Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

1995. január 3., kedd Hazai Tükör 3. oldal Bizonyítvány februárban Az általános iskolák többségé­ben és a középiskolákban ja­nuár 3-án befejeződik a téli szünet. Az első félév január 31-én zárul. A diákok tanulmá­nyi eredményeiről - a jogsza­bály szerint - az iskolák február 7-ig kötelesek értesíteni a szü­lőket, gondozókat. Jelenleg közel 2 millió gyermek részesül a közoktatás­ban. Ebből 400 ezernél többen középfokú iskolákban tanul­nak. Az általános iskolát idén várhatóan 128 ezren fejezik be. A gimnáziumokban 33 ezer, a szakközépiskolákban és tech­nikumokban 56 ezer, a szak­munkásképzőkben 55 ezer, a gép- és gyorsíróiskolákban és speciális szakiskolákban 13 ezer végzős diák tanul. A tavaszi szünet március 31-től kezdődik, és április 7-ig tart. (MTI) Látogatóban a Szolnoki Művésztelepen, Fazekas Magdolna műtermében. A mű­vésznő tanítványai munkáját korrigálja, balról Földi Andrea, az Újvárosi Általános Iskola ta­nulója, aki a Kék bolygó országos rajzpályázat első díját szerezte meg. FOTÓ: K. É. Mielőtt kidobnánk Új Mezőgép-gazda Andersen fenyőfája először ar­ról álmodozott, hogy hatalmas árboc lesz, s duzzadó vitorlájú hajón szeli a roppant vizeket. Később meg arra vágyott, hogy ezüstszalagokkal, gyertyákkal, színes gömbökkel, édességgel feldíszítve gyereksereg ugrálja körül - örülve a csodának. De ez csak az igazán szerencsé­seknek adatik meg, legalábbis így tudta. S nagyon boldog volt, mikor a nagy napon ün­neplőbe öltöztették. Ám hiába pompázott csúcsán csodás csil­lag, dicsősége csak néhány per­cig tartott. Aztán a varázs ki­hunyt a gyertyák fényével együtt. Egyes fordítások szerint a karácsonyfává előléptetett fia­tal fenyő egy sötét padláson végezte sorsát. Mások szerint a kerítésfal tövébe ültették a mél­tóságteljes fák árnyékába. A kis fenyő peflig örökké visszavá­gyott az erdőbe, ahonnan egyet­len csillogó karácsonyeste ked­véért került el. Nekem egy villanásra min­dig eszembe jut, ha a feldíszí­tett fára pillantok: „És jön az üzlet, dong a balta és a lázadó kigyúlt máglya - a fenyő a földre hull, mint rosszul lőtt rakéta.” Hogy aztán nekünk pompáz­zon. Néhány percig, napig, esetleg hétig. Ilyenkor mindig összeszorul a szívem, mert tu­dom, nemrég még élt az a fa, s azt is, hogy nagyon fájt a gyö­kereitől elszakadnia. Mégis képtelen vagyok nélküle elkép­zelni a karácsonyt. Kell a zöldje, kell az illata. Ez nem szokás, vagy megszokás, több mindennél. A karácsonyi han­gulat elengedhetetlen része. Legalábbis számomra. Persze próbálok bízni az em­ber értelmében, és azzal nyug­tatom magamat, bizonyára szakszerűen termelték ki a tár­saival együtt. Csak a házak előtt, köztereken derékban ket­téfűrészelt vagy -tört fenyő­csonkok ne ordítanának rám fájdalmasan: miért áltatod ma­gad?! Aztán az ünnep elkergeti az eretnek gondolatokat. Csak a sárguló, szaporán aláhulló tűle­velek emlékeztetnek ismét: mi - emberek - fosztottuk meg at­tól a karácsonyi fákat, hogy „magukat egeknek szegező fe­nyőfák, a vihar elé önként fe­szülő gerincek, a hegyéleken csattogva menekülő bátrak, csillagok puha fészkei” legye­nek. Ezért, és az örömért, amit néhány percig, napig, esetleg hétig nyújtanak, tartozunk any- nyival, hogy ne a harmadikról dobjuk le találomra, vagy a kuka mellé hajítsuk szaloncu­korpapírokkal, törött díszekkel megcsúfolt tetemüket. Fenyő. Fák királya. Nekünk volt szép. Hagyjuk hát tisztes­séggel meghalni, hisz értünk élt. Talán ha így érzünk és cse­lekszünk, egyre szebbek lesz­nek az elkövetkezendő kará­csonyok, s nem csupán az esz­telen vásárlások, kényszeraján­dékok, protokollmosolyok em­léke marad meg számunkra, hanem az, amiről valójában szól és egyre elkeseredettebben szólni akar ez az ünnep. Ennek pedig része az is, hogy megta­nuljuk tisztelni a fenyőfákat. Még most sem késő elkez­deni... -jzs­már az idén? Markos - majd máskor! A Szolnok Városi Televízió immár hagyományosnak mondható előszilveszteri műsora igen hangulatos volt, az élőközvetítés­nek köszönhetően szolnoki polgárok ezrei láthatták, amint a frissen választott polgármestert megkötözte egy bűvész. Akár ez is lehetett volna az adás csúcspontja, ám többek szerint mégis Markos György az igazi, úgyhogy megér egy kis éjsza­kázást, ezért aztán a kitartó tévénéző várta, várta. És várhatta. Miután több mint egy óra hosszás késéssel a művész úr pro­dukciója következett, megdöbbenéssel kellett tapasztalni, hogy a kamerákat leállíttatta, és műsorával csak a Tisza Szálló nagy­érdemű közönségét tisztelte meg. Ez érthetően bosszantotta és a megalázottság érzését keltette néhány szolnokiban. Ä tévésektől kapott információink szerint Markos úr önhibá­ján kívül nem tudta az őt kísérő zenekart Szolnokra hozni, és úgy ítélte meg, hogy egyszemélyes műsora élőközönség szá­mára élvezhető, de a televízión keresztül nem „jönnének át” a poénok. A két műsorvezetőt hideg zuhanyként érte a váratlan helyzet, s már csak annyit tehettek, hogy elnézést kértek az éb­ren maradóktól. Bár szerencsésebb lett volna egy röpke magya­rázatot adni még akkor is, ha öreg éjszaka volt, hiszen nagyon sokan keserű szájízzel búcsúztatták el az évet. Ezt az érzést valószínűleg átélték a műsor szervezői is, és tegnapi tájékoztatásuk szerint a kedvelt humorista ingyenes far­sangi műsorral fogja kárpótolni a szolnokiakat, mely előadást a városi televízió élő egyenesben közvetít. Mint mindennek, ennek is megvan a maga tanulsága, talán egy pici odafigyeléssel vagy összehangoltabb szervezéssel el­kerülhető lett volna, hogy bárki ebben a városban akár csak egy percre is megalázottnak vagy sértettnek érezze magát, s felve­tődjön benne a kérdés: mit ér az ember, ha vidéki? Úgy gondolom, hogy Markos György kedvelt és népszerű ember, egyéni humorának nagyon sokan vagyunk hódolói, s a farsangi előadását nagy szeretettel várjuk. Csabai Ágnes (Folytatás az 1. oldalról) A javulás érdekében a dol­gozók képzésen vesznek majd részt. A részvénytársaság gazdál­kodásáról szólva a vezérigaz­gató elmondta, hogy az egysé­geknél a likviditási feszültsé­gek miatt nagy volt a pénzéh­ség. Ide tartozik az is, hogy az eredményesség javítása érde­kében az anyagfelhasználás te­rületén lépéseket kell tenni. Egyszázaléknyi megtakarítás ugyanis 20 millióval javítana a jövedelempozíción. Éz egyéb­ként az idén 300 millió forintot ért el. Az 1995-ös esztendőben ennek a többszörösét kell el­érni-, már csak azért is, mert a tervek szerint az árbevételnek 3,9 milliárdnak kell lennie, melyből a nyereség 290-300 millió forint lehet. A dolgozókat érintő fontos kérdés a jövedelem és a mun­kahely. E téren további raciona­lizálásra és minőségi cserére számíthatnak az rt. alkalmazot­tai, ám létszámleépítésről nem lehet szó - mondotta dr. Sziráki András. A privatizáció is, mely az idén gyorsulni fog, munkahe­lyeket őrizhet meg. A decentra­lizáció keretében több egység­től még az első félévben meg­válnak, magát a társaságot pe­dig várhatóan 1995 második félévében hirdetik meg. A béremelésekről szólva a vezérigazgató nem biztatott. Bár az emelés átlagos mértéke az idén 20 százalék lesz, ezt azonban rendkívüli mértékben differenciáltan hajtják végre. Csak ott van remény ugyanis bérfejlesztésre, ahol erre a jö­vedelempozíció lehetőséget ad - mondotta a vezérigazgató. Keddi Jegyzet Nyisson bankot! Az óévbúcsúztató szilveszteri éjszaka nagy összeborulásai - ami­kor időgépünk a múltból a jövő felé tartva megállni látszik egy pil­lanatra -, az összeölelkezések és csókolózások, az egyéjszakás buli ismeretlen ismerőseinek kölcsönös, biztató hátbaveregetése, ösz- szemosolygásaink, nem valami őszinteségi roham következmé­nyei. Ellenkezőleg: azt példázzák, ilyenek is tudunk lenni. Szeretet­reméltók, önzetlenül segítők, és adakozók. Hisz lakhatunk cifra pa­lotában, vagy az ártéri erdő gallyvázas fóliasátrában, csak látszólag evezünk külön hajóban, mert utolsó utunkon Kharón ladikján - e röpke földi lét elillanását követően - már nincs jelentősége az első, másodosztályú helynek. A görög mitológia öreg révésze fáradhata- tatlanul teszi a dolgát. Garantált esélyegyenlőséggel, érkezési sor­rendben viszi át az elhunytak lelkét a túlvilág határfolyóján. És a csupa jó jelző mellett milyenek tudunk még lenni? Utálato­sak, és bizalmatlanok, cezaromániás kiskirályok, megbántok és rosszindulatúak. Mert rossz és jó egyaránt lakozik bennünk. Raj­tunk múlik, melyiknek engedünk teret. Rajtunk múlik, milyen irányba, hogyan hegyezzük tudatunkat, egyáltalán, törődünk-e lelki egészségünkkel? A keleti bölcsek mantraválasztása, amikor meditálásaik során olyan kifejezéseket mondogatnak magukban, ami személyiségük fejlesztésére, elképzelt jobbítására hivatott, ezt a célt szolgálja. A konkrét példa ide kívánkozik. Elgondolkoztató: mi lehet a mantrája annak a Tisza-parti község jegyzőjének, és hivatalnoká­nak, akik a panaszával nyilvánossághoz forduló falubélijüket már másnap a boltajtóban, majd a hivatalban megleckéztetik, móresre akarják tanítani - mondván: ennek még lesz folytatása; mit gon­dol, nem bank a polgármesteri hivatal! Nyisson segélyezésre ban­kot azzal, aki magának kölcsönt adott! Feltűnési viszketegségben szenved? Hogy merészelt újságírónak szólni?! Ha telefonra volt pénze, gyógyszerre miért nem? A Döbrögik, helyi hatalmasságok kora már lejárt. Ezért is tiszte­lem azt a szegény asszonyt, aki állampolgári jogával élt és nem hunyászkodott meg, elkeseredésében, megbántottságában a sajtó­hoz fordult. Nem volt annyi pénze, hogy nagybeteg csecsemőjé­nek kiváltsa a gyógyszerét, ezért kért (volna) segélyt a hivataltól. Gyorssegélyt nem, jó szót még kevesebbet kapott. Tudom, rossz reklám a hivatalnak, de el kell mondanom: nem ők, hanem az orvos, a gyógyszerész, a boltos - hitelbe adva a tejet, kenyeret -, s egy helyi lakos segítettek a rendkívüli helyzetbe ju­tott családon. Manapság ezer helye van a segítségnek, s az önkor­mányzatoknak is egyre inkább meg kell fontolni, hová adják azt a néhány forintot, ami rendelkezésükre áll. Ám az emberséges vi­selkedés, a türelmes, magyarázó szó nem kerül pénzbe. Olyan szolgálat a közhivatali mesterség, ami egyre sürgetőbben kívánja meg a szociális érzékenységet, tolarenciát, empátiát. Nem szégyen az, ha valaki ezt a terhet nem tudja felvállalni - fel kell állni a székből. Hogy kinek milyen az életminősége, az nagyon sok körülmény­től függ. A bajbajutott számára viszont életmentő lehet: aki gyor­san ad, az kétszer ad. Ha nem tudok adni kalácsot, nem adok taná­csot - mondja a népi bölcsesség. De, legfőképpen nem bántok. Azt mondani egy szegény embernek, hogy nyisson bankot, már önma­gában is illetlenség, hiszen - köztudottan - ehhez is pénz kell. Ha óvakodunk az efféle bántóra sikeredett szóvirágoktól, szilveszteri ölelkezéseink - képletesen szólva - kiteljesednek, továbbgyűrűz­nek mindennapjainkban. Akár az új év év mind a 365 napján. Simon Cs. József Lakos László: Jó agrárév várható Összességében optimista va­gyok az 1995-ös esztendőt te­kintve, bár több területen ko­moly feszültségekre számítok - nyilatkozta Lakos László föld­művelésügyi miniszter. A tárca vezetője elmondta: az már most látható, hogy a kárpótlást képtelenség min­denki megelégedésére végre­hajtani, és a kárpótlási jegyek árfolyama is sok elégedetlensé­get okozhat. A szövetkezetek belső vi­szonyai konszolidálódnak ugyan - mondta -, de az óriási problémát jelentő adósságállo­mány megnyugtató, teljes körű állami rendezésére jövőre még nem lehet számítani. Lakos László arra számít, hogy az agrárágazatban megin­dul a termelés növekedése, bő­vülhetnek hazánk exportlehető­ségei, és növekszik majd az ag­rárágazatból származó dollár- bevétel. A miniszter bízik ab­ban is, hogy a gazdálkodók a korábbinál jobban megtalálják számításukat az agrárvállalko­zásokban. A miniszter reménykedik abban is, hogy a szövetkezetek körüli vita, mely évek óta tart, megszűnik, és stabilizálódik a szövetkezetek helyzete. A mi­niszter szerint lezárulhat a kár­pótlási folyamat is. A miniszter úgy véli, várha­tóan 5-10 százalékkal több te­rem majd gabonából, így a ter­més mennyisége meghaladja majd az 1994. évi 11 millió tonnát. A sertésállomány ugyancsak növekedni fog. Az 1994-es mélypontról elmoz­dulva - amikor is a sertésállo­mány ötmillió alá csökkent az országban - az idén a sertések száma hatmillió fölé emelkedik majd. (MTI) Új év, magasabb díjtételek Emelkednek a szolgáltatások árai Márciusban érkezik a „melegebb” gázszámla Tulajdonképpen már jó ideje tudjuk, hogy az új esztendőben jelentős mértékű áremelésekkel kell szembenéznünk. Időben tehát felkészülhettünk rá - a pénztárcánkkal viszont aligha. Az alábbi körképünkben néhány példán keresztül mutatjuk be a mértékeket és a távolabbi kilátásokat. A villamos energia esetében 30-80 százalékos az áremelke­dés. Rózsa Ferenciül, a Titász vezérigazgatójától megtudtuk, az első emelt díjas számlát márciusban kapják kézhez a fogyasztók. Az áremeléssel kapcsolatban elmondta, félő, hogy a vállalat eddigi 130 mil­lió forintos kintlévősége - ami­ből 11 millió a lakossági, az összes többi közületi tartozás - ezután tovább nő. Egyébként a szolgáltatás színvonalának javí­tásán dolgoznak. Az új ügyeleti rendszer révén a hibák javítása, valamint az új fogyasztók bekapcsolása ezen­túl rövidebb időt vesz igénybe. A gáz díja mintegy 53 száza­lékkal nőtt. A MÁV is emelte a szolgál­tatások árát. Belföldön átlago­san 20 százalékkal nőtt a vonat­jegyek ára. Például 100 kilomé­terre egy retúrjegy első osztá­lyon 1080 forintra, másodosztá­lyon 720 forintra nőtt. A nem­zetközi forgalomban május el­sejétől 10 százalékos emelke­dés várható. Teherforgalom esetében 23 százalékos a tarifa- emelés. A helyjegyköteles vonatokon a helyjegy ára 45 forintra emel­kedett. Az Inter City járatokon január elsejétől 160 forintos pótdíjjal kell számolni. A víz- és csatornadíjak emelkedése egy későbbi idő­pontban várható. A Víz -és Csa­tornamű Rt. igazgatósága 10-én ül össze, hogy előterjesztést ké­szítsen a települések önkor­mányzatai számára az új víz- és csatornadíjak megállapítására vonatkozóan. Az ártörvény ér­telmében a részvénytársaság működési területén lévő 66 ön- kormányzat jogosult megállapí­tani a díjakat. Valószínűleg egy hónapon belül megszületik az egységes tarifa, így áremelésre február közepétől, legkésőbb március elsejétől lehet számí­tani. Dr. Kaposvári Kázmér el­mondta, ’95-ben az rt. újabb ár­emelést nem tervez. A postai díjak január elsejé­től átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. A levél távolsági díja 22 forintra, helyi díja 12 forintra nőtt. A belföldi posta- utalvány díjai szintén emelked­tek. A csomagdíjak ára 2 kilo­grammig 66 forintra nőtt. Pél­dául egy 20 kilogrammos cso­mag feladása ezentúl 126 fo- rinba kerül. A különszolgáltatá­sok díjai is nőttek. Január else­jétől egy expressz ajánlott kül­demény feladásakor 100 forin­tot kell fizetnünk. A Matáv Debreceni Igazga­tósága újév első napjától emelte díjtételeit. A leglényegesebb, hogy módosultak a távbe- szélő-alapdíjak, a beszélgetési díjak, valamint az áfa mértéke. A havi előfizetési díj egyéni fővonal esetében az eddigi 420 forintról - áfával együtt - 725 forintra emelkedett. Az ikervo­nallal rendelkezők január else­jétől 512 forint alpdíjat fizet­nek. A közületi fővonalak ára 812 forintra emelkedett. Egy impul­zus díja, előfizetői állomásról 7,50 plusz 25 százalék áfa lett, nyilvános állomásról 10 fo­rintra emelkedett. D. Kovács László, a Matáv megyei üzem­vezetője a vállalat kintlévősé­geivel kapcsolatban elmondta, a fizetés elmaradása általában a felszámolás alatt lévő cégekre jellemző. De a tartozás összességében nem olyan jelentős, hogy az bármiféle problémát jelentene. A hátralékok megoszlása 30- 70 százalék a közületek javára. A távfűtési díjak esetében alap-, illetve a hődíjat kell megkülönböztetni. Füzes Ta­más, a Szolnokhő Kft. ügyve­zető igazgatója elmondta, ezen­túl nincs külön lakossági és kö­zületi díjtétel. A hődíj egységes tarifája 98,40 forint/légköbmé- ter lett, ami 43 százalékos eme­lést jelent. Ahol mért fogyasztás alapján számolnak, ott a hődíj 509 Ft/ GJ-ra emelkedett. Az új hődíj­tarifával például egy 54 négy­zetméteres lakás fűtéséért 5451 forintot kell fizetni havonta, úgy, hogy ebben az alapdíj és a vízdíj emelése még nincs benne. Ez ugyanis egy későbbi idő­pontban várható. Az új tarifarendszer azonban csak a kihirdetés napján lép életbe, melynek pontos dátumát a Szolnokhő Kft. igazgatója sem tudta megmondani. A cég­nek már most 63 millió forintos kintlévősége van, s nem való­színű, hogy az emelés után ez az összeg csökkenni fog. A nem fizető közületekkel szem­ben felszámolási eljárást kez­deményezhetnek, és a jövőben a lakossággal szemben is ke­ményebb szankciókat léptetnek életbe.-tbg-

Next

/
Thumbnails
Contents