Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

1995. január 3., kedd Sport 11. oldal Fiatal herényi hokisok Kanadában Évbúcsúztató teljes pályán A helyzetkihasználás mindkét csapat számára fontos Némi fenntartással közelítettem meg a jászberényi jégpályát, hi­szen az óesztendő utolsó napjai sokkal inkább a tavaszt idézték, mintsem a ’94-95-ös korong­idény félidejét. A parkolóból közelítve kezdett olvadni a gyanakvás, a játéktér teljes baj­noki fényében pompázott, mi több, a palánk jellegzetes kop- panása csaknem biztossá tette az emberben: lesz edzés. Havrán Péter, a kölyökegyüt­tes szakmai felelőse az ajtóban megerősített. - Gyere nyugod­tan, ha korcsolyát is hoztál, az idén utoljára kipróbálhatod, milyen a játéktér. Bár a korongos krónikásnál általában mindig akad a cso­magtartóban egy jó öreg kér­ges, akár satuként is használ­ható békebeli Salvo, amely ez­úttal pihenőt kapott. A korábbi évbúcsúztató edzésekkel ellen­tétben nem vállalta gazdája bo­tos fellépését. Amíg Vlaszov mester kiosztotta a jelzőmeze­ket - később ő is beszállt Csíki Csaba gipszelt jobb boká­ját látva érdeklődtem a fiatal spillemél. - A csuklómon már nincs rögzítés, de azért nem az igazi. Sajnos a törött végtago­mon még jó ideig éktelenkedik a nehéz csizma, így legfeljebb kispados játékvezetőként tudok a csapat szolgálatára lenni. Lassan mindenki belőtte ma­gát, játékra kész állapotot jelen­tett, jöhetett tehát a pakk. Egy- kapura ment az öldöklő iramú küzdelem, a versenybírói fülke előtt öt piros-fehér csíkos köz­lekedési kúp jelezte a forgalom elől elzárt területet, mert ott a jég csaknem a beton szintjére olvadt, nem kevés balesetve­szélyt rejtve. Az óvatosabb hozzátartozók, játékosfelesé­gek a drótháló mögött nagyobb biztonságban érezték magukat, Csak a vakmerőbbek mertek fejvédő nélkül a palánkra tá­maszkodni. Záporoztak a lövések, hol az egyik, hol a másik csapat tagjai emelték magasba botjukat, je­lezve azt, hogy a találat érvé­nyes. Nősök és nőtlenek harca folyt iszonyatos iramban és keménységgel. Persze a bizo­nyítási vágy távolról sem az el­lentétes táborok képviselőinek szólt, inkább a pénteken folyta­tódó bajnokságra készülve ve­tettek bele apait és anyait Nagy Zoliék. Eközben néhány meg­érdemelt szót ejtettünk az után­pótlásról. Havrán Péter öröm­mel újságolta, hogy kölyökcsa- patával tornát nyert Miskolcon. Az ÉMÁSZ Karácsony-kupa egynapos versenyt a 10-11 éve­seknek rendezték a borsodi vá­rosban, ahol tudvalévő felnőtt­csapattal nem tudnak kiállni, el­lenben az utánpótlás-nevelés­ben élen járnak. A vendéglátók másik meghívottjaként Kassa hasonló korú gárdája szerepelt még. Jászsági fiataljaink őket 5-1-re, a rendező MHC-t pedig 5-3-ra győzték le teljesen meg­érdemelten, meggyőző fölény­nyel. Nem lehet véletlen, a torna legjobb hátvédjének Eszt- renga Lászlót, a legjobb játé­kosnak a szintén herényi jobb­szélsőt, Telek Gergelyt válasz­tották a szakemberek. Itt je­gyezzük meg, hogy az ifjúsági válogatott címeres mezében decemberben olaszországi tú­rán szerepelt a kék-fehérektől Palla Roland, Lajkó Zsolt és ifj. Havrán Péter. Utóbbi kettőnek abban a szerencsében is része lehet, hogy az Álba Volán köl- csönjátékosaiként január végén a hokinagyhatalom, Kanada meghívására a tengeren túlra utazhasson. A jászberényi serdülők pedig már ott is tartózkodnak. De­cember 27-től január 10-ig tart az a hatalmas nemzetközi torna, amelyen a Lehel HC meghívott résztvevőként szerepel Vint- sorban. A kanadai utánpótlás­bázison több mint nyolcvan gárda szerepel, a világ csaknem minden tájáról érkeztek a fiata­lok, akik részére csupán(!) az útiköltséget kellett előterem­teni, a kinttartózkodás a juhar­levelesek számláját terheli. Ezek után még állítsa valaki, hogy a Lehel HC-nél nincs utánpótlás. Bizony van, csak amíg a gyümölcs beérik, türe­lem és sok-sok sportszakmai lag hozzáértő munka kell. Mert úgy tűnik, tehetségben továbbra sincs hiány. Sorokban Magyarország ötvenedik Nem kezdődött jól az új esz­tendő Oleg Szalenko orosz lab­darúgó számára. Oleg Roman- cev szövetségi kapitány ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a jövő­ben nem tart igényt a Valenciá­ban szereplő csatár játékára. A tavalyi világbajnokságon Ka­merun ellen öt gólt szerzett Sza­lenko nem az egyedüli sztár, aki hiányozni fog a válogatottból. A svédek a rádió által szer­vezett szavazáson a világbaj­noki bronzérmes labdarúgó-vá­logatottat választották az év legjobbjának. A második helyet az olimpiai bajnok sízőnő, Per- nilla Wiberg szerezte meg, míg a harmadik hely az olimpiai bajnok jégkorong-válogatott­nak jutott. Az APA osztrák hírügynökség 1982 óta teljesen szubjektív lis­tát készít a labdarúgó-válogatot­takról. Az 1994-es esztendőről készült rangsor élén a világbaj­nok Brazília áll, a magyar nem­zeti csapat pedig az 50. helyet foglalja el. A tavalyi esztendő­ről készült lista csak az európai és a dél-amerikai válogatotta­kat, valamint azokat az együtte­seket értékelte, amelyek szerep­lői voltak a nyári, egyesült ál­lamokbeli világbajnokságnak. A brazil tizenegy bámulatos teljesítménnyel végzett a lista élén: Romário, Bebeto és társai azzal érdemelték ki az első he­lyet, hogy tizenhárom mérkőzé­süket vereség nélkül zárták. Ér­dekesség még, hogy a világbaj­noki ezüstérmes, a fináléban csak tizenegyesekkel vereséget szenvedett olaszokat az értéke­lésben megelőzik a spanyolok. Mégpedig azért, mert az ibéria­iak kevesebb pontot veszítettek az idényben. Az osztrákok a negyvenedik helyet szerezték meg, ez idáig a legrosszabb tel­jesítményük. A lista eddigi győztesei: 1982: Olaszország, 1983: Dá­nia, 1984: Franciaország, 1985: Szovjetunió, 1986: Spanyolor­szág, 1987: Anglia, 1988: Hol­landia, 1989: Anglia, 1990: Németország, 1991: Franciaor­szág, 1992: Dánia, 1993: Né­metország, 1994: Brazília. Tollaslabda Villámkorbács Castronál járt Maradona A heves szélviharokkal kísért zivatartevékenység, vagyis a villámkorbács a névadója an­nak a tollaslabdaversenynek, amelyet szombaton rendez az Országos Meteorológiai Szol­gálat. A viadal érdekessége, hogy az egyéni számok mellett a családok küzdelmét is lebo­nyolítják, ezen két gyermek­nek, két szülőnek és két nagy­szülőnek kell ütőt fognia. (Könnyítés, hogy az egyik szü­lőt az egyik szomszéd is helyet­tesítheti.) A hagyományos, immár ti­zenhetedszer sorra kerülő év­nyitó versenyre hatvan forint befizetése ellenében bárki ne­vezhet. A férfiakat és a fiúkat 9 órától, a nőket és a leányokat pedig 14 órától szólítják a já­téktérre az újpalotai, Kavicsos közi iskolában. Baráti, mondhatni családi talál­kozó zajlott le Fidel Castro ku­bai vezető és Diego Maradona, minden idők egyik legnagyobb labdarúgósztárja között Havan­nában. A kubai tv számolt be az eseményről, amelyen részt vett Maradona felesége és két kis­gyermeke is, akikkel együtt a szigetországban köszöntötte az új évet a futballcsillag. A világ­hírű sportoló karácsony napján érkezett a kubai fővárosba csa­ládjával és egy népesebb baráti társasággal, hogy az egyik szál­lodalánc meghívására a leg­kedveltebb tengerparti üdülőhe­lyeken töltse el az ünnepeket, s azután újult erővel láthasson hozzá új feladatához: az argen­tin első osztályú Racing Club technikai igazgatói posztjának ellátásához. Ennek kapcsán ér­deklődő újságíróknak megerő­sítette, játékosként többé nem kíván visszatérni a pályára, mert „barátaim, Havelange és Blatter (a FIFA elnöke, vala­mint főtitkára) nem hagynak”. Maradona, aki egy alkalommal, 1987-ben már járt Kubában, korábban sem rejtette véka alá Fidel Castro iráni tiszteletét és csodálatát, s ezúttal is felsőfokú jelzőkkel szólt a szigetország párt- és állami vezetőjéről. Ta­lálkozójukon Castro híres kato­nasapkáját emelte le a fejéről és dedikáló sorokkal ellátva aján­dékozta argentin vendégének, aki viszonzásul egy, 10-es szá­mot viselő mezével s az arra írt üdvözlettel lepte meg az állam­főt. A tv-beszámoló tanúsága szerint az elérzékenyült sztár és a kubai vezető hosszas öleléssel búcsúzott egymástól. A technikai sportok rabjai Egy tragikus idény után A sport igencsak eltörpült az autós világversenyek idei ren­dezvényei mellett. Az egykor ünneplő tömegeket vonzó események gyászmenetté vál­toztak át. A gyorsasági autó­sport 1994-es idényében szo­katlanul sok halálos kimene­telű baleset történt - mind Eu­rópában, mind Amerikában. Az év leghamarabb elkezdett eseményei közé tartozott a ten­gerentúli Nascar gyorsasági bajnokság. A rajongók közül viszont senki nem számított arra, hogy hamarosan nem a ki­élezett csatákért, hanem a sú­lyos balesetet szenvedett piló­ták életéért kell majd szoríta­niuk. A Nascar-bajnokság első futamának (Daytona 500) első edzésén Neil Bonnett rohant neki egy betonfalnak. Mindösz- sze négy nappal később Rod- ney Orr balesete is végzetesnek bizonyult. Ez azonban még csak a kez­det volt. A Forma-1-es gyorsa­sági világbajnokság San Ma- rinó-i Nagydíja végleg meg­rengette a „vagány” autósok vi­lágát. Az imolai pályán két na­pon két versenyzőjét vesztette el a Forma-1-es család. Április 30-án, a második időmérő edzésen Roland Ratzenberger, a fiatal osztrák pilóta szenve­dett végzetes balesetet az asz­falton. Az emberek még fel sem ocsúdhattak, máris következett a másik tragédia. Május 1-jén, pontosan 18 óra 40 perckor Ayrton Senna, a háromszoros brazil világbajnok halt meg - máig tisztázatlan körülmények között. A hírhedt Tamburello kanyarban, több mint 300 ki­lométeres óránkénti sebesség­gel nekirohant a pályát övező betonfalnak. Még fékezni és kormányozni sem maradt ideje... Egy Forma-1-es nagy­A háromszoros világ­bajnok, Ayrton Senna is a pályán vesztette életét díjon két halálesetre utoljára 1960-ban volt példa. A Spa Francorchamps-i Belga Grand Prix-n Alen Stacey és Chris Bristow vesztette életét. A 34 éves Ayrton Senna da Silva csodálatos pályafutása so­rán 41 futamgyőzelmet és vi­lágcsúcsnak számító 65 pole positiont szerzett.- Ha egy ilyen nagy egyéni­ség távozik az élők sorából, ak­kor mindenki - ha kedvelte, ha nem - szeretettel gondol rá. s imádkozik a családjáért - mondta Dalé Eamhardt, az idei Nascar-bajnok. A tragikus futamot mégis megtartották Imolában. A pál­mát - akárcsak a világbajnoki pontversenyben - a német Mi­chael Schumacher vitte el. A 25 éves pilóta és a Benelton-Ford nyomasztó fölénye viszont csak az idény feléig tartott. Ettől kezdődően ugyanis a brit Dä­mon Hillel vívott párharca vé­gig izgalmassá tette a szezont. Schumacher azonban az auszt­rál futamon bebiztosított első­sége ellenére sem csapott nagy ünneplést.- Bajnoki címemet a csodá­latos Ayrton Senna emlékének ajánlom. Ha ma is élne, akkor most ő ünnepelhetné negyedik világbajnokságát - nyilatkozta Michael Schumacher, Német­ország első Forma-l-es baj­noka. Az 1994-es rali-vb is óriási izgalmakat okozott, bár szeren­csére halálos balesetet egyetlen pilóta sem szenvedett. A mind­végig nyílt küzdelemben végül a francia Didier Auriol diadal­maskodott, megszerezve hazája első rali-világbajnoki címét. A nagy tempóra jellemző, hogy a mindent eldöntő utolsó futa­mon a végső győzelemre is esé­lyes spanyol Carlos Sainzot egy fa „állította meg”! Néhány szót a gyorsasági motorkerékpárosok is megér­demelnek. Áz 500 kcm-es, más néven király kategóriában Honda NSR típusú gépén ma­gabiztosan győzött az ausztrál Michael Doohan. A 29 éves versenyző egész életét a sport­nak szentelte. Két évvel ezelőtt ugyanis, a hollandiai Assenben elszenvedett súlyos bukásában kis híján elvesztette jobb lábát. Az amputációtól az olasz Clau­dio Costa sebészprofesszor mentette meg. Az idei bajnok­ságban már mindkét féket csak kézzel volt képes működtetni. (Ismert, a hátsó féket a jobb lábbal kell kezelni.)- Doohan megmutatta, mi mindent képes egy ember elérni akaratereje segítségével. A leg­nagyobb kínokat viselte el, hogy ismét nyeregbe szállhas­son - mondta Claudio Costa. A kegyetlen valóság azonban nem tudja megállítani a mindenre elszánt versenyzőket, a techni­kai sportok rabjait.. . Innen-onnan A világ sportja Az orosz férfi röplabda-váloga­tott kapitánya, Andrej Kuznye- cov (28) - aki néhány hónapja az olasz Les Copains Ferrara csapatához szerződött - az esz­tendő utolsó napján autóbale­setben életét vesztette. A rendőrség jelentése szerint a tragédiát az okozhatta, hogy Kuznyecov elvesztette uralmát a jármű felett, s az út menti kor­látnak ütközött. A gépkocsiban utazott Kuznyecov felesége és két gyermeke is, ők könnyebb sérüléseket szenvedtek. * * * A profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok, az amerikai George Foreman (46) április második felében New Or- leans-ben a német Axel Schulz-cal (26) mérkőzik, hogy megvédje címét. * * * Az észak-amerikai profi jég­korongliga (NHL) négy csa­pata, a Washington Capitals, a Toronto Maple Leafs, a Mont­real Canadiens és a Calgary Flames értesítette játékosait, hogy január 8-tól megkezdőd­nek a hivatalos edzések. Ez azt sugallja, hogy a január 16-i ha­táridő előtt mégis útjára indul a pontvadászat, amelynek eredeti rajtját tavaly októberre tűzték ki. * * * Lapértesülések szerint a kí­nai futónők edzője, Ma Junren - az őt ért támadások miatt - időlegesen megválni kénysze­rül posztjától. * * * Afrikai újságírók szavazatai alapján a nigériai Emmanuel Amunike lett a kontinens leg­jobb labdarúgója 1994-ben. A dobogósok sorrendje: 1. Em­manuel Amunike (nigériai, Sportin Lisboa) 178 pont, 2. Georges Weah (libériái, Paris SG) 114, 3. Dániel Amokachi (nigériai, Everton) 97. (A két nigériai fiú mellett Weah nem szerepelt a vb-n.) A Benelux államokban jártam (5.) Magyarországon született ausztrál a belga élvonalban A Belgiumban játszó tucatnyi magyar labdarúgó mellett George Kulcsár személyében egy Magyarországon született, de ausztrál állampolgárként nyilvántartott futballista is kergeti a labdát az élvonalban. A FC Royal Antwerp beállósa kihagyhatatlnannak tűnik csa­patából, az emberfogó szerep­körben mára rangot vívott ki magának az első osztályban.- Budapesten születtem 1967-ben, szüleimmel ötéves koromban kerültem az ausztrál fővárosba, Canberrába. Két esztendeje kettős állampolgár­ként megkaptam a magyar út­levelet is. Ausztráliában ját­szottam a Sidney-i St. George Budapestben, a Canberra Cityben - akkor mindkettő a legfelső osztályban szerepejt - , majd egy menedzser segítsé­gével 1990-ben Európába ke­rültem.- Szerepeltél az auszik va­George Kulcsár, azaz Kulcsár György Iamelyik válogatott csapatá­ban?- Ifjúsági játékosként részt vettem a chilei világbajnoksá­gon, ahol három mérkőzésen szerepeltem. A rendező hazai­aktól, akik harmadikak lettek végül (2-0) és a későbbi győz­tes Jugoszláviától (4-1) kikap­tunk, Togót megvertük, de ez­zel együtt is elbúcsúztunk a folytatástól. Azon a tornán tűn­tek fel a plávik jelenlegi sztrá- jai, Szavicsevics, Proszinecski és Boban.- Melyik poszton szeretsz leginkább játszani?- Védekező középpályás­ként vagy beállósként vagyok képes a legjobb teljesítményre. Emberfogóként ki tudom használni fizikai erőmet, vi­szonylag jól fejelek, de labda­zsonglőrként nem állnám meg a helyem. Mivel Ausztráliában tipikus angol focit játszanak, s ezen nőttem fel, érthető, hogy ez áll hozzám a legközelebb.- Mikor mutatkoztál be a belga élvonalban? Két esztendeje, de akkor el­pártolt mellőlem a szerencse, előbb műteni kellett a térdem, majd az Achillesem miatt hagytam ki egy fél szezont, pedig közben meghívtak a vá­logatottba is. A tavalyi eszten­dőben aztán sikerült bejátsza­nom magam az Antwerpenbe, így a nyáron lejárt szerződé­semet meghosszabbítottuk. Idén ősszel mindössze eltiltás miatt hiányoztam a csapatból.- Mikor jártál utoljára ott­hon?- Az elmúlt két évben több­ször voltam Magyarországon, szerepeltem Zsiborás Gábor emlékmeccsén is, Ausztráliá­ban viszont már nagyon régen nem jártam. Még az sem el­képzelhetetlen, ha a közeljö­vőben valamelyik magyar egyesület megkeres, odaszer­ződök. (Folytatjuk) A 6. rész címe: Ajax, a hol­land labdarúgás fellegvára (Géléi József)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents