Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
1995. január 17., kedd Jászsági Extra 7. oldal A falugazdász A falugazdász is több támogatást vár a kormánytól Hamarosan elfogyhat az erdő . . . és ez a másik falopó, akiket fél órán belül fényképeztünk le; semmitől sem zavartatva tolják haza a kivágott fákat, Jászkisérnek két falugazdásza is volt már, amióta ez a „hivatal” létezik. A legújabb ezen a poszton Simonyi Gerzson, aki lassan már hét hónapja látja el a falugazdászi teendőket. Az 54 éves férfi agrármérnök, 25 évig volt a téeszben állattenyésztő. 1989-ben leszázalékolták. Mikorra egészsége annyira javult, hogy 50 százalékban munkaképes lett és visz- szamehetett volna dolgozni, a téesz szétoszlott. Tavaly beindult a falugazdász-mozgalom. Ő is pályázott már akkor, harmadmagával. A jelentkezők közül végül egy negyediket alkalmaztak, aki négy hónap után másik községbe ment el. Legfőbb munkája a vetési, a gázolaj- és az útalap-támogatá- sok elbírálása, megítélése. Nagy segítséget kémek a gazdák a vetőmagok beszerzéséhez is. Most éppen az öntözéses támogatást tanulmányozza a közlönyben. Arra kérte az FM megyei hivatala, mérje fel, kik igényelnék ezt a fajta ösztönzést. Mit szól ahhoz, hogy mindig terítéken vannak a falugazdászok? - kérdézzük. - Velünk már többet foglalkoztak, mint mondjuk a bányászokkal. Nem kellene, hiszen ennek az országnak huszadrendü gondjának kellene lennünk. Az elmúlt hónapokban sok olyan műsor volt, amelyekben arról vitatkoztak, kellünk-e, és ha igen, miért - mondja. És, érzése szerint kellenek? - faggatjuk. - Persze. Jönnek hozzánk mindig az emberek. Szerintem azért is kellünk, mert az önkormányzatoktól kikerült a mezőgazdaság. Meg lehet kérdezni, tudják-e, hány paraszt foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Mert valamiAz orvos szolgálati lakása volt egykoron egy épület Jászla- dány központjában.- A Petőfi utca 4. számú ház két éve üresen áll. Pontosabban azért egy s másra időközben kihasználták: itt folyt a lakosság időszaki röntgenezése, sőt, amikor az iskolát építették, a távolabb lakó mestereknek szolgált szálláshelyül - mondja Makai István alpolgármester. Azért tervek vannak a házkor kötelesség volt bejelenteni, ma nem - jelenti ki. Igaz, ő sem tudja hajszálpontosan, ki a gazda, de azért nagyon sok termelőt ismer, ahogy a terület sem ismeretlen számára: - Annál is inkább, mert jövő-menő ember vagyok, meg én is gazdálkodom. A község területén négy helyen van földem, összesen 50 hektár. Mi mással, állattenyésztéssel foglalkozik odahaza. A teheneknek, a növendék marháknak és a sertéseknek kell a takarmány. A szaporulatot eladja. Ismeri a dörgést a mezőgazdaságban. Tudja, hogy elégedetlen a gazda (ahogyan maga is az). Ki is fejti:- A kormányzatnak jobban kellene segíteni a termelők munkáját. Még több támogatásra volna szükségünk. A monopolhelyzet sem a termelőnek kedvez. Itt van példának a tej esete. Ezt itt egy részvénytársaság vásárolja meg, és ha a termelő nem adja annyiért, amennyiért a cég akarja, akkor maga ihatja meg, másnak úgysem tudja eladni. No, az idén még nem is emelték a tejfelvásárlási árat, az most is 22 forint körüli, holott a boltban egy liter sovány tej 50 forint. Szerinte a termelőnek biztosítani kellene, ha elveti a magot, már akkor tudja, meg is fog élni a termésből. Most egyébként az ő helyzete is bizonytalan. December 31 -ével megszűnt a szerződése, ahogy a többieké is. Az év végén voltak is egy tájékoztatón, ahol azt mondták, majd máso- dikán. A másodikát viszont elhalasztották kilencedikére. Kilencedikén azonban semmi nem történt, vagyis ebben az évben még nincs szerződésük. Lehet, ráadásként dolgoztak eddig. zal. A piactér bővítéséhez járulna hozzá azzal, hogyha a piaci felügyelőség használhatná. Emellett pedig a ház környezetében a parkolást is meg kellene oldani, mert szerdánként és vasárnaponként, vagyis piacnapokon óriási zsúfoltság van autókból is, ami akadályozza a forgalmat. A lehetőségek megvalósításáról majd a képviselő-testület dönt. A Jászapáti és Jászjákóhalma közötti forgalmas főúton téli időben gyakran kell előzgetni különös járgányokat. Férfiak erősen megpakolt biciklit tolnak, ez jelenti az akadályt. A kerékpárok terhe minden esetben a közeli erdőből származó fa. Az arra gyakran utazónak már megszokott látvánnyal - és persze ezen keresztül a falo- pókkal - vajon mit tud kezdeni a rendőrség? - ezt kérdeztük a jászapáti őrsön. A téma nemhogy mindennapos, hanem minden órás a rend őreinek. Éppen most is nyolc vagy tíz(!) akácfát foglaltak le. Az őrsön már viccesen mondják, hogy egy fuvarozó magán- tüzépet nyitott az erdőből, any- nyi a lefoglalt fa, amit aztán neki kell szállítgatnia. Sajnos tény: míg az átlag polgár a tüzéptelepről veszi a fát, addig több cigány minden esetben kimegy az erdőbe, és onnan szerzi be a tüzelőt. Egy rendőri adat: Jászapátin 1300 körüli a cigányok száma, és még legalább ezer a be nem jelentett. És közülük kevesen vesznek szenet, fát. A helyzettel az erdőgazdaság és a rendőrség sem tud megbirkózni. A probléma ugyanis ösz- szetett. A rendőrök tisztában vannak a helyzettel: a cigányok életkörülményein kellene változtatni. - A cigányokat elengedték isten nevében. Nem dolgoznak, a segélyből pedig borzasztó nehéz megélni többed- maguknak. Nincs anyagi hátterük. Ha mi feljelentjük őket, akkor sem történik semmi. így is, úgy is az állam károsul. A fát már úgysem lehet visszatenni, és a büntetést sem tudja kifi,,Kibírták” az anyóst is Jászberényt elhagyva Farmos felé, mielőtt elágazna az út Porteleknek, több tanya is szegélyezi az utat. Az egyik szépen rendbe tett tanya háza előtt nagyban söpri a friss havat a tulajdonos. A kis gazdaság - ami az alsómuszalyi részen található - nagyjából Berény és Portelek között fekszik félúton; ez is, az is talán hat kilométerre van a tanyától. A hósöprés Csillik Ferenc dolga. Beszélgetésünk idejére készséggel hív be a tisztán tartott házba, ahol feleségével, Pesti Erzsébettel és anyósával, Ilonka Erzsébettel lakik. Feri bácsi 71 éves, de az idő nem fogott rajta. Bátran letagadhatna évei számából. Ezen persze csak mosolyog, szerinte nincs már itt mit tagadni. Felesége 67 éves, míg az ő édesanyja a nyolcvankilencediket tapossa. Az idős néne az ide egy kilométerre levő Újerdőn lakott, nyolc éve költözött a lányához. Sokallta a magányt, mert férje meghalt. Annak pedig már 23 esztendeje. A házat egyébként Feri bácsi nagyapja építette, isten tudja, mikor. Ő már itt született. Öt hold földön gazdálkodtak, amit az állami gazdaság „örökölt” 1952-ben. A földért nemrégen kárpótlást kaptak, amit beadtak a szövetkezetbe. Nem kell nekik már a föld, elég, ami a ház mellett van, azon megterem minden, amire szükségük van. Az 1952-es év meghatározó volt a család számára. Akkor zetni. Minthogy az elkövetés - bizonyos értékhatárig - csak szabálysértés, ezért az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ott kirónak valamilyen összeget - mondjuk 2 ezer forintot amit nem tudnak befizetni a cigányok - hallunk egy véleményt. Az kevés, hogy a törvény szabálysértéssel büntet. Ebben az esetben kevés, ugyanis így az erdők nagy része öt éven belül el fog tűnni! Keményebb intézkedések kellenek. Például: az engedély nélküli fakivágás a természet elleni bűntett legyen, és ezt legalább ötéves szabadságvesztéssel kellene sújtani. Akkor is még egy év alatt tudatosulna, hogy ne menjenek ki az erdőbe fát vágni. Persze, ez sajátos rendőri vélemény, de megérne ennyit az ügy, hiszen ártanak annyit a környezetnek. Különben még ez sem jelentene semmit. - Kiküldik a 13 éves gyereket fát lopni. A törvény 14 év alatt pedig nem büntet. És ha valamit is tennénk, akkor az anya meg a terhes rokonai ellenállásába ütközünk. ment be Feri bácsi is a gazdaságba. Iskolába küldték, traktoros lett. Harmincegy évig ült a nyeregben. 1983-ban ment nyugdíjba. Feri bácsi nem maradt ki a háborúból, igaz, szerencsére a nagy piff-puffnak már nem volt részese. 1944-ben vonult be Jászberénybe: mindjárt irányt is vettek a Dunántúlra. Ott esett fogságba. Négy hónapot töltött az oroszok vendéglátásában Felső-Sziléziában. Aztán hazaengedték, mert - mint mondja - akkor már nem vittek ki a Szovjetunióba foglyokat. Felesége mindig itthon volt. Nem láblógatással töltötte idejét, volt mit csinálnia. Elég, ha csak a gyerekek számát nézzük: öt gyermeket nevelt. Szépen iskoláztatták őket, kettő közülük főiskolát is végzett. Pedig nem volt könnyű a gyerekeknek. Példának okáért a villanyt a tanyára 1977-ben vezették be, addig petróleumlámpával világítottak. Egy gyerekük Farmoson, négy Berényben él. Feri bácsiéknak kilenc unokájuk is van. Negyvenöt éve házasok. Mindig ebben a tanyában laktak. Erzsiké néni 31 évig élt anyósával, apósával egy fedél alatt, mégis kibírta. Most meg fordult a kocka: Feri bácsi él az anyóssal együtt. A család most is összetart, a gyerekek közül valamelyik mindennap kimegy hozzájuk, nem hagyják magukra az időseket. Aki még nem intézkedett velük szemben, az nem is tudja, mit jelent ez. A férfiakkal is nehéz, de a nőkkel...!- Én azt mondom, fel kellene ébredni végre! Tudom, a Szigetközben nagy gondok vannak, de itt is azok lesznek, ahol az erdeinket irtják. Erről senki Jánoshidán az esti órában éppen a mozit készíti elő a vetítésre Varga Tamás. A 20 éves fiatalember kis híján egy éve bérli a mozi épületét, ami egyébként a kisgazdapárté. Három évig állt üresen a mozi, csak a széksorok bámulták a vetítővásznat a sötétségben. Aztán Tamás gondolt egyet, és összefogva az unoka- öccsével, a 19 éves Varga Györggyel, feltámasztotta haló poraiból a mozgóképvetítést. A szolnoki Tisza Mozi Kft. közreműködésével kapják a filmeket. A szolnoki vetítéshez viszonyítva 3-4 héten belül itt is láthatók az alkotások. Kezdetben többen voltak a nézők, talán az újdonság varázsa miatt. Ma már kicsit kevesebben ülnek be 140 férőhelyes mozi székeibe, hogy kitárulhasson előttük a világ és a fantáziájuk. Mindenesetre érdemesnek tartották az üzlet beindítását. Egyrészt mert szeretik a mozifilmeket, másrészt hogy a maguk megélhetését biztosítsák, harmadrészt a helybeli fiataloknak is értelmes szórakozást akartak nyújtani. Az első vetítések alkalmával ugyancsak egy Varga, Sándor - de nem rokonuk Tamáséknak - segített, aki értett a mozigépekhez. Tamásnak egyébként „rendes” szakmája is van: épületbádogos. Aztán még rátanult, vendéglátó-ipari felszolgálássem beszél, pedig évek múlva ennek súlyos következményei lesznek - mondja a rendőr, aki benne van a dolgokban. A rendőrök látják, hogy vágják a fát, és látják ennek következményeit is. Mégis tehetetlenek. Nincs kellő visszatartó erő. Csak egy példa rá: a cigánytól elveszik a fát, de nem hazamegy a rendőrségről, hanem újra az erdő felé veszi útját fáért.- Az önkormányzat is jobban megnézhetné, kit és hogyan segélyez, mert a sokgyerekeseknek adott támogatás akár a kútba dobott pénz, olyan. Semmi köszönet érte. Mert ha a segélyt arra költenék, amire kell, akkor minden cigány meg tudna élni, ahogyan mi is a kevés rendőri fizetésünkből vagyunk kénytelenek megélni. No de úgy vannak többen vele, hogy minek „erőlködni" - hangzik a lesújtó vélemény. ból is van egy bizonyítványa, de mozigépészi és moziüzemeltetői jogosítványokkal is rendelkezik. Hetente háromszor vetítenek: kedden, csütörtökön és vasárnap 18 órától. Mivel a látogatottság nem az egeket veri, ezért a keddi bemutatók eltörlését tervezik. Most egyébként is nagy átrendezések tanúi lehetünk. Átfestették a nézőteret, kinyitották az oldalfolyosót, mert a bejárati előtérben büfét nyitnak, benne pedig a hatalmas biliárdasztal sok helyet foglal el. Az egy évvel ezelőtti, február 15-i nyitás megünneplésére kisebb felhajtást rendeznek. Valami jó filmet is lehoznak. Van ám itt más is! A két fiatal Jászalsószentgyörgyön is ki akarja nyitni a Csipkerózsika-álmát alvó mozit! Már korábban is szerették volna ezt megtenni, de az akkori polgár- mester akkora bérleti díjat kért érte, hogy hanyatt estek tőle. Az új polgármester, dr. Tóth János már életrevalóbban közelítette meg a kérést. Figyelembe vette, hogy a mozi tényleg jó kikapcsolódást nyújthat a falu lakosságának, ezért segítőkészen áll a kiadáshoz. Természetesen erről a képviselő-testület dönt. Tamásék remélik, márciusban már vetíthetnek Szent- györgyön is. Az oldalt Tóth András készítette Varsa Tamás, a lelkes mozis, fiatal vállalkozó Zsúfolt piacnapok Az épület háta mögötti részen - szemben a piaccal - biztosan jó pár autó elférne a leendő parkolóban Ez az egyik falopó . . . Egy fedél alatt A falu mozisa 1
