Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

1995. január 13., péntek 3. oldal Hazai Tükör A Berettyón Harc az elemekkel A jéggel, hóval, olajjal vias­kodó békési vízügyisek csütör­tökön reggel megkezdték egy új, merülőfalas szalaghíd telepí­tését. Az lesz a rendeltetése, hogy megakadályozza az olaj­jal szennyeződött jégtáblák be­jutását a Sebes-Körösbe. A romániai Nyüveden a KÖVIZIG osztaga a helyi erőkkel együtt az elmúlt 24 órában 12 köbméter olajat távo­lított el a folyóból, idehaza, Csíkémél pedig 1,2 köbméter szennyet sikerült kiemelni a je­ges Berettyóból. Szerdán a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 120 zsák olajos iszapot, a KÖVIZIG két konté­nerben 10 köbméter anyagot küldött vissza, csütörtökön dél­előtt pedig 90 köbméternyi olajszennyet vasúti tartályko­csiban indítottak útnak Romá­niába. (MTI) Gyűlnek a dokumentumok. A szolnoki Újvárosi Általános Iskola 136. születésnapjára készül. A március 15-22. közötti héten gazdag programokkal (többek között osztálytalál­kozó, kiállítások, bemutató tanítás, zenés torna- és néptáncbemutató) várják az érdeklődő­ket. Az iskolatörténeti kiállításhoz és kiadványhoz máris számos régi fénykép, tabló, doku­mentum gyűlt össze, melyeket Széles Imréné és Kovács Sándorné tanárnők rendszereznek (felvételünkön) a tanulók segítségével. FOTÓ: KORÉNYi Veszélyben az árvízvédelem (Folytatás az 1. oldalon) a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosz­tályvezetője tegnap Szolnokon, sajtótájékoztató keretében szá­molt be. Ezt követően a hon­védség és a vízügy szakemberei az árvízvédelmi és mentési fel­adatokról, valamint együttmű­ködésük korszerűsítéséről foly­tattak tárgyalásokat. A vízkárelhárítás biztonsá­gának egyik fontos alappillére a védművek kiépítettsége, álla­pota, biztonságának milyen­sége. A másik a szervezet, a személyi állomány, amely szakmai hozzáértésével, ráter­mettségével ezen védművek kezelését végzi. A honvédséggel folytatott megbeszélés egy év eleji átte­kintő munka arról, hogy a szer­vezetben milyen gondok van­nak, milyen lehetőségek és tar­talékok állnak rendelkezésre a megoldáshoz. A vízügyi igaz­gatóságnál és a honvéd­ségnél történt szervezeti változások is indokolttá teszik a konzultációt - mondta bevezetőjében dr. Váradi József. Az őszi felülvizsgálati munkák tapasztalatairól szólva elmondta, a legna­gyobb gondot a védbizton- ságot veszélyeztető töltés­repedések jelentik. A gá­tak repedése elsősorban a Tisza és mellékfolyói mentén fordul elő. Az ed­digi felmérések szerint a repedezett töltésszakaszok hossza mintegy 197 kilo­méter. Ugyanakkor hang­súlyozta, ezek nem mind­egyike jelent feltétlenül veszélyt. A legnyilvánvalóbban veszélyeztetett helyeken már az ősz folyamán meg­kezdődtek a munkálatok. Óballánál 500 méteres szakaszon történtek vé­delmi erősítési munkák, a Zagyva bal partján, Jászte­leknél 240 méter, a Tama bal partján Zaránknál 250 méteres szakaszon történt beavatkozás. Ugyancsak a Tárnán és a Körö­sökön felkészültek - egy eset­leges árhullám érkezésekor - az azonnali beavatkozásra. A felülvizsgálati munkák során a védművek altalajállapotának vizsgálati összegzése is megtör­tént. Több, mint 700 helyen - mintegy 50-200 méterig terjedő szakaszon - fordul elő altalaj­gyengeség, amelyek bevédése hosszan tartó, komoly munka lesz. A szakemberek 257 különö­sen veszélyes - töltésszakadás­sal fenyegető, épp ezért sürgő­sen helyreállítandó - szakaszt ismernek. A biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja a töltéseket keresz­tező műtárgyak, zsilipek, cső­szerkezetek leromlott állapota. Mintegy 1300 műtárgyból 69-et minősítettek sürgősen át­építendőnek, 28-at kritikusnak. Ezek fokozott figyelése, illetve majdani átépítése és kicserélése feltétlenül indokolt. A töltéseknél - és általában a vízkárelhárítási létesítmények­nél - gyakorta tapasztalható a rongálás, ami rendkívül nagy gondot akoz a vízügyi szolgálat számára. Ez nem csak a nem­zetgazdaságnak okoz kárt, ha­nem állandó veszélyeztetettsé­get is teremt. Az ebből adódó kár évente mintegy 100 millió forint. A vízkárelhárítás 1995. évi költségvetési pozíciója ’94-hez képest javult. Az árvízvéde­lemre fordítható összeg tavaly 400 millió forint volt. A parla­ment a kormány javaslatára úgy döntött, hogy ezt az összeget az idén mintegy 600 millió forin- tal emeli meg. Ugyanakkor, számításaik szerint - tette hozzá az előadó - két milliárd forintra lenne szükség csak az árvízvé­delmi tölté­sek minimális fenntartási munkáihoz. A fölmért veszélygócok elhárítása 4,5 milliárd fo­rintot igé­nyelne. A lemaradás így minden kor­mányzati és parlamenti segítség elle­nére is eléggé jelentős. A rendel­kezésre álló pénz így minden bi­zonnyal csak tűzoltómun­kára lesz ele­gendő. TBG Idegenforgalom Osztrák támogatás Az Osztrák Köztársaság 1,5 millió Schilling összegű pénz­ügyi támogatást nyújt az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­talnak a fertődi Esterházy-kas- tély fejlesztési tanulmányának finanszírozására. Az erről szóló megállapodást csütörtökön írta alá Schagrin Tamás, az OIH el­nöke és Walter Czemi, az Aust- rian Tourism Consultants cég ügyvezetője. Az aláírást követő sajtótájé­koztatón Schagrin Tamás fel­hívta a figyelmet, hogy csak úgy lehet idegenforgalmi beru­házókat találni, ha megfelelő projektek állnak rendelkezésre, s vélhetően ilyen lesz a most aláírt megállapodás alapján ké­szülő tanulmány is. Magyaror­szágon ugyanis az idegenfor­galmi szakma a pénzügyi lehe­tőségeknek és a szakértelemnek egyaránt híján van. Utalt arra, hogy míg Ausztriában évente 6,3 milliárd schillinget fordíta­nak idegenforgalmi marke­tingre, nálunk mindössze 1,2 milliárd forintot. (MTI) * Életmentő sorkatona Életmentő emlékérem kitünte­tésre terjesztette elő a szolnoki légvédelmi tüzérdandár pa­rancsnoka Horváth István hon­védet, aki élete kockáztatásával kimentett két kisgyereket a Zagyva folyóból. Erdélyi Lajos ezredes, hon­védelmi szóvivő, csütörtökön az MTI-nek elmondta, hogy ja­nuár 6-án délután az eltávozá­son lévő Horváth István Szol­nokon a Zagyva partján észre­vette, hogy két csúszkáló kis­gyerek alatt beszakadt a jég. Ezt követően élete kockáztatá­sával mentette ki a gyermeke­ket a jeges folyóból. (MTI) Hossz- és keresztirányú repedés feltárása a Zagyva árvédelmi töltésén A MOSZ kongresszus második napján Kifütyülték Raskó Györgyöt Mintegy 5 milliárd forint átcsoportosítására szándékozik javas­latot kidolgozni az agrárágazat teljesítményének javítása érde­kében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. E tényt Soós Ká­roly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai ál­lamtitkára jelentette be csütörtökön, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetsége szerdán Budapesten megnyitott kongresszusának másnapján elhangzott hozzászólá­sában. Az államtitkár szerint, ha ez megtörténik, akkor min­tegy 300 millió dollár értékűvel növekedhet, vagyis már ez év­ben megközelítheti a 2,5 milliárd dollárt az agrárexport. Soós Károly Attila hozzászó­lásában megerősítette, hogy az agrárgazdaság exportja az idén is 35 milliárd forintnyi támoga­tásban részesül. Ez az összeg lényegében azonos a múlt évi pótköltségvetés előirányzatá­val, de 5 milliárd forinttal keve­sebb annál, mint amit az expor­tőrök 1994-ben támogatásként ténylegesen igénybe vettek. Az agrárágazat exporttelje­sítményének javítása érdekében dolgozza ki az IKM azt a javas­latot is, hogy az agrárágazat exportjának támogatására a kormányzat csoportosítson át a jelenlegi kereten felül mintegy 5 milliárd forintot. Számításaik szerint ezzel mintegy 300 mil­lió dollárral lesz növelhető az agrárexport árbevétele, s ilyen módon éves szinten megköze­líti majd a 2,5 milliárd dollárt. Az IKM politikai államtitkára rámutatott arra is, hogy a GATT uruguayi fordulója eredménye­ként megszületett tavalyi megál­lapodás gyökeresen átalakítja a mezőgazdasági termékek nem­zetközi kereskedelmét meghatá­rozó szabályokat, ami mélyre­ható változásokat okoz a részt­vevő országok agrárkereske­delmében. így például a magyar mezőgazdasági termékek eddigi névleges 20 százalékos vám­szintje megközelítőleg 45 száza­lékra, tehát több mint két- és fél­szeresére emelkedik. Raskó Györgyöt, az előző kormány földművelési közigaz­gatási államtitkárát, az MDF parlamenti képviselőjét és ag­rárszakértőjét a MOSZ kong­resszusának csütörtök délelőtti vitájában a küldöttek nem en­gedték felszólalni. Ellenérzésü­ket először tapssal és füttyel fe­jezték ki a delegátusok. Az MDF vezetése az utóbbi időben felismerte: a szövetkeze­tek léte Magyarországon gazda­sági és társadalmi realitás. Töb­bek között ezt szerettem volna elmondani a MOSZ-kongresz- szus résztvevőinek - jelentette ki Raskó György csütörtökön néhány újságíró előtt azt köve­tően, hogy nem engedték szóhoz jutni. A kongresszus döntött a tiszt­ségviselőkről is: Nagy Tamás lett a MOSZ elnöke,és főtitkárrá újra Horváth Gábort választot­ták. (MTI) Látlelet Bűnbakot könnyű találni Akár meggyőzőnek is tűnhet az az érvelés, hogy mivel hazánk­ban évről évre növekszik a nyugdíjasok létszáma, így egyre na­gyobb terhek nehezednek a nemzetgazdaságra. Legalábbis ab­ban az értelemben, hogy a szemmel láthatóan fogyatkozó mun­kaképes korú lakosságra aránytalanul sok eltartott jut. Akik so­hasem dolgoztak, vagy éppen az utóbbi időben nem dolgoznak. Ha pedig mélyebbre hatolunk, akkor az is kiderül, hogy az ed­dig 55 évesen nyugdíjba került nők átlagosan 20-25 évig része­sülnek (furcsa szakzsargonnal élve) nyugellátásban, a férfiak viszont alig másfél évtizedig. Az egyenlőtlenség kétségbevon- hatatlanul szembetűnő. Ám bármennyire könnyű is szociológia­ilag a rejtély nyomaira bukkanni, valamennyi zavaró tényező mégsem küszöbölhető ki. Éppenséggel a halandósági ráták mi­att sem. Ha a férfiak - amiként köztudomású - korábban meg­halnak mint a nők, ennek legfeljebb a nyugellátást szervező in­tézet örülhet. Már csak a fizetendő nyugdíjakat alapul véve is. De ez az öröm igazából mégsem teljes, hiszen a fél évszázadnál öt évvel idősebb nők zabolátlanul élvezik (vagy élvezhetik) ál­lami nyugdíjaikat. így a formállogika alapján nincs más választás, mint a korha­tár - aligha szociális érzékenységet tanúsító - felemelése. Mert a nyugdíjjárulék önmagában is eléggé inflációérzékeny, s az is kiszámíthatatlan felháborodást váltana ki, ha bármiféle pénz­ügyi megfontolásból egyszeriben csökkentenék a nyugdíjakat. Nem mindenkiét persze, hiszen a megszerzett érdem - ahogyan az elmúlt évtizedek gyakorlata jelzi - nem mindenkit érint egy­formán. Ha például a pedagógusok nyugdíjáról van szó, egy pil­lanatra sem keverhető össze a politikusokéval vagy a gyárigaz­gatókéval. A különbséget őrizni kell. Önkéntelenül is, vagy csupán azért, hogy a dolgok logikáján ne essen csorba. S aki foglalkoztatottként idáig nem veszítette el munkahelyét, bízhat abban, hogy ebben az esztendőben is megőrizheti. Figyelmen kívül hagyva a baljós híreket, vagy esetleg valóban abban re­ménykedve, hogy ennél rosszabb már nem lehet. Alighanem ez a bizakodás teszi működőképessé a társadalmat. Mikor nincs másról szó, mint a túlélésről, a hanyatlás feltartóztatásáról. An­nak ismeretében is, hogy az utóbbi években az állampolgárok többsége minduntalan a lemondás kényszerűségével szembe­sül. Eltérő mértékben ahhoz, hogy a szolidaritás megerősödhe­tett volna, de elkerülhetetlenül tudomásul véve, hogy bűnbakot minden kurzus könnyen kijelöl magának. Más kérdés persze, hogy Magyarországon a 15-49 év közötti férfiak halálozási esé­lyei rosszabbak, mint például Zimbabwe hasonló korú népessé­géé. Legalábbis a befolyásos brit gazdaságpolitikai hetilap, a The Economist napokban megjelent elemzése szerint. Kerékgyártó T. István Távozott a kormánybiztos (Folytatás az 1. oldalról) az AVÜ kompetens tárgyaló- partner a privatizációs ügyle­tekben. Tóth András ennek kapcsán leszögezte, hogy a HungarHotels esetében egyedi ügyről van szó. A tájékoztató további részé­ben Verebélyi Imre, a közigaz­gatási korszerűsítés kormány- biztosa bejelentette, hogy a ka­binet 3 éves programot indít a hatályos jogszabályok felül­vizsgálatára. A mintegy két- ezer-hatszáz, rendszerváltás előtti, s a további kétezer, 1990 után hozott rendelkezés áttekin­tése során megnézik: szükség van-e egyáltalán a jogsza­bályra, indokolt-e az állami szerepvállalás, s ha igen, mi­lyen módon és mekkora mér­tékben. A kormány állami kezessé­get nyújt az idei belföldi ener­giaellátáshoz szükséges alap­vető energiahordozók import­jához - tudatta a továbbiakban Forró Evelyn. A sajtóértekezleten kiosztott tájékoztató szerint a kormány kifejezte érdekeltségét egy, üz­leti alapon megvalósuló nem­zeti regionális műhold létreho­zásában, és kész megosztani a kockázatot a vállalkozókkal. A M AGY ARS AT elnevezésű program átfogó és nyereséges távközlési szolgáltatási rend­szert valósítana meg hazánkban és a térségben egy magyar kommunikációs műhold segít­ségével. Egy izraeli céggel kö­zösen két, teljesen megegyező műszaki jellemzőkkel rendel­kező hírközlési műholdat állí­tanak pályára. Az izraeli AMOS a jövő év elején, a MAGYARSAT pedig várha­tóan 1997-ben kezdi meg szol­gáltatását. Rendeletben szabályozta a kormány a mezőgazdasági ter­melők és erdőgazdálkodók gázolaj-felhasználása utáni fo- gyasztásiadó-visszatérítést. A korábbi szabályozáshoz képest nem változik sem a jogosultak köre, sem a kedvezmény mér­téke, az új rendelet csupán for­mai követelményeknek tesz eleget. Rendeletet alkottak a miniszterek az akadémikusok és akadémiai doktorok tiszte­letdíjáról is. A kabinet kivételes eljárást kérve benyújtja az Országggyű- léshez a nemzeti szabványosí­tásról, valamint a laboratóriu­mok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslatokat. A kormány foglalkozott az Európai Unióhoz való csatla­kozásunkat előkészítő joghar­monizációs tervekkel is. (MTI) 7IGAZ A TIGÁZ Rt. Szolnoki Üzemigazgatósága gázszolgáltatási üzem céljára Szandaszőllösön tartósan bérelne kb. 80-100m2-es családi házat vagy ingatlant. Feltételek: • szilárd burkolatú út, •telefon, • melléképület vagy garázs. Az ajánlatokat kérjük: TIGÁZ Rt. Szolnok, Thököly út 79. Telefon: (56)343-133, (56) 423-133/142-es mellék V

Next

/
Thumbnails
Contents