Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

1995. február 17., péntek Hazai Tükör 3. oldal Iskolaújságot szerkesztenek a rákócziújfalui Hermán Ottó iskola hatodikosai „Egérfül” címmel. Oláh Anita vezetésével teljesen önállóan állítják össze a lapot, csak sajnos nem tud­ják sokszorosítani, mert még nincsen nyomtatójuk a számítógépükhöz. Képünkön a lelkes lapkészítők. fotó: mészáros Polgárosodó Alföld Az újra polgárosodó Alföld címmel kétnapos tudományos tanácskozást rendez február végén a Nagyatádi Szabó Ist­ván Alapítvány. A gyulai vá­rosházán február 25-én kez­dődő eszemecserén az Al­föld-kutató földrajtudósok, tör­ténészek, mezőgazdasági, ter- mészetvédelrpi és önkormány­zati szakemberek vesznek részt. Az előadók egyebek között a román-magyar határ menti kis tájak fejlődést segítő kapcsola­taival, a szövetkezetek és a ma­gángazdálkodók gondjaival, a mezőgazdaság pénzelésének lehetőségeivel, az Alföld falusi idegenforgalmával, a nagy ma­gyar Alföld természeti adottsá­gaival s a hagyományos pa­raszti gazdálkodás hasznosít­ható tapasztalataival foglalkoz­nak majd. A nyitó előadást Pozsgay Imre tartja az Alföld újrapolgárosodásának esélyei­ről. (MTI) Ügyfélirányító fogadja a hó elejétől a tószegi község­házára érkezőket. így jelentősen csökken a várakozási idő, s kevesebbet bosszankodnak a polgárok, akik gyakran rossz ajtó előtt várakoztak, nem tudván, hogy ügyükben ki az ille­tékes. Felvételünkön Gönczi Lajos útbaigazítja a hölgyeket. FOTÓ: KÉ. Formálódó családorvoslás A háziorvosi alapellátás felé tolódó egészségüggyel kell szá­molni az elkövetkezendő években - ez volt a lényege a tegnap Szolnokon, az Országos Háziorvosi Intézet (OHI) és az ANTSZ JNK-Szolnok Megyei Intézete által szervezett tanácskozásnak, amely iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés. A fórum témája az önkormányzatok feladatai és lehetőségei, az egészségügyi alapellátás működési feltételeinek biztosítása volt. Szerencsésen találkozott az or­vos, az egészségbiztosítási pénztár és az önkormányzat, és fejthették ki álláspontjaikat, tá­jékoztathatták egymást a for­málódó háziorvoslás terén szerzett tapasztalataikról. Az OHI igazgató főorvosa, dr. Fo­dor Miklós elmondta, az alapel­látás fókuszba került az egész világon. Részben azért, mert a lakosság igénye az, hogy hely­ben kapja meg egészségügyi problémáira a kezelést, részben pedig mert ez a legköltséghaté- konyabb ellátási forma. A háziorvoslással együtt a teljesítményre ösztönző finan­szírozás kezdődött meg. Ezt még tovább kell tökéletesíteni, mert egyre inkább a jobb telje­sítményre, a prevencióra kell a hangsúlyt fektetni. Ne az moti­válja az orvost, hogy több egészségügyi kártyát birtokol­jon; ne érje meg neki, hogy ak­kora területe legyen, ami már a „minőség” rovására megy. Ugyanakkor egy kis települé­sen kénytelen az esetleg egye­düli orvos túlzottan nagy számú lakost is ellátni, hiszen ez a kö­telessége. Ezt az ellentmondást kell feloldani a következőkben úgy, hogy az önkormányzat is kompenzációt kapjon az orvos megfizetésére. Később majd a polgár bevonása sem lesz elke­rülhető: érdekeltté kell tenni a „túloldalt” is az egészség meg­őrzése érdekében, hiszen pél­dául egy súlyos dohányos nagy társadalmi hozzájárulással kapja az életmentő gyógyszert. Mint kérdésünkre elhang­zott, az orvosi alapellátás érde­kében komplexebb képzést szerzett háziorvosok „miatt” kevesebb kórházi szakorvosra lesz szükség. Pont ez a célkitű­zés, hiszen a kórházi ellátás sokkal többe kerül, mint az alapellátás finanszírozása. Míg nyugaton általában fele-fele arányban képeznek családorvo­sokat és szakorvosokat, addig hazánkban ez az arány 20 és 80 százalék. Más alapokra kell he­lyezni ezért az egyetemi orvosi képzést is (maga az igazgató is ajánlja fiatal szakorvosoknak a családorvosi átképzést, mert ez a pálya felemelkedőben van). Az egészségügyi rendszer korszerűsítésére az Európai Közösség 10 millió ECU se­gélyt nyújt egy hároméves program keretében. -ta­Kerékpárút a Mátrában A gyöngyösi önkormányzat tervei szerint jövő nyárra teljes egészében elkészül az a kerék­párút, amely a Heves megyei várost köti majd össze Mátrafü- reddel. A szerződést már megkötöt­ték a Egri Útépítő Rt.-vel a ke­rékpárút első 2 kilométerének kivitelezésére. A városközpont­tól a település határáig húzódó szakaszt júniusban már bir­tokba is vehetik a kerékpáro­sok. A gyöngyössolymosi elága­zásig terjedő szakaszát az év végéig szeretnék befejezni, a teljes úthossz pedig a jövő nyárra készül el. (MTI) Phare-segély Az idén Magyarország 85 mil­lió ECU értékű Phare-támoga- tást használhat fel, amelyet az Európai Unió folyósít. A pénz­ből 16,5 millió ECU jut a ma­gánszektor fejlesztésére, 29 millió az infrastruktúrára, 15,5 millió a környezetvédelemre és az energiamegtakarításra, 24 millió az oktatásra. (MTI) AB-Aegon-támogatás a tűzoltóknak Az ÁB-Aegon Általános Bizto­sító Rt. és a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Tűz­oltó-parancsnokság tegnap Szolnokon együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy az idén a biztosítótársaság 500 ezer förinttal támogatjá a tűzoltók munkáját. Amint azt Hoffmann Imre tűzoltó alezredes elmondta, ez a fajta együttműködés szinte egyedülálló az országban, ugyanakkor szükség van rá, hi­szen már a tavalyi esztendőben sem futotta költségvetésükből tűzmegelőzésre és propagan­damunkára. Bár végleges költ­ségvetésük még a tervezés idő­szakában van, az már most lát­szik, hogy a tűzoltóság tervé- kenysége alapjaiban veszélyez­tetett. A tavalyihoz képest az idén még rosszabb a helyzet, legalábbis a jelenlegi költség- vetési kondíciót figyelembe véve. A tűzoltó-parancsnokság és a biztosítótársaság álatal megkö­tött szerződésben benne foglal­tatik, hogy műszaki fejlesztésre ez a pénz nem fordítható. Ezért elsősorban tűzmegelőzési tevé­kenységre, vetélkedők szerve­zésére, oktatási segédanyagok biztosítására, a személyi állo­mány képzési színvonalának növelésére, valamint tűzvé­delmi szakembereik tovább­Hoffmann Imre megyei tűzoltóparancsnok és Katona Béla, az ÁB-Aegon Biztosító Rt. részéről megkötik az 500 ezer forintos támogatásról szóló szerződést képzésére fordítják ezen össze­get. A szakemberek olyan tech­nikát ismernek és ismertethet­nek meg, amely a tűzmegelő­zést szolgálja. A megyei tűz­oltó-parancsnokságon működő intelligens tűzjelző rendszer propagálása szintén ebből a fe­dezetből történt. Katona Béla, az ÁB-Aegon Rt. közép-magyarországi igaz­gatója hozzátette, a támogatás az úgynevezett kármegelőzési alapból történik, amely a bizto­sítók szövetsége részéről alap­vetően behatárolt, felhasználha­tósága szigorúan meghatáro­zott. Pontosan azért, hogy a pénz a lehető legjobb helyre ke­rüljön. Hangsúlyozta, az együttmű­ködés célja elsősorban az, hogy első támogatóként a többi céget is ösztönözzék arra, hogy ösz- szefogással lehetséges megol­dást találni, annál is inkább, mert a tűzoltóság jó helyzete és állapota nem csupán e két cég, hanem a lakoság érdeke is. Mindkét fél bízik abban, hogy együttműködésük a ’ 96-os esz­tendőben is folytatódik, -tbg­Látlelet Hol vagyunk? Bármennyire eltérő válasz adható is erre a kérdésre, kétségtelen tény, hogy az előző kurzus elkerülhetetlen bukása után semmi sem úgy történik, mint ahogyan remélni lehetett. Kezdettől fogva a piacgazdaság kiépítésének kényszere fo­galmazódott meg, de akik ezért a legtöbbet tettek (vagy leg­alábbis elhitették magukkal), fokozatosan teret veszítenek. Ko­rántsem véletlenül. Olyan időszakot élünk (s erről sokan sokfé­leképp vélekednek), amikor minden csak látszólagos. Az állam ugyan egyre inkább kivonul a gazdaságból, de a magántőke mégsem válik igazi főszereplővé. Legfeljebb néhány magántő­kés. Nap mint nap azzal szembesülünk (munkanélküliként és alkalmazottként egyaránt), hogy a keveseknek kedvező piaci siker minden szociális értéknél fontosabb. Mára nyilvánvalóvá lett, hogy bizonyos érdekcsoportok a sa­ját hatalmuk kiépítéséhez sarcolnak ki újabb és újabb áldozato­kat a társadalomból. Habár minduntalan az állami bürokrácia visszaszorításának szükségességéről olvashatunk, gyakorlatilag mégsem történik alapvető változás. A legnemesebb szándékok ellenére sem. Nyilván azért is, mert a radikális megszorítások kiszámíthatatlan kockázattal járnak. Ha pedig a szociális érzé­kenység legfeljebb szólamokban jelenik meg, aligha lehetünk derűlátóak. Mert optimizmus csak abból táplálkozhat, hogy az állampol­gárok saját kezükben érzik sorsuk irányítását. Nem adományo­kat várnak, s nem is állami gondoskodást, hanem azzal a lehe­tőséggel szeretnének élni, hogy munkájuk, tehetségük révén ér­jenek el eredményt. Ha a jelenlegi viszonyokat valaki kívülről nézné, azt kellene gondolnia, itt másról sincs szó, mint a feltartóztathatatlan re­ményvesztésről. Mintha a társadalom végérvényesen száműzte volna magából mindazt, ami használható stratégiákat, támaszt kínáló segítséget és az elemző tisztánlátás erejét nyújtaná. Holott erre igen nagy szükség lenne. Az évek óta tartó életszín­vonal-csökkenés, a fokozatos elnyomorodás, a munkavállalók többségének bizonytalan helyzete könnyen vezethet ellenőriz­hetetlen folyamatokhoz, anarchikus indulatkitörésekhez. Szerencsére még nem tartunk itt. A megélt kudarcok és csa­lódások ugyanakkor magukban hordozzák a tanulság profitját is, de ennek csak akkor van értelme, ha ez a tanulság azt a fel­ismerést erősíti, hogy még mindig van esély. Kerékgyártó T. István Az új karcagi múzeumigazgató tervei A karcagi Györffy István Nagykun Múzeum korábbi igazgatója, dr. Bellon Tibor fő­állásban a szegedi egyetemen tanít, így az igazgatói állásra pályázatot írtak ki. Á két pályázó közül a me­gyei múzeumi tanács a napok­ban dr. Nagy Molnár Miklóst nevezte ki a karcagi múzeum élére. Őt kérdeztük a terveiről. Magáról elmondta, hogy a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban végzett, s már ott megtetszett neki a néprajz. A helyi természettudományi múzeum raktárában segített ra­kosgatni a tárgyakat, s aktív tagja volt a néprajzi szakkörnek is. Már ott írt dolgozatokat a egyes népi hagyományokról. Másodszorra vették fel a KLTE magyar-néprajz szakára, ahol a tárgyi néprajzzal foglalkozott. Érdekelte a népi építészet, s Dám tanár úr javaslatára a gö- möri „erdőkiélést” - fakiterme­lést, -feldolgozást, erdei legel­tetést - tanulmányozta, ebből írta meg szakdolgozatát is. Negyedévesen került a mező­túri múzeum igazgatói állásába. Most, hogy kinevezték Kar­cagra, míg Mezőtúron nem bíz­nak meg helyette valakit, addig a mezőtúri múzeum napi ügyeit is intézi. Később, ha megkere­sik, szakmailag továbbra is be­segít a munkába. A nagykun fővárosban leg­fontosabb feladatának tekinti a Nagykunság gazdálkodásának tanulmányozását, dokumentá­lását. Továbbra is folytatni kí­vánja a török népélet terén el­indult kutatási munkát, melyet a lehetőségekhez mérten más területekre, pl. a Kaukázus vi­dékére is ki lehetne terjeszteni. Távlati terveiben szerepel egy természettudományi szak­ág létrehozása, hiszen itt szá­mos kunhalom található, ame­lyek több tudományszak, így a ritka növényviláguk miatt a bi­ológiai kutatások számára is fontosak. A múzeum épülete az ön- kormányzat tulajdona, s az el­kerülhetetlen felújítási munká­latokat várhatóan az idén meg­kezdik. Bízik abban, hogy a tájházakra is jut majd pénz. Az elkövetkező években ese­tenként szponzorokat kíván ke­resni a kutatási munkákhoz, s a nemzeti parkkal, a néprajzi bi­zottsággal, az MTA-val és a DAB-bal is szoros kapcsolat kiépítésére törekszik. Idén a kunok betelepüléséről és a redemptio évfordulójáról való megemlékezésre készülő programokba kíván bekapcso­lódni. DE. Márciusban újra találkoznak Szolnok. A Hermán Ottó Álta­lános Iskolában zajlott az el­múlt hét végén a Curie kémia emlékverseny területi fordu­lója, ahol a megye közel száz tanulója mérte össze tudását. Az iskolába azokat a tanulókat hívták meg, akik a megelőző négyfordulós levelező verseny győztesei voltak. A helyszíni „tudáspróba” legjobbjai március 18-án ta­lálkoznak majd újra, akkor már az ország különböző terü­leteiről kikerült nyertesekkel és Erdélyben, valamint a Kár­pátalján elő magyar gyerme­kekkel méretnek meg a megye „kis kémikusai”. Zúgott a vastaps Kötelek. A Bartók Béla Ka­marakórus szerdán a települé­sen szerepelt. Többször zúgott a vastaps a „Zenei napok Kő­telken” sorozat vendégeként meghívott kar koncertjén, melynek műsorában tánc, gyermekdal és mondóka, va­lamint népdalfeldolgozások - főleg Bartók és Kodály kó­rusművei - szerepeltek. Vállalkozóként praktizál a doktornő Tiszagyenda. A helyi önkor­mányzat szerződést kötött dr. Klaba Valéria háziorvossal. E szerint a doktornő a további­akban vállalkozásban végzi tevékenységét. Egyeztetés a Matáv képviselőjével Tószeg. A Matáv Rt. főosz­tályvezetőjével, dr. Tamás Ezsébettel a távbeszélő-háló­zat Matáv általi megvásárlásá­ról tárgyaltak Tószeg, Tisza- várkony és Tiszajenő közsé­gek képviselői. A tószegi ön- kormányzat három variációt terjesztett az illetékes elé. Az első szerint a beruházás teljes összegét a Matáv biztosítja, a második variációban ötven százalékot azonnal átad a Ma­táv, a másik felét részletekben törleszti. A harmadik lehető­ség az önkormányzatok által felvett hitel teljes átvállalása. A tószegi önkormányzat egyedül az első megoldást tartja elfogadhatónak. E sze­rint az általuk befizetett 45 millió forintot a Matáv egy összegben téríti vissza. Megalakult a kisebbségi önkormányzat Nagyiván. A többi település­hez hasonlóan nemrégiben ezen a településen is megala­kult a kisebbségi önkormány­zat: Elnöke Jónás Zoltán, el­nökhelyettese ifj. Balogh Mik- lósné lett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents