Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-15 / 39. szám
6. oldal Kunsági Extra — Karcag 1995. február 15., szerda Gyakorlatias kutatóintézet Parkolópályán az Alföld-program A karcagi kutatóintézet az FM helyett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik, s a DATE januárban kihelyezett tanszéket létesített itt „Nagykunsági táj- termesztés” elnevezéssel. Az intézet munkájáról, gondjairól, a változásokról dr. Józsa Árpád igazgatóval s helyettesével, dr. Blaskó Lajossal beszélgettünk. Kutatóbázis Az intézet közel 50 éves múltra tekint vissza, s azóta egy jól körülhatárolt s mindenkor megalapozott fejlődés eredményeképpen jelenlegi helyzetében országos s a régió szempontjából is jelentős kutatási területtel foglalkozik, így a talajtermé- kenységgel, talajhasználattal, a rét-legelő gazdálkodással, a juhtartás és -tenyésztéssel, valamint a táj szempontjából igen fontos nemesítési tevékenységgel. Jelenleg 20 faj nemesítésével foglalkoznak, kiemelten az igen kedvezőtlen ökológiai viszonyok igényeinek megfelelő fajta-előállítással mind nagyüzemi, mind kisüzemi célra. Az intézet létrehozta az elmúlt évek alatt azokat a feltételeket, kutatási bázisokat, referenciákat, amelyek lehetővé teszik a feladatok eredményes végrehajtását. Arra törekszenek, hogy az eredmények komplex fonnában jelenjenek meg, ezek mindig tudományosan megalapozottak s a gyakorlat számára egy az egyben alkalmazásra átvehetők legyenek. Ez jellemzi a kutatási területeket (súly- és kompenzációs liziméter, a fitotron, a növényház, a tenyészeredményes kísérletek), valamint a kidolgozott találmányokat, know-how-kat, újításokat (pl. mélybaráz- dás öntözés, különböző legelőberendezések, szikes és savanyú talajok javítása). Ezt a munkát jelenleg átlag húsz kutatóval végzik, s mint minden intézet, ők is rákényszerültek a létszámcsökkentésre. Két éve több mint 30 százalékos csökkentést hajtottak végre, ez azonban a kutatói állományt nem érintette, sőt igyekeznek pótolni a természetes lemorzsolódást. Kutatási-fejlesztési tevékenységüket különböző szintű és területű programokban fejtik ki. Ezek közül legfontosabb a tárcaszintű K + F megrendelések, emellett aktívan részt vesznek különböző pályázatok elkészítésében is.- Az intézet elindítója és aktív résztvevője volt az Alföld-programnak. Hol tart most ez a munka?- Sajnos e program, annak ellenére, hogy a kormány 1993-ban elfogadta, tényleges konkrét pályázatként még ma sem jelent meg, és eddig nem sikerült a programban nevesített kutatási feladatokat elindítani. Sürgetik az Alföld-programot Ennek ellenére várjuk, hogy az Alföld különböző kutatóhelyei a témába eredményesen bekapcsolódhatnak. Mint az Alföld-program egyik szervezőintézete, több alkalommal sürgettük a program indítását, és eljártunk főhatóságoknál a tényleges megvalósítás érdekében.-Úgy tudom, más kutatási programban is részt vesznek.- Igen. Észak-Kelet-Magyarország regionális agrárkutatási programjában, amely a térség tájkutatási problémáinak megoldására irányul. Itt elsősorban a Kö- zép-Tisza-vidék és a megye tájproblémáival foglalkozunk. Ennek elfogadása most van folyamatban. Az intézet közvetlen kutatási-fejlesztési feladatai mellett azonban aktívan részt vesz különböző társadalmi és szakmai szervezetek munkájában is. így a Debreceni Akadémia Bizottság munkájában több kutatóval, de a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Agrárkamara szervezésében, létrehozásában is hatékonyan részt vettek, tagjai az oktatás és szakképzés, kutatás és műszaki fejlesztés kamarai osztálynak, sőt a megyei tudományos testület munkájában is részt vesznek kutatóik. Az MTA Talajtani, Agrokémiai és Vízgazdálkodási Bizottságában, az Agrárintézmények Országos Szövetségében, a Vetőmag- és Juh Terméktanácsban is képviseltetik magukat. A kutatóik értekezések, disszertációk értékelésében, bírálatában is közreműködnek.- Januártól más minisztérium hatáskörébe tartoznak. Jobb lesz így?- Korábban az Földművelésügyi Minisztériumhoz, most pedig a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz tartozunk, nemcsak irányítás vonatkozásában, ftanem pénzügyileg is. Anélkül, hogy a döntéssorozatot vitatnánk, nem látjuk tisztán az intézet szakmai fejlődésének a lehetőségét, a szakmai fejlesztéseknek az igényekhez igazodó, új kutatási témáknak az indíthatóságát, finanszírozását. Ugyancsak tisztázatlanok azok a kérdések, amelyek az FM-mel való további kapcsolatok részleteit érintik. Kihelyezett tanszék E folyamatban megnyugtató, hogy az intézet közel 2 évtizedes együttműködése a DATE-vel zavartalan, részt veszünk az egyetem különböző tanácsainak a munkájában, kifejthetjük véleményünket gazdálkodási, szakmai kérdésekben is. A jó kapcsolatot mutatja, hogy januártól az intézetben kihelyezett tanszéket hoztak létre, nagykunsági tájtermesztés elnevezéssel.- Ez konkrétan mit jelent?- Az intézet bekapcsolódik a tervek szerint mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásba, a posztgraduális képzésbe. Fő területük a gyakorlati oktatás lesz. A kutatók az oktatásban és a továbbképzésben is részt vesznek.- Milyennek ítélik meg az intézet jelenlegi helyzetét?- Az intézet a kutatási, fejlesztési témákat, működést tekintve stabilnak nevezhető. Adózik az intézet A költségvetés gondjai következményeként itt is jelentős problémák adódnak, hiszen tavaly a költségvetésünk közel 10 százaléka került elvonásra, s az új költségvetési törvény valamennyi saját árbevétel után 13 százalék befizetési kötelezettséget határoz meg, ami igen jelentős, hiszen az intézetünk támogatása a pályázatok eredményességétől függően 55-60 százalék. így a saját árbevétel megadóztatása hátrányosan érint bennünket, s külön nehezíti a működést, hogy a saját szabadalmaink, know-how-ink iránt jelenleg nincs fizetőképes kereslet. De reméljük, hogy a magyar mezőgazdaság jelenlegi problémái (szervezeti kérdések, pénzszerzés) átmeneti jellegűek, és minél előbb a szakmai kérdések kerülnek előtérbe, s hozzájárulhatunk kutatási-fejlesztési tevékenységünkkel az eredményes átalakuláshoz, a termelés, a gazdálkodás minőségi fejlesztéséhez. A gondok ellenére az intézet az idén is a megtervezett kutatási célok szerint fog dolgozni. Miután nem részesülnek évek óta dologi automatizmusban, így az árnövekedésből adódó költségnövekedést saját maguknak kell kigazdálkodniuk. A kutatóintézet vezetői bíznak abban, hogy a K + F kapacitások leépülése előtt, a közeljövőben elfogadható egyensúlyba kerül a velük szemben támasztott igen sokoldalú követelmény és az ezek teljesítését biztosító feltételrendszer. Szalmafonást tanuló óvónők. A Gyermekek Háza és a megyei pedagógiai intézet szalma- és vesszőfonó-tanfolya- mot indított óvónőknek, napközis nevelőknek. A 28 résztvevő többsége karcagi, íftn Jászberényből, Mezőtúrról, Kisújszállásról, Tiszafüredről, Kunmadarasról is vannak érdeklődők, akik óráikon hasznosítani fogják az itt tanultakat. A szakma fortélyaiba Szabó Józsefné, a kismesterségek szaktanácsadója vezeti be őket. Már megismerkedtek az elméleti tudnivalókkal, így biztosan vették kézbe az első szalmaszálakat, hogy babát, díszt készítsenek. A későbbi foglalkozáson készül még fűzfa- csörlő, gúzs, különböző állatok, tojástartó, karácsonyfadísz éppúgy, mint szalmacsiga, kosáralap. A Gyermekek Háza dolgozói is a tanulók között vannak, így már a februári kézművesműhely foglalkozásain megismertetik a gyerekeket az új technikával. Maszkkészítő versenyt hirdetett a Gyermekek Háza. A beküldött munkákat a héten lehet megtekinteni. Több tonna rezet loptak Az egyik karcagi szövetkezet novemberben több millió forintért szerezte be azt amerikai gyártmányú lineár öntözőberendezését, melyről januárban már el is lopták a vezérlőkábeleket. A rendőrséghez több bejelentés is érkezett, hiszen még egy másik karcagi és egy kun- hegyesi szövetkezet is hasonló károkról számolt be. A rendőrök ekkor még ismeretlen elkövetők után nyomoztak, amikor Törökszentmikló- son egy közúti rutinellenőrzés során igazoltattak egy utánfutós személyautót. Az utasok alumíniumhulladékkal álcázták az alatta lévő 7 zsák rézkábelt. A rendőrök átszóltak Karcagra, s lefoglalták a szállítmányt. Ekkor a négy személy még tagadott, az általuk elmondottakat azonban ellenőrizték a zsaruk, s miután nem volt ellenük bizonyíték, elengedték őket. Az már azonban a zsákmány lefoglalásakor egyértelmű volt, hogy az bűn- cselekményből származik. Egyikük elmondta, hogy jogosan volt nála a réz, mondván, színesfém-felvásárló, amit papírokkal is próbált igazolni. Aztán mégis vallott: ő volt egyedül, aki a cserháti részről levágta a kábelt. Meg is mutatta a helyét, ám a szemlén egyértelművé vált, hogy egyedül nem követhette el a lopást. Ekkor derült ki, hogy 875 méter kábel hiányzik. A tőlük lefoglalt 495 kg rézből erről a területről 295 kg származhatott. A többi eredete még ismeretlen volt. Pár nap múlva Kunhegyesről jelezték, hogy 740 méter kábel hiányát észlelték, s a Május 1. Szövetkezet táblájáról is 266 méter kábel tűnt el. A nyomozást folytató rendőrök birtokában időközben már volt annyi adat, hogy a karcagi bíróság hét személyt helyezett előzetes letartóztatásba. Mindannyian büntetett előéletűek. Mondhatnánk, itt a történet vége, a happy end. Valóban, a tettesek megvannak, ám a kár, amit okoztak, tetemes, hiszen az amerikai Valley típusú, öntözéshez használt berendezés kábele speciális, 11 eres. Egy méter 1200 forintba kerül, 50 méter már 60 ezer forint, s a leégetett kábel réztartalma 16,5 kg. Ezt Pesten 300 forintért adják el kilónként. Összesen 1881 méteren okoztak kárt, melynek a helyreállítása több millió forint lesz. Az eset kapcsán felmerül a kérdés, hogy bárki lehet színesfém-felvásárló, csak 300 forintért kiváltja a vállalkozói engedélyét, s az már alibiként is szolgál a lopott rézkábel értékesítéséhez? így né* ki egy ép lineár Az oldalt készítette: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva Profilváltás időben A 21 éves Kántorné Hajdú Andrea Tiszafüreden végzett kereskedelmi szakközépiskolát. Ez szinte természetes is volt, hiszen családjában sokan foglalkoznak kereskedelemmel. Korábban 9 évig zongorázott, s titkos vágyaként zeneművészetire készült, mostanra azonban megszerette a szakmáját. Igaz, hogy három éve, amikor végzett, ő is pályakezdő munka- nélküliként indult, mint Karcagon sokan mások. Családi ösz- szefogással egy saját üzletet építettek, mely nem kevésbe került, s itt nyitotta meg nyáron, a Déryné előtti soron Evita boltját, ahol trafikárut, kozmetikumot, papírárut, édességet árult. Az épület felső szintje akkor még kihasználatlan volt, éppen partner után kutatott, amikor rátalált a Sooter’s-re, amely egy teljes üzletet keresett. Természetesen megállapodtak, a korábbi árukészletét édesanyja eladta, a cég pedig 9 millió forint értékű árut helyezett ki hozzá bizományba. Most Tiszafüredig ő az egyedüli képviselő ezen a területen. Férje - igaz, más szakmája van - segít az üzletben. Mint Andrea megfogalmazta: minden adott - áru, üzlet - már csak csinálni kell. Mivel karácsony előtt két nappal nyitottak, a karcagiak is most kezdik megismerni, akik kultúrcikkeket, fogast, asztalt, virágtartót és persze fényképezőgépet is kaphatnak itt. Úgy tűnik, a profilváltás még időben történt, hiszen a Soo- ter’s termékei kapósabbak, mint a hajdani Evita bolt kínálata volt. „Gépek nélkül egy vállalkozó nem létezhet” Már a tavaszra készül Kiss Mihály mezőgazdasági magánvállalkozóként dolgozik. Érettségi után autószerelő-tanuló volt a 605-ösben, s a szakmunkásvizsga után a helyi Kátisz autószerelő műhelyébe került, onnan pedig a Magyar-Bolgár Barátság Termelőszövetkezet Marsi-tói műhelyébe. Közben Péter- vásáron elvégezte az autóvillamossági szerelő iskolát, megszerezte több kategóriára a jogosítványt, s a méhész szakmunkás-bizonyítvány és a technikusi oklevél is ott van a tarsolyában. A három éve vásárolt Zetor nagyban segíti munkáját Marcaliban letöltötte a katonaidejét, ahol a kimenők ideje alatt elkészítette az Országház makettjét, s több mint 10 cérnakép, köztük a Vük is ez idő alatt készült. Ezek még ma is megvannak, lakásuk díszei; felesége és 2,5 éves kisfiúk, Robi is szívesen nézegeti őket. 1993-ig a tsz-ben dolgozott, onnan küldték el. A kárpótlási törvények pozitívan érintették, hiszen ők is licitáltak a volt családi földért kapott jeggyel, s már ősszel művelték is azt, így sok munkája akadt. Vett egy 7745-ös Zetort, melyre külön büszke ma is. Azután kiváltotta a vállalkozói engedélyét, és most mező- gazdasági termelőként és szolgáltatóként dolgozik. Amikor lehetett, igénybe vette a gépvásárlási támogatást. Az lenne a jó, ha nálunk is úgy támogatnák a mezőgazda- sági vállalkozót, mint Németországban - folytatja, s arról a példáról szól, melyet az újságban olvasott. Vagyis ott egy 52 férőhelyes szarvasmarha-istállót építő vállalkozó a beruházása felét megkapja az államtól, s a kamat, is kedvezményes. Gépek nélkül egy vállalkozó nem létezhet. Ahogy a munka kívánta, gyarapította a gépállományát is, melyet ha sikerül, az idén újabbakkal szeretne kiegészíteni. Legnagyobb problémája az volt, hogy a 200 négyszögölös portán a gépeket nem tudta tárolni, azokat vidékre vitte. Már a tavaszra készül, végzi a nagyjavításokat a gépeken, hogy ha megkezdődik a munka, ne legyen gondja. Saját földjük mellett ugyanis jelentős a bérmunkája vidéken és Karcagon is. Már előre felvállalta 230 hektár búza aratását, emellett vetés, szálastakarmány-betaka- rítás is lesz az idén, melyekkel szintén megbízták. A mezőgazdasági munka nagyon szezonális, nem olyan biztos, mint például aki 6-os anyát készít egész nap, s azt mindennap csinálhatja. Volt, hogy aratáskor tíz kombájn is kevés lett volna, annyi volt a munka, s ha ráadásul a rádió még esőt is ígért .. . Most bizony nagyon jó lenne egy kiadós, egyhetes eső almoz, hogy a termés jó legyen. Ennek ellenére bő termést vár, s legalább annyi búzát, mint tavaly. Ennek 95 százaléka az időjáráson, míg 5 százaléka rajta múlik, hiszen most satnya a kikelt vetés. Fia már most szeret au- tókázni, traktorban is utazott már. Hogy megszereti-e ezt a szakmát, az később majd eldől, édesapja azonban nem bánná. I
