Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
1995. január 20., péntek Körkép 5. oldal A statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hivatal 1949 óta első ízben 1992-ben vállalkozott arra, hogy megkérdezze a lakosságot felekezeti hovatartozásáról és vallásosságáról. A reprezentatív adatgyűjtés természetéből következik, hogy településekre és megyékre nem lebonthatók az eredmények, ám nagyobb régiókban (például Alföld) a legfontosabb jellemzőket meg lehetett állapítani. Közismert, hogy a magyar társadalom a vallás és a hit szempontjából eléggé megosztott, ugyanis az egyházak sokfélesége mellett az elmúlt évtizedekben megjelent az ateisták rétege. felekezeti hovatartozás A felekezeti viszonyok és a vallásgyakorlás néhány jellemzője című KSH kiadvány adatai alapján, hazánkban a népesség kéthannada katolikus, egyötöde református, 4 százaléka evangélikus, 2 százaléka egyéb vallású és 5 százaléka felekeze- ten kívüli. E tényeket főként a keresztelések alapján állapították meg. Az elmúlt több mint 40 évben a felekezeten kívüliek hányada 0,1 százalékról 5 százalékra nőtt, míg a felekezetek arányaiban viszonylagos stabilitás fedezhető fel. Az Alföldön az országos átlagtól erőteljesen eltérőek a felekezeti arányok, hiszen itt nagyobb arányban élnek protestánsok, mint például a Dunántúlon. Ezen országrész városaiban a legnagyobb lélekszámú egyházak közül a népességből a római katolikusok mintegy 50 százalékot, a reformátusok egyharmadot, az evangélikusok 6 százalékot képviselnek, míg a felekezeten kívüliek 7 százalékot. Az Alföld községeiben legnagyobb különbség a városokhoz képest, hogy a római katolikusok magasan a legtöbben vannak (60 százalék), az evangélikusok aránya 4, a felekezeten kívülieké 2 százalék. Házasságok Szokták mondani, hogy a vallás magánügy, és ilyen értelemben különösen kényes kérdés, hogy például ki kivel háza.- sodik. A tények azt mutatják, hogy országosan a római katolikusok négyötöde, a reformátusok fele, az evangélikusoknak és egyéb vallásúaknak egyhar- mada választ azonos vallású házastársat. Említésre méltó a felekezeten kívüliek rétege, mert körükben az azonos házasságok aránya mindössze egyharmadnyi. E házasságok közel felében a férj nincs megkeresztelve, a feleség pedig római katolikus. Jelentősek a különbségek településtípusok között. Az Alföld városaiban az azonos val- lásúak házasságának aránya a római katolikusoknál 75, a reformátusoknál 64 százalék, vagyis előbbieknél alacsonyabb, utóbbiaknál pedig magasabb az országos és a többi régió átlagánál. A községekben e tekintetben „zártabb” a társadalom, és emiatt a vegyes házasságok kevésbé gyakoriak. A férj iskolai végzettsége szerinti vizsgálódás érdekes összefüggésére hívta fel a figyelmet. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb arányban várható a vegyes házasság, ami markánsan a reformátusoknál mutatkozik meg. A magasabb iskolai végzettség többnyire nyitottabbá teszi az embereket, és ez kedvez a vegyes házasságok terjedésének. Á tényleges vallásgyakorlás A lakosság hovatartozását eddig főként a születéskor és házasságkötéskor bejegyzett vallás alapján vizsgáltuk. A vallásgyakorlás azonban ettől lényegesen eltér. Országosan a lakosság egyharmada egyházon keresztül gyakorolja vallását. Budapesten a legkisebb az egyház szerepe a népesség vallási életében, mivel a lakosságnak 22 százaléka, az Alföldön 31 százaléka vesz részt szertartásokon. A Dunántúl és Észak-Magyarország jóval vallásosabb. Az ellenkező véglet a nem hívők és vallásukat nem tartók rétege. Utóbbi két kategória országosan a népesség 57 százalékát, ezen belül Budapesten háromötödét, az Alföldön 58 százalékát teszi ki. Eléggé elterjedt a „maga módján” történő vallásosság kinyilvánítás, akiket például a hírközlő eszközök (rádió, tévé) vallási műsorainak hallgatása is kielégít. A felvételből kiderül az is, hogy igen szoros a kapcsolat a gyermekkori hittantanulás és a mai vallásosság között. Országosan az egyházi oktatásban részesültek 45 százaléka jelenleg is egyházhoz szorosan kötődik. 12 százaléka a maga módján gyakorolja vallását, és csak 14 százalékuk lett ateista. A hitoktatásban nem részesülteknek viszont közel kétharmada vált nem hívővé, és csak egytizede lett vallásos. Kiemelhetők a keresők társadalmi csoportjai szerinti különbségek. Az Alföld adatai közül csupán a két szélső értéket emeljük ki. A vezetőknek csupán egyötöde jár templomba, és kétharmada nem gyakorolja vallását, sőt 40 százalékuk ateista. A zömmel falvakban élő mezőgazdasági fizikaiaknak viszont 44 százaléka aktívan, 15 százaléka a maga módján vallásos, és egy- harmaduk közömbös, ebből 14 százalék nem hívő. Megemlíthető még a korcsoportonkénti és nemenkénti különbség. így a 30 év alattiaknak csak 24 százaléka, az 50 év felettieknek pediginár 36-49 százaléka kötődik egyházhoz. A nők jóval nagyobb arányban tartják és gyakorolják vallásukat, mint a férfiak, és kevesebb közöttük a nem hívő. Az adat- felvétel nem tette lehetővé, hogy kisebb térségek jellemzőit is felmérjük, ám véleményem szerint az eredmények sok tekintetben új információkkal gazdagították az ismereteket, amelyek feltétlenül jelzésértékek. Dr. Végső Zoltán -------------------------------------*/ Felekezetek és vallásgyakorlás Angolverseny, hetven indulóval A szolnoki Varga Katalin Gimnázium híres idegennyelv-okta- tásáról. Többek között arról, hogy az angolt magas színvonalon tanítják. Igen ám, de az általános iskoláknak - a nyelvi tagozatos intézményeket kivéve - nincsen egységes követelményrendszerük. Az egyik helyen többet kémek számon, a másikon kevesebbet. Éppen ezért az iskolavezetés és az angol munkaközösség versenyt hirdetett az angolul tanuló általános iskolásoknak. Hogy ennek mekkora volt a visszhangja, arról Szabó Róza igazgatóhelyettes, angoltanár így számol be:- Várakozáson felüli érdeklődés jellemezte, noha a versenyt csak a nyolcadikosoknak írtuk ki. Szolnokról, Földesről, Mezőtúrról, Kisújszállásról, Karcagról, Jászberényből és még ki tudja, hány helyről hetvenen érkeztek. Az első forduló írásbeli feladatokból állt, ahonnan a huszonöt legjobbat behívjuk szóbelizni is.- Hol tanulnak ezek a gyerekek?- A tagozatnak megvan az előnye, mert a továbbjutottaknak több mint a fele ilyen iskolából érkezett. Szolnokról a Körösi és a Kassai útiból. A többiek más helyekről.- Mi lesz velük?- Pénteken tartjuk a szóbeli döntőt, ahol végül kialakul egyféle sorrend. A színvonaltól függően azt tervezzük, hogy az első nyolc vagy tíz felvételi nélkül jut a két tannyelvű elsőbe. Illetve helyesbítek: angolból nem kell felvételezniük, mert magyarból és matematikából azért megmérettetnek.- És a többiek, akik nem jutottak az első tízbe?- Jelentkezhetnek újólag is, hiszen ez verseny volt, nem felvételi. Olyan, megyei szintű megméretés, amelyet évente szeretnénk szervezni a mindenkori nyolcadikosoknak. A tétje legfeljebb annyi, hogy azok az angol nyelvet tanulók, akik az élen végeznek, fél lábbal már a két tannyelvű diákjai.- Egyébként ebbe a két tannyelvűbe a megyéből és megyén kívüli iskolákból hány diákot vesznek fel?- Ebben az évben huszonnégyet ... D. Sz. M. V A búza a tengerbe, a cukor a szemétbe? Gondolom, nem csak engem döbbentett meg a hír, hogy több teherautónyi le nem járt szavatosságú szaloncukrot és csokoládét találtak a zsámbéki szeméttelepen. A hírek szerint a budaörsi Metro áruházból került oda, ahol viszont az édesség tulajdonosának a Kraft Jakobs Suchard Hungária Kft.-t nevezték meg. Az édesség a karácsonyi ünnepekről maradt meg, illetve nem kelt el az ünnepek után sem. Magunk is láthattuk, hogy az ünnepek után leértékelve kínálták a boltokban az alkalmi édességet. Többségük mégsem lelt gazdára, ugyan ki akart karácsony után szaloncukrot, csokimikulást venni? Akaratlanul is eszünkbe jut az elrettentő példa, amelyen annak idején történelemórákon szömyülködhettünk, mert azt tanultuk, hogy a nagy gazdasági világválság idején a tengerbe öntötték a búzát. Nos lehet, hogy valamiféle „édesség-túltermelésnek” vagyunk most tanúi. (A túltermelést a fizetőképes kereslethez viszonyítom.) Mégsem hiszem, hogy ez lenne megoldás e „túltermelés” kezelésére, „levezetésére”. Nem is mindenki ezen az úton járt, amikor rájött, hogy fölöslegessé vált szaloncukorkészletei vannak. A kisújszállási, kun- hegyesi áfész például rászorulóknak juttatta el. Vajon nem lehetett volna a zsámbéki szeméttelepre tartó szaloncukor-, csokirakományokkal is másfelé fordulni? Annyi helyet tudunk mondani „kapásból”, ahol szívesen fogadják az efféle adományokat: gyermekintézmények, szegényeket támogató egyesületek, menekülttáborok, Vöröskereszt-szervezetek, Erdélyben élőket segítő szervezetek. Hány gyerek tudott volna örülni a váratlan ajándéknak? Hány gyerek él ma Magyarországon, aki nemcsak hogy édességet, de rendes ennivalót sem lát rendszeresen? Csak hát - mint tudjuk - piacgazdaságban élünk. A tőke kegyetlen törvényei szerint. No meg az emberi gondolkodás kegyetlen törvényei szerint... A segítségnyújtáshoz, úgy tűnik, sokszor nagyon hosszú út vezet. A szeméttelephez rövidebb. Paulina Éva Jr Bővül a határállomás Nonprofit szervezetek A Legfelsőbb Bíróság nyilvántartása szerint 1993 végén 12 064 alapítvány és 23 851 egyesület működött hazánkban. Az alapítványok száma három év alatt több mint hatszorosára nőtt, az egyesületeké pedig 70 százalékkal emelkedett. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatta a távirati irodát szerdán. Az alapítványok mintegy 20 százaléka az oktatás területén működik, 17 százalékuk a kultúra, 15 százalékuk pedig a szociális szolgáltatások szférájában. Az alapítványok 7 százalékát egészségügyi célból 6 százalékát településfejlesztésre, 5 százalékát sporttámogatásra hozták létre. Az egyesületek legnagyobb hányada - 27 százaléka - a sport területén tevékenykedik, a szabadidő-, hobbiszervezetek aránya 21 százalék, a munkavállalói, munkaadói, illetve szakmai érdekképviseletek 19 százalékot képviselnek. A kulturális egyesületek és az önkéntes tűzoltók, valamint a polgári védelmi szervezetek aránya 6-6 százalék. (MTI) Nyilas Misi a színpadon Gyermekszereplőkkel elevenedik meg a debreceni kisdiák, Nyilas Misi szomorkás története a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, ahol ma lesz a premierje a Móricz Zsigmond regénye alapján készült musicalnek. A darabot Miklós Tibor írta színpadra, a zene Kocsák Tibor szerzeménye, a koreográfia Nagy György munkája. A rendező Pinczés István, aki ezúttal kilencedik alkalommal viszi színre a nemzedékek kedvelt olvasmányából készült zenés darabot. Aláírták a szerződést a nagylaki határátkelő bővítésének első szakaszáról. A mintegy 6 milliárd forintos program keretében hat magyar határátkelő felújítását végzik el az idén és jövőre - jelentette be Nagy János ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának' helyettes vezetője. A nagylaki határátkelő felújításának első szakaszát a Hódút Kft. végezheti. A mintegy 300 millió forintos szerződést 14 pályázó közül nyerte el a cég. A pályázatok még az idén, az első fél évben folytatódnak a nagylaki, a gyulai, az ártándi, a záhonyi, a rédicsi és a rajkai átkelők építési munkálataira. Több lehetőség egy intézményben Beszélgetés Sáfár Miklós alezredessel A szolnoki Repülőműszaki és Légvédelmi Honvéd Szakközép- iskola és Gimnázium az 1995-ös tanévben már kizárólag gimnáziumi osztályt indít, ugyanakkor szeretné bővíteni hallgatói lehetőségeit: tiszthelyettes-előkészítő tanfolyamot szervez, illetve a gimnáziumi képzéssel párhuzamosan repülő irányultságú képzést is folytat. Minderről Sáfár Miklós alezredessel, a középiskola igazgatójával beszélgettem.- Iskolánk jelenleg szakközép- iskolaként és gimnáziumként működik, de a jövőben kizárólag gimnázium leszünk. A gimnáziumi képzés egyedi engedélyezés alapján egy éve folyik a katonai középiskolákban. Ez kiemelt matematika-, fizika-, testnevelés- és idegen- nyelv-oktatást jelent. Ez a profilváltás azt a célt tükrözi, hogy az innen kikerülő fiatalok minél jobban megfeleljenek a katonai főiskolák követelményeinek.- A gimnáziumi képzéssel párhuzamosan azonban megjelent egy másik képzési lehetőség is.- Arra törekedtünk, hogy adjunk valamilyen speciális tudást a fiúknak, ami jobban ideköti őket. így született meg az ötlet - most kaptuk meg az engedélyt - , hogy repülő irányultságú iskola legyünk.- Ez mit jelent?- Az innen kikerülő fiatalembereknek olyan képzést, előképzést adunk, amivel a szolnoki repülőtiszti főiskolára még nagyobb előnnyel indulhatnak - persze azonos feltételek mellett.- Milyen módon folyik majd az oktatás?- Ezt a képzést a négyéves gimnáziumi oktatásra alapozzuk. A fiatalok a második évtől választhatják fakultációként e repülő irányultságú képzést. Pluszórákban, a szabadidejük terhére tanulnak repüléstörténe- tet, repülési alapismereteket, motorosrepülés-elméletet és motoros repülést. A képzés elméleti részét az iskolában oktatjuk, a gyakorlati repülés bizSpeciális követelményeknek kell eleget tenni - mondja Sáfár Miklós tosítását a Tiszavidék Sportrepülő Egyesület vállalta. Ennek a szakmának speciális követelményei vannak: nagyon szigorú egészségügyi, pszichológiai alkalmassági követelményeknek kell eleget tenniük azoknak, akik ide akarnak jönni. A képzés három éve alatt ki kell választani - a tanulmányi,'az egészségügyi, a pszichológiai készség vizsgálatával - azokat, akik biztosan tudnak majd repülőt vezetni. A magyar repülők utánpótlása a cél.- A tiszthelyettes-utánpótlást is segíteni szeretnék. Hogyan?- Az utánpótlással elég sok gond van a magyar honvédségben: növelni kellene a létszámukat, ugyanakkor az érettségizett fiatalok számára nem vonzó a tiszthelyettesképzés. A honvédség úgy próbálta megoldani ezt a problémát, hogy lehetőséget biztosít a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező vagy most harmadéves szakmunkás fiatalok számára, hogy egy év alatt a középfokú katonai tanintézményekben érettségit szerezhetnek. Ők, az érettségivel elvégezhetnek egy szaktiszthelyettesi iskolát; más felsőfokú oktatási intézménybe viszont ezzel az érettségivel nem jelentkezhetnek.- Miért?- Mert ezen az intenzív, háromszor tízhetes oktatásban nem szerepel semmilyen ide- gennyelv-oktatás, ami a „normál” érettségi feltétele.- Kik jelentkezhetnek erre a tanfolyamra?- Akik eleget tesznek a kétnapos felvételi követelményeinek. Tesztlapot kell kitölteni matematikából, fizikából, magyarból és történelemből, s van egy személyes beszélgetés is. Az egészségügyi, pszichológiai, testi-fizikai alkalmassági „vizsga” Pesten lesz. A félreértések elkerülése végett viszont le kell szögezni: az ide bekerülő fiatalok nem katonák!- Hova jelentkezhetnek innen az érettségi megszerzése után?- A szolnoki repülőtiszti főiskolán repülő, illetve repülőműszaki szakra, Tápiószecsőn fegyverzettechnikai, Szabad- szálláson gépjármű-technikai, Vácott híradás-technikai szakon végezheteik el a tiszthelyettesképző iskolát, ahonnan őrmesterként szerelnek le.- Összesen mennyi képzési forma van az iskolában?- Ha minden összejön, akkor négy. Jelenleg még három évfolyamon van szakközépiskolai képzés. Folyik a négyéves gimnáziumi, a speciális repülő irányultságú, illetve a tiszthelyettesi iskolára előkészítő képzés. Cs. Cs. R.
