Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

1995. január 24., kedd HAZAI TÜKÖR Keddi Jegyzet Jósolj, polgár, s fizess adót! Jól emlékszem még ’87 őszére. A lakótelepi iskolában, ahol akkor tanítottam, lázban égett a tantestület. Kollégáim az óra­közi szünetekben a sok beszédtől kitikkadtan nem a kistaná- rikba igyekeztek - mint máskor - a háromperces lazító tercie­rére és a frissítő fekete szürcsölésére. Ehelyett a nagytanári ta- cepaónak kinevezett ajtaja körül tömörültek tanulmányozni az éppen aktuális papírlepedő-variánsokon bérbruttósításuk pilla­natnyi hadállásait. Egyik segítője lehettem e történelmi hetek színes számsorokat, számításokat szülő hadműveleti akcióinak, a személyi jövedelemadózásra való áttérés intézményi szintű előkészítésének. Munkálkodásunk eredményeként megszület­hettek a háromfajta bért (!) tartalmazó átsorolások. A novem­beri, a bruttósított, és különösen a nominálértékben jól mutató januári új bérsorok láttán rég várt melegség öntötte el szívünk tájékát. Már az első nettó bér kézhezvételekor kiderült ugyan, érzéki csalódás áldozatai lettünk, ám akkor úgy éreztük, íme, ütött a pedagógusok anyagi megbecsülésének órája. Miért hozakodom elő mindezzel? Intézmény- és gazdaság­vezetők, számviteli szakemberek sóhajtoztak azokban a napok­ban: csak ezen legyünk túl. Hiú remény volt csupán. A hazai adó-időszámítás nyolcadik évébe lépve, a történelemnél ma­radva, komoly véráldozatokat követelő állóháborúk - mint az egyik legismertebb, a tizenkét véres ütközetet eredményező 1915-17 közötti isonzó-doberdói harcvonal - képei ködlenek fel előttem. A formálódó piacgazdaság is meghirdette a kezdet­től fogva tartó állóháborúját az adójogszabályokkal szemben. Változás az első évekhez képest, hogy ma már nem csak in­tézményvezetők mellőzhetik az év eleji szaunázást, ha izzadni kívánnak, hanem egyre több magánember, kis- és nagyvállal­kozó, társaság, mihelyst a régi-új jogszabályokba belelapoz. E sokaknak egyelőre még homályos idei (adó)helyzetet a HVG különszámának beajánlója ezzel a figyelemreméltó mondattal vezeti elő: „A sok-sok új elem ismét tanulásra, alkalmazko­dásra készteti az adózókat, de megéri a ráfordítás, hiszen az új konstrukciók 1995-ben is tág teret adnak az adóelkerülésre.” A jogszabályokat magyarázó szövegrészek itt-ott szórakoztató olvasmánynak is tűnhetnének, legalábbis azok számára, akik­nek nem tétre (adóforintra) menne - de ki nem adózik már ma­napság? - a jó tanácsok betartása. Az ironikus, kritikai meg­jegyzések az előző adóév(ek) jogszabályainak szólnak. Az idén életbe lépőkről, gondolom, jövőre olvasunk hasonlókat. íme egy szövegrészlet a társasági adó változását kommentálva: „Az adóhatósághoz történő bejelentkezéskor a kezdő vállalkozá­soknak 1995-től már nem kell jóstehetségből vizsgázniuk vár­ható adójuk bejelentésével.” Ha a társaságoknak nem is, a dolgozóknak meg kell jósolni, sőt nyilatkozniuk kell, hogy ebben az évben megkeresik-e a bű­vös ötszázezer forintot. Ma fortélyos adójogszabály igazgat munkavállalót, munkáltatót egyaránt. Van, amikor a kevesebb bér a több? A 7200 - havi 600 - forintos jövedelemadó-ked­vezménnyel kapcsolatban a szakemberek óva intenek: „Mivel évi 500 ezer forint fölött e kedvezmény nem jár, a munkálta­tóknak azt is ki kell számolniuk, mennyi béremelést szabad dolgozóiknak adniuk, hogy abból a polgárok is lássanak vala­mit.'’' Eszembe jut űyúgdíj mellett pörtásmunkát vállaló ismerő­söm, aki azért mondta fel állását, hogy tőle ne vonjanak le évről évre több adót. Nem tudtam meggyőzni: nőtt a fizetése, s a több bruttóból több a levonás is. Lám, az adóvilág bizonyította: van, amikor a több kevesebb. Ami engem illet, úgy gondolom, elég egy vállalkozó (külö­nösen ha kezdő) egy családban. Lehet, hogy a vállalkozási szel­lemmel hadilábon állok, ám a bizonytalanra jósolni még saját, kedvvel végzett munkámat illetően sem szeretek. Az adóelen­gedés idei tág tere sem elég csábító számomra. Az adóismereti „továbbtanulás” - mintegy száz ponton módosult csak a jövede­lemadó-törvény -, az adónaptárral való vesződés helyett a szakmám rejtelmeiben mélyedek el. Munkám minőségét, anyagi ellentételezését pedig ítélje meg a munkáltatóm, az adó­forintokat levonva belőle. Ez csak egy álláspont. Meglehet, a bátortalanabbik. Vállalom. Simon Cs. József Autószerelők lesznek. Jelenleg két első- és két harmadéves szakmunkástanuló gyakor­lati képzése folyik a kisújszállási Ford Sándor Kft.-nél. A diákok egy hetet iskolában tölte­nek, a másikat pedig a vállalkozó műhelyében. -mészáros­Kétéves az Aranytoll A karcagi Kiskulcsosi Általá­nos Iskolában 2 éve alakult meg az Aranytoll Irodalmi Kör, melynek vezetője Lakatos Mi­hály magyartanár. Az évfordu­lóról hangulatos kis ünnepsé­gen emlékeztek meg, ahol az alkotók is dalra fakadtak, verse­iket egy-egy ismert népdal dal­lamára énekelték el. Ebben az iskolai énekkar is segítségükre volt, Csányiné Nagy Julianna tanárnő vezetésével. Az ifjú al­kotók az életből mentették a versek ötleteit, hiszen a szo­morú kutyustól a vidám bohó­cig s az első hóesés élményéig minden szóba került. Őszanyóka sem tétlenkedett, neki is adtak feladatot a vers­írók: Nagy Katalin, Németh Krisztina, Tőkés Tünde, Ko­vács Ildikó, Tóth Zsolt, Mesze- sán Ferenc, Sári Marianna, Bosnyák Ágnes, Köteles Mari­anna, Házi Ánita. A születés- napi műsor második felében megismerhettük Rózsaszirom történetét, aki Tökfilkóval, Du­góval a bohóccal és a dadussal sok mindenen átesett a királyi udvarban a három meseíró: Nagy Katalin, Németh Krisz­tina és Tőkés Tünde jóvoltából. Az Aranytoll kör vezetője bízik abban, hogy a nyolcadi­kosok helyett szeptembertől újabb versírópalánták jelent­keznek nála.- de ­Igazgató és frakcióvezető Káplár József, a szolnoki Eöt­vös József Általános Iskola igazgatója lett az MSZP-frak- ció vezetője. Ebből az alkalom­ból kerestük meg kérdéseink­kel.- Honnét datálódik az MSZP iránti szimpátiája?- Olyan családban nevelked­tem, ahol a munkának, a min­dennapi megélhetésért folyta­tott küzdelemnek nagy becsü­lete volt. A szüleim praktikus gondolkodásmódját hoztam magammal. Ez szélsőségektől mentes magatartást és gondol­kodást jelentett. A szüleim kis­iparosok voltak. A szocialista nagyiparosítás korában apám­nak fel kellett adnia a foglalko­zását, de bennem ez nem keltett rossz érzéseket, hiszen a kis­emberek sorsa iránti fogékony, baloldali gondolkodás a csa­ládban természetes volt. Ezek­nek az értékeknek tiszteletét későbbi tanulmányaim tudato­sították bennem. Tizenhat éves igazgatói tevékenységem során is mindig városi peremkerüle­tekben vállaltam munkát tanár­ként és oktatásszervezőként is, mi több, a dolgozók iskolájában is a szociálisan hátrányos gye­rekekkel voltam kapcsolatban. Innét táplálkozik a társadalmi esélyegyenlőségért tenni akaró párt iránti vonzalmam.- Lehet-e tudatosan készülni egy ilyen megbízás elvállalá­sára?- Ezért a pozícióért nem je­lentkeztem, így hát nem is ké­szültem tudatosan rá. Mint képviselőjelöltet a szocialista párt helyi szervezete támoga­tott, majd megválasztásom után a képviselőtársak kértek fel en­nek a feladatnak az ellátására. A megbízatásnak, melyet a szocialista párttól és a válasz­tóktól kaptam, a legjobb tudá­som szerint akarok eleget tenni.- A programja vagy a szemé­lye volt a döntő a kiválasztás­ban?- A választókerületben, ahol indultam, van néhány olyan kö­zösségi gond, melynek a meg­oldásáért tudok tenni valamit, ha csak az intézményes neve­lést és a gyerekekről való gon­doskodást és a kulturális érté­kek megőrzését említem. Ter­mészetesen fontos a városren­dezés, a forgalomszervezés, a kommunális gondok megoldása is, ezekben csak széles össze­fogással lehet előrelépni. Ennek során minden jószándékú és szakmailag megalapozott javas­latot támogatok párthovatarto­zás nélkül. A szocialisták úgy gondolják, akkor cselekszenek jól, ha a lakosságnak megfelelő döntéseket hoznak. A munkám természetesen több lesz, de jó szervezéssel, a feladatok megfelelő szétosztá­sával úgy gondolom, nem ró akkora leterhelést, amelyet nem bírok el. Csabai Ágnes Az év során 13-15 százalékos leértékelés várható Mit bír el a forint 1995-ben? Az idei esztendő a forint leértékelésének mértéke és üteme­zése körül kialakult vitával indult. Bár általában nem szokták egy-egy valuta várható árfolyamát a nagy nyilvánosság előtt tárgyalni, ez a szokatlan lépés ezúttal haszonnal járt. A devi­zapiacon tevékenykedő üzletemberek, bankok, exportőrök és importőrök, továbbá azok a magánszemélyek, akiknek vá­lasztási lehetőségük van, hogy a megtakarításaikat forintban vagy devizában tartsák, végre hiteles forrásból, az MNB egyik alelnökétől értesülhettek arról, mi a Magyar Nemzeti Bank szándéka 1995 elején a forint árfolyamát illetően. Az év során 13-15 százalékos leértékelést irányoznak elő, amelyet hat-tíz lépésben kí­vánnak érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy aki a pénzét egy esztendőre lekötve forintbe­tétben tartja, az év során az ár­folyamváltozások eredménye­ként 13-15 százalékos tőkeér­ték-veszteséggel számolhat. Ugyanakkor a magasabb fo­rintkamatláb és az alacso­nyabb devizabetét-kamatláb közötti különbözeten némi nyereség is keletkezik. Valamennyi fő devizabetét, tehát az amerikai dollár, a né­met márka, a svájci frank, az osztrák Schilling és az angol font esetében is lényegesen alacsonyabb a devizabetét kamatlába, mint a forintbeté­teké. 1995. január 9-én pél­dául az egyéves lekötésű fo­rintbetét kamatozása 22.5% volt, míg a német márkáé 5.88672%. Tehát a kamatkülönbözet­ből eredő nyereség 16,61328 százalék. Ha ez a különbözet - mint ebben az esetben is - na­gyobb a várható leértékelés mértékénél, azaz a 13-15%-nál, akkor kedvezőbb a megtakarításokat forintbe­tétben tartani, mint devizában. Ehhez még hozzá kell szá­molnunk azt is, hogy a deviza vételi és eladási árfolyama kö­zött jelentős különbség van, ami szintén a mi hasznunkat csökkenti. Ez a különbség - a „marge” - 1995. január 2-án a német márka bankjegyek esetében 1 márkánál 1.42 forint volt, 100 DEM eladása, illetve megvá­sárlása (visszavásárlása) ese­tén már 142 forint. Ezt megtakarítjuk, ha nem konvertáljuk a magyar forintot márkára, illetőleg elveszítjük, amikor fordítva járunk el. De nem véletlenül említet­tem a bevezetőben, hogy a Magyar Nemzeti Bank alel­nöke az „év elején” prognosz­tizál 13-15 százalékos leérté­kelést. Ez a szándék év közben megváltozhat. Akár a gazdasági esemé­nyek nyomása alatt is, hiszen nem kizárható, hogy mondjuk a folyó fizetési mérleg kedve­zőtlen alakulása nagyobb mér­tékű leértékelést indokol. Vagy egyszerűen csak a Magyar Nemzeti Bank pénz- politikája változik meg, és ezentúl a forint viszonylagos relatív leértékeltségét célozza meg, s árát a hazai és a kül­földi termelői áremelkedések közötti különbséget megha­ladó mértékben csökkenti. Ebben az esetben is felbo­rulhat a kalkulációnk, mint ahogyan akkor is, ha a jegy­bank a devizában való takaré­koság, illetve a külföldi beté­tek beáramlásának előmozdí­tása érdekében mondjuk fel­emeli a devizabetétek kamat­lábát, netán az egyes devizák kamatlába időközben az euró­pai piacon is megemelkedik. A biztonság hívei valószí­nűleg a devizabetétek, a koc­kázattal járó nyereség kedve­lői a forintbetétek mellett dön­tenek majd. De mindkét félnek tisztában kell lennie döntésének követ­kezményeivel. Ferenczy Europress Ünnepség Törökszentmiklóson Kitüntetett pedagógusok Kitüntetést kapott (balról jobbra ülnek) Szerencsi József, Répási Bertalanná és (hátul balra) Szabó Antal. (Képünk jobb szélén elöl dr. Szabó Lajos igazgató, mögötte Szegő János pol­gármester.) A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban tegnap emlékeztek meg a Himnusz születésének 172. évfordulójá­ról, a magyar kultúra napjáról. Az ünnepség Kemer Zoltán harmadikos tanuló Kosztolá- nyi-szavalatával kezdődött, majd Molnár Mária és Papp Anikó adott elő részleteket a Mozart-albumból. Leclair Há­rom menüett című darabja zárta a diákok műsorát. A gimnázium igazgatója, dr. Szabó Lajos ünnepi köszöntője után az intézmény három peda­gógusának munkáját köszönte meg, illetve ismerte el kitünte­téssel Szegő János, a város pol­gármestere. Szabó Antal ma­gyar-történelem és Szerencsi József matematika-fizika sza­kos középiskolai tanár több mint három évtizedes, lelkiis­meretes és kitartó munkáját is­merték el a Pedagógia Szolgá­latáért emlékéremmel, melyet mindketten nyugdíjba vonulá­sok alkalmából kapták. Aranykatedra Díjat vehetett át a polgármestertől Répási Bertalanná. 3. oldal Faluról Városra Újraváltható sírhelyek Abony. A Református Egy­házközség presbitériuma felhívja a város temetőjében nyugvók hozzátartozóinak figyelmét, hogy a 25 évnél régebben - 1969. december 31-e előtt - vásárolt sírhe­lyek használati ideje lejárt. Á helyek újraválthatók jú­nius 30-ig a lelkészi hiva­talban (2740 Abony, Kálvin J. u. 2.). A lejárt és újra nem váltott sírhelyek a rajtuk lévő síremlékekkel együtt - az idevonatkozó miniszteri rendelet értelmében - a te­mető fenntartójának tulaj­donába mennek át. Bővülő kínálat Szolnok. „Spektrum Tele­vízió” elnevezéssel új csa­tornát indít a Kábelkom gyermekek, felnőttek ré­szére egyaránt. Az adásokat a megyeszékhelyen - nyolc más nagyváros kábeltelví- ziós rendszerének nézőivel együtt - februártól láthatják az érdeklődők. Tisztújítás Jászberény. A Magyar Demokrata Fórum városi szervezete január 17-én megtartotta tisztújító tag­gyűlését, amely dr. Boros Dezsőt választotta elnök­nek. A szervezet irodájában (Jászberény, Déryné u. 6.) minden kedden 17 órától bárkit szívesen látnak. Füredi építményadók Tiszafüred. A városi képvi­selő-testület rendelete alap­ján adókötelesnek számíta­nak a nem lakás célját szol­gáló építmények (garázs, műhely, üzlet, rendelő, váró, műterem, iroda stb.). Mentesek a mezőgazdasági, művelődési, sport-, temet­kezési, közhasználatú köz­lekedési stb. tevékenység­hez szükséges építmények, továbbá a mozgáskorláto­zott személyek garázsai. Az adó mértéke üdülőterület és üdülőtelken lévő egyéb adóköteles építmény esetén 40 Ft négyzetméterenként évente, üzlet, műhely, iroda, rendelő, váró 30 Ft négy­zetméterenként évente, ga­rázs és egyéb építmény ese­tén pedig 25 Ft négyzetmé­terenként évente. Az adókö­telezettség megállapítása mindenkor a január 1-jei ál­lapot szerint történik. A be­válást a keltezést, változást követő 30 napon belül kell megtenni. A megállapított építményadót március 15-ig, illetve szeptember 15-ig félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetni. Régóta várakozóknak olcsóbb Tiszatenyő. A digitális tele­fonközpont elkészültével fo­lyamatosan vezeti be a Ma­táv a telefonokat a köz­ségbe. A bekötés díja általá­ban 31 000 forint, ám azok­nak olcsóbb, akik már há­rom évvel ezelőtt befizettek 15 000 forintot. Nekik már csak hétezret kell átutalniuk, ennek fejében elsőként ők kapják meg az új készülé­keket. Február végéig az összes telefonigénylést ki­elégítik a településen. Kényszerű létszámcsökkentés Pusztamonostor. A képvi­selő-testület január 19-én tartotta testületi ülését. Ezen az eddigi munkát értékelték, az éves munkatervet vitatták meg, majd segélyezési ügyekben döntöttek. Kény- szerűségből megszüntettek egy tanítói állást és egy óvodai fél állást, amely kö­zel egymillió forintos meg­takarítást jelent a költségve­tésben, és az alapelátást nem veszélyezteti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents