Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

1995. január 4., szerda Kunsági Extra - Karcag 7. oldal Népi iparművész más szerepben Egyedi tervezésű, bibliai témájú vázát fest- Mindig ezt szerettem volna csinálni - mondja Vargáné Györfi Erzsébet kerámiaké­szítő, aki érettségi után a kép­zőművészeti főiskolára je­lentkezett, de nem vették fel. Miután szeretett, s tudott is rajzolni, beajánlották a házi­ipari szövetkezethez tervező­nek. Tizenkilenc évesen az agyagipari szövetkezethez ke­rült, ott volt kerámiaké- szítő-tanuló. Letette a szak­munkásvizsgát, Sz. Nagy Ist­ván, a népművészet mestere volt az oktatója. Ezután férjhez ment, s jöt­tek a gyerekek - emlékezik tovább élete alakulására. Ek­kor még nem volt anyagi le­hetősége önálló műhely meg­nyitására, ám erről a szándé­káról nem tett le. A gyes után ismét a házi­ipari szövetkezetnél dolgo­zott, ahol megszerezte a népi iparművész címet a kunsági szűrhímzések, kresshímzések tervezéséért. A rendszerváltáskor mun­kanélkülivé vált, s megpró­bálta megvalósítani régen dé­delgetett tervét, önálló mű­helyt alakítottak ki otthon. A munkaügyi központtól is kapott anyagi segítséget az induláshoz, hiszen mint kezdő vállalkozó, még hat hónapig kapta a járadékot. így indult el egy éve, s kereste a lehető­ségeket. Az első évet a tanu­lás évének szánta, hiszen az agyagipari szövetkezetben megtanulta az alapokat, ám a saját, egyedi stílusát most alakítja, kísérletezi ki. A kemencében áprilisban indult be a termelés, bérmun­kában babákat készít egy ma­gánvállalkozónak. Mint ke­ramikus, tiszteli a hagyomá­nyokat, a füredi, a nagykun­sági mintát, ám saját szín- és formavilágát most alakítja ki. Kezdik megismerni, s keresik a kerámiáit, melyeket egye­lőre csak a műhelyében lehet megvásárolni. Kedvenc színe a fazekas­zöld, de fehér és színes min­tadarabokat is készít. Szeretné, ha két nagylánya, Márti, aki elsős gimnazista és Erika, aki hetedikes, megta­nulna korongozni, mert ez egy olyan lehetőség, aminek nem tudni, mikor veszik hasznát. Vargáné Györfi Erzsébet nem bánta meg, hogy vissza­tért a korong mellé a tervező­asztaltól, hiszen mindig ezt szerette volna csinálni. Igaz, hogy nem egy könnyű, nőies munka a fazekasság, de vál­lalta. Tervei vannak, ám min­den a piactól függ, s termelni kell ahhoz, hogy megéljen ebből, hiszen drága az agyag, az energia, a máz. Két szob­rász testvére mellett már ő is megpróbálkozott dombormű­vek készítésével, mert azt is tudja! „Megszerettem a szakmát” A cipöboltos Apa és fia egy műhelyben A Ohio cipőbolt tulajdonosa Mátyus István, akinek eredeti szakmája műszerész, felesége pedig kereskedelmit végzett. A férj korábban a Kátisznál, a HTV-ben dolgozott, onnan lett munkanélküli. Négy éve vágtak bele a piacozásba, cu­korkát, mézeskalácsot árultak, közben építettek egy élelmi­szerboltot, melyet felesége ve­zet. Közben jött egy cipőbolt ötlete is, hiszen a minőségi ci­? lökre volt kereslet a városban, gy a kórház előtti üzletsoron ’93 nyarán nyitották meg a bol­tot, ahol a férfi-, női és gyer­mekcipők mellett hírlapot, női fehérneműt, harisnyát és gyer­mekruhát is árulnak. Az árube­szerzést a férj végzi, így garan­tálni tudja, hogy a későbbiek­ben is minőségi árut biztosít vevői számára. Ezt bizonyítja, hogy sok a visszatérő vásárlója, akik miután megismerték a kí­nálatot, az árakat, a városból is kijárnak hozzá. Fia, Pisti 13 éves, lánya, Melinda hat. Pisti nagyon sze­ret bejárni a Margó vegyeske­reskedésbe, és édesapja cipő­boltjába is, mégis inkább cuk­rász szeretne lenni. Mindketten a Györffy István iskola tanulói. Mátyus István szeretné jól csinálni az üzletet, ám ő is érzi, hogy kevesebb az emberek pénze, így kevesebbet tud az üzletbe visszaforgatni. Napi 10-12 órát dolgozik. Az az igazi elismerés - mondja -, ha másodszor, harmadszor is ta­lálkozik ugyanazzal a vevővel. Ezek az apró jelek is bizonyít­ják számára, hogy érdemes volt belevágni a kereskedői szak­mába, mely néhány évvel ez­előtt még nagyon távol állt tőle, ám azóta megszerette. Szülei gazdálkodó emberek voltak, senki nem volt Szabó Sándor családjában asztalos. Ő is, mint minden gyerek, szíve­sen faragott, alkotott. Akkor szerette meg a fát. így ment el asztalostanulónak, s a Béke Tsz-ben kezdett dolgozni, majd a Vegyesipari Ktsz következett 10 évig. Ekkor jött egy kis ki­térő, hiszen a HAGE-ban volt raktáros, s ebben az időben má­sodállásban, bedolgozóként dolgozott a fával. Közben csa­ládja s a barátok segítségével kezdte építgetni saját műhelyét, mert a körülötte zajló dolgok is úgy változtak, hogy azt látta: aki becsületesen dolgozik, tud érvényesülni. Elsajátította a vállalkozásához szükséges tb-, adózási ismereteket, s belevá­gott az önállóságba, hiszen az volt minden vágya. Itt nincs szalagrendszer, itt egyedi dol­gokat készít, vannak visszatérő megrendelői. Mit keresnek az emberek? Szekrényekre, üzleti berendezésekre, pultokra, fa­házra van a legtöbb megrende­lése. Sokan jönnek, akik lemér­ték, hogy mekkora hely maradt még a szobában a szekrénysor mellett, ahová kellene egy szekrényke. Most az ívesebb, egyedi aj­tókat kezdik keresni az embe­rek, melyeket szintén készít. Igyekszik igazodni az igények­hez is, s azt tapasztalja, hogy csökkent a fizetőképes kereslet. Fiát sikerült beoltania a Mint megtudtuk, ez egy része a családi vállalkozásnak. A boltot márciusban nyitotta meg. Sebők József érettségi után az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán végzett építészként. Hogy mi­ért erre a pályára ment? Talán azért - mondja -, mert már gyerekkorában megtetszett neki az építkezés, amit először szülei házának elkészültekor látott. 1991-ben, amikor ko­rábbi vállalata megszűnt, két és fél hónap munka- nélküliség követke­zett, majd a Gamesz műszaki csoportvéze- tője lett, s ott dolgo­zott tavaly április 1-jéig. Közben foly­tatta a magánterve­zést. Miután megsze­rezte a szükséges há­roméves gyakorlatot, önállóan kezdett el dolgozni. Elsősorban Karcagra, ám az or­szág egész keleti ré­szébe is készített ter­veket az idők folya­mán. Miután tőle kémek tanácsot az építtetők, hogy mi­lyen építőanyagot vásároljanak, így jött az ötlet, hogy az alapvető anyagokat ő is árusítsa. így nagy tételben viszonylag ol­csón tudja beszerezni az árut, s szakma iránt, hiszen azt látta kicsi korától, hogy édesapja bú­torokat készít. Jelenleg Sándor Kisújszállásra jár az ipari isko­lába, most másodikos. Itthon már besegít a munkába, önál­lóan használja a gépeket, s már egyedi darabokat - kis szek­rényt, hokedlit, polcot - készít ő is. Ezek a darabok is a lakás kiegészítői éppúgy, mint édes­apja szekrénysora, ebédlőasz­tala. Lánya, Ildikó varrónőnek tanult, de most beiratkozott a szakközépiskolába, s készül az érettségire. Már végzett egy gépírótanfolyamot is, így pró­bál több eséllyel indulni a munkavállalásban. A feleség a A nyomtatványárusítás ötlete onnan jött, hogy a családnak van egy saját nyomdája, s így a így 10-12 százalékot tudnak megtakarítani a vevői. Az induláskor a családtól kapott segítséget, s azóta fo­lyamatosan forgatja vissza a pénzt. Most vásárolt meg egy telephelyet a Madarasi úton, azt szeretné kialakítani. Jelenleg egy kőműves al­kalmazottja van, aki az általa tervezett házat fel is építi, ha úgy igényli a megrendelő. Tervezi újabb alkalmazottak felvételét, s azt, hogy a mos­kórház baleseti sebészetén or- vosímok. Szabó Sándor fontosnak tartja az önképzést, ezért fo­lyamatosan tanulmányozza a régi korok bútorait, hiszen a régi stílusú dolgokat is keresik a megrendelők, ezért napra­késznek kell lennie. Az emel­kedő energiaárak hatása itt is érződik, drágul az alapanyag is, melyből amennyit tudott, betá­rolt, hiszen a fának száradnia kell a felhasználás előtt. Bízik abban, hogy lesz megrendelése, s - mint kívánta - jó lenne, ha az embereknek pénzt tennének a zsebébe, hiszen akkor köny- nyebb lenne az élet is. szigorú számadású nyomtatvá­nyok kivételével ott minden adózással, vállalkozással kap­csolatos nyomtatványt el tud­nak készíteni a bélyegzővel be­zárólag. Miután sógora s ő is szeret pecázni, így jött a bolt másik profilja. Itt első kézből megvehetik a szükséges felsze­relést is. A cég másik boltja Ba­lassagyarmaton van. Egyébként Jóskával volt barátnője szeret­tette meg a horgászást. Azóta is az a célja, hogy az ő rekordfo­gását (6 kilós amúr) túlszár­nyalja, s mosolyogva mondja, hogy az akváriumban található halacskák nem az ő fogásai, azt barátaitól kapta. A nála kapható menő Dam és Silstar botokkal garantáltan nagyobb halakat le­het kifogni. Most holt szezon van, csukára és süllőre mennek a pecások. Februárban azonban már megnő a forgalom, hiszen készülnek a szezonra, veszik az új felszereléseket. Télen játékokat is árul, sláger a fajáték, az összerakós és a tár­sasjáték. tani bérfuvarozás helyett saját gépkocsival oldja meg a szállí­tást. Lakásukban padlófűtés van, melyet nagyon szeretnek, hi­szen így a négyéves Péter - aki örökmozgó - akár zokniban is szaladgálhat a lakásban. Egyébként, miután oviszünet volt ottjártunkkor, a beszélgeté­sünkbe is bekapcsoló­dott, megmutatta a be­tonkeverőt, a dömpert is, s a karácsonyfát. Leg­főbb kívánsága, hogy a nyáron születendő test­vérkéje hosszú copfos legyen - árulta el. Édes­anyja, a Kátai Gábor Kórház aneszteziológiai asszisztense, jót mosoly­gott kisfia kívánságán. A kisbabát ő is nagyon várja, s mindegy, hogy kisfiú vagy kislány lesz, csak egészséges legyen. A férjtől megtudtuk, hogy korábban jobban ragaszkodtak az emberek a típustervekhez. Most inkább a különlegeset, az igényesebb házakat kérik tőle a 65-től a 150 négyzetmé­teresig. Legkeresettebb a föld­szint + tetőtér, s általában fiatal házasok a megrendelői. Anyakönyvi hírek Házasságkötés: Hamar Pi- roska-Berczi István, Györfi Mária Julianna-Vadai Já­nos, Kurucz Katalin-Irimiás Róbert, Gyöngyösi Mó- nika-Kóródi András Attila mondta ki a boldogító igent még 1994-ben. Születés: Kun Sándor- Klárik Ilona: Szabolcs, Ba­logh András-Kabai Erika: Erika, Duka Attila-Kabai Gyöngyi: Attila, Berki At- tila-Kulcsár Krisztina: Krisztina, Czinege József- Szabó Margit: József, Rácz Sándor-Szabó Erika: Tibor nevű gyermekük született. Halálozás: Szűcs Sán- domé Hajdú Erzsébet (75), Farkas Béla (67), Pecze Györgyné Cseh Ilona (65), Kánya Miklósné Szendrei Mária (53), Márkus Tibomé Nagy Erzsébet (72), Varga Illés (78), Sipos Sándor (83 éves) hunyt el. / Átképzés A Szentannai Sámuel Me­zőgazdasági Szakközépis­kola és Gimnázium agrár- menedzser-képzést indított a Békés Megyei Átképző Központ szervezésében. A 880 órás képzésen a mező- gazdaság iránt érdeklődő vállalkozók képzése, felké­szítése folyik. A szakmai ismeretek oktatása mellett a tanfolyamon részt vevők adminisztrációs tudnivalók­kal (pénzügyi és üzleti terv készítése) is megismerked­nek. Ügyelet A Györffy István Nagykun Múzeum még január 15-ig csökkentett létszámmal, ügyeleti formában tart nyitva, naponta 10-16 óra között. Előzetes bejelentés alapján csoportos látogató­kat ez idő alatt is fogadnak. Nyílt nap A gimnázium még a téli szünet előtti utolsó tanítási napon rendezte meg nyílt napját a most nyolcadikos diákok részére, akik első­sorban a nyelvi órákra vol­tak kíváncsiak. A szüleik pedig az iskoláról kaptak részletes ismertetőt ezalatt. Továbbjutók A törökszentmiklósi városi könyvtár hirdette meg Tö- rökszentmiklós, Túrkeve és Karcag általános iskoláinak azt a háromfordulós vetél­kedőt, melynek városi for­dulóját Karcagon már meg­rendezték. Az öt iskola nyolc csapata mérkőzött a továbbjutásért a városi Cso­konai Könyvtárban. Az elért eredmények alapján Kar­cagról a törökszentmiklósi döntőbe a Györffy István és a Zádor úti iskola tanulói ju­tottak. Testületi ülés A képviselő-testület idei első ülését január 24-én 15 órakor tartja a városháza I. sz. tanácskozótermében. A cigány kisebbségi önkor­mányzat pedig január 6-án, pénteken 14 órai kezdettel tartja alakuló ülését a DKV-n. Olvassa el Megjelent a Karcagi Kin­cses Kalendárium, amely­ben lelki útravalót, hasznos tanácsokat (kerékpáros, sü­tési-főzési, varrási, gazda) kaphat az olvasó. Olvashat­nak kacagtató gyerekszáj­ról, a székelyföldi galamb- búgos kapucsodákról, a csil­lagászat rejtelmeiről, az el­múlt év jeles eseményeiről. Mátyus István (jobbról) csizmát ajánl a vevőknek A tulaj maga is szenvedélyes pecás A harmincon jóval innen lévő Györfi József már több minden­nel foglalk9zott. Jelenleg a Margaréta Kereskedelmi, Szolgál­tatóipari, Építőipari Gmk karcagi horgász- és nyomtatvány- boltjának a vezetője. Györfi József (balról) horgásztanácsot ad vásárlójának A tervezéstől az építésig Sebők József tervezés közben Id. és ifj. Szabó Sándor ablakkeretet készít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents