Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

1995. február 2., csütörtök Körkép 5. oldal Traktorosdemonstráció Alsónémediben Traktorjaikkal eltorlaszolták a falun átvezető 50-es utat szer­dán reggel a helyi gazdák, tilta­kozva ezzel a számukra elfo­gadhatatlan gyakorlat ellen, amely szerint kárpótlási jegyei­kért nem kapnak földet. Pedig mint György Balázs polgármes­ter elmondta: a település hatá­rában csaknem 400 hektárnyi állami gazdasági föld lenne szabadon, ám az Állami Va­gyonügynökség ezeknek a föl­deknek egy részére pályázatot írt ki, tartós bérleti szerződésre kínálja. A mezőgazdaságból élő fa­lubeliek eddig az igényelt föld­területnek csupán 20 százalékát kapták vissza, és ezt keveslik. Többször levélben fordultak az FM-hez és a vagyonügynök­séghez, ám a válaszok alapján úgy vélik, hogy csupán hitege­tik őket. Ezért a falu közepén útlezárással hívták fel a figyel­met az őket ért méltánytalan­ságra. (MTI) Vita a nyugdíjemelésről Ezerféle gyógyszer ingyen A Népjóléti Minisztérium és az egészségbiztosító szakértői kedd estére összeállították a közgyógyellátási igazolványra felírható medicinák új listáját. Javaslatuk szerint a tb által 90, 95, illetve 100 százalékban tá­mogatott gyógyszerek szinte mindegyike, míg a 70,40 száza­lékos támogatottságú és a teljes árú gyógyszerek közül mintegy 300 szerepel ezen a listán. Ezzel a patikában beszerezhető gyógyszerek mintegy feléhez, körülbelül ezer medicinához in­gyen juthatnának hozzá az iga­zolvánnyal rendelkező betegek és a szociálisan rászorulók. Mindezt Kökény Mihály népjó­léti politikai államtitkár jelen­tette be az Országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottságá­nak szerdai ülésén. Csehák Judit, a bizottság el­nöke felvetette az úgynevezett gyógyszer-támogatási bon be­vezetésének lehetőségét, mert ­mint mondta - ez módot adna a leginkább rászorulók támogatá­sára közvetlenül a tb által. Ma- tejka Zsuzsa, a biztosító fő­gyógyszerésze ezzel összefüg­gésben hangsúlyozta: bár sze­mély szerint a biztosító részéről egyetért a bon bevezetésével, a tb még nem foglalkozott érdem­ben ezzel a kérdéssel. A konzultációt megelőzően a biztosító megvitatta az idei nyugdíjemelésre vonatkozó elő­terjesztést. A képviselők egye­tértettek azzal, hogy márciusban januárig visszamenőleges ha­tállyal 10 százalékkal emelked­jenek a nyugellátások. Kisebb vita csupán arról bontakozott ki: az idén is legyen-e felső határa az emelésnek. Erről ugyanis a kormányzat és a nyugdíjbizto­sító eltérő álláspontot képvisel, az előbbi 3500 forintnál húzná meg az emelés határát, míg az utóbbi eltörölné a felső korlá­tot. (MTI) Tűzönöket keres a Tisza Cipő Hosszabb ideje mintegy száz­ötven munkás hiányzik a mart­fűi Tisza Cipő Rt. gyár­egységeinek tűzödei részlegei­ből. A kellőnél kisebb létszám esetenként a gazdasági talpra állásáért küzdő részvénytársa­ság üzleti terveinek valóra vál­tását is akadályozza. Az elsősorban női munka­erőre főként Mezőtúron, Kun- szentmártonban és a martfűi törzsgyárban lenne szükség. Mezőtúron például a 159 főt foglalkoztató fűződében 30-35 jelentkezőt azonnal felvenné­nek. Az akut hiány miatt a Sa­lamander cégnek végzett bér­munka tételeit kénytelenek vol­tak csökkenteni, több millió fo­rinttal kurtítva a bevételt. Kun- szentmártonban pedig egy friss szerződés szerint a Romika cégnek gyártanának évente 350-400 ezer pár cipőt, és e mennyiség elkészítése tekinté­lyes tűzödei kapacitást igényel. A felvételi hirdetésekre a gyér érdeklődés, a korántsem idilli foglalkoztatottságú területen, a szalagmunka nehézségével, il­letve a kis keresettel magyaráz­ható. A kezdők alapbére tízezer forint körüli, igaz, a begyakor­lott ügyes kezűek ennek a há­rom és félszeresét is hazavihe- tik. Mint Berényi Ferenc, a Tisza Cipő Rt. vezérigazgatója el­mondta: mivel a belső átszer­vezések, fiatal szakmunkások­kal való pótlás nem hozott eredményt, a gyár maga pró­bálja meg a kétkezi hiány csök­kentését. Martfűre, Mezőtúrra és Kunszentmártonba szervez olyan 4-10 hetes tanfolyamo­kat, amelyeken szakképzetlen nők is elsajátíthatják a cipőfel­sőrész készítésének tudnivalóit. A szükség esetén önerőből is vállalt képzés idejére kedvcsi­nálóként 10 ezer 500 forint jár a résztvevőknek. Csúszópénzért adják az importkvótát Burgonya, te drága! A decemberi ünnepi bevásárlásoknál még azon sóhajtoztunk, hogy 40-50 forintot kellett kiadnunk a burgonya kilójáért. Ja­nuárban már követni sem tudtuk a napról napra egyre feljebb szökő árat, s ma már ott tartunk, hogy eme népi eledel drá­gább, mint a déligyümölcs. A kereskedők azt mondják, nincs burgonya, amelyik termelőnél még a vermekben vagy a priz­mákban található, az igyekszik minél többet kérni érte. Van­nak, akik azt rebesgetik, mesterségesen létrehozott hiányról van szó. A kormány importtal próbálja letörni az árat. A krumpli körül kialakult sok vitára és találgatásokra okod adó helyzetről beszélgetünk Bottyán Lászlóval, aki már 1973 óta tart fenn standot a szolnoki piacon, régi motoros a szakmában.- Ön hogyan ítéli meg, való­ban fölvert árról van szó?- Én ezt nem mondanám. Az elmúlt évben nagyon rossz idő­járási viszonyok alakultak ki. Nagy volt az aszály. Ahol nem tudtak öntözni, előfordult, hogy kevesebbet takarítottak be, mint amennyit elvetettek. Bizonyos mértékig a januári ármegugrás a hirtelen beköszöntő hideg számlájára is írható. Nulla fok alatt a burgonya tárolása, sőt szállítása is nagy körültekintést igényel. Egy-egy szállítmány mínusz fokban hamar tönkre­mehet, ha nem megfelelő vé­delmet nyújtó járművel rakod­ják be. Mindez természetesen megnöveli a költségeket.- Ez azt jelenti, elkerülhetet­len, hogy hovatovább drágább lesz a köret, mint a hús?- A burgonya szabadáras termék. Értékét a kereslet-kíná­lat aránya szabja meg. Tudok olyan területekről, példaként Hévizet említhetném, ahol már most 160 forintot is elkérnek egy kilogrammért.- Talán a kormány döntése Mikrochip autólopás ellen A Siemens kifejlesztette annak módszereit, miként lehet mik- rochipet tartalmazó slusszkulcs vagy egyszerű chipkártya segít­ségével megakadályozni az au­tólopást - tájékoztatta a ma­gyarországi Siemens Rt. az MTI-t. Az egyik újdonság lé­nyege az, hogy a slusszkulcs műanyag fejébe épített mikro- chip oldja fel egy parányi an­tenna segítségével azt az egyedi kódot, amely aztán feloldja az indítómotor, a benzinvezeték vagy a motorvezérlő elektro­nika blokkolását. A saját áram­forrás nélkül működő chip 4 milliárdféle kód előállítására ad módot. A gépkocsinkhoz tar­tozó chipkártyát elég a zsebben vagy a táskában hordani, s megérinteni a kocsi ajtaját vagy a csomagházfedél tetejét. Ekkor rádiókapcsolat jön létre a kocsi belsejében lévő elektromos ve­zérlőegység antennája és a chipkártya között. A vezérlő- egység ennek alapján állapítja meg, nyithatja-e az ajtózárat és lehetővé teheti-e a gyújtáskap­csolást. (MTI) Tavaly ősszel még ennyi volt alapján vámkedvezménnyel be­hozott burgonya jelent valami megoldást.. .- Nem hiszek ebben. A kül­földi piacokon 3-4 márkába ke­rül kilogrammja. Olcsó szlovák árura nem számíthatunk, mint az elmúlt évben. Mit gondol, mekkora tételben tud az állam ilyen áron vásárolni és a bel­földi piacokra olcsón szállítani? Kizártnak tartom, hogy igazi piacbefolyásoló tényezőként megjelenjen. Egyébként van ezzel kapcsolatban más is. Az egyes zöldség-gyümölcs for­galmazást bonyolító, ex­port-import joggal rendelkező cégeket már kiértesítették. El­terjedt, hogy 300 ezer forintos csúszópénzért osztják a kvótá­kat egyes illetékesek.- Ha ez valóban így van, gondolom, nem „nyelik le” a kereskedők, hanem megfizette­tik a vásárlóval.- Természetesen. Ahhoz, hogy egy kereskedelmi egység megfelelően működhessen, 30-33 százalékos haszonkulcs­osai kell dolgoznia. Nem okvet­lenül lenne erre szükség, én például 10-15 százalékkal is lej­jebb tudnám vinni az áraimat, ha nem rakódna ennyi költség egy-egy árura. Jelentős árszintnövelő té­nyező volt például a nyugta­adási kötelezettség bevezetése a piacokon. Ez nekem 1994-ben 1 millió forint értékű pluszkiadást jelentett. De beszélhetnék a helypénzekről, a bérleti díjakról is, amelyek évről évre óriási mértékben növekszenek, és szükségszerűen megjelennek a termékek árában.- Visszatérve a burgonyára. Annak alapján, amit elmondott, úgy tűnik, egyhamar nem fog csökkenni az ár. Arra van-e remény, hogy legalább május­ban, amikor az újburgonya megjelenik, nem kell ilyen mé­lyen a pénztárcánkba nyúlni?- Nem vagyok jós, de ha azt vesszük, hogy jelenleg 140 fo­rint körül mozog a vetni való burgonya kilónkénti ára, ez nem sok jóval kecsegtet. Talán ha igazán kedvezően alakul az időjárás, és nagy lesz a termés, az hozhat pozitív változást. Cseh Emese Példaadó összefogás Tiszapüspöki kisebbségi ön- kormányzata, a Béke Nyugdíjas Oázislánc, valamint a tiszapüs­pöki önkormányzat összefogá­sával létrejött szociális kiszol­gálóhelyiséget tegnap ünnepé­lyes keretek között adta át Iváncsik Imre, a megyei köz­gyűlés elnöke. A Loli Brisona együttes előadásában elhangzó cigányhimnusz után Lukács Pál, a helyi kisebbségi önkor­mányzat elnöke méltatta azt a széles körű segítségnyújtást, amelyet mindenfelől tapasztal­tak a szervezéstől a megnyitá­sig tartó munkák során. Külön megemlítette a helyi szociális bizottság szerepét, akik áldoza­tos munkájukkal járultak hozzá ahhoz, hogy egy álom megva­lósuljon. Iváncsik Imre fontos­nak tartotta hangsúlyozni: első esetben fordul elő, hogy egy ki­sebbségi önkormányzat együttműködési szerződést írt alá valamely társadalmi szerv­vel. A Béke Nyugdíjas Oázis jelen lévő elnöke, Szabó József arról beszélt, hogy szervezetük karitatív jellegű, az egyesület létrehozásának gondolata- a rá­szorulók segítésén alapul. Az átadott szociális diszkont im­már az 52. a sorban, ahol majd­nem termelői áron vásárolhat­nak a vékony pénztárcájú nyugdíjasok és rászorulók. Áz elnök kifejezte abbéli remé­nyét, hogy ez a nyugdíjkiegé­szítésnek is nevezhető lehető­ség pozitív visszhangra talál a helyi lakosok körében. Á megnyitó utáni baráti be­szélgetésen a két főszervező hangsúlyozta a kezdeményezés példaértékűségét, bár egy csa­pásra ez a dolgokat nem fogja megváltoztatni - mondta Lu­kács Pál -, hiszen a romló gaz­dasági helyzet főként azokat érinti, akiknek lehetőségük sincs munkába állni, s lassan a szociális ellátásokból is kike­rülnek. A bolt megnyitása összhang­ban van a szociális bizottság további terveivel is, hiszen je­lenleg is működik a házi gon­dozás, melyet ezután kibővít- hetnek az árucikkek hazaszállí­tásával azok részére, akik be­tegségüknél fogva nem tudnak bevásárolni. -csá­Faltiról Városra Gyermekétkeztetésről döntöttek Jászszentandrás. A képvi­selő-testület múlt heti ülé­sén a gyermekétkeztetés nyersanyagnormája és térí­tési díja kérdésében is dön­töttek. A nyersanyagnorma mértéke átlagosan 25 száza­lékkal növekedett, ezzel szemben a térítési díjakat 30 százalékkal emelték. Ez természetesen nem je­lent mindenkinek plusz anyagi terheket, hisz a kép­viselők arról is rendelkez­tek, hogy a nehéz helyzet­ben lévő - három- és több- gyerekesek, vagy két gyer­meküket szerény anyagi kö­rülmények között nevelő - családok számára az emelés mértékével megegyező szá­zalékú támogatást nyújta­nak. Mindez azért is jó megoldás, mert így a támo­gatást a családok biztosan rendeltetésszerűen használ­ják fel. Több lakó az otthonban Karcag. A szociális otthon Zöldfa utca 48. szám alatti telephelyén nyolc gondo- zotti férőhelyet alakítottak ki az intézmény saját költ­ségvetéséből erre a célra el­különített összegből. A fé­rőhelyek bővítését átszerve­zéssel oldották meg olyan módon, hogy a Horváth Fe­renc úti épületbe gazdasági, irodai egységeket csoporto­sítottak át. Három irodahelyiségből két kétágyas és egy négy­ágyas szobát hoztak létre, így az intézet férőhelyeinek száma 213-ra bővült - ezzel együtt a gondozói létszám a változásokat követően is megfelel az előírt normatí­váknak. Bál a tehetségekért Jászapáti. A művelődési házban a hét végén tartott alapítványi bálra kétszázöt­venen vásárolták meg az ezerforintos belépőt, mely­nek összegét a tehetséges gyerekek támogatására for­dítják. A színészet szerelmesei Jászfény szaru. A színját­szás városban élő kedvelői nem tétlenkednek, hisz - a Fortuna Együttesen belül - még a tavalyi esztendőben megalakították a Színját­szók Baráti Körét. Elsődle­ges céljuk a jászfényszarui színjátszás erkölcsi támoga­tása. A csoport programjának szervezése és kidolgozása még folyamatban van, mű­ködési helyük a művelődési házban lesz. Hatékonyabb módszereket keresnek A vidék felé fordul az egészségbiztosítás? Mezőgazdasági szövetkezetek A jövő az integrációé A társadalombiztosítási ön- kormányzatok megalakulásáról szóló törvény egyik paragra­fusa kimondja, hogy az önkor­mányzatoknak ki kell alakíta­niuk az adott biztosítási ág he­lyi, területi testületek és egyben ezek hatáskörébe utalja a helyi igazgatási szervezetek felügye­letét. Lassan két éve működik az egészségbiztosítási önkor­mányzat, de e paragrafus vég­rehajtása késik. Miért? - kér­deztük dr. Sándor Lászlót, az önkormányzat elnökét.- Most jutottunk el odáig, hogy átgondoljuk a területi ön- kormányzatok szervezeti fel­építését, működési rendjét, jo­gait. Mára kiderült, hogy a fel­adat sokkal bonyolultabb, mint első látásra tűnt: könnyen ki­alakulhat egy „kettős hatalom”, amit senki sem kíván. Az eddig lebonyolított szakmai vitákból arra következtetek, hogy a terü­leti önkormányzatok aligha tar­tanak majd igényt a megyei hi­vatalok ellenőrzésére, irányítá­sára, nem akarnak bizonyos kérdésekben döntési jogokat kiharcolni maguknak. Élsősor- ban a szolgáltatási szerződések érvényesülését fogják ellen­őrizni, véleményt mondanak majd az egészségügyi intézmé­nyek munkájáról, és ha kell, ja­vaslatot tesznek egyes szerző­dések módosításra. Mindebből az következik, hogy ezek a tes­tületek elsősorban a biztosítot­tak „érdekvédelmével” foglal­koznak majd.- Régi vita: megyei vagy re­gionális szinten kell-e képvi­selni ezeket az érdekeket?- Ma még korai volna bár­melyik álláspont mellett kiállni, hiszen mind a két megoldás mellett és ellen szólnak érvek. Mielőtt döntenénk, ki kell dol­gozni a helyi és az országos ön­kormányzatok együttműködési módszereit, a jogok gyakorlási rendjét, a kapcsolódási ponto­kat.- Nem fenyeget a bürokrati- zálódás, a döntések nehézkessé válásának veszélye?- Ezek a helyi önkormányza­tok legfeljebb 10-15 tagúak le­hetnek, különben működéskép­telenné válhatnak.- Hol kapcsolódnak a rend­szerbe maguk a biztosítottak?- Ma ez az egész rendszer leggyengébb pontja, hiszen a leginkább érintetteknek semmi törvényes beleszólási joguk nincs a folyamatok alakításába. Ha valakit jogsérelem ér, egyé­nileg kell orvoslást keresnie. Azt szeretnénk, ha a jövőben a biztosító fel tudná vállalni ezt a szakmai jogvédelmet is, talán éppen a helyi önkormányzatok megalakulása hozhat ebben át­törést. Ferenczy Europress Fejlődés vagy visszafejlődés vár a szövetkezeti gazdasá­gokra? - kérdeztük a minap Horváth Gábort, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének ismé­telten megválasztott főtitkárát.- Nem tudott akkora kárt okozni a szövetkezés ügyének az elmúlt négy év ideológiai indíttatású támadássorozata, a vezetők pellengére állítása, hogy végleg elvegye a gazdál­kodók kedvét a szövetkezés gondolatától. Nem véletlenül tartott ki a válságos időkben is a tagság 90 százaléka a szövetke­zetek mellett! Ma már az újra- szerveződésnek nemcsak jelei, hanem példái is vannak, mind több helyen alakulnak új típusú szövetkezetek.- A mai gazdasági helyzet­ben milyen irányban lehet to­vábbhaladni?- A szövetkezetek tevékeny­ségének kényszerútjai vannak. A termelők, ha a vertikum jöve­delméből részesülni akarnak, rá­kényszerülnek, hogy saját fel­dolgozó- és kereskedőszerveze­teket hozzanak létre, legalább a helyi ellátásról gondoskodjanak, ha az exportra nem is futja az erejükből. Magyarországon fel­esleges élelmiszer-ipari kapaci­tás és ugyanakkor alapanyaghi­ány van, ebből pedig az követ­kezik, hogy a termelésre kellene nagyobb figyelmet fordítani. Meg kell találni az együttműkö­dés lehetséges módjait a magán- termelők és a privatizált vállala­tok, a felvásárlók, a közvetítők, valamint a szaktanácsadók kö­zött. Tarthatatlan, hogy a mező- gazdasági termelők ilyen nagy mértékben kiszolgáltatottjai a pénzintézeteknek és a kereske­delemnek.- A megoldás?- Nem újabb szervezetekre van szükség, hanem a meglé­vőket kell átalakítani úgy, hogy a klasszikus szövetkezeti fel­adatokat is el tudják látni. A magyar szövetkezeti rendszer a kolhozrendszerből hamar ki­nőtt, de ugyanakkor a nyugati módszereket nem tudta adap­tálni. Ezt a hidat kell most fel­építeni.- Mit ért ezen?- A magasabb szintű integ­rációt. Helyi körülmények kö­zött kell megoldani a műtrá­gyázást, a növényvédelmet, a gépellátást, egészen a termék felvásárlásáig és feldolgozá­sáig. Mindenki azt adja, azt szolgáltassa, amire felkészült, így alakul majd ki az az integ­rált, komplex szolgáltatási rendszer, amelynek a végén a fogyasztó is jól jár, hiszen ol­csóbban, jobb minőségű ter­mékhez jut majd. Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents