Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

Sorokban Marad az osztrák „aj ándékcikkimport” Az osztrákok január 1-je után a szomszédos új de­mokráciákból változatlanul 1000 Schilling értékű aján­dékcikket hozhatnak haza. A hír kellemesen érinti az osztrákokat éppúgy, mint a környező országok illetéke­seit, mert az Európai Unió-tagsággal együtt járó változások közepette fenn­állt az összeghatár csökke­nésének veszélye. A szintén nem EU-tag Svájc vonatko­zásában 2500 Schilling az értékhatár. A január 1-jétől EU-ál- lampolgár osztrákok a többi Európai Unió-országból vámmentesen hozhatják be a saját szükségleteiket szol­gáló árucikkeket. Mivel e meghatározás új, a vámha­tóságok igyekeznek útmuta­tást adni. Új Szamarák még az idén A volgai autógyár még az idén megkezdi a Lada Sza­marák utódjának szánt 2110-es modell sorozatgyár­tását. Vlagyimir Kadannyi- kov igazgató egy helyi lap­nak nyilatkozva elmondta, hogy a gyár az összes esz­közét az egy éve bemutatott 2110-es modell sorozatgyár­tásának idei beindítására fordítja. Az új, áramvonalas Lada ötajtós, fronthajtású gépkocsi. A Lada-gyár vi­szont egyelőre lemondott egy új autógyár építésének tervéről, amelynek munká­latai ily módon sem az idén, sem pedig jövőre nem kez­dődnek el. Az új gyárban a tervek szerint elérhető árú kisautót, például a VÁZ 1116-os modellt gyártanák, valamint Opel Corsákat sze­relnének össze. A Togliatti gyár igazgatója szerint a be­ruházásra összegyűjtött 50 millió dollár kevés az épít­kezéshez. Indiai engedély ruházati importra India szélesre tárja piacát az amerikai textil- és ruházati cikkek előtt - jelentette be Mickey Kantor amerikai ke­reskedelmi főmegbízott. A dpa szerint ez az első eset, hogy India engedélyezi amerikai textilipari és ruhá­zati termékek széles körű bevitelét. A másfél évig tartó tárgyalássorozat ered­ményeként aláírt megálla­podás alapján India négy-öt év alatt jelentősen leszállítja az amerikai textil- és ruhá­zati termékek vámját. A két ország textilipari forgalma igen kiegyensúlyozatlan: míg India tavaly másfél mil­liárd dollár értékű ruházati cikket exportált az Egyesült Államokba, addig onnan csak 7,6 millió dollárért im­portált ugyanilyen cikkeket. Csökken a benzin iránti kereslet Az 1980/81-es olajválság óta első ízben tavaly csök­kent a benzin iránti kereslet Németországban - jelentette a dpa. Az Esso olajtársaság kimutatása szerint 1994-ben 4,2 százalékkal 30,2 millió tonnára csökkent a benzin­felhasználás Németország­ban. Az Esso ezt elsősorban a benzinadó múlt év elején történt emelésével és a gaz­daság kisebb fuvarozási szükségletével magyarázza, de vélhetően időjárási vi­szonyok (esős húsvét, rend­kívül forró nyár) és a reáljö­vedelmek csökkenése is közrejátszottak az autózási kedv lanyhulásában. A dí­zelolaj iránti kereslet ugyanakkor 1,7 százalékkal, 25,5 millió tonnára nőtt. Megyei kézműveskamara Döntés a tagdíjak mértékéről A létrejött megyei kamarák folyamatosan döntenek számos kérdésben. Egyik legfontosabb a tagok számára az, hogy mennyit kell majd fizetni a létrejött köztestületnek. A kézmü- veskamara elnöksége többek között e kérdésben is állást foglalt második ülésén. Karácsonyi utórezgések »Ne vágj ki minden fát.. A megyei kézműveskamara második elnökségi ülését de­cember 30-án tartotta, amikor is több témában állást foglalt. A regisztrációs díjak kérdésében úgy döntött, hogy egyéni vál­lalkozók esetében a mértéke 1000 forint. Betéti társaságok­nál 5000, míg káefték, illetve egyéb vállalkozások 10 ezer fo­rintot fizetnek - tudtuk meg Rusa Attilától, a megyei kéz­műveskamara elnökétől, aki az előzőekhez azt is hozzátette: ezt a kötelező regisztrációs dí­jat minden vállalkozónak egy­szer kell megfizetni azért, hogy a regisztrációs jegyzékbe felke­rüljön. A másik fontos döntése az elnökségnek a kamara szerve­zeti felépítésére vonatkozott, mely az alapszabályból egye­nesen következett. Azaz nem építenek ki megyei kirendeltsé­geket, hanem a már meglévő ipartestületekre támaszkodnak a területi lefedés érdekében. Az ipartestületekkel úgynevezett megbízotti irodai szerződést kötnek, aminek tervezete már elkészült. Az elnökség dönté­sének értelmében egyelőre négy ipartestülettel kötik meg az említett szerződést. Ez a négy ipartestület a volt járási területet fedi le (Jászberény, Kunszentmárton, Szolnok és Tiszafüred). Mint a kamara el­nöke elmondta, több testület is jelezte szándékát, így a török­szentmiklósi, a karcagi, a kun- hegyesi, a jászárokszállási, a ti- szaföldvári és a mezőtúri. Ez esetekben olyan feltételeket kell a kamarának támasztania, mely megfelel a technikai elvá­rásoknak, ugyanis a kamara minden megbízotti irodával adatátviteli vonalat épít ki. így biztosított az információ áram­lása, aminek lényege, hogy a megbízotti irodák számítógépre történt bármilyen rögzített adata egy napon belül a megyei központban megjelenjen. így a megye naprakész adatbázissal rendelkezik majd. Az elnökség a megbízotti irodák pénzügyi kérdésében is határozott. Ezek szerint az iro­dák egyelőre havi 30 ezer forin­tos támogatásban részesülnek. Ez tartalmazza az alkalmazott fizetését, valamint az egyéb já­rulékos költségeket is, például a dologi kiadásokat. Az összeget az ipartestület megkapja min­den hónapban. Emellett, ha be­szedi a regisztrációs díjat és a tagdíjat, akkor a megyei köz­pont a beszedett összegnek a 10 százalékát visszautalja, mint­egy jutalékként. E tárnában arra is figyelt az elnökség, hogy ipartestületek ne szűnjenek meg, hanem a megszűnés határán állók is újra működjenek. A korábban emlí­tett összegekből fenntartását ugyanis finanszírozni tudja, így támogatást tud nyújtani a térség vállalkozóinak, akik nem csak ipartestületi tagok lehetnek. Abban is megállapodás szü­letett, hogy ha nagyobb levele­zés történik, akkor azt nem a megbízotti irodák, hanem a megyei szervezet bonyolítja, mivel ez elég nagy kiadást je­lent - mondotta a kamara el­nöke, aki a tervekről is szólt, így szeretne a megyei kézmű­veskamara egy megyei újságot is megjelentetni, melyből a ta­gok tájékozódhatnának egyes rendezvényekről, valamint a kamarai életről. Az elnökség arról is döntött, hogy a szakképzési törvénynek megfelelően minél hamarabb létre kell hozni a kamarán belül az úgynevezett oktatási bizott­ságot, illetve egy oktatási veze­tőt kell alkalmazni. A finanszírozási kérdések továbbra is napirenden vannak, ugyanis pénz még nincs - fej­tette ki Rusa Attila kérdé­sünkre. Az 1097-es számú kormányhatározat szerint de­cember 31-ig a kormánynak több témában határozatot kel­lett hoznia. Egyik a finanszíro­zási kérdés. A megyei szervezet felküldte ennek alapján a Pénz­ügyminisztériumnak (PM) a féléves pénzigényét. Az emlí­tett határozat ugyanis azt mondja ki, hogy a költségvetés biztosítja az 1995. évre a kama­rák működtetését oly módon, hogy a várható tagdíjbevételek felét megelőlegezi a PM, s 1995. december 10-éig a kama­ráknak ezt az összeget vissza kell fizetni. Az előlegezés úgy történne, hogy január első nap­jaiban a minisztérium leutalja a január-februárra eső összeget, majd márciustól a fennmaradó pénzt négy részletben kapják meg a megyei kamarák. Az apparátus lassan fog ki­épülni, mivel ennek döntő felté­tele, hogy a minisztériumokhoz tartozó feladatok közül melyek kerülnek a kamarákhoz. Addig felesleges alkalmazottaknak fi­zetést adni, amíg nincs mit csi­nálni. A kormánynak egyéb­ként szintén december 31-ig kellett állást foglalni a Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezettel közösen arról, hogy a kamarák részére hol és milyen helységet tudnak átadni. A megalakult országos szer­vezetben elnökségi tag Rusa Attila, felügyelőbizottsági tag pedig Németh István, az építő­ipari szakosztály vezetője lett. Etikai bizottsági tag lett Zoltán Attila, az üveg-, porcelán-, pa­pír-, kerámiaosztály vezetője. Az országos kamara elnökévé Szabó Tibort, az Iposz alelnö- két választotta az országos kül­döttgyűlés. • • Üres kassza Teljesen kiürült Zaire kasszája. Az afrikai ország központi bankja mindössze 2000 ameri­kai dollár és „némi svájci frank” készpénzzel rendelkezik - jelentette az AFP a zaire-i minisztertanács utolsó üléséről kiadott közlemény alapján. A mai Magyarország területé­nek valamikor mintegy 70-75 százalékát borította erdő, ám az 1920-as évekre az ország fával borított területe rendkívüli mér­tékben lecsökkent. Ez csupán mintegy egymillió 100 ezer hektárt jelentett, ami az ország területének nem érte el a 12 százalékát sem. Az ezt követő időszakban végrehajtott nagyarányú erdősí­tési-fásítási program eredmé­nyeképpen ma egymillió 700 ezer hektár a fával borított terü­let nagysága, ami már 18 száza­lékos erdősültségnek felel meg. Még ezzel a „Világ erdőleltára” szerint egyedülálló fásítási eredménnyel is az erdősültségi százalék tekintetében Európa ötödik legszegényebb országa vagyunk. (Az európai átlag 27 százalék.) Mértékadó tudományos vé­lemények szerint az ország egészséges természeti környe­zetének megteremtéséhez mi­nimálisan 23-25 százaléknyi erdő lenne kívánatos. Erre a mezőgazdasági területből fel­szabaduló közel 800 ezer hek­tár terület beerdősítése adna le­hetőséget. A hazai erdőállománynak 16 százaléka fenyő-, 84 százaléka lombos fafajokból áll. Az élőfa-készlet 290 millió köbmé­terre tehető, az évi nettó növe- dék 6,8 köbméter/hektár. Ha a fajlagos erdőterületet nézzük, akkor ezer emberre 160 hektár erdőterület jut. Olvasóink bizonyára emlé­keznek a karácsony előtt kipat­tant fenyő-, illetve karácsony­fabotrányra. Ha az előbbi adat­sorokat vesszük figyelembe, a kép szinte azonnal elszomorító, hiszen az így is kevés erdőterü­letünknek igen pici hányada fe­nyő. Ezen belül Magyarorszá­gon a rövidtűs lucfenyő, vala­mint a hosszútűs erdei- és feke­tefenyő a legkedveltebb fenyő­fajta. A karácsonyfa céljára hasz­nált fenyőfát korábban az egyes erdészeti üzemek (erdőgazda­ságok, téeszek, állami gazdasá­gok) termelték ki, csakis erre a célra létesített fenyőfatelepe­ken, legtöbbször erdő céljára alkalmatlan villanypásztákban. Háromszáz ilyen telep közel 1000 hektáron termelte meg az ország fenyőfaszükségletét. Mára már számtalan magán- gazdálkodó létesített kará­csonyfa-értékesítés céljára ül­tetvényt, ugyanakkor a régi te­lepek jó része is üzemel. A fel­vásárlás és a fenyőfa-kereske­delem azonban meglehetősen összehangolatlanul és koordi­nálatlanul működik. Az utóbbi idők jelentős túlkínálata elle­nére az árak igencsak borsosak voltak. Az utóbbi években a fe­nyőfa-kereskedelem külön üzletággá fejlődött, soha nem látott mértékben szaporodtak el az illegális fenyőfa-kitermelé­sek az erdőterületekről. Hatal­mas tételekben, sokszor szár­mazási bizonylat nélkül cserél­nek gazdát a különböző fajú fák a hirtelen, rövid távú meggaz­dagodás reményében. Környezet- és természetvé­delmi szempontból a problémát az jelenti, hogy a kará­csonyfa-termesztés céljára léte­sített, erdőgazdálkodásra al­kalmatlan telepeken felnőtt fá­kat vágnak ki, aminek követ­kezményei vannak. Amellett, hogy csökken az erdők területe, egyben ritkul a felnövekvő erdő mennyisége is. Ezt pótolni vagy újraerdősíteni kell(ene), hogy ne csökkenjen az oxigént ter­melő, levegőt tisztító zöld tö­meg. De van megoldás? A Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium szerint igen. Méghozzá kará­csonyfa esetében oly módon, hogy az állami csoport- és ma­gántulajdonú, kimondottan ka­rácsonyfa-termesztés céljára ki­jelölt területeken kell megter­melni az éves fenyőfaszükség­letet. Egyúttal csakis szárma­zási igazolással együtt árusítha- tóvá tenni a fenyőfát, valamint az önkormányzatok segítségé­vel gátat szabni a korlátlan áru­sítási lehetőségeknek. A minisztérium elképzelései szerint az előbbiekben említett szigorítások mellett a fiatal fe­nyőerdőkre összpontosított, szervezett őrszolgálatot (erdő­őrök, vadőrök bevonásával) kellene létrehozni. A termé­szetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben a természetvédelmi őröket kell alkalmazni. S ha még mindez nem hozná meg a szükséges védelmet, ak­kor adott esetben a rendőrség segítségét is igénybe kellene venni. A háború ára Az orosz védelmi minisztériumnak 200 milliárd rubel pótlóla­gos kiadást jelentettek decemberben a csecsenföldi katonai akciók. A pluszkiadás egyebek között a szállítási költségekből, to­vábbá az üzemanyag és élelmiszerek küldéséből adódott. A kiadást a védelmi minisztérium múlt évi költségvetési terhére finanszírozza - jelentette az ITAR-TASZSZ. (MTI) Parabolatilalom Az iráni parabolaantenna-tulaj­donosok egy hónapot kaptak arra, hogy leszereljék berende­zéseiket, amelyek a „nyugati kulturális invázió” jelképének számítanak a befolyásos kon­zervatív papság szemében. A teheráni parlament által végle­gesen megszavazott törvény szerint a parabolaantennák im­portját, forgalmazását és birtok­lását tiltják. (MTI) Tőzsdei „legek” A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a tavalyi évhez hasonlóan az idén is meghirdette a tőzsdei „legek” akcióját, melynél öt ka­tegóriában lehetett szavazni, így például az év legjobb tőzs­dei brókere, brókercégére is. A szavazásban a tőkepiac szakmai közössége - brókercé­gek, kibocsátó cégek, a sajtó, az Állami Értékpapír- és Tőzsde- felügyelet, valamint a BÉT tit­kársága vett részt. A szakmai közösség válasz­tásai alapján a Budapesti Érték­tőzsde által felkért kuratórium részéről kiadott igazolásokat a következő személyek, illetve cégek nyerték el: A Budapesti Értéktőzsdén végzett lelkiismeretes és precíz munkájának elismeréséül Bá­thory Balázs (CA) elnyerte az 1994 legjobb tőzsdei brókere címet. Élismerve elsőrangú szakembereinek a BÉT felvirá­goztatásáért tett nagymértékű hozzájárulását, a Creditanstalt Értékpapír Rt. elnyerte az 1994 legjobb tőzsdei brókercége cí­met. A Budapesti Értéktőzsde fel­lendítésében elért vitathatatlan érdemei elismeréséül az 1994 legjobb tőzsdei kibocsátója cí­met az Egis Gyógyszergyár Rt. kapta. A befektetők tájékozta­tásának példájaként a Fotex Rt. kapta az 1994 legjobb tőzsdei éves jelentése címet. A Budapesti Értéktőzsde hírnevének öregbítésében szer­zett érdemei elismeréséül Ba- nyár László (Bank és Tőzsde) kapta meg az 1994 legjobb tőzsdei újságírója címet. Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán Időszerű teendők a kertben Zöldségesben. A biztonságos termés érdekében érdemes évente elkészíteni a vetési, ül­tetési tervet. Minden növény „kényes” arra, hogy milyen te­rületen termesztik. A gyakor­lat bizonyítja, hogy nemcsak a szántóföldön érvényes a „ve­tésváltás” törvénye, hanem a kiskertekben is. Több példa bizonyítja, hogy a burgonyát több évén át (3-4 év) azonos területen termesztő gazda egyre kevesebb termést takarít be. Ez pedig nem a burgonya hibája, hanem a gazdáé. Hasonló következtetést le­het levonni sok más növény esetében is. A lényeg az, hogy azonos növény ne kerüljön önmaga után elvetésre a kö­vetkező évre. Bizonyos pihe­nőidőre van szükség, főként növényvédelmi és táp­anyag-ellátottsági okok miatt. Az éves vetési terv nem jelent különösebb megterhelést, fel­adatot, a termelés biztonsága viszont jelentősen megnő. A tervezet birtokában vizsgáljuk felül vetőmagkészletünket. Hasznos tudni, hogy száraz, hűvös helyen zöldségmagva- ink több éven át megtartják csírázóképességüket:- 5-6 évig csíraképes a gö­rögdinnye, az uborka, a spár­gátok és a sütőtök;- 4-5 évig „vethetők” a ká­posztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a zöldpaprika;- 3-4 évig alkalmas lehet vetésre a borsó, a bab, a sárga­répa, a zeller, a cékla, a mán- gold, a brokkoli vetőmagja;- 1-3 évig tárolható a petre­zselyem, a paszternák, a vö­röshagyma. A készletellenőrzést még a téli hónapokban érdemes meg­tenni, ugyanis így kerülhető el, hogy feleslegesen költe­kezzünk és több évre „bespáj­zoljunk”. A vetőmagvakat célszerű papírzacskóban tárolni. A magvak alkalmasságát, csírá­zóképességét magunk is el­lenőrizhetjük még a vásárlás megkezdése előtt. Ha a kima­radt tételek megfelelnek a kö­vetelményeknek, elkerülhetők a felesleges vásárlások. Egy műanyag tányérba egy réteg vattát teszünk, ezt beborítjuk papírszalvétával, és jól bened- vesítük. Ezt követően ráhelye­zünk 100 db magot, és lefed­jük szalvétával, majd ismét nedvesítjük. Végül kiszáradás ellen alufóliával lefedjük. A bab és a borsó 3-4 nap, a pap­rika, a paradicsom 5-6 nap múlva csírázni kezd. A csírá­zás eredményét 10-12 nap után tudhatjuk meg úgy, hogy megszámoljuk a kicsírázott magvakat. Az arány mutatja: mennyivel kell esetleg növelni a magnormát vetéskor. Gyümölcsösben, szőlőben. Elődeink novemberben, de­cember elején szedték meg a tavaszi oltáshoz szükséges gyümölcs- és szőlővesszőket. Szerencsénkre az eddigi téli hónapokban nem volt ónos eső, sem erős fagy, így a rü­gyek nem károsodtak. Arra ügyeljünk, hogy a korona déli oldaláról szedjük a vesszőket, ezek biztosan érettek. Olyan vesszőket keressünk, amelye­ket metszéskor úgyis levág­nánk. Ez fokozottan érvényes a szőlő esetében. Ezért ezt a munkát lehetőleg magunk vé­gezzük. A vesszőket fajtán­ként szemenként összekötjük és felcímkézzük. Ez a kevere­dés miatt fontos. Egy vederbe nedves homokot teszünk, és abba állítjuk bele a kötegeket (2-3 cm mélyen!) A tárolás történhet kamrában vagy víz­aknában. Lényeges, hogy fagy ne érje, és óvjuk a kiszáradás­tól. Bindics István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents