Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

1995. január 25., szerda Kunsági Extra - Mezőtúr 7. oldal Tavalyi vállalati eredmények, idei tervek Üzemek a mérlegkészítés időszakában A KAEV (Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat) 8. számú me­zőtúri gyáregysége valószínű példaértékű, mivel jelenleg is állami vállalatként működik - tudtuk meg Hajcsák István igazgatótól. A budapesti köz­pontú nagyvállalat három évvel ezelőtt elvesztette keleti piacait, ezért több gyáregységében a termelés szinte teljesen meg­szűnt. Közben a nagy adósságállo­mány és a közismert recessziós okok miatt tőkés exportjainak nagy részét is elveszítette. 1992- ben öncsődöt jelentettek és ezzel megkezdődött a leépü­lési folyamat. Jelenleg végel­számolás alatt áll a vállalat, két működőképes gyára termelt, melyek közül az egyik a mező­túri. Az 1992-es „megrázkódta­tást” követően ebben a gyárban is nagyarányú létszámleépítést, átszervezést, profilváltást haj­tottak végre. Egyidejűleg fo­lyamatos termékfejlesztésre, új termékek bevezetésére töreked­tek. Ennek eredményeként az 1993- as évet eredményesen zárták - 200 millió forintos ár­bevétel, 10-12 millió forintos adózatlan eredmény - és ez úgy tűnik érvényes az 1994-es gaz­dasági évre is. A gyárnak sike­rült folyamatosan fenntartania a likviditását, működőképessé­gét, miközben eleget tett vala­mennyi átutalási, közüzemi szervekkel fennálló pénzügyi kötelezettségének. Az elmúlt évben 20-21 százalékos bérfej­lesztést sikerült biztosítaniuk, és egyik legnagyobb sikerük­nek könyvelik el, hogy 1994- ben új faipari profilként meghonosították a bejárati és belső ajtó gyártását. Ebből az elmúlt év folyamán több mint 4 ezer darabot adtak el, mintegy 36 millió forint ér­tékben. Az idei év első negyed­évét viszonylag kedvező pozí­cióból kezdték, mivel a kapaci­tásuk 75 százalékára érvényes megrendeléseik vannak. Leg­nagyobb gondjuk egyike, hogy a gyár kétszeri nyilvános pá­lyázat ellenére sem keltette fel egyetlen befektető figyelmét, melynek oka, hogy a pályázat készpénzes vásárlást írt elő. A gyáriak készpénz hiánya miatt nem tudják sorsukat saját kézbe venni, amire az új priva­tizációs törvény tavaszi elfoga­dásáig végképp nincs lehető­ség. Valamely kedvezményes forma keretében történő priva­tizáció biztosíthatná a termelő- egység további működését, és az ott dolgozó közel 140 sze­mély megélhetését. A Fémfeldolgozó Ipari és Kereskedelmi Rt. vezetőjétől, Csillik Lajostól megtudtuk, hogy az elmúlt évre vonatko­zóan - mivel még folyamatban vannak a főkönyvi zárások - biztos adatai nincsenek. Az idei évben megalapozott a munká­juk, jól indítottak, mivel igen sok külföldi megrendelésük van. Ezek többségét német és angol kooperációban, külke­reskedelmi cégeken keresztül bonyolítják. Megrendeléseik folyamatosak, de a gazdálkodás feltételeit az energiaár-emelke­dések miatt még maguk sem ismerik igazán. Mivel az ár­emelkedésből eredő többletki­adást a külföldi partnerekre nem tudják áthárítani, ezért nem ismerik még, miként ala­kul ez évi gazdálkodásuk. A Vezérléstechnikai Alkat­részgyártó Rt. az 1994. évben kiemelkedően sikeres évet zárt. Árbevételét húsz százalékkal növelni tudta, eredményét vár­hatóan huszonöt százalékkal az előző, szintén jónak mondható évhez képest - tájékoztatta la­punk munkatársát Szilágyi Ernő. - A létszámot stabilizálni tudtuk, sőt 30 fő felvételével a munkanélküliek számát csök­kentettük a városban.- Béremelésre futotta-e?- Két lépcsőben, mintegy 25 százalékkal tudtuk emelni a bé­reket. 1994. szeptember 28-29-én a német TÜV Rhein­land által tanúsítva megfelel­tünk az ISO 9001-es minőség- biztosítási szabványnak.- Az elmúlt évet hogyan sike­rült zárni?- Az 1994-es üzleti évet gyakorlatilag hitelmentesen gazdálkodtuk végig, ami a je­lenlegi gazdasági helyzetben szintén figyelemre méltó pénz­ügyi stabilitást jelent. Az előzőek mellett mintegy 8 millió forintot sok év óta elő­ször, beruházásra tudtunk fordí­tani. Gyártmányfejlesztésünket számítógépre tudtuk vinni, aminek segítségével máris né­hány új termékekkel tudtunk a piacon megjelenni. Az 1994-es évben beindítot­tunk bérmunkavégzést egy eu­rópai hírű német cég részére, ISO 9002-es minőségbiztosí­tással, számottevő konvertibilis árbevétellel.- Az idei évi terveik?- 1995-ben az üzleti tervünk további fejlődésre alapoz, bő­vítjük az árbevételünket mint­egy 20 százalékkal belföldön és mintegy 10 százalékkal külföl­dön. Űj exportpiacokon szeret­nénk megjelenni, amit a külföl­diekkel folytatott igen előreha­ladt tárgyalásaink alapoztak meg. Az eredményünket ’94-es szinten stabilizálva, további bérfejlesztési és beruházási ter­veink vannak. 1995-ben folytat­juk a minőségbiztosítás tökéle­tesítését az ISO-n túl, immárom TQM-rendszer kiépítését tűz­tük ki célul. Piacpolitikában továbblé­pünk az eddig sem rossz ered­ményeken, alapelvünk lett a mindent a vevőért gondolat tu­datos megvalósítása. Új kórházi műszerek Az új röntgengéppel történő vizsgálathoz készítik elő a beteget A régi, elavult röntgengépet az elmúlt év végén egy új, MED X-50F típusú váltotta fel a ren­delőintézetben. A Medicor tí­pusú, rétegfelvételi gép beszer­zési árának kétharmadát pályá­zatok útján sikerült az önkor­mányzatnak „előteremteni”. A polgármesteri hivatal főta­nácsosától, Kacskó Lászlótól megtudtuk, hogy 1994-ben kö­zel húszmillió forintos beruhá­zást valósítottak meg a városi kórház-rendelőintézetnél. Az egészségügyi intézmény ezáltal új alkotógéppel és az említett röntgengép mellett egy új átvilá­gító röntgengéppel is gyarapo­dott. A városi kórház-rendelőinté­zet fejlesztési stratégiájának a több szakma által igénybe vett eszközök beszerzését, cseréjét tűzte ki célul, már évekkel ez­előtt. A központi laboratórium - amely mind az alapellátásnak, mind a járó- és fekvőbeteg-szak­ellátásnak vizsgálatokat végez - műszerei értéktelenné amortizá­lódtak a beszerzés óta eltelt 25 év alatt. Ezeknek a műszereknek a javítása, karbantartása szinte lehetetlen. Ezért az idén - közel hatmillió forintos értékben - pá­lyázatot nyújtottak be. Ameny- nyiben kedvező elbírálásban ré­szesülnek, a következő műsze­rek cseréjét tudják majd megol­dani: két kinetikus fotométer termosztatizált küvette blokkok­kal, szabvány és átfolyó küvet- tákkal, egy lángfotométer (vér- vizsgálathoz) egy vér-gázanali- zátor, egy vérsejtszámláló, egy analitikus mérleg és egy hőlég- sterilizátor. Pályázat A világhírű túri fazekasmes­ter Badár Balázs (Mezőtúr, 1855. március 6. - 1939. március 14.) születésének 140. évfordulója alkalmából a város önkormányzata pá­lyázatot hirdet. A pályázat célja: Badár Balázs formai és stilisztikai jellegzetességeinek alkal­mazása a kortárs fazekas- művészetben, különös tekin­tettel a hagyományos mező­túri virágos díszítőelemek alkalmazására. A pályázat feltételei: 1. A magyar nyelvterüle­ten élő és alkotó fazekasok vehetnek részt a pályázaton, akik a célként megjelölt mo­tívumokat, formavilágot al­kalmazzák. 2. A pályázaton részt venni eddig még be nem mu­tatott alkotásokkal lehet. Egy fazekas öt pályaművet küldhet (a készlet egy alko­tásnak számít.) 3. A pályázat jeligés. A pályázó nevét, lakcímét le­zárt borítékban kérik mellé­kelni. 4. A pályaművek bírálatát a rendező szerv által felkért zsűri végzi. A bírálóbizott­ságnak jogában áll a pályadí­jakat átcsoportosítani. 5. A zsűri által kiválasztott alkotásokból kiállítást ren­deznek. A pályázat ered­ményhirdetésére a kiállítás megnyitásakor kerül sor, melynek időpontjáról (várha­tóan augusztus) a későbbiek­ben adnak tájékoztatást. Az alkotások átvételi időpontja: 1995. június 30. Helye: Kiállítási Csarnok, 5400 Mezőtúr, Múzeum tér. A pályaművek szállításáról a pályázóknak kell gondos­kodni. Pályadíjak: Mezőtúr Vá­ros Önkormányzata által alapított Badár Balázs-díj (emlékérem + nettó 30 ezer forint), valamint két 20 ezer forintos, két 15 ezer forintos és két 10 ezer forintos díj. Segít, de senkit nem hiteget A képviselő fogadóóráján A körzet országgyűlési képvi­selőjétől, Tokár Istvántól foga­dóórája végén az iránt érdek­lődtünk, milyen rendszeresség­gel tart fogadóórát? Mekkora az érdeklődés? A választópol­gárok milyen problémákkal ke­resik fel?- Mivel a fogadóórák tartá­sára nincs útmutató, ezért ön­magam alakítottam ki a formá­ját, gyakorlatát. Hat település (Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszál­lás, Kétpó, Mezőhék és Mes­terszállás) tartozik a körze­tembe. Valamennyit végigjár­tam október-novemberben az első körben. Úgy terveztem, hogy negyedévenként ismét­lem a kört. Mezőtúrt Túrkeve követi, majd január 26-án Ki­sújszállás, 27-én Mesterszállás és Mezőhék, február elején pe­dig Kétpó. A parlamenti munkanapok hétfő-kedd-szerdán vannak,' ezért fogadóórát csak csütörtö­kön és pénteken tudok tartani. Ami az érdeklődést illeti, ed­digi tapasztalatom szerint a legnagyobb Mezőtúron, ezt Túrkeve követi. A többi helyen - valószínűleg azért, mert nem kapott kellő nyilvánosságot - jóval kisebb volt. Októberben kizárólag olyan problémákkal kerestek meg az emberek (telek, lakásvásárlás stb.), amit a bíróságon vagy a hivatalban nem tudtak elin­tézni. Ügyeikben már döntés született, amit nem tudtak elfo­gadni és tőlem vártak segítsé­get. A mai napon tizennyolcán kerestek fel, így fogadóórám fogadó órákká változott. Nyol­cán voltak, akik egy dologról, mégpedig a vagyonnevesítés­ről érdeklődtek. Máshol is ta­pasztalom a volt szövetkezeti tagok üzletrésszel kapcsolatos tehetetlenségét. Azt hitték, hogy ha bemennek az irodába, megkapják a papírjukon sze­replő összeget. Nem értik, hogy ezek az iratok elértékte­lenedett értékpapírok. Nem forgalomképesek, az egymás közti csere nem működik, az üzletrész után nincs osztalék. És ez nemcsak a mezőgazda- sági, hanem az ipari szövetke­zetekre és az áfészre egyaránt érvényes. Főleg azok gondol­nak az üzletrészek kiváltására, akik munkanélkülivé váltak és nagy szükségük lenne a pénzre. Amit sajnos, bármennyire sze­retnének, nem kapnak meg. Az idősebb generációból néhá- nyan azért kerestek fel, hogy elmondják ötleteiket, javaslata­ikat a gazdasági és a politikai élet megreformálására. Voltak, akik rokkantsági ügyben, il­letve OTP-hitelkamattal kap­csolatosan kértek segítséget. És van, akit a kíváncsiság hozott ide, vagy csak beszélgetni sze­retett volna. Mindenkit végighallgatok, hiszen ezért van a fogadóóra, de hitegetni senkit sem hitege­tek. Ha tudom, hogy nem se­gíthetek, azt becsületesen megmondom. Van, akit a hiva­talhoz továbbítok, mivel ügyét ott tudják elintézni, megoldani. Hét érme van „Aranyos” úszópalánta A vizet hó állapotában Is nagyon kedveli Tomi és öccse, Máté A közel ötven sportolóból, aki­ket a „Mezőtúr város sportjá­ért” Alapítvány elmúlt éves tel­jesítményükért díjazásban ré­szesített, a három legfiatalabb - Tóth Nikolett, Varga Zoltán és Bánki Tamás - az úszószakosz­tály tagjai. Tamás a Református Általá­nos Iskola 4. osztályos tanulója. Óvodás korában édesanyjától tanult meg úszni és első osztá­lyos volt, amikor a szakosztály tagja lett. Másodikos korától versenyszerűen úszik. A mell- és gyorsúszást kedveli a leg­jobban, ezeket a hátúszás kö­veti. Legnehezebbnek a pillan­gót tartja. Hét érme közül négy arany, kettő ezüst, egy pedig bronz. Utóbbit a tavalyi diák­olimpia megyei döntőjén nyerte, 50 méteres békaváltó- ban (gyorsúszásban). Első aranyérmét 1994 márciusában Püspökladányban „úszta ki” magának. Legkedvesebb érmét a Kecskeméten megrendezett oszágos „Bikácsi Sándor-em- lékversenyen” nyerte. Itt első helyezett lett 50 méteres mellú­szásban. Decembertől Dévai László, azt megelőzően Tóth Károly volt az edzője. Naponta - szombaton is ­két órát tölt az uszodában, és 3,5-4 ezer métert úszik. Kor­mos Áron és Bordács Sándor a két nagy úszó haverja, akikkel állandó versenyben áll az edzé­seken. Kedvenc hobbija a rajzolás, rendszeresen részt vesz külön­böző rajzpályázatokon. A „Ve­szélyben a világ” országos rajzversenyen elnyerte a Föld­tani Intézet különdíját és isko­lája Japánba, egy nemzetközi rajzpályázatra elküldte a képeit. Állatokat - cápát, bálnát, hala­kat - szeret a legjobban raj­zolni. Kedvenc tantárgya a kör­nyezetismeret, a rajz és a test­nevelés. Angolul is tanul, de olvasni magyarul szeret igazán, főleg az állatokról szóló köny­veket. Ami az ételeket illeti, leg­jobban a paradicsomlevest és a paradicsomos húsgombócot kedveli, de ha nem ez van ott­hon, akkor is edzések után, amint hazaér, rögtön nekiáll enni. Teheti, hiszen 148 centi­jéhez csak 36 kiló párosul. Nagy vágya, hogy a vele egykorú szentesi Juhász Zsol­tot, aki: „piszok jól úszik”, si­kerüljön egy versenyen leúsz­nia. Testületi ülés A képviselő-testület január­tól nem keddi, hanem csü­törtöki napokon tartja ülé­seit. A január havi nyilvános ülést 26-án (csütörtökön) 13.30 órai kezdettel tartják a városháza nagytermében. Főbb napirendi pontok:- A testület 1995. első félévi munkatervének tár­gyalása.- Önkormányzati rende­let a menetrend szerinti he­lyi autóbusz-közlekedés díj­tételének megállapításáról.- Tájékoztató a legutóbbi ülés óta tett fontosabb ese­ményekről és intézkedések­ről.- Előterjesztés a túri vá­sár időpontjának megváltoz­tatásáról. Lakás Az önkormányzati bérla­kások elidegenítésével kap­csolatosan a Tisza-Inköz Kft. ügyintézői szerdánként 13-16 óráig ügyfélfogadást tartanak a városházán. Szabó Zsuzsa ügyintéző felhívja a bérlők figyelmét arra, hogy a jelenlegi lakás- törvény szerint a bérlők vé­teli joga 1995. március 31 -én lejár. A vételi jogot a bérlőnek kell írásban kérni a helyi önkormányzatnál mind készpénzes, mind pedig részletfizetés esetén. Á vé­teli szándékot kell a fenti időpontig jelezni, amely alapján megkapják az ár­ajánlatot. Az ügyfélfogadási időpontban minden érdek­lődőnek információt adnak, amely alapján a bérlő el­döntheti, meg kívánja-e vá­sárolni a lakást? 1994-ben 155 lakást értékesítettek, és a vevők többsége a részlet- fizetést választotta. írta: Czikkely Anna Fotó: Korényi Éva Koncert. Vasárnap este a Közösségi Ház nagytermében telt ház előtt adtak koncertet az állami zeneiskola taná­rai, akik a hallgatóság legnagyobb örömére új oldalukról is bemutat­koztak. A közismert komolyzenei darabok mellett, a műsor végén meglepetésként latin­amerikai zenét és dixie­landmuzsikát játszottak. Lehet, hogy idővel sza­lonzenekarként több­ször is találkozhatunk velük?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents