Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

Egy morbid fegyelmi morbid története Piroslámpás házak: legyenek vagy se? Az amerikai zászlótól a csipkéig Apás szülések - orvosi szemmel * Ásványvíz a Marson? Gyerekoldal (9-13. oldal) ELŐFIZETVE AZ VT> ISeplap Telefondíjak Ez évtől kezdődően automa­tikusan követik az inflációt a távközlési díjak, amelyeknek maximumait az árhatóság ed­dig tételesen meghatározta - közölte a Matáv. Közleménye kitér arra, hogy a Matáv Rt. díjai a tarifarendelet értelmé­ben követik az ipari-termelő árindex emelkedését, amely­nek 1995-ben figyelembe ve­hető értéke 10,2 százalék. Mint ismert, az előfizetői dí­jak január 1-jétől egy alka­lommal emelkedtek, a beszél­getési díjak két lépcsőben. Nyugdíjtudnivaló A nők a társadalombiztosítási törvény alapján 55, illetve 56, a férfiak 60 éves koruktól jo­gosultak öregségi nyugdíjra. A munkáltató az 55. életévét betöltő nőt akarata ellenére nem küldheti nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár elérése mel­lett a nyugdíjjogosultság fel­tétele minimum 20 éves mun­kaviszony. Aki ez utóbbi idő­határt nem érte el, az csak résznyugdíjra jogosult. A nyugdíj kiszámításánál az 1988. január 1-jétől a nyug­díjba vonulás napjáig elért ke­resetet veszik alapul. A kere­setet évenként nettósítják, majd az infláció hatásának el­lensúlyozására felszorozzák. Ma mutatja be a Szigligeti Színház Vörösmarty Cson­gor és Tünde című darabját. A rendező Zsótér Sándor. Alakuló ülés Tegnap tartotta alakuló ülését a kisebbségi önkormányzat Karcagon. A testület elnöke Domokos Sándomé lett. Egészségügyiek 13. havi bére A 13. havi béreket az idén 567 egészségügyi intézmény, il­letve szolgálat volt képtelen sa­ját erőből kifizetni. Legalábbis a törvényi kötelezettség teljesí­téséhez ennyien kértek hitelt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Az igényelt kölcsön összességében megközelítette a hárommilliárd forintot. Az egészségbiztosító kamatmentes hitelt nyújt mindazon egész­ségügyi intézményeknek, ame­lyek nem tudnák kifizetni a 13. havi bért. A kölcsönt hathavi részletben törlesztik az intéz­mények, vagyis a biztosító minden hónapban arányosan kevesebb pénzt utal át szá­mukra működési költség címén. E lehetőséggel most a 277 önálló és 1711 önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmény közül 175, illetve 392 élt. (MTI) Táncgála az Erkel Színházban. Az elmúlt év legjobb népitánc-együtteseinek fellépésé­vel rendeznek ma gálaműsort Budapesten az Erkel Színházban, melyen megyénkből a Jász­ság Népi Együttes és a Tisza Táncegyüttes (képünkön) szerepel. fotó: korényi CEU-egyetem létesült Fodor Gábor művelődési mi­niszter engedélyezte a Kö­zép-európai Egyetem (CEU) magyarországi rendszeres mű­ködését, s így a CEU mostantól hivatalosan elfogadott felsőok­tatási intézménynek minősül. A miniszter a döntést tegnap je­lenti be. A Soros Alapítvány ál­tal támogatott, prágai központú intézmény budapesti székhe­lyén a következő szakokra lehet posztgraduális képzésére je­lentkezni: öszehasonlító alkot­mányjog, nemzetközi kereske­delmi jog, középkori stúdiu­mok, politikai tudományok és történelem. Az 1995/96-os tan­évtől közgazdaságtant is oktat­hatnak. Az egyéves képzéseken karonként 40-50 diák vesz részt. Többségük Kelet-Euró- pából érkezik. Ők nem fizetnek tandíjat, ösztöndíjat kap­nak. (MTI) Parlamenti segítség a Szolnok Papír Rt. újraindításához Egymilliárdnyi tartozást elengedtek Az Országgyűlés a költségvetési törvény elfogadásával egymil- liárd forintnyi kamattartozást engedett el a Szolnok Papír Rt. számára. Emellett az 5,2 milliárdos állami hitelből még fenn­álló 1,9 milliárd forintos hiteltőke-tartozásból 480 millió forin­tot társasági tőkévé konvertálnak - áll az említett törvény 49. paragrafusának második bekezdésében. A parlamenti döntést sorsdöntőnek nevezete a társaság életében dr. Kardos György vezérigazgató, aki érdeklődésünkre azonban azt is hozzátette, hogy az rt. a jelenlegi állapotok között mindössze nyárig mű­ködőképes. „Sorsdöntő, a jövőt pozitívan meghatározó döntést hozott a parlament” - kommentálta a költségvetési törvény említett szakaszát a Szolnok Papír Rt. vezérigazgatója. Már csak azért is, magyarázta bizakodását, mert az Országgyűlés két céget tartott arra alkalmasnak, hogy a hóna alá nyúljon, s a MÁV Rt. mellett a másik a szolnoki rész­vénytársaság. A törvénybe fek­tetett határozat egyértelművé tette az újraindítás kérdését. Amellett, hogy a társaság egy „sanszot” kapott a jövőt il­letően, a döntés pozitívan befo­lyásolja az 1994-es mérleget is. A jászberényi önkormányzat 1994-ben egészségnevelési pá­lyázatot írt ki. Ennek egyik nyertese a városi népegészség­ügyi és tisztiorvosi szolgálat lett. A Dr. Sárközi Mária tiszti orvos által kidolgozott pályázat lényege az iskolás korú gyer­mekek egészségét védő és az egészséges életmódra nevelő program. A koncepció arra épül, hogy az egészségnevelési tevékeny­ségben részt vevő általános és középiskolai tanárok, hivatásos egészségnevelők, a vezető vé­dőnő, a családvédelmi szolgálat dolgozói részére egyhetes fel­készítő tréninget tartanak. Ezt a tréninget a Soros Alapítvány támogatásával január 9-től 12-ig tartják Jászberényben. Az iskolákból 2-2 pedagógus vesz ezen részt, és összesen 28 szak­ember számára tartanak egész napos felkészítést az Erzsébet „Apámat megöltem, te következel!” A 23 éves jánoshidai fiatalem­ber gyermekkora valóban nem volt irigylésre méltó. Az ide-oda csapódó legényt végül nevelőapja és annak idős édes­anyja vette magához. A fiúról gondoskodtak is, ahogy ere­jükből telt - az apa még házat is vett neki -, de amióta Gábor munkanélkülivé lett, a baj csak szaporodott körülötte. Inni kezdett. Többet költött italra, mint amennyire a mun­kanélküli-segélyből futotta, egyre gyakrabban követelt pénzt otthonról. Az öregek spórolt vagyonkájukat el is dugták előle, volt, hogy kin­csüknek a trágya közt találtak biztosnak vélt rejtekhelyét. December 9-én aztán ko­molyra fordultak a dolgok. Az alkoholtól fűtött fiú előbb ne­velőapjától követelt pénzt, és hogy akaratának nyomatékot adjon, valósággal feldarabolta baltával azt az ágyat, amely­ben a férfi már feküdt. A meg­félemlített ember úgy, ahogy volt, pizsamában, papucsban menekült segítségért a helyi rendőrhöz. A mozgásképtelen 87 éves öregasszony tehát ma­gára maradt, így már csak ő következhetett. A mostohaunoka először égő papírral hadonászott felé, majd hogy még „érdekesebb” legyen, begyújtott az ágy alá is. Szerencsére azonban még mielőtt az lángra lobbanhatott volna, a tüzet gondosan elta­posta. „Apámat már megöl­tem, imádkozz, te követke­zel!” Bár ez nem volt igaz, fe­nyegetésnek azért megtette. Hogy a halálra rémült nő ne visítozzon, szájába dugta az újra keze ügyébe eső balta nyelét. Hiába került elő még a kés is, egy vasat sem kapott. A hercehurcának végül a házhoz érkező rendőr vetett véget. Gábort őrizetbe vették, de - mivel a bíróság fogva tartásá­nak nem látta okát - letartózta­tásától eltekintettek. A fiú azonban rövidesen bebizonyí­totta, talán mégiscsak jobb lett volna, ha „becsukják”. Alig három héttel később ugyanis szinte minden megismétlődött velük. Amíg az apa az újabb rémségek miatt - szokás sze­rint - segítségért szaladt, addig a fiú az asszonyt nyomorgatta. Ezúttal talán még messzebbre ment: a nyomorék, magatehe­tetlen idős asszonnyal erősza­koskodni is próbált. A Jászberényi Rendőrkapi­tányságon rablás és szemérem elleni erőszak alapos gyanúja miatt indítottak a fiatalember ellen nyomozást. Bár a gyanú­sított ez idáig mindent letaga­dott, ezúttal mégsem volt vele szemben elnéző a bíróság. A történtek után ugyanis nyom­ban letartóztatták. Majdnem életek A tavalyi év egyébként az újra­indítás előkészületeinek mun­kálataival is telt, ugyanis az ál­landó „készültséget” szeptem­berig fenntartotta a társaság. Létszámukat 4-ről 20-ra bőví­tették, s ma már olyan munka­társ is dolgozik, akinek feladata a beindítás előkészítése. A cég piacon maradása is döntő fontosságú volt, bár ezt jelentősen befolyásolták az rt.-ről nyilvánosságot kapott hí­rek. A felszámolási eljárás megindítása például a beszállí­tóknál azt váltotta ki, hogy ki­zárólag készpénzért vagy előre fizetés mellett voltak hajlandók papírt szállítani. (Folytatás a 3. oldalon) A Soros Alapítvány támogatásával Jászberényben Program az egészség megóvására Kórház gondozóházában. Ja­nuár 9-én a helyes táplálkozás­ról, január 10-én a szexualitás­ról és az AIDS-ről, január 11- én a dohányzásról és az al­koholfogyasztásról, január 12- én pedig a drogok hatásairól szólnak az előadások. Az egyhetes tréningen szer­zett ismeretanyag birtokában a résztvevők visszatérve munka­helyükre, az iskolákban to­vábbadják tudásukat. A terhesség a 12. hétig meg­szakítható az állapotos nő egészségét veszélyeztető ok miatt vagy válsághelyzetéből adódóan, továbbá ha a mag­zat orvosilag valószínűsíthe­tően súlyos fogyatékos vagy egyéb károsodásban szenved, illetve ha a terhesség bűncse­lekmény következménye. Az országos adatok azt mutat­ják, ha szerény mértékben is, de csökken a terhességmegszakí­tások száma. Ez - a szak­emberek véleménye szerint - elsősorban az AIDS elleni fo­kozottabb mértékű védekezés­nek, az előző parlamenti idő­szakban elfogadott családvé­delmi törvénynek, valamint a családvédelmi szolgálatoknál tevékenykedő védőnők munká­jának köszönhető. A szakemberek szerint azon­ban az évi 75-80 ezer abortusz még így is sok, főleg ha azt nézzük, hogy közülük maxi­mum 15 ezer történik orvosi ja­vaslatra. Dr. Konczwald László, az Országos Szülészeti és Nőgyó­gyászati Intézmény osztályve­zető főorvosa így vélekedik: „A terhességmegszakítások nagy számának okát elsősorban a férfiak feudális szexuális maga­tartásában kell keresnünk, hi­szen a fogamzásgátlás nem csak a nők feladata. Többet kel­lene foglalkoznia a férfiak fel­világosításával”. A megye szülészeti adatai­nak 1994. évi kimutatása most készül. A végleges statisztikára még egy-két napot várni kell, az azonban már biztos, hogy az egészségügyi intézményekben tavaly háromezernél több ter­hességmegszakítást végeztek - tájékoztatta lapunkat a szolnoki Hetényi Géza Kórház szülé­szeti-nőgyógyászati osztálya. A szigorú tények tehát ezek. Abortusz előtt és után címmel a 3. oldalon közölt riportunk­ban megszólalnak eme orvosi beavatkozás valóságos alanyai is, akikkel a kórházakban be­szélgettünk. Mikor mehetünk az állóvizek jegére? Bár tél van, egyelőre nem ta­lálunk hazánkban olyan ter­mészetes állóvizet (tavat, hol­tágat), amelyen biztonságos jégréteg várná a téli sportok szerelmeseit. A jogszabály szerint ugyanis a jégpáncél­nak legalább 10 centi vastag­nak kell lennie. Ahhoz, hogy ez így legyen, bizony a mosta­ninál nagyobb és tartósabb hidegre lenne szükség. Talán ennek is köszönhető, hogy ezen a télen - mivel még megtévesztésre alkalmas, ösz- szefüggőnek látszó vékony jég­felület sem jöhetett létre nem történt semmilyen baleset. Persze akkor is van mire odafigyelni, ha már van kellő vastagságú jegünk. Ha a horgá­szok nem jelölik meg jól lát­ható módon - akár néhány szál náddal is - a jégen ütött léket, kétségtelen, hogy emiatt mások életveszélybe is kerülhetnek. Folyóink esetében sokkal egyszerűbb a helyzet. Bármi­lyen biztonságosnak is látszik a Tisza vagy a Körös befagyott felülete, ne feledjük, a folyóvi­zek jegére soha sem szabad rá­menni. Míg a korcsolyázóknak és a lékhorgászoknak inkább biz­tonságot, a vízi közlekedésben veszélyt is jelenhet a fagy. A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőr- kapitányság által a közelmúltbn végzett ellenőrzés jó néhány szabálytalanságra derített fényt. A Tiszán például több tulajdo­nos is bennhagyta stégjét a víz­ben. A zajló jég ezeket a partra ki nem húzott tárgyakat magá­val sodorhatja, amelyek a víz­ben hánykolódva balesetet idézhetnek elő. A Tisza-tónál viszont azok a vízben „felejtett”, többségük­ben ismeretlen tulajdonosú csónakok okoznak gondot, amelyeket ha az ár elsodor, mint félig-meddig elsüllyedt láthatatlan akadályok igen ko­moly veszélyt jelenthetnek majd a vízen közlekedőkre.

Next

/
Thumbnails
Contents