Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
6. oldal Szolnoki Extra 1995. január 5., csütörtök A segélyszolgálattól a jogi tanácsadásig Bővíti szolgáltatásait az Autóklub Befagyott a Zagyva, de mivel csak vékony jégréteg borítja, senki ne próbálkozzon a korcsolyázással. Ezt a hiányt talán pótolja, hogy nagyon szép látvány tárul elénk, ha a Várkonyi téri híd felől nézzük a folyót. fotó: mészáros A Magyar Autóklub Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete január elsejétől bővíti szolgáltatásait - tudtuk meg Lugosi Imrétől, a szervezet megyei titkárától. Az Autóklub segélyszolgálata az év első napjától 24 órás szolgálatot ad, és éjjel-nappal hívható. Két, rádiótelefonnal ellátott gépkocsival állnak az autósok rendelkezésére. A hálózat országosan működik, mégpedig úgy, hogy a bajbajutottak a 088-as számon, az Autóklub segélyszolgálatának telefonszámán kérhetnek segítséget. A gépkocsikat diszpécserek irányítják, így a legtávolabbi helyre is két órán belül megérkezik a „sárga angyal”. Klubtagoknak a segélyszolgálat igény- bevétele ingyenes. A klubtagságival nem rendelkezők nappal 3250 forint plusz 25 százalék áfa, éjjel 20.00 és reggel 6 óra között 4000 forint plusz 25 százalékos áfa kifizetésekor vehetik igénybe a segélyszolgálat munkáját. Ezenkívül éjjel-nappal szállítószolgálat működik, ami szintén a 088-as számon érhető el. Ennek tarifája országosan egységes. Klubtagoknak 10 százalék kedvezményt biztosítanak. A szállítószolgálat kiállásáért a klubtagságival rendelkezők 2100 forintot fizetnek, valamint minden egyes kilométer megtétele után 40 forintot. A nem klubtagok szintén 2100 forintot fizetnek a kiállásért és 42 forintot kilométerenként. Ez az egyik olyan volumenű szolgáltatásfejlesztés - mondta Lugosi Imre amely már korábban is működött, csak nem 24 órás szolgálatot, hanem úgynevezett készenléti állapotot biztosítottak. Az Autóklub városi indítószolgálatot is üzemeltet, melynek igénybevétele mindenkinek egyaránt díjköteles. Az idén tervezik a műszaki állomások szolgáltatásainak fejlesztését is, ami azt jelenti, növekszik az ingyenes szolgáltatások száma. Január elseje óta ingyenes a fényszóró-beállítás. Ugyancsak ingyen végzik majd a fékhatásméréseket, az akkumulátor és a fagyálló folyadék ellenőrzését. ’95-ben vadonatúj szolgáltatásuk a szélvédők javítása. Ez német technológiával történik, amellyel például a kavicsfelve- rődések nyomai tökéletesen eltüntethetők. Ezt egyébként a közlekedési felügyelet biztonsági szempontból is elfogadja, másrészt a biztosítótársaságok is kifizetik a számlát. Egy másik területen is bővül a szolgáltatás, mégpedig a hitellevelek biztosítása terén. Különböző hitellevelek akkor nyújtanak óriási segítséget, amikor az autó külföldön hibásodik meg. Ez esetben a tulajdonos a hitellevéllel fizethet. A levél biztosítja az autóalkatrészek utánkül- dését is, avagy a repülőgéppel történő hazautazást. A hitellevelek ára 1800 és 5000 forint között mozog, ami gyakorlatilag egy évig érvényes. Ugyancsak új kezdeményezés, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco biztosítás ezután az Autóklubnál is megköthető. Úgy tervezik, már tavaszra bevezetik ezt a szolgáltatást is. Egyébként január elsejétől 1200 forintról 1800 forintra nőtt a klub tagsági díja. A nyugdíjasok és mozgássérültek ezután 960 forint helyett 1300 forintot fizetnek majd. A klub megyei titkára ezt az energiaár-emelések utáni kényszerlépésnek minősítette. Azt viszont eredménynek könyvelik el, hogy jórészt az Autóklub erőteljes közbenjárásának eredményeként, a biztosítótársaságok által tervezett 25 százalékos gépjármű-felelősségbiztosítás 9,6 százalékra mérséklődött. 850 köbcentiméter alatt a gépjárművek biztosítási díja 7980 forint helyett 7920 forint lett. 851 és 1150 köbcentiméter között a díj nem változott, 10.080 forint maradt. 1151— 1500 köbcentiméter között 12.000 forintról 12.240 forintra nőtt a biztosítás díja. 1501 és 2000 köbcenti között 19.980 forint helyett január elsejétől 25.440 forintot fizetnek ezután a gépjármű-tulajdonosok. 2000 köbcenti fölött a díj 30.780 forintról 36.960 forintra emelkedett. Az Autóklub jogi kérdésekben is segítséget nyújt. Minden szerdán 17-19 óra között dr. Fügedi Edit jogi tanácsadással áll az autósok rendelkezésére. A nyári szezonban a Tisza-tó mellett is szolgálatba állítanak egy segélyautót. tbg Mese az egyszeri emberről, no meg az egyszeri hitelről Hol volt, hol nem volt, volt egyszer itt, a megyeszékhelyen egy áruház - melynek nevét leírni nem illik, hiszen az hitelrontásnak bizonyulna. Hitelrontásnak még akkor is, ha a szememben nem tudja tovább rontani, no meg hitelekről vagy jót, vagy semmit. Történt tehát, hogy az egyszeri szegény ember betévedt az áruház műszaki osztályára. Ott aztán volt minden, mi szem-szájnak ingere, legfeljebb a terülj-terülj asztalkámat nem találta. De volt helyette mosogatógép, meg mosógép, meg hűtőszekrény, meg miegyebek. Tátotta a száját, tátotta, de amikor meglátta a táblát, hogy ezt a sok kincset részletre, csak 1 (ez utóbbi akkurátusán aláhúzva) százalék kezelési költséggel, havonta nagyon kevés pénzért meg tudja vásárolni, szóval amikor mindezt elolvasta, akkor még nagyobbra tátotta a száját. Odabaktatott az egyik eladóhoz, hogy megkérdezze, kinek is köll fizetni, ha a já- nyának akar venni egy olyan hűtőszekrényt. Az eladó válaszától nagyra kitátott száját hamar becsukta, hiszen kiderült, hogy a sok kincset nem akármilyen hitelre lehet ám megvenni. Úgy bizony, bankhitelre. Aztán kiderült, hogy a táblán feltüntetett és aláhúzott 1 százalék, az tulajdonképpen nem is a vásárlókra tartozik, hanem az áruházra. A vásárlóra sok-sok százalék tartozik. De mint megmagyarázták neki: mindez nem fért ki a táblára, az aláhúzott rész pedig félreértés, s különben is kell két kezes, hogy hazavihesse a hőn áhított jégszekrényt. S hogy mindez miért nincs kiírva? Mármint a helyhiányon kívül? No, ezt is megtudta az egyszeri ember: az az országos bankhálózat, amely a hitelt adja, nem engedi magát reklámozni, s nem lehet leírni a nevét. Az egyszeri szegény ember hümmögött egy sort, majd azt kérdezte magától: a korrekt tájékoztatás vajh miért is tartozik a reklámok közé? Aztán, mit ad isten, kiderül, hogy nem is reklám, hiszen a többi boltban ki lehetett írni eme bizonyos pénzintézet nevét. Továbbra is hümmögött, s jégszekrény híján valódi jégre tette magát, hogy kissé lehűljön. Ha az áruházban korrektek lettek volna, az én mesém is tovább tartott volna - sőt, meg sem született volna.-csrAz oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka * . ' v ;■> A tudáshoz és az egészséghez mindenkinek joga van Beszélgetés a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár vezetőjével A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár a Damjanich Múzeummal közös épületben működik - meglehetősen mostoha körülmények között. Mint ahogyan a könyvtár fennállásának 60. évfordulóján elhangzott: az elmúlt hat évtized során minden alkalommal meghiúsult az intézmény önálló épületbe költözése. Az elmúlt évben minden részlegben emelkedett a beiratkozott olvasók száma. A könyvtár működéséről, nehézségeiről és terveiről beszélgettem Bertalanné Kovács Piroska igazgatónővel.- A könyvek ára csillagászati, a költségvetés szűkös, a törvény értelmében a könyvtári alapellátás ingyenes, tehát nem lehet beiratkozási díjat kérni az olvasótól, s áremelkedéssel kezdődött az év. Mégis milyen pénzügyi lehetőségei vannak a könyvtárnak?- Tulajdonképpen semmi. Fenntartónk a megye, s a város is elég nagyvonalúan támogatja a könyvtárat. Pályázati úton elég sok pénzt tudunk szerezni, de ez nagyon esetleges. Ha pályázunk valamilyen célra, amit meg akarunk valósítani, az sokkal több pénzt jelent, mint amit a pályázaton nyerünk. Egy-egy akciónak csak egy bizonyos részét támogatják a pályázatok. Mondok egy példát: kaptunk a Magyar Könyvalapítványtól 250 ezer forintot a Verseghy-bibliográfia megjelentetésére. Ez a pénz csak a nyomdaköltségeket fedezi a milliós nagyságrendű összköltségből. Tehát nagyon szép a pályázat, de erre nem lehet alapozni, legfeljebb a mozgásterünket növeli. Remélem, vissza tudjuk igényelni az áfát, de ha belépünk az áfa-körbe, akkor az olvasóra kell ruháznunk a 25 százalékos szolgáltatási áfát is. Ez nagyon ellentétben áll a véleményemmel, hiszen a könyvtárakat tipikusan olyan dolognak tartom, amelynek ingyenesnek kellene lenni. A tudáshoz és az egészséghez mindenkinek ingyen kell, hogy joga legyen.- A szűkös anyagi lehetőségek mellett hogyan lehet naprakészen informáltnak lenni?- Az előző évben nőtt a beiratkozott olvasók száma, s hál’ istennek, tudtunk nekik könyvet - megfelelő könyvet - adni, lehetőséget biztosított erre a beszerzési keret. A jövőben muszáj lesz átgondolnunk, hogy elsősorban szakirodalom s klasszikus szép- irodalom területén maradjunk, s úgy fest, hogy egyáltalán nem tudunk majd beszerezni bestseller könyveket.- Emiatt viszont az olvasók egy bizonyos rétege el fog szakadni a könyvtártól. ..- Rettenetesen nehéz helyzet, hiszen mi látjuk el a város- központot is könyvvel, vagyis teljes körű könyvtári ellátást nyújtunk. Ez a döntés mindenképpen visszalépést jelentene.- És sor kerülhet erre a lépésre a közeljövőben?- Olyan mértékű a könyváremelés, hogy igen. A könyvellátásunk működik, de persze vannak gondok. A megfelelő példányszám biztosítása, a vidéki könyvtárak igényeinek kielégítése, az elhelyezési nehézségek mind-mind komoly problémát jelentenek. S akkor még nem beszéltünk a megfelelő műszaki és számítás- technikai háttér megteremtéséről... Ilyen területen sokkal jobban el vagyunk maradva, mint az normális lenne. Az igazi gond - az összes megyei könyvtárban - nem az, hogy nem tudunk könyvet vásárolni, hanem az, hogy az átalakult információs infrastruktúrát nem tudjuk sem emberrel, sem felszereléssel követni. Nagyságrendekkel nagyobb beruházások kellenének. Olyan szoftverek, amelyek kielégítik a könyvtári integrált rendszert. Sok helyen használunk számítógépet, csak az a nagy probléma, hogy nincs egy olyan program, amely összefüggésben kezeli az adatokat.- Mennyibe kerülne mindez?- Körülbelül annyiba, mint a könyvtár egész éves költségvetése. Erről jelenleg álmodnunk sem lehet.- De azért vannak tervek?- Azok vannak. Vettünk számítógépeket, s nagyon sokat lépett előre a könyvtár, hiszen minden részlegben lesznek gépek, amelyek közvetlenül segítik az olvasók kiszolgálását. Ezeket a gépeket használják bizonyos feldolgozási műveletekhez, s beszerzési nyilvántartásokhoz is, vagyis elsősorban a naprakészséget segítik. Be tudunk lépni az országos hálózatba, hiszen itt van az X25-ÖS végpont, elérhető az adatállomány. De plusz gépek, plusz szoftverek kellenének, hogy a részlegeket is be tudjuk kötni a hálózatba. A bekötéshez legalább annyi pénz kellene, amennyibe a teljes hálózat került. kell - többmilliárdos költségé gél, ami jelenleg senkinek nem áll a rendelkezésére. Nagyon szeretnénk valahol kialakítani egy idegen nyelvű részleget is - de ezt a házon belül sehol nem lehet elhelyezni: Szeretnénk az önkormányzatok segítségét kérni ez ügyben, de ha történik valamilyen lépés, akkor az újabb helyet fog jelenteni, ami megint csak nagyon drága megoldás. Igény viszont van rá. Egyre szélesednek az ön- kormányzatok külföldi kapcsolatai, ugyanakkor országisme-« réti anyagokat vagy az együtt-« működések dokumentumait sehol nem gyűjtik össze. Ezenkí-. vül meg kellene teremteni a ta-i nártovábbképzés bázisát is. En-j nek létrehozása az egyik dédel-1 getett álmunk. Nagyon jó lenné a zenei részleggel közösen el-) helyezni ezt az idegen nyelvi bázist, hiszen ugyanolyan technikát igényel és használ mindkettő. A zenei részleg jelenlegi helyén nem lehet elhelyezni az új részleget, tehát ha lesz, g együtt lesz a kettő, akkor új helyre kell költöztetni mindkét1 A tudáshoz vezető út törmelékkel van kikövezve, avagy a könyvtár bejárata és az egykori titkárság fotó: mészáros- A részlegek alatt a gyermek-, a zenei könyvtár, illetve a megyeházán működő közigazgatási részleg értendő?- Igen. Ugyanakkor, mint módszertani központ, a megye minden könyvtárára gondolnunk kell. Mindenütt ki kellene építenünk a hálózatot, ami rengetegbe kerül. A legnagyobb gond pedig az, hogy nincs olyan nagy teljesítményű gép, amely hídként szolgálhatna a hálózatok között. A Szolnokon működő részlegek esetén nagyon megköny- nyítené a helyzetünket, ha egy helyen lennénk, de erre a közeljövőben semmi esély nincs. Mindenhova tudunk önállóan dolgozó gépet vásárolni, de nem tudunk szervert venni, s nem tudjuk kifizetni az X25-ös fővonalakat sem, hogy csatlakozhassanak hozzánk. Mindehhez még hozzájön az is, hogy nem tudjuk, mi lesz a részlegeink sorsa, vagyis ösz- szeköltözhetne-e végre a megyei könyvtár egy épületbe, hiszen jelenleg négy helyen vagyunk. A tévézést nagyon nehezíti ez a bizonytalanság, hiszen ha - valami csoda folytán - sikerülne mindenütt kiépíteni a hálózatot, akkor az abban a pillanatban fölöslegessé válna, amint egy helyre kerülünk.- Erről van valamilyen hír? Mármint a költözésről.- Semmi. Azt már az előző önkormányzat is tudatosította magában, hogy mind a könyvtárnak, mind a múzeumnak az volna jó, ha külön épületben lennének. A múzeum ezt az épületet teljesen ki tudná használni, nekünk pedig egy 6-7 ezer négyzetméteres épületre lenne szükségünk. A könyvtár az egyik legspeciálisabb intézmény, vagyis nem lehet beköltöztetni egy más célú intézmény épületébe, mint ahogyan színházat sem lehet akárhol elhelyezni. Megfelelő területű és elosztású épület nincs Szolnokon, tehát úgy néz ki, hogy építeni tőt. A gyermekkönyvtár rögtön jobb helyzetbe kerülne, hiszen abban a pillanatban lenne fog* lalkoztatóterme. Persze megint felmerül a kérdés, hogy érdemes-e elköltöztetni az említett két részleget, ha bizonyos időn belül közös helyen lesz az ösz- szes részleg. A helyismereti részlegünkről még nem is beszéltem - ők aztán egyszerűen tűrhetetlen helyzetben vannak. Őket hova tegyük arról a néhány négy» zetméterről, ahova beszorultak az olvasóterem egyik sarkában? Még leülni sem tudnak az ott dolgozók. Okos megoldásokat kellene keresni egy teljesen előreláthat tatlan helyzetben.- A tájékoztatásnak meg van-e a tárgyi és személyi feltét tele?- Megfelelő munkaszervezéssel meg lehetne oldani, hogy elegendő könyvtáros legyen. Pillanatnyilag a nyugdíjaztatások miatt vannak problémák, de ha tudunk helyettük fölvenni kollégákat, akkor nem lesz gondunk.- Van megfelelő számú felsőfokú végzettségű, diplomás könyvtáros?- Nincs, soha nem is volt. Mindig magunknak kell kitaníttatnunk az embereket. Ritka kivételként jön hozzánk egyetemet végzett könyvtáros, mert nagyon keveset képeznek az országban, s kevesen helyezkednek el még a miénkhez hasonló könyvárakban is. Azt még szerencsére meg tudtuk oldani, hogy minden munkakört megfelelően töltsünk be, vagyis a kölcsönzésben középfokon végzett emberek vannak, de a tájékoztató könyvtárosok mind felsőfokú végzettségű szakemberek. Visszatérve a könyvtár épületére (ami nincs): országos szinten kellene tudatosítani, hogy ez az egész megoldatlan és méltatlan helyzet, ahol lépni kellene végre. Cs. Cs. R. t
