Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

6. oldal Közlekedésbiztonság 1995. január 13., péntek Beköszöntött az igazi tél. A hirtelen megváltozott útviszonyokhoz alkalmazkodni kell. Csalóka lehet a havas úttest utáni „tiszta” útszakasz. Amikor látszólag száraz úton haladunk, könnyen előfordulhat, hogy a kora reggeli jegesedés miatt megcsúszunk. FOTÓ: mészáros Nem javult a közlekedési morál Megyénk úthálózata 1994. 1. félévben lényegében nem válto­zott. A forgalmi rend változása­ként kiemelendő Jászberény vá­rosában a 31. és 32. sz. főközle­kedési utak csomópontjának jel­zőlámpás kialakítása, valamint a 4-es főút Szolnok-Szajol közötti 103,3-105,5 kilométerek négy- nyomúsítása. Az utak minősége elmarad a megnövekedett teher- és sze­mélyforgalom igényeitől. Fo­lyamatban van a 4-es főút déli elkerülő szakasza III. ütemének építése, valamint a Szolnok-Tö- rökszentmiklós közötti útsza­kasz 4 sávra történő bővítése. Mindennek a közlekedésbizton­ságra való pozitív hatásával azonban csak az elkövetkező években lehet számolni. 126.459 gépjármű szerepel a megyei nyilvántartásban. A személygépkocsik a forgalom­ban lévő járművek háromne­gyedét teszik ki. A gépjárművek számszerű gyarapodása mellett azonban az átlagéletkor nem változott: 12 év körüli. A a mű­szaki állapot további romlása is megfigyelhető. A közlekedésben részt ve­vőkre továbbra is jellemző a tü­relmetlen, agresszív magatartás, a közlekedési szabályok szán­dékos, gyakran durva megsér­tése, a veszélyérzet alacsony szintje. A közlekedésbiztonság javí­tása érdekében koordinációs ér­tekezletet tartott 1994. decem­ber 23-án a megyei rendőr-fő­kapitányság, melyre meghívta a közlekedéssel érintett szerveze­teket, intézményeket. A koordinációs értekezlet alapjául dr. Irk Ferenc címzetes egyetemi tanár és dr. Roszmusz András által készített, megyénk közlekedésbiztonságának hely­zetelemzése, valamint a bizton­ság megteremtése érdekében tett javaslatok szolgáltak. A baleseti helyzetértékelés alapján a 4-es, a 44-es, a 31-es és a 33-as számú főútvonalak a legveszélyesebbek a megyében. Az elsődleges baleseti okok kö­zött szerepel a sebességtúllépés, vagy az adott határokon belül a sebesség helytelen megválasz­tása, melyhez nagymértékben hozzájárulnak a forgalomszer­vezési hiányosságok. A tanulmány megállapításai szerint a közlekedési szituáció­kat minél inkább egyértelművé kell tenni a közlekedő ember számára. Főútvonalaink átlag- szélessége - országos viszony­latban - megyénkben a legrosz- szabb. Az is kimutatható, hogy ma­gas a teherszállító járművek aránya. A halálos kimenetelű balesetek okozói között a teher­gépkocsi-vezetők az országos átlag kétszeresét teszik ki. Az érdekelt intézmények a tanulmányt felhasználva közö­sen kívánják 1995-ben kialakí­tani azt a hosszabb távú koncep­ciót, mely a közúti tragédiák el­kerüléséhez, a balesetek súlyos­ságának csökkentéséhez, és ez­zel egyidejűleg a megye jobb közlekedésbiztonságának meg­teremtéséhez vezet. Illés József Csökkent a halálos balesetek száma A Közlekedéstudományi Egyesület, az Országos Baleset-meg­előzési Bizottság és a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Társaság szervezésében „A jog, a technika és a korszerű közlekedés” címmel konferenciát tartottak Budapesten, ahol az is elhang­zott: hazánk az utóbbi három évben a közúti közlekedésbizton­ság javításában a térség országai közül szinte egyedülálló eredményeket ért el. A balesetek száma csökkent, ismét elértük az 1987 előtti szintet. 1994 első tíz hónapjá­ban az előző évivel azonos számú baleset történt, a halálos esetek száma 10 százalékkal csökkent. A balesetek csökken­tése kiemelt rendőri feladat. Az állandó közlekedési jelenlét mellett koncentrált országos akciókat, hatékony sebesség-el­lenőrzést végeznek. Tervezik a KRESZ módosítását és egyéb közlekedési jogszabályok vál­toztatását. Napirendre kerül a szabálysértési pontrendszer ha­zai bevezetésének vizsgálata. Fontos, hogy a közlekedési rendőrség létszáma arányban legyen a forgalom nagyságával, és eszközrendszere is feleljen meg a kor követelményeinek. Sürgetik a hét végi tehergép­jármű-forgalom korlátozásának bevezetését. Fokozni kívánják az együttműködést, keresik a közös érdekeltséget az önkor­mányzatokkal, a biztosítótársa­ságokkal és a vállalkozókkal is. Az új Nemzeti Alaptanterv tartalmazza, hogy a gyermekek közlekedésre nevelésével az oktatás keretein belül foglal­kozni kell. Fontos a gyakorlati helyzetek megtanítása, a közle­kedéstechnikai képzettség ki­alakítása, közlekedési szaktá­borok szervezése. Oktatófilmek készültek az alsó és felső tago­zatos gyermekek közlekedési ismereteinek tanításához. A közlekedésbiztonsági pályáza­tokra 800 pályamű érkezett, melynek többsége óvodai és is­kolai rendezvények, programok megvalósítását támogatta. Tudományos intézetek és társaságok vizsgálták a bal­eset-megelőzési intézkedések hatékonyságát, hatását. Legfon­tosabb intézkedéseknek a lakott területi sebességhatár csökken­tését, a nappali fényszóró hasz­nálatát, a biztonsági öv viselé­sét, a fokozott rendőri ellenőr­zést, a szabálysértési szankciók szigorítását és a gépjármű-ve­zetői utánképzés visszatartó ha­tását jelölték meg. A hatásvizs­gálat szerint a fényszóróhaszná­lat elsősorban a frontális ütkö­zéseknél játszik szerepet, az ilyen típusú balesetek száma 30 százalékkal csökkent. A hazai autópályákon kétszer többen halnak meg, mint Európa egyéb országaiban, a főútvonalak kül­területi szakaszain 12 százalék­kal növekedtek a balesetek. Fontos lenne az autópálya-épí­tési program folytatása, mivel az autóutakon sok baleset tör­ténik. A baleset-megelőzés hatásos eszközének tekintik az ésszerű városi közlekedési rendszert, a gyalogos- és kerékpáros-közle­kedés minden eddiginél szerve­zettebb segítését, a csillapított forgalmú városrészek kiterjesz­tését. Az útalapból egymilliárd forintot fordítottak forgalom­szabályozási és biztonsági esz­közök telepítésére. A közleke­dési bűncselekmények és sza­bálysértések száma emelkedett. 1993-ban a közlekedési sza­bálysértési ügyekben átlagosan 2500 forintot szabtak ki a sza­bálysértési hatóságok, tavaly viszont ez az összeg 7700 fo­rintra emelkedett. A vagyon elleni bűncselek­mények után a legtöbb bűncse­lekmény a közlekedés területén történik. Az összes bűncselek­mény egyharmada közlekedési ügy, amelyekben közel húsz­ezer személyt ítéltek el. Leg­gyakoribb az ittas vezetőkkel szembeni eljárás. A konferencián ismertették a korszerű baleset-helyszínelő rendszereket. A külföldön már használt Fotomas termék például fénykép- és videofelvételek számítógépes feldolgozására al­kalmas. A helyszínen készült fényképelvételek alapján szimu­lálni tudják a balesetet. így lehe­tőség nyílik a járművek feltéte­lezett haladásának, sebességé­nek vizsgálatára. A gépjármű­vekbe beszerelhető „fekete do­boz” is alkalmas a baleset utóla­gos rekonstruálására. A baleset után a dobozból „kiolvasható”: mikor történt az ütközés, milyen sebességgel haladt a jármű. Az alkoholos befolyásoltság méré­sére bemutattak egy Alcomat el­nevezésű műszert, amely az ittas vezetők kiszűrésére használható. A műszer a kilélegzett levegő alkoholtartalmát méri. Az iskolai oktatást és a jár­művezető-képzést támogatja, segíti a KRESZ-teszt számító- gépes szoftver, mely minden járműkategóriára feldolgozta az ismeretek elsajátításához szük­séges elméleti anyagot, és kép­szerűen megjeleníti a valós köz­lekedési szituációkat. A járműforgalom zavaró hatá­sának csökkentésére a lakó-üdülő övezetekben építhe­tők be a Topstop nevű sebesség­csökkentő gumibordázatok. Az eszközt speciális technológiával készítik, könnyen telepíthetők, áthelyezhetők, nedves útfelüle­ten is biztonságosak és éjszaka a beépített fényvisszaverő priz­mák miatt jól láthatók. Dr. Herczeg Gyuláné Rendőrségi koncepció Megyénk 1995. évi közlekedésbiztonsági helyzetének javítására Hazánk, ezen belül a megye közlekedésbiztonságának javí­tása fontos politikai, társadalmi és gazdasági érdek. E tevé­kenységet hosszú távon a kö­zelmúltban elfogadott Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program szabályozza. Alapvető cél, hogy a balesetek számának, sú­lyosságának növekedése egy-két éven belül tartósan megálljon, majd az ezredfordu­lóra jelentősen csökkenjen. A rendőrség közlekedési és közrendvédelmi szolgálatai az utóbbi években végzett munká­val, a rendelkezésre álló tech­nikai eszközök tervszerű al­kalmazásával, valamint célirá­nyos propagandatevékenység­gel nemzetközi szinten is elis­mert eredményeket értek el, melyhez hozzájárultak a jog­szabályi változások és más fon­tos tényezők is. A megyénkben bekövetke­zett sérüléses balesetek száma 0,4 százalékkal, a halálos bal­esetek száma pedig 14 száza­lékkal csökkent. Oszágosan is emelkedő tendenciát mutat vi­szont a külföldiek által okozott közúti balesetek száma, amely megháromszorozódott az 1993-ban bekövetkezett balese­tekhez viszonyítva. E tényből adódóan az Országos Rendőr- főkapitányság vezetője 1995-re meghirdette a „Rendőrség az idegenforgalomért” évet. En­nek jegyében az összehangolt rendőri intézkedések, az ön- kormányzatokkal való szoros együttműködés, a sokkoló jel­legű propagandatevékenység együttes hatásával kívánják el­érni, hogy a balesetek száma országosan is - lehetőleg 10 százalékkal - csökkenjen. A közutakon az állandó rendőri jelenlét, a fokozott és folyamatos közúti ellenőrzés kiemelt szerepet kap a jövőben. Tovább folytatódik az orszá­gos, a regionális és a megyei szintű közúti közlekedési ak­ciósorozat is. Az ellenőrzések során a rendőrök a korábbinál is nagyobb gondot fordítanak az ittas vezetők, illetve a moz­gás közben elkövetett szabály- sértők kiszűrésére. Különös tekintettel lesznek a gyorshajtókra, a biztonsági öv használatára, illetve az agresz- szív, a szabályosan közlekedő­ket semmibe vevő járműveze­tők tetten érésére. A közúti ellenőrzéseken túl a szolgálatot ellátó rendőrök ki­emelt figyelmet fordítanak majd a forgalom segítésére, kü­lönösen az idegenforgalmi idényben. A közúti közlekedés-ellenőr­zéseken túlmenően 1995-ben a baleset-megelőzési feladatok eredményesebbé tételét szolgál­ják az országos, illetve a helyi kezdeményezésű kampányok, rendezvények is. Az Országos Baleset-meg­előzési Bizottság koordinálásá­val március 27. és április 2. kö­zött szervezik meg az ENSZ közlekedésbiztonsági hetéhez kapcsolódó rendezvénysoroza­tot. A kampány célcsoportjai a polgári és fegyveres szerveknél szolgálatot teljesítő fiatal, kezdő gépjárművezetők, se­gédmotor-kerékpárosok, vala­mint a kerékpárral vagy gyalo­gosan közlekedő gyermekek. Az általános és középiskolás diákok közlekedésbiztonságá­nak fokozására irányul a Békés és Hajdú-Bihar megyei kezde­ményezésű „Rendőrök a gyer­mekekért” akciósorozat, mely­hez megyénk baleset-megelő­zési bizottsága is csatlakozott. A fentieken túl a baleset-meg­előzés elengedhetetlen feltétele a kor követelményeihez iga­zodó jogszabályi háttér kialakí­tása. E területen a rendőri tevé­kenység szempontjából döntő fontosságú feladatok közé tar­tozik azon vizsgálatok elvég­zése, amely az új vagy módosí­tásra kerülő jogszabály szük­ségszerűségét, megalapozott­ságát igazolja. így át kell tekinteni a bizton­sági öv általános használati kö­telezettségét, a rádiótelefonok menet közbeni használatát, a hét végi tehergépjármű-forga­lom korlátozását, valamint az osztrák mintájú próbajogosít­vány intézményének bevezeté­sét. Mészáros Imre A nők kevésbé felelőtlenek? A múlt évben történt közleke­dési balesetek elemzése is ér­dekes tanulságokkal szolgálhat a szakemberek számára. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye személyi sérüléssel járó közlekedési baleseti számainál stagnálás tapasztalható, viszont kedvező tendencia figyelhető meg a halálos balesetek alaku­lásában. 1993-ban 57 halálos balesetnél 70, 1994-ben 50 ha­lálos balesetnél 62 ember veszí­tette életét. A ’94-ben elhaltak közül 27 okozóként, 35 vétlen­ként vált áldozattá. Közülük 17-en voltak gyalo­gosok, 16-an személygépkocsit vezettek, 14-en pedig utasként vettek részt a közlekedésben. Az áldozattá vált utasok közül hatan a személygépkocsi jobb első ülésén érkeztek a halálba. A különböző szigorítások, a gyakoribb ellenőrzések sem tudják elejét venni az ittas jár­művezetésnek. 1994-ben kilenc halálos balesetnél szegődött az okozó társául az alkohol. A szeszes ital hatása alatt bekö­vetkezett balesetek abszolút számában alig történt változás, viszont figyelemre méltó, hogy a közlekedők mely köréből ke­rültek ki az alkohol hatása alatti sérülést okozók. Ebbe a körbe 37 kerékpáros, 33 személygép­kocsi-vezető, 17 segédmotor- kerékpár-vezető, hat-hat gyalo­gos, illetve motorkerékpár-ve­zető, két-két tehergépkocsi-ve­zető, illetve fogathajtó, egy las- sújármű-vezető tartozik. Figyelemre méltó érdekes­ség, hogy a felsoroltak között egyetlen egy ittasan vezető hölgy sem akadt. Megyénk út­jain a balesetek gyakorisága alapján ’ 94-ben a vasárnap, a hétfő és a szombat volt a legbiz­tonságosabb, míg a legtöbb baleset pénteki és szerdai na­pokon következett be. Csőke István Ami az adás-vételnél általában elmarad Egyre gyakrabban kapunk bosszankodó hangvételű levelet volt gépjármű-tulajdonosoktól. Ezek többnyire majdnem azonos tar­talmúak, melyben kijelentik, hogy a megjelölt rendszámú gép­kocsi már több hónapja nincs a tulajdonukban. Tény, hogy az adás-vételt követő tulajdonjog-átírás sajnos sok esetben elma­rad. Tapasztalataink szerint az adás-vétel a gyakorlatban úgy zaj­lik le, hogy az eladó és vevő, egymás között, tanúk jelenlétében megkötik a szerződést. A vevő átadja a megállapodásban sze­replő összeget, ennek fejében az eladó átadja a gépkocsi kul­csait és a forgalmi engedélyt. Ezután mindkét fél a jó üzlet re­ményében elköszön egymástól. Egy „apróságról” azonban a régi tulajdonos megfeledkezik. Nevezetesen arról, hogy részére a jogszabály (20/19910. BM. sz. rendelet 10. §. (3). bekezdés) egy kötelezettséget ír elő, ugyanakkor egy lehetőséget is ad. Előírja annak a bejelentését, hogy milyen rendszámú, alváz­számú gépkocsit mikor, kinek adott el. Amikor az adás-vétel megtörténik, akkor az eladó vegye ki a forgalmi engedély sze­mélyi lapját, így ezzel is kötelezi a vevőt a mielőbbi átíratásra. Ezután az eladó a magához vett személyi lapot és az adásvételi szerződés másolatát küldje meg a lakóhelye szerinti rendőrkapi­tányságra. Az eladó így sok bosszúságtól kímélheti meg magát. A forgalmi engedély „törzslapja” (ami a gépjárműre vonat­kozó adatokat tartalmazza) és a dátummal ellátott adás-vételi szerződés 15 napig érvényes, azt a rendőrök igazoltatás alkal­mával - személyi lap nélkül - elfogadják. Ezzel kötelezni lehet a vevőt a 15 napon belüli átírásra. Amennyiben e határidőn túl nincs a gépkocsi átírva, a hatósági jelzéseket a helyszínen in­tézkedő rendőr elveszi, illetve a rendőrhatóság bevonja. Németh Jenő * Kérjük olvasóinkat, ha a közlekedéssel kapcsolatos kérdése­ikre a havonta megjelenő közlekedésbiztonsági oldalunkon sze­retnének választ kapni, kérdéseiket juttassák el szerkesztősé­günk vagy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitány­ság Közlekedési Osztálya (Szolnok, Pf: 97) címére. Tiszafüred első közlekedési lámpáját az elmúlt év végén helyezték üzembe a 33-as főút és a kunmadarasi út kereszteződésében A közlekedésbiztonsági oldal a megyei baleset-megelőzési bizottság elnökségének tagjai - a közúti igazgatóság, a közlekedési felügyelet, az autóklub, a Teszöv, a vöröskereszt, a Mól Rt., a Jászkun Volán, a pedagógiai intézet, a Hungária Biztosító Rt., a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya - közreműködésével készült. Összeállította: Horváth Győző

Next

/
Thumbnails
Contents