Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

Sorokban Kínai-amerikai kereskedelmi háború? Mickey Kantor, az amerikai elnök kereskedelmi megbí­zottja nyomatékosan fi­gyelmeztette Pekinget, hogy az Egyesült Államok kímé­letlenül be fogja váltani fe­nyegetését a kínai terméke­ket sújtó vámtarifák draszti­kus megemelésére, ha feb­ruár negyedikéig nem tud­nak megállapodni a szellemi javak tulajdonvédelméről. Washingtoni becslések sze­rint évente több mint egy- milliárd dolláros kár éri az amerikai gazdaságot azáltal, hogy Kínában futószalagon hamisítják az amerikai CD-lemezeket, másolják a videofilmeket és semmibe veszik a szerzői jogdíjakat. A szellemi termékek jogvé­delméről szóló vita könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet az egymással évi harminc-negyven milliárd dolláros áruforgalmat lebo­nyolító két ország között. Hogyan bővül majd az Európai Unió? Jacques Santer, a brüsszeli Európai Bizottság elnöke szerint a maastrichti szerző­déscsomag előírásainak tel­jesítését áttekintő, 1996-ban esedékes nyugati kormány­közi konferencia egyik fel­adata: megvizsgálni a nyu­gat-európai politikai intéz­mények hatékonyságának javítását, mivel „enélkül, reálisan nézve, nem mehet végbe az Európai Unió bő­vítése”. Santer, aki a hét vé­gén a davosi világgazdasági fórumon beszélt, azt is kije­lentette, hogy az Európai Uniónak erkölcsi köteles­sége megnyitni tagsági kö­rét a kelet-közép-európai országok előtt. A törökök sürgetik a vámuniót az EU-val Törökországban aktivizá­lódhatnak a fundamentalista erők, ha az Európai Közös­ségek elutasítják a vámuniót Törökországgal - figyel­meztette davosi hallgatósá­gát Tansu Ciller török kor­mányfő. Ciller azzal sür­gette Törökország és az EU vámunióját, hogy országa szomszédos Oroszország­gal, a változatlanul nagy ha­talommal, s közel fekszik a Közel-Kelethez, ahol a bé­kefolyamat nehézségbe üt­közik. Úgy vélekedett, hogy Európának érdeke a jó vi­szony Törökországgal, hi­szen Törökország stabili­záló szerepet játszik a kö­zösség határán. Orosz gázvezeték Látogatást tett és fontos gazdasági megbeszéléseket folytatott Varsóban a hét végén Oleg Davidov orosz miniszterelnök-helyettes, a külgazdasági kapcsolatok minisztere. A Marek Pol lengyel ipari miniszterrel folytatott tárgyalásai után Davidov elmondta: nem­csak elvi egyetértésre jutot­tak abban, hogy Lengyelor­szágon fog áthaladni az Oroszországból Európába vezető gázvezeték, hanem a lengyel szakasz építésének megkezdésében is meg­egyeztek. A vezeték ezen részének építési költségeit mintegy 2,5 milliárd dol­lárra becsülik. Nemzetközi csalás Háromszázmillió dolláros nemzetközi csalásra derített fényt az olasz rendőrség. A bűnszövetkezet okiratokat hamisított és kötvényeket lopott, melyeket Európa kü­lönböző városaiban forgal­maztak. Agrártámogatások - 1995 (3. rész) Kamattámogatás a termeléshez Bár a gépvásárlás már korántsem élvez kiemelt előnyt, a többi támogatási formáról sem mondható el, hogy könnyű helyzetbe hozná a magyar termelőt. Maga a mérték sem nagy, ráadásul általában csak kamattámogatást takar. így van ez a mostani részben áttekintendő termelési támogatásnál is. S ha már ter­melés, akkor megnézzük a vetéshez igénybe vehető - végre tényleg csörgő forintokat jelentő - támogatást. Az előzőekben már emlegetett 187-es kormányrendelettől saj­nos most sem tudunk eltekin­teni, mivel a bevezetőben emlí­tett kamattámogatást is ez a szabály „keretezi be”. Először is nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen növény termelé­séhez és mely állatok tenyész­téséhez vehető igénybe a ka­mattámogatás. A rendelet szerint - kissé ki­bővítve a Magyar Közlönyben megjelent szűkszavú ismerte­tést - a kalászosokhoz, a kapá­sokhoz, a zöldség-gyümölcs termesztéshez, míg az állatte­nyésztési ágazatban a szarvas- marha, a sertés, a juh és a ba­Gázolaj-fogyasztási adó-vissza­térítés mezőgazdasági terme­lőknek: A 2/1995. (I. 20.) Korm. rende­let értelmében a mező- és erdő­gazdálkodási tevékenységet végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazda­sági társaságok fogyasztási- adó-visszatérítésre jogosultak, az általuk 1995. január 1-jétől a jog­szabály 1. számú mellékletében felsorolt növénytermesztési mun­kafázisokhoz, illetve a faállomány újratelepítéséhez szükséges mun­kálatokhoz vásárolt és felhasznált (idetartozik a bérmunka igénybe­vétele is) gázolajmennyiség után. A korábbi gázolaj-beszerzési támogatásként ismert juttatás csak a növénytermesztőket illette meg. Az egyes felhasználók adó­visszatérítési igényüket - amely­hez számláikat és az illetékes me­gyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal, illetve erdőfelügyelőség által kiadott igazolást (2. és 3. számú melléklet) kell csatolniuk - a székhelyük, telephelyük, illetve lakóhelyük szerint illetékes állami adóhatósághoz kötelesek benyúj­tani. (Magyar Közlöny, 199514.) romfi esetében jár (!) a kamat- támogatás. S hogy miért jár? A megfogalmazás szerint az emlí­tett „termékek” termelési költ­ségeinek fedezésére felvett hi­tel esetében maga a támogatás jár. Ez esetben „mindössze” annyit kell tennie a termelőnek, hogy megfeleljen a banki elvá­rásoknak. Mielőtt mindenki a fedezet­ként felajánlható tárgyait és in­gatlanait venné számba, nem árt a támogatás mértékét is megismerni, mert az kissé to­vább hűti a kedélyeket. A ka­mattámogatás mértéke - min­den felsorolt „termék” esetében - 10 százalék. A kamattámoga­Vámrendelkezések: A 35/1994. (XII. 24.) PM-IKM együttes rendelettel ismét módo­sult a vámjog részletes szabályai­nak megállapításáról és a vámel­járás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KKM együttes rendelet. Február 1-jétől a személy- és utasforgalomban azonnal ki kell fizetni a behozott áruk után a vámot. Amíg a vám nincs kifizetve, addig a vámárut nem lehet elvinni. Korábban 30 napos türelmi idő állt rendelke­zésre. A vámáru után vámbiztosítékot kell nyújtani akkor is, ha a beval­lott vámérték lefelé 25 százalék­kal eltér a hivatalos nyilvántartás­beli értéktől. Joghézagot töltött ki az a rendelkezés, amely szerint a készpénzben fizetett vámbiztosí­tékot az indokoltságának meg­szűnése után 30 napon belül ka­matmentesen, míg ezen túl napi kamattal növelten kell a vámható­ságnak visszafizetni. Kibővültek a vámkezelésnél alkalmazható számlákra vonatkozó előírások is. Bizonyos esetekben lehetőség van pro forma számla alkalmazá­sára, a számláknak meghatározott tás mértéke „akár” 20 száza­lékra is felkúszhat abban az esetben, ha a termelő hitelt vett igénybe a termeléshez, azonban elemi kár érte, s emiatt a ter­méskiesés igazolható. (Az iga­zolásokat a megyei FM-hivatal adja ki.) A vetési támogatás - minden ellenkező híreszteléssel ellen­tétben - továbbra is 2000 forint maradt hektáronként, s to­vábbra is igényelhető előleg­ként - utólagos elszámolás mel­lett. E téren mindössze tovább szigorodott a feltételrendszer. Eddig ugyanis a vetési támoga­tást előlegként úgy is fel lehe­tett venni, hogy ténylegesen nem történt meg a vetési mun­kálat, hanem az előleget fel­vevő 60 napon belül elszámolás helyett visszafizette a „köl­csönvett” összeget. Ma ezt már büntetőkamattal sújtják, elkerü­lendő a hitelezés e formája. (Vége) esetben eredeti bélyegzőlenyoma­tot kell tartalmazniuk, a faxon, Te­lefaxon elküldött számlák eseté­ben 60 napon belül be kell nyúj­tani a cégszerű aláírást tartalmazó számlát. Január 1-jétől a vámérték-nyi- latkozat mellé vámértékbevallást is kell csatolni. A vámárat terhelő tartozásért egyetemlegesen fe­lelős vámfizetésre kötelezettek meghatározása tételes felsorolás­sal vált egyértelművé. Amennyiben a fizetésre kötele­zett a vámára külföldi árát sem számlával, sem értéknyilatkozat­tal nem tudja meghatározni, akkor ezentúl a vám alapját a belföldi (korábban külföldi) fogyasztói ár alapulvételével vagy becslés útján állapítja meg a vámhatóság. Már nem a külföldi szokásos ár, ha­nem a vámhatóság nyilvántartá­sában szereplő értéktől való 25 százalékos eltérés az irányadó, akkor, ha a vámhivatal nem fo­gadja el a számlán feltüntetett ér­téket. Menedzsereknek Jogszabályváltozás Aktuális Több import A tavalyi év 11 hónapjának kükereskedelmi egyenlege - folyó áron - tovább romlott, s 362 milliárdos importtöbbletet hozott - áll a KSH je­lentésében. Egyébként míg az export mindössze 991,8 milliárd forint volt, addig a behozatal ér­téke 1.353,5 milliárdot tett ki. Az előző év azo­nos időszakához viszonyítva az import 37, míg az export 35 százalékkal volt több 1994-ben. Összehasonlító áron számítva a behozatal 22, a kivitel pedig 18 százalékkal haladta meg az 1993-as év első tizenegy hónapjának „eredmé­nyeit”. Ezen belül a piacgazdálkodású országok­kal bonyolított importforgalmunk 25, exportunk pedig 22 százalékkal bővült. A volt szocialista országokkal bonyolított kereskedelmi mérlegünk sem a legjobb, főként az export vonatkozásában. Ez ugyanis mindössze két százalékkal bővült egy év alatt, míg az import 15-tel. Összességében talán a legaggasztóbb lehet az az adat, mely szerint az élelmiszer-vásárlások fo­kozódtak. Ez ugyanis az 1993-as adatokhoz ké­pest 31 százalékkal növekedett. A Cenzor Bróker jelenti a tőzsdéről Egy lépés előre, kettő hátra Megrendült a nagybefektetők bizalma a Budapesti Értéktőzsde iránt. Ebben szerepet játszik a hazai privatizáció határozatlan­sága, valamint a fejlődő piacokon általában lezajló elbizonyta­lanodás. Miközben illetékes körök óva­tosan pesszimista nyilatkoza­tokkal próbálják türelemre in­teni egyrészről a túlfűtött vára­kozókat, másrészről az elked- vetlenedőket, gőzerővel folyik a Budapesti Értéktőzsde reno­méjának megmentése. Az szja-törvény újdonságai (tőke­számlák), új cégek jelentkezése tőzsdei bevezetésre (Triton, Pannongabona stb.), a tőzsdei harmadik kategória beindítása (mely várhatóan a tőzsdére te­reli a tőzsdei megmérettetéstől eddig húzódozó cégeket is), a forint- és devizaelszámolások egyszerűsítése, valamint a ha­zai részvényeket Magyaror­szágra piackoncentráló tőzsdei lobbytörekvések talán idővel meghozzák az eredményt. De most lássuk a „medvét”! Már-már úgy tűnt, hosszú idő óta először sikerült előrébb lépniük a tőzsdei árfolyamok­nak. Hétfőn ugyanis az előző hetihez képest 14 ponttal erő­södött a tőzsdeindex. De aztán kedden, szerdán 10-10, csütör­tökön 30 és pénteken újabb 20 pontos csökkenéssel visszatért az egy évvel ezelőtti hosszt megelőző 1250 pontos mély szintre. Ebben a visszalépésben élen járt a Fotex, amely a hétfői 275 forintról csütörtökre 210 fo­rintra hátrált vissza, napi 40-50 ezer darabos forgalom mellett. A pénteki zárórára ugyan meg­kapaszkodott 227 forinton, ugyanakkor számos eladási op­ció arra utal, hogy a szereplők nem számítanak gyors javu­lásra. A fő vesztesek közé tartoz­nak még a Danubius, a Príma­gáz és a kárpótlási jegy. A szál­lodai részvény csökkenő volu­mene mellett 995-ről péntekre 920 forintra esett, míg a gáz­ipari cég papírja 2375-ről 2110 forintra. Ä kárpótlási jegy pia­cán napi 20-30 milliónyi címlet cserélt gazdát. A hétfői 395 fo­rintról csütörtökre 340 forintra araszolt le az ár, szerencsére pénteken az 50 milliót megha­ladó volumen zárórára 360 fo­rint lett. A Soproni Sör a héten elő­ször 2215-ről feljavult egészen 2595-re, majd 2.330 forinttal zárta a hetet. A két gyógyszer- gyári papír közül az Egis volt a keresettebb, mégsem tudott az árfolyam 2200 forint fölé nőni, sőt, péntekre 2100 alá esett az ár. A Richter 1580-1620 forint között mozgott egész héten. A Picknek hétvégére sikerült 5600-ról visszakapaszkodnia 6000 forintra, tartja 11.800 fo­rintos árfolyamát az Inter-Eu- rópa Bank. Egyaránt 1150-1170 forint körül mozog a Graboplast és a Pannonplast, bár ez a papírok előélete alap­ján inkább csak a Pannon- plastra kedvező. Jól tartja hó­napok óta kialakult árát 720 fo­rinton a Csopak, 1350 forinton a Globál TH. A tőzsdén kívüli (OTC) ke­reskedelemben látványosan esett az OTP törzs- és a Richter elsőbbségi részvények ára. A Mól törzsrészvényén kívül, mely tartja a százharminc szá­zalék körüli árát, az összes többi papírnál lemorzsolódás észlelhető. Cenzor Bróker Ukrán gyufák Ukrajnában még a gyufa is többnyire orosz, pedig nem kellene ebben is a nagy szom­szédra támaszkodni: fa is, foszfor is van elég. Dnyepropetrovszkban, az egyetlen ukrajnai gyufagyár­ban három éve milliárdszámra termelik a parányi gyújtóesz­közt. A húsz ember kézi mun­kája azonban leértékelődött, az illetékeseknek kényelmesebb, ha orosz vagy fehérorosz im­porttal árasztják el a helyi pia­cot. Pedig a lelkes igazgató és helyettese - mellesleg mindket­ten a városi rakétagyárban dol­goztak középvezetőiként - még svéd cégekkel is tárgyalt mo­dem gépsorok behozataláról. Azt tervezték, hogy az ő gyufá­juknak két meggyújtható vége lesz, ezzel is takarékoskodni akartak az alapanyaggal. A szükséges hitelt is előteremtet­ték, ám amikor végre aláírták volna a kölcsönszerződést, a kormány betiltotta a hitelfelvé­telt. Az élet, persze, nem állt meg, a dnyepropetrovszkiak részleges profilváltást hajtottak végre, most már jégkrémru- dacskákat, játékokhoz szüksé­ges kereszthálót és más kiegé­szítőket is előállítanak. Ezzel is meglesznek jó pár évig, bár be­ismerik: úgy tűnik, gyufaügy­ben a rövidebbet húzták. (MTI) Az új szja-törvény és a befektetések (3. rész) A brókercégek szerepe Total Hungária Az üzemanyag-forgalmazással foglalkozó Total Hungária Ke­reskedelmi Kft. az elmúlt évben 6 milliárd forintos forgalmat ért el. A magyar-francia vegyes vállalat egy év alatt 20 száza­lékkal növelte magyarországi értékesítését. A cég - amely 90 százalékban francia tőkével működik - 23 töltőállomást működtet, s tavaly több mint 100 ezer köbméter üzemanya­got értékesített, s így a magyar piacon a 4-5. helyet foglalja el. Minderről Rémy Moutardier francia és Tóth István magyar ügyvezető igazgató tájékoztatta az MTI-t. A Total Hungária - amely 90 százalékban a Total SA, mely Európában az ötödik legjelen­tősebb kőolajipari cég, és 10 százalékban a Mól Rt. tulajdo­nában van - az idén 3-4 új kutat épít, elsősorban Nyugat-Ma- gyarország nagyvárosaiban. Az értékpa­pír-forgalmazó brókercégek a módosított szja-törvény szellemében 1995-ben admi- nisztratíve „adóbehajtókká” váltak egyfelől, másrészről az adó-visszatérítés törvényi lehe­tőségeinek kihasználásában ját­szanak döntő szerepet. Az állam által kiosztott új brókerszerep nem kicsi, főleg így, hogy azt bármiféle különö­sebb konzultáció vagy véle­ménycsere előzte volna meg. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy lehetetlen helyzetbe kerültek az értékpapír-forgalmazók. A portfólióóra ketyeg, amelyik magánbefektető komolyan ve­szi az éves befektetési állo­mány szerinti adókedvezmény igénybevételét, az már ma sze­retne tőkeszámlát nyitni. Erre azonban előzetes figyelmezte­tés hiányában a brókerek nin­csenek felkészülve. Egyik nap­ról a másikra kell adatnyilván­tartó programot, hálózatot ki­alakítani, kedvező és egyben kifizetődő tarifát megállapítani. A helyzet azért nem reményte­len. Hisz mostantól az értékpa­pír-befektetések egyértelműen a brókercégek felé terelődtek, egyfajta piacmonopolizálódás megy majd végbe 1995-ben. Az új helyzet minden való­színűség szerint nagyobb tőzs­dei forgalmat eredményez. Már csak azért is, mert a tőzsdei megmérettetéstől eddig húzódó cégeknek is elemi érdeke lesz tőzsdére kerülni, ha nem akar­ják, hogy papírjaik inlikviddé váljanak. Erre egyébként a ha­marosan beinduló harmadik ka­tegória, a „tőzsdei szabadpiac” nagyszerű lehetőséget fog nyúj­tani. Persze előbb hatósági ál­lásfoglalás lesz szükséges arról, hogy ez után jámak-e majd a „tőkeszámlái kiváltságok”. Viszatérve a brókeri felada­tokra, a tőkeszámla vezetése és az ezzel kapcsolatos igazolások kiadása új, díjköteles ügylettí­pusként fog megjelenni. Ä díj­szabási önmérsékletre jótéko­nyan hat majd a piaci verseny. Hiszen a befektető kegyeiért, hogy hol nyittasson jól fizető tőkeszámlát, induláskor nagy lesz a tolongás, uram bocsá’ az egymás alá licitálás. Később, mikorra világossá válik, hogy a megnövekedett feladatok mennyi pluszköltségbe kerül­nek, várható a reális tőke- számla-veztési díjak kialaku­lása. Az elején, tehát az első hónapokban lesz példa arányta­lan árnövekedésre, illetve díj- alábecsülésre is. Ez nem is csoda. A feladat teljesen új, melyről a brókercégek decem­ber utolsó napjaiban szereztek tudomást. Néhány szóban összefog­lalva, a távlat biztató, a jelen ri­asztó. Jobb, konzultatívabb tör­vényi előkészítéssel a kezdeti csapdák nagy része kivédhető lett volna. Vár­hatóan 1-2 hó­napon belül napvilágot látnak a törvénymó­dosítás homályosabb pontjai­nak tisztázása végett hozott, egymásnak akár ellent is mondó jogszabály-értelmezé­sek, illetve a fentebb is említett állásfoglalások. Talán körülbelül jó fél év múlva lehet kiértékelni az indu­lás tapasztalatait, de a befekte­tők és a brókerek addig nem várhatnak. Starthelyzet van, in­dul az adóhitel. A befektetők­nek minél előbb érdemes meg­ismerkedniük az új paragrafu­sokkal. Brókerek, befektetők együtt tanulnak, próbálják az elméletet a gyakorlatba átül­tetni. Még nem tudnak min­dent, de minden nappal oko­sabbak lesznek. Talán a tőzsde is magára talál addig, és a pri­vatizáció is nekilódul. Helyzet van, befektetési starthelyzet. Indul az adóhitel. (Vége) Cenzor Bróker Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents