált. A megélhetés? Hű, arról ne is kérdezzem, mert egyre nehezebb - véli. Mindennek megy fel az ára, mindig több az üzem rezsiköltsége. Az árakat pedig nem emelheti, hiszen akkor nem megy a bolt. Papp József ezen a gépen fésüli és vasalja a prémeket Számybontogató „Madárkák” Négy csinos ifjú hölgy alkotja a 628. számú Veress János Szakközépiskola népzenei együttesét. Illik rájuk a találó „Madárka” név. Második éve, hogy megalakult a citerazenekar - tudtam meg a tagoktól, Busi Ildikótól, Czuczi Renátától, Ecsédi Anitától és Szabó Bernadettől. Hárman közülük általános iskolás korukban ismerkedtek meg a zenéléssel. Szeretik a népzenét, s ahogy a hangszerekkel jobban megismerkedtek, úgy kaptak egyre nagyobb kedvet a citerázáshoz. Művészeti vezetőjük Bállá Tibor, aki a népművészet mestere, több hangszeren is játszik. A zenélésnek köszönhetően a fellépések során jóformán bejárta Európa összes országát. Vezetése alatt a kisegyüttes komoly eredményt ért el, hiszen tavaly az országos minősítő versenyen ezüst fokozatot értek el, idén pedig megnyerték. Hetente egy alkalommal szoktak próbálni. Most is éppen fellépésre készülnek. Szépen jönnek a sikerek, a lányok is szívesen játszanak az együttesben, csak egy a bökkenő, hogy nincsenek hangszereik. Szerencsére a lelkes vezető időlegesen áthidalta a problémát. Kungyaluban működik egy pávakör, s az ő kölcsönhangszereikkel játszik a zenekar, amíg nem adódik jobb megoldás. Addig is szorgalmasan gyakorolnak a lányok, s ha hívják őket, szívesen bemutatják citerástu- dományukat más településeken is. A kisegyüttes tagjai (balról jobbra): Busi Ildikó, Czuczi Renáta, Bállá Tibor, Ecsédi Anita és Szabó Bernadett Beiskolázások Igaz, hogy a továbbtanulásra a jelentkezések határideje február 15-ével lejárt, de a kunszentmártoni József Attila Gimnázium és Szak- középiskola levelező tagozatot indít szakmunkás végzettségűek részére. Jelentkezési feltétel a szakmunkás-bizonyítvány, a határidő június 30. Azok a szülök, akik a nyolcosztályos gimnázium iránt érdeklődnek, május 1-jéig írathatják be gyermekeiket. A Veress János Szakközépiskolában is indul szab munkások szakközépiskolája levelező tagozaton. Képzési idő 3 év. Jelentkezési határidő június 30. Forgácsok Távol áll tőlem, hogy hallgatózzam vagy leskelődjem, s az is, hogy a hallottak alapján meg-, illetve elítéljem a beszélgetőket. Azonban ezek a magvas beszélgetések nyilvános helyen hangzottak el, s nem állom meg, hogy - kommentár nélkül - közzétegyem a hallottakat. Ketten beszélnek- Munkába?- Oda hát! Amúgy maguknál mi újság?- Semmi különös. (És minden átmenet nélkül szidni kezdi az éppen aktuális kormány éppen aktuális miniszterét.) Ti- zenvalahány ezer forintból hogy tartsam el a családot? Hogyan taníttassam a gyerekeket? Az asszony is három hónapja beteg, oszt még egy fillér táppénzt sem kapott. Na, iszunk még egy felest? „Óraiesők”- Hazafelé, szomszéd?- Igen, orvosnál voltam, meg a gyógyszereket is kiváltottam. Borzasztó ez a drágaság! Mindenki sír, hogy kevés a fizetése.- Pedig a mi nyugdíjunk sem sok!- Ezek a pedagógusok is csak azt hajtják, hogy kevés a fizetés, ahelyett, hogy dolgoznának.- Úgy biz’ az, szomszéd! Bezzeg a mi időnkben összevont osztályokat tanítottak, és ha nem tudott a gyerek, bizony nyakon csapták.- De a szülők is másképpen fogták a gyerekeiket. Ismertem olyat, hogy ahány híja volt az ötösnek, annyi fenekest kapott otthon a gyerek. El is végezte az egyetemet mind a kettő.- A mai tanárok is mások már. Én csak úgy hívom őket: „óraiesők”. Azt lesik, hogy mikor van vége az órának, mikor mehetnek haza. írta és fotók: Gálik András Az élmény egy életre szólt A napokban nyílt meg Jernei Irén nyugalmazott tanár és festő önálló kiállítása a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban. A látogató több teremben csodálhatja meg a festőnö különböző technikákkal készült csendéleteit, portréit, tájképeit. Jernei Irén munkásságáról mindennél ékesebben nyújtanak tájékoztatást Józsa Lászó megnyitó beszédének részletei. „Jernei Irén nyugalmazott gimnáziumi tanár, aki természettudományos képzettsége mellett örökre elkötelezte magát a képzőművészet iránt, gazdag és tartalmas életének legszebb alkotásait tárja az érdeklődők, a szép iránt lelkesedők elé. Irénke néni Tápén született, de az elemi és a polgári iskola osztályait már itthon végezte. Gimnáziumi tanulmányait Debrecenben folytatta, a Miasszoszinte állandóan rajzolgatott, de komolyabb, elmélyültebb munkára már nem futotta az idejéből magasabb szintű tanulmányainak végzése, majd az egész embert kívánó középiskolai oktató-nevelő munka miatt. A tizenhárom évig tartó háztartási munka mellett nyílt alkalma, hogy intenzívebben foglalkozzon a festészettel. Amikor arról értesült, hogy Budapesten a Képző- és IparA festőnő legjobban az emberi szemeket, arcokat szereti nyunkról nevezett Iskolanővérek Szvetits intézetében tett érettségi vizsgát. A szegedi egyetemen már maga is mint a Miasszonyunk rendjének tagja, matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Kilenc évig tanított az Iskolanővérek szegedi Szent Margit Gimnáziumában. A szerzetesrendek feloszlatásakor őt is elhurcolták rendtársaival együtt. Meg kellett ismernie a kistarcsai intemálótábor léleknyomorító életének szorongásokkal teli mindennapjait. Onnan kiszabadulva hazatért, de kuláknak minősített özvegy édesanyja mellett sok zaklatásnak volt kitéve. Hogy ettől mentesüljön, dr. Szabó Margit gyermekorvos bejelentette háztartási alkalmazottnak. Tizenhárom évig végezte ezt a munkát, míg végül tanári állást kapott a helybéli József Attila Gimnáziumban. Tőle tudjuk, hogy a színeket már polgárista kisdiákként megszerette. Ettől kezdve művészeti Gimnázium hároméves esti alakrajztanfolyamot indít, tüstént jelentkezett és vállalta a kéthetenkénti utazás, bentlakás fáradalmait. Tanárai, Balázs László és Bazilidesz Sándor voltak, akiktől életre szóló művészi indíttatást és iránymutatást kapott. Jó időben a határt járta kerékpárral, és akvarellvázlatokat készített. Ezek közül néhányat otthon pasztellel és olajjal végleges formába öntött. Kiemelt helyet foglalnak el alkotásai között a Kunszentmárton jellegzetes részleteit sajátos nézőpontból megörökítő tájképek. Ezek között ott találjuk a merészen kanyargó Körös habjainak csillogását éppen úgy, mint a nyáresti, holdfény ezüstös kékségében fürdő nagytemplom látványát. Művei közül néhány eddig csak csoportos kiállításon szerepelt, ez az első önálló tárlata. Szereti a virágok színgazdagságát, a tájak csendes hangulatát, de legjobban az emberi szemeket, arcokat.”
