Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

1995. január 17., kedd Jászsági Extra 7. oldal A falugazdász A falugazdász is több támogatást vár a kormánytól Hamarosan elfogyhat az erdő . . . és ez a másik falopó, akiket fél órán belül fényképeztünk le; semmitől sem zavartatva tolják haza a kivágott fákat, Jászkisérnek két falugazdásza is volt már, amióta ez a „hiva­tal” létezik. A legújabb ezen a poszton Simonyi Gerzson, aki lassan már hét hónapja látja el a falugazdászi teendőket. Az 54 éves férfi agrármér­nök, 25 évig volt a téeszben ál­lattenyésztő. 1989-ben leszáza­lékolták. Mikorra egészsége annyira javult, hogy 50 száza­lékban munkaképes lett és visz- szamehetett volna dolgozni, a téesz szétoszlott. Tavaly beindult a falugaz­dász-mozgalom. Ő is pályázott már akkor, harmadmagával. A jelentkezők közül végül egy negyediket alkalmaztak, aki négy hónap után másik köz­ségbe ment el. Legfőbb munkája a vetési, a gázolaj- és az útalap-támogatá- sok elbírálása, megítélése. Nagy segítséget kémek a gaz­dák a vetőmagok beszerzéséhez is. Most éppen az öntözéses támogatást tanulmányozza a közlönyben. Arra kérte az FM megyei hivatala, mérje fel, kik igényelnék ezt a fajta ösztön­zést. Mit szól ahhoz, hogy mindig terítéken vannak a falugazdá­szok? - kérdézzük. - Velünk már többet foglalkoztak, mint mondjuk a bányászokkal. Nem kellene, hiszen ennek az or­szágnak huszadrendü gondjá­nak kellene lennünk. Az elmúlt hónapokban sok olyan műsor volt, amelyekben arról vitatkoz­tak, kellünk-e, és ha igen, miért - mondja. És, érzése szerint kellenek? - faggatjuk. - Persze. Jönnek hozzánk mindig az emberek. Szerintem azért is kellünk, mert az önkormányzatoktól kikerült a mezőgazdaság. Meg lehet kérdezni, tudják-e, hány pa­raszt foglalkozik mezőgazda­sági termeléssel. Mert valami­Az orvos szolgálati lakása volt egykoron egy épület Jászla- dány központjában.- A Petőfi utca 4. számú ház két éve üresen áll. Pontosabban azért egy s másra időközben kihasználták: itt folyt a lakos­ság időszaki röntgenezése, sőt, amikor az iskolát építették, a távolabb lakó mestereknek szolgált szálláshelyül - mondja Makai István alpolgármester. Azért tervek vannak a ház­kor kötelesség volt bejelenteni, ma nem - jelenti ki. Igaz, ő sem tudja hajszálpon­tosan, ki a gazda, de azért na­gyon sok termelőt ismer, ahogy a terület sem ismeretlen szá­mára: - Annál is inkább, mert jövő-menő ember vagyok, meg én is gazdálkodom. A község te­rületén négy helyen van földem, összesen 50 hektár. Mi mással, állattenyésztéssel foglalkozik odahaza. A tehe­neknek, a növendék marháknak és a sertéseknek kell a takar­mány. A szaporulatot eladja. Ismeri a dörgést a mezőgaz­daságban. Tudja, hogy elége­detlen a gazda (ahogyan maga is az). Ki is fejti:- A kormányzatnak jobban kellene segíteni a termelők munkáját. Még több támoga­tásra volna szükségünk. A mo­nopolhelyzet sem a termelőnek kedvez. Itt van példának a tej esete. Ezt itt egy részvénytársa­ság vásárolja meg, és ha a ter­melő nem adja annyiért, amennyiért a cég akarja, akkor maga ihatja meg, másnak úgy­sem tudja eladni. No, az idén még nem is emelték a tejfelvá­sárlási árat, az most is 22 forint körüli, holott a boltban egy liter sovány tej 50 forint. Szerinte a termelőnek bizto­sítani kellene, ha elveti a ma­got, már akkor tudja, meg is fog élni a termésből. Most egyébként az ő hely­zete is bizonytalan. December 31 -ével megszűnt a szerződése, ahogy a többieké is. Az év vé­gén voltak is egy tájékoztatón, ahol azt mondták, majd máso- dikán. A másodikát viszont elha­lasztották kilencedikére. Kilen­cedikén azonban semmi nem történt, vagyis ebben az évben még nincs szerződésük. Lehet, ráadásként dolgoztak eddig. zal. A piactér bővítéséhez já­rulna hozzá azzal, hogyha a pi­aci felügyelőség használhatná. Emellett pedig a ház környeze­tében a parkolást is meg kellene oldani, mert szerdánként és va­sárnaponként, vagyis piacna­pokon óriási zsúfoltság van au­tókból is, ami akadályozza a forgalmat. A lehetőségek megvalósítá­sáról majd a képviselő-testület dönt. A Jászapáti és Jászjákóhalma közötti forgalmas főúton téli időben gyakran kell előzgetni különös járgányokat. Férfiak erősen megpakolt biciklit tol­nak, ez jelenti az akadályt. A kerékpárok terhe minden eset­ben a közeli erdőből származó fa. Az arra gyakran utazónak már megszokott látvánnyal - és persze ezen keresztül a falo- pókkal - vajon mit tud kezdeni a rendőrség? - ezt kérdeztük a jászapáti őrsön. A téma nemhogy mindenna­pos, hanem minden órás a rend őreinek. Éppen most is nyolc vagy tíz(!) akácfát foglaltak le. Az őrsön már viccesen mond­ják, hogy egy fuvarozó magán- tüzépet nyitott az erdőből, any- nyi a lefoglalt fa, amit aztán neki kell szállítgatnia. Sajnos tény: míg az átlag polgár a tüzéptelepről veszi a fát, addig több cigány minden esetben kimegy az erdőbe, és onnan szerzi be a tüzelőt. Egy rendőri adat: Jászapátin 1300 körüli a cigányok száma, és még legalább ezer a be nem je­lentett. És közülük kevesen vesznek szenet, fát. A helyzettel az erdőgazdaság és a rendőrség sem tud megbir­kózni. A probléma ugyanis ösz- szetett. A rendőrök tisztában vannak a helyzettel: a cigányok életkörülményein kellene vál­toztatni. - A cigányokat elen­gedték isten nevében. Nem dol­goznak, a segélyből pedig bor­zasztó nehéz megélni többed- maguknak. Nincs anyagi hátte­rük. Ha mi feljelentjük őket, ak­kor sem történik semmi. így is, úgy is az állam károsul. A fát már úgysem lehet visszatenni, és a büntetést sem tudja kifi­,,Kibírták” az anyóst is Jászberényt elhagyva Farmos felé, mielőtt elágazna az út Porteleknek, több tanya is sze­gélyezi az utat. Az egyik szé­pen rendbe tett tanya háza előtt nagyban söpri a friss havat a tu­lajdonos. A kis gazdaság - ami az alsómuszalyi részen talál­ható - nagyjából Berény és Por­telek között fekszik félúton; ez is, az is talán hat kilométerre van a tanyától. A hósöprés Csillik Ferenc dolga. Beszélgetésünk idejére készséggel hív be a tisztán tar­tott házba, ahol feleségével, Pesti Erzsébettel és anyósával, Ilonka Erzsébettel lakik. Feri bácsi 71 éves, de az idő nem fogott rajta. Bátran leta­gadhatna évei számából. Ezen persze csak mosolyog, szerinte nincs már itt mit tagadni. Felesége 67 éves, míg az ő édesanyja a nyolcvankilencedi­ket tapossa. Az idős néne az ide egy kilométerre levő Újerdőn lakott, nyolc éve költözött a lá­nyához. Sokallta a magányt, mert férje meghalt. Annak pe­dig már 23 esztendeje. A házat egyébként Feri bácsi nagyapja építette, isten tudja, mikor. Ő már itt született. Öt hold földön gazdálkodtak, amit az állami gazdaság „örökölt” 1952-ben. A földért nemrégen kárpótlást kaptak, amit beadtak a szövetkezetbe. Nem kell ne­kik már a föld, elég, ami a ház mellett van, azon megterem minden, amire szükségük van. Az 1952-es év meghatározó volt a család számára. Akkor zetni. Minthogy az elkövetés - bizonyos értékhatárig - csak szabálysértés, ezért az önkor­mányzat hatáskörébe tartozik. Ott kirónak valamilyen össze­get - mondjuk 2 ezer forintot amit nem tudnak befizetni a ci­gányok - hallunk egy véle­ményt. Az kevés, hogy a törvény szabálysértéssel büntet. Ebben az esetben kevés, ugyanis így az erdők nagy része öt éven be­lül el fog tűnni! Keményebb in­tézkedések kellenek. Például: az engedély nélküli fakivágás a természet elleni bűntett legyen, és ezt legalább ötéves szabad­ságvesztéssel kellene sújtani. Akkor is még egy év alatt tuda­tosulna, hogy ne menjenek ki az erdőbe fát vágni. Persze, ez sajátos rendőri vélemény, de megérne ennyit az ügy, hiszen ártanak annyit a környezetnek. Különben még ez sem jelen­tene semmit. - Kiküldik a 13 éves gyereket fát lopni. A tör­vény 14 év alatt pedig nem bün­tet. És ha valamit is tennénk, akkor az anya meg a terhes ro­konai ellenállásába ütközünk. ment be Feri bácsi is a gazda­ságba. Iskolába küldték, trakto­ros lett. Harmincegy évig ült a nyeregben. 1983-ban ment nyugdíjba. Feri bácsi nem maradt ki a háborúból, igaz, szerencsére a nagy piff-puffnak már nem volt részese. 1944-ben vonult be Jászberénybe: mindjárt irányt is vettek a Dunántúlra. Ott esett fogságba. Négy hónapot töltött az oroszok vendéglátásában Felső-Sziléziában. Aztán haza­engedték, mert - mint mondja - akkor már nem vittek ki a Szov­jetunióba foglyokat. Felesége mindig itthon volt. Nem láblógatással töltötte ide­jét, volt mit csinálnia. Elég, ha csak a gyerekek számát nézzük: öt gyermeket nevelt. Szépen is­koláztatták őket, kettő közülük főiskolát is végzett. Pedig nem volt könnyű a gyerekeknek. Példának okáért a villanyt a ta­nyára 1977-ben vezették be, addig petróleumlámpával vilá­gítottak. Egy gyerekük Farmo­son, négy Berényben él. Feri bácsiéknak kilenc uno­kájuk is van. Negyvenöt éve házasok. Mindig ebben a tanyában laktak. Erzsiké néni 31 évig élt anyósával, apósával egy fedél alatt, mégis kibírta. Most meg fordult a kocka: Feri bácsi él az anyóssal együtt. A család most is összetart, a gyerekek közül valamelyik mindennap kimegy hozzájuk, nem hagyják magukra az idő­seket. Aki még nem intézkedett velük szemben, az nem is tudja, mit jelent ez. A férfiakkal is nehéz, de a nőkkel...!- Én azt mondom, fel kellene ébredni végre! Tudom, a Szi­getközben nagy gondok vannak, de itt is azok lesznek, ahol az erdeinket irtják. Erről senki Jánoshidán az esti órában ép­pen a mozit készíti elő a vetí­tésre Varga Tamás. A 20 éves fiatalember kis híján egy éve bérli a mozi épületét, ami egyébként a kisgazdapárté. Három évig állt üresen a mozi, csak a széksorok bámul­ták a vetítővásznat a sötétség­ben. Aztán Tamás gondolt egyet, és összefogva az unoka- öccsével, a 19 éves Varga Györggyel, feltámasztotta haló poraiból a mozgóképvetítést. A szolnoki Tisza Mozi Kft. köz­reműködésével kapják a filme­ket. A szolnoki vetítéshez vi­szonyítva 3-4 héten belül itt is láthatók az alkotások. Kezdetben többen voltak a nézők, talán az újdonság vará­zsa miatt. Ma már kicsit keve­sebben ülnek be 140 férőhelyes mozi székeibe, hogy kitárulhas­son előttük a világ és a fantáziá­juk. Mindenesetre érdemesnek tartották az üzlet beindítását. Egyrészt mert szeretik a mozi­filmeket, másrészt hogy a ma­guk megélhetését biztosítsák, harmadrészt a helybeli fiata­loknak is értelmes szórakozást akartak nyújtani. Az első vetí­tések alkalmával ugyancsak egy Varga, Sándor - de nem rokonuk Tamáséknak - segített, aki értett a mozigépekhez. Tamásnak egyébként „ren­des” szakmája is van: épületbá­dogos. Aztán még rátanult, vendéglátó-ipari felszolgálás­sem beszél, pedig évek múlva ennek súlyos következményei lesznek - mondja a rendőr, aki benne van a dolgokban. A rendőrök látják, hogy vág­ják a fát, és látják ennek követ­kezményeit is. Mégis tehetetle­nek. Nincs kellő visszatartó erő. Csak egy példa rá: a ci­gánytól elveszik a fát, de nem hazamegy a rendőrségről, ha­nem újra az erdő felé veszi útját fáért.- Az önkormányzat is jobban megnézhetné, kit és hogyan se­gélyez, mert a sokgyerekesek­nek adott támogatás akár a kútba dobott pénz, olyan. Semmi köszönet érte. Mert ha a segélyt arra költenék, amire kell, akkor minden cigány meg tudna élni, ahogyan mi is a ke­vés rendőri fizetésünkből va­gyunk kénytelenek megélni. No de úgy vannak többen vele, hogy minek „erőlködni" - hangzik a lesújtó vélemény. ból is van egy bizonyítványa, de mozigépészi és moziüzemel­tetői jogosítványokkal is ren­delkezik. Hetente háromszor vetíte­nek: kedden, csütörtökön és va­sárnap 18 órától. Mivel a láto­gatottság nem az egeket veri, ezért a keddi bemutatók eltörlé­sét tervezik. Most egyébként is nagy át­rendezések tanúi lehetünk. Át­festették a nézőteret, kinyitot­ták az oldalfolyosót, mert a be­járati előtérben büfét nyitnak, benne pedig a hatalmas biliárd­asztal sok helyet foglal el. Az egy évvel ezelőtti, feb­ruár 15-i nyitás megünneplé­sére kisebb felhajtást rendez­nek. Valami jó filmet is lehoz­nak. Van ám itt más is! A két fia­tal Jászalsószentgyörgyön is ki akarja nyitni a Csipkeró­zsika-álmát alvó mozit! Már korábban is szerették volna ezt megtenni, de az akkori polgár- mester akkora bérleti díjat kért érte, hogy hanyatt estek tőle. Az új polgármester, dr. Tóth János már életrevalóbban köze­lítette meg a kérést. Figyelembe vette, hogy a mozi tényleg jó kikapcsolódást nyújthat a falu lakosságának, ezért segítőké­szen áll a kiadáshoz. Természe­tesen erről a képviselő-testület dönt. Tamásék remélik, márci­usban már vetíthetnek Szent- györgyön is. Az oldalt Tóth András készítette Varsa Tamás, a lelkes mozis, fiatal vállalkozó Zsúfolt piacnapok Az épület háta mögötti részen - szemben a piaccal - bizto­san jó pár autó elférne a leendő parkolóban Ez az egyik falopó . . . Egy fedél alatt A falu mozisa 1

Next

/
Thumbnails
Contents