Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

2. oldal O' 1c' Rekord kokainfogás A perui rendőrség és az amerikai illetékes szervek képviselői kedden 2,75 to- nányi, mintegy 50 millió dollárt érő kokaint foglaltak le a dél-amerikai országban. A UPI hírügynökség jelen­tése szerint a hatóságok a Limától 950 kilométerre északra lévő Piura tarto­mányban fedezték fel a ká­bítószert, amelyet az or­szágból való kiszállításra kész csomagokban találtak meg. Merénylet készült a pápa ellen? A Fülöp-szigetek rendőr­sége letartóztatott két férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy merényletre készült II. János Pál pápa ellen. Az egyházfő csütörtökön érke­zik Manilába, ahol ázsiai éscsendes-óceáni körutat kezd. Bár a hírt bejelentő Fidel Ramos Fülöp-szige- teki elnök nem közölt rész­leteket, a helyi lapok nem hivatalos forrásra hivat­kozva azt írták, hogy a ható­ságok pokolgépeket és papi öltözékeket találtak egy pa­kisztáni férfi lakásán, nem messze a pápai nuncius re­zidenciájától, ahol II. János Pál is megszáll majd. Alkotmányellenes a „parabolatörvény” Az iráni Alkotmány ózó Ta­nács szerdán alkotmányel­lenesnek minősítette és el­utasította azt a minap elfo­gadott törvényt, amely meg­tiltja a külföldi televí­zió-adások vételére alkal­mas parabolaantennák for­galmazását és birtoklását. Az iráni alkotmány 75. pontja értelmében törvény- hozás csak abban az esetben hózhat a közkiadásokat nö­velő rendelkezést, ha egyút­tal megteremti a többletkia­dás fedezetét. A törvény ér­telmében a hatóságok rend­őri erővel eltávolíthatják az önként le nem szerelt anten­nákat, s a mintegy 700 ezer ilyen antennával teletűzdelt országban ez jelentős költ­séget eredményezhet. Maffiaháború Lengyelországban A lengyel maffiaháború ed­digi legnagyobb robbantá­sos merényletének színhe­lye volt kedden egy varsói lakótelep. A pokolgépet egy ház ötödik emeletének fo­lyosóján helyezték el, s ak­kor lépett működésbe, ami­kor lakása ajtaját kinyitotta a Varsó melletti Pruszkówot központul használó maffia egyik vezetője. A banda több mint egy éve szabályos háborúban áll a wolomini- ekkel a főváros központja feletti uralom megszerzésé­ért. A robbanás három eme­letet megsemmisített. A Nagyvilágban Történt 1995. január 12., csütörtök Csecsenfóldi fejlemények Tárgyalások a konfliktus rendezésére A csecsenfóldi konfliktus elhúzódása az Oroszországra gyako­rolt nemzetközi nyomás erősödésével járhat, így mindenekelőtt az új európai berendezkedés szempontjából a Moszkva által kulcsfontosságúnak tartott Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet (EBESZ) részéről - állapította meg a Kom- merszant Daily szerdai számában. A NATO aggódik A NATO-tagországok nagykövetei tegnapi tanácskozásukon felhívást tettek közzé a Csecsenföldön dúló erőszak mielőbbi be­fejezésére és a fegyveres válság tárgyalások útján történő békés rendezésére - közölte a szervezet szóvivője. Az újság szerint az orosz dip­lomácia annál is inkább nehéz helyzetbe kerülhet, mivel a bu­dapesti tanácskozáson Moszkva az EBEÉ (EBESZ) szerepének erősítése mellett foglalt állást, annak egyfajta regionális ENSZ-szé tételét szorgalmazta. Az újság beszámolt Gyarmati István nagykövetnek, az EBESZ-elnök megbízottjának moszkvai tárgyalásairól, és megírta, hogy a magyar diplo­mata útja az „emberi dimenzi­ókról” szóló, 1991-es moszkvai megállapodásban foglalt me­chanizmus beindítását célozta. A lap emlékeztetett rá, hogy a dokumentum is leszögezi, hogy az emberi jogok megsértése nem minősül kizárólagos bel- ügynek. A Kommerszant Daily úgy vélte, hogy Moszkva azt sze­retné, ha az EBESZ lépései a csecsenfóldi események miatti aggodalom kifejezésére korlátó- zódnának. Az újság szerint azonban világos, hogy a konflik­tus elhúzódása esetén további lépések következnek a szervezet részéről. Az Izvesztyija szerdai szá­mában Gyarmati István látoga­tásáról írva emlékeztetett rá, hogy a magyar diplomata fel­ajánlotta az EBESZ segítségét a csecsen válság megoldásához. Az írásban nem szerepelt az EBESZ-küldöttség Csecsen- földre küldésével kapcsolatos moszkvai beleegyezésről szóló A szenátus illetékes bizott­sága előtt nyilakozva James Woolsey kedden kijelentette, hogy nem tud pontos képet adni a moszkvai hatalmi helyzetről, arról, hogy Borisz Jelcin to­vábbra is kezében tartja-e az ügyeket. A szenátorok kérdé­seire válaszolva azonban úgy vélekedett: a válság nyomán fennáll annak a veszélye, hogy a keményvonalasok esetleg magukhoz ragadják a hatalmat, de az sem zárható ki, hogy az ország anarchiába süllyed. A bizottság elé terjesztett írásos jelenlétésében megemlí­tette, hogy a konfliktus egyfelől veszélybe sodorhatja a moszk­vai kormány pénzügyi stabili­zációs programját, másfelől végzetesen kiélezheti a politi­kai viszonyt a végrehajtó és a törvényhozói hatalom között. Hosszú távon az amerikai esti hír. A lap azt írta, hogy Oroszország ellenzi a misszió küldését, s tudni vélte: ilyen ér­telmű utasítást adtak a - Moszk­vát az EBESZ-ben képviselő - bécsi orosz követnek. Többszintű tárgyalásokat szorgalmazott szerdán a cse- csenföldi rendezés érdekében Jevgenyij Saposnyikov, volt orosz védelmi miniszter. A moszkvai vezetés újabb tenge­részgyalogos egységeket vezé­nyel a válságövezetbe, s a tér­ségbe utazott Pavel Gracsov vé­delmi miniszter is. A harcok újabb újságíró-áldozatot köve­teltek: a Stem című német ma­gazin tudósítóját egy csecsen fegyveres lelőtte. Saposnyikov a Postfactum hí­rügynökségnek nyilatkozva le­hírszerzés egyik legnagyobb kihívásának Iránt nevezte, és hangsúlyozta, hogy szoros fi­gyelemmel kell kísérni Teherán tevékenységét, kiváltképpen a terrorcsoportoknak nyújtott tá­mogatása és fegyverkezési tö­rekvései miatt. Teherán saját erejéből valószínűleg nem lesz képes fegyvergyártásra alkal­mas hasadóanyagot előállítani a jövő évszázad előtt, ám a fej­lesztést felgyorsíthatja, ha Oroszországtól vagy máshon­nan titokban be tudja szerezni a megfelelő fűtőelemeket. Ha­sonlóképpen nyugtalanítónak minősítette Irán erőfeszítéseit vegyi- és biológiai fegyver­programok beindítására. Eszak-Koreáról beszélve a CIA-igazgató kijelentette, hogy a hivatal semmi jelét nem ta­pasztalja utódlási, hatalmi har­coknak: egyértelműnek tűnik, szögezte: a rendezés érdekében Dzsohar Dudajev elnökkel, a csecsen Vének Tanácsával, a vallási és törzsi vezetőkkel is tárgyalásokat kell folytatni. A marsall egyúttal sürgette, hogy Moszkva hagyjon fel a nyomás- gyakorlással, és bízza a csecse- nekre, hogy kit állítanak a kau­kázusi köztársaság élére. Sapos­nyikov azt határozottan elle­nezte, hogy a megbeszéléseken szóba kerüljön Csecsenföld ki­válása az Oroszországi Föderá­cióból, bár elismerte, hogy a válság elhúzódásával ez egyre nehezebben akadályozható meg. A balti-tengeri orosz hadi­flotta közlése szerint vasárnap tengerészgyalogos-zászlóaljat vezényeltek az Észak-Kauká- zusba. Az Interfax mozdoki ka­tonai forrásból úgy értesült, hogy másfél ezer fős alakulatról van szó. A balti flottához hason­lóan a csendes-óceáni hadiflotta is tengerészgyalogosokat küld a válságövezetbe, létszámuk azonban nem ismert. (MTI) hogy Kim Dzsong II ura a hely­zetnek. Ugyancsak közös állás­pontjuk volt, hogy a jövőben nagy gondot jelenthetnek az észak-koreai kifejlesztésű raké­ták. Az altábornagy megjegyez­te, hogy az ezer km-es hatótá­volságú Nodong-rakétával Phenjan el tudja érni Japánt és Dél-Koreát, sőt a tervezés alatt lévő típusok akár Alaszkát is fenyegethetik. Úgy vélte, hogy a rossz gazdasági helyzet az or­szág határainak a megnyitására és reformok kibontakoztatására fogja késztetni Kim Dzsong Il-t, ami végül is a feszültség enyhüléséhez vezethet. A CIA belső dolgait illetően James Woolsey között elmond­ta a szenátoroknak, hogy a Szövetségi Nyomozó Hivatallal és a szövetséges kormányokkal együttműködve a CIA egy sor „egykori szovjet tömbbeli fel­derítési akció” nyomára buk­kant, és azok felgöngyölítésé­vel fel lehet majd számolni a Nyugat elleni hidegháborús kémtevékenység maradvá­nyait. (MTI) „A NATO-szövetségesek annak ellenére, hogy teljes mér­tékben elismerik az Oroszom szági Föderáció területi épsé­gét, mélyen aggódnak a cse- csenföldi fejlemények, különö­sen a nagyszámú emberáldozat és a pusztítás miatt” - mondta a szóvivő, miután az észak-at­lanti szövetség nagykövetei rendes ülésükön megvitatták a kaukázusi válsághelyezetet. Az AP értékelése szerint a NATO-nagykövetek állásfogla­lása azt tükrözi, hogy nem kí­vánnak beleavatkozni egy olyan helyzetbe, amelyet Oroszország belügyének tekin­tenek. A NATO-képviselők „az erőszak lehető leghamarabbi befejezésére szólítottak fel, va­lamint arra, hogy a humanitá­rius szervezeteknek biztosítsák a megfelelő bejutást az or­szágba” - tette hozzá a szóvivő Szarajevói ENSZ-jelentések szerint, Bosznia többi frontján a boszniai muzulmánok és szer- bek tiszteletben tartják a január 1-én életbe lépett, négyhónapos tűzszüneti egyezményt, s a nyugalmat csak kisebb provo­kációk zavarják meg. Hervé Gourmelon ENSZ-szóvivő sze­rint a tűzszünet ellenére a szemben álló felek bizalmatla­nok egymással szemben. A Szarajevótól délre lévő Igman-hegységben létrehozott fegyvermentes övezet miatt több napja kirobbant vitában- A már létező telepek bőví­tésének kérdése éket ver az iz­raeliek és a palesztinok közé - hangsúlyozta, s feltárta, hogy az ügyben a Palesztin Hatóság felvette a kapcsolatot az Egye­sült Államok jeruzsálemi kon­zuljával. Saat idézte Simon Pe- resz izraeli külügyminiszter hétfőn elhangzott szavait, me­lyek szerint a zsidó állam nem támogatja új telepek létrehozá­sát, földek elkobzását a már lé­tezők bővítésére, és nem fektet be állami pénzeket a megszállt a Reuter jelentése szerint. Mint mondta, a NATO-nagykövetek megerősítették azon szándéku­kat is, hogy a szervezet szoro­sabb kapcsolatokat alakítson ki Oroszországgal. Willy Claes NATO-főtitkár még a nagykövetek tanácsko­zása előtt kijelentette újságí­róknak: nem vitatja a területi épség elvét, de úgy véli, hogy Oroszország erőszakos fellé­pése nem helyes. Ismét felszólí­totta az orosz hatóságokat az erőszak beszüntetésére és a bé­kés megoldás keresésére. Warren Christopher amerikai és Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter jövő héten esedé­kes genfi találkozóján eredeti­leg a NATO és Oroszország kapcsolatainak szorosabbra vo­násáról tárgyaltak volna, ehe­lyett azonban főleg a csecsen válság lesz napirenden. (MTI) szerdán sem sikerült előrelépni, sőt ENSZ-források szerint hét­főn újabb kormánykatonák ha­toltak be a demilitarizált öve­zetbe. Az ENSZ illetékesei egyelőre nem tudják, hogy hány muzulmán katona tartóz­kodik a fegyvermentes övezet­ben, amelyet az eredeti tervek szerint múlt szerdáig kellett volna kiüríteni. A demilitarizált övezettel kapcsolatos vita elle­nére szerdán a szarajevói repü­lőtéren tárgyalásokat kezdtek a muzulmán és szerb katonai pa­rancsnokok. (MTI) területeken. A palesztin politi­kus ugyanakkor hozzátette: Pe- resz viszont támogatta utak épí­tését a Jordán nyugati partján, hogy megkönnyítsék az izraeli hadsereg kivonását a palesztin városokból. Saat ezt úgy értel­mezte, hogy Izrael támogatja földek elkobzását az útépítés­hez, s engedélyezi a telepek nem állami pénzen történő bő­vítését. - Ezt azonban semmi esetre sem fogadhatjuk el - szögezte le. (MTI) A CIA-főnök szerint Oroszország anarchiába süllyedhet Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója sze­rint lehetetlenség megjósolni, vajon Borisz Jelcin képes lesz-e politikailag túlélni a csecsenfóldi konfliktust - az azonban egyértelmű, hogy a beavatkozás feltárta az orosz fegyveres erők gyengeségét és a hadseregen belüli feszültségeket. A tűzszünet eUenére folynak a harcok Groznijban. A holt­testeket az elnöki palota pincéjében készítik elő a muzulmán szertartás szerinti temetésre feb-reuters Bosznia Harcok és provokációk Az északnyugat-boszniai Velika Kladusa körzetében szerdán is folytatódtak a boszniai kormányhadsereg és a szakadár mu­zulmán egységek közötti harcok - jelentették boszniai ENSZ- források. Izraeli telepek bővítése Palesztin kérés amerikai beavatkozásra A Palesztin Hatóság kérte az Egyesült Államokat, hogy avat­kozzon közbe a zsidó telepek bővítésének leállítása érdekében - közölte Nabíl Saat palesztin nemzetközi együttműködési „mi­niszter” Kairóban, Jasszer Arafat PFSZ-vezető és Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök kedden tartott találkozója után. PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA González kutyaszorítóban Felipe González és a spanyol szocialisták számára nem a legjobban kezdődik ez az év. Miután 1994 a korrupciós botrányok kirobbaná­sának éve volt, 1995 is ugyanígy folytatódik. A spanyolok „szu­per” vizsgálóbírója, Baltazar Garzón ugyanis elővette az ETA-ter- roristák ellen szerveződött speciális kommandók finanszírozásá­nak az ügyét. Felipe González élete egyik legnehezebb televíziós interjújában hétfőn este kényszerült válaszolni a témával kapcsola­tos kérdésekre. A baszk szeparatista terrorszervezet, az ETA elleni harc része­ként a 80-as évek elején szerveződött kommandó, a Grupos Anti- terroristas de Liberación finanszírozása egy titkos alapból történt. Amikor kiderült, hogy két magas rangú tiszt a pénz egy részét ma­gáncélokra használta fel, nyomozás kezdődött, mely a két tiszt el­ítéléséhez vezetett. Bár 100 évet kaptak, de a spanyol igazságszol­gáltatás gyakorlata nyomán már most szabadlábon vannak. Nemrég megjelent a szocialista kormányt erősen támadó El Mundóban egy nyilatkozatuk, miszerint a spanyol kormány a tit­kos alapból 200 milliót fizetett volna nekik. Felipe González tévé­interjújában kereken tagadta, hogy bármi köze is lenne az antiterro- rista kommandók szervezéséhez. Cáfolta, hogy a két antiterrorista tiszt pénz kapott volna, és bejelentette, hogy rágalmazási pert indí­tanak az újságíró ellen. Szerelmük Szingapúr A kínai fiatalok az Egyesült Ál­lamokat és Japánt szeretik a legkevésbé, ideáljuk pedig Szingapúr. A kínai ifjúsági ku­tatóközpont közvélemény-kuta­tásából kiderül, hogy a meg­kérdezettek közel fele Kínát vá­lasztotta, mint az általa legked­veltebb országot. Nejgyven szá­zalék az Egyesült Államok és Japán után Vietnamot és Oroszországot nevezte meg a „nem szeretett” országok kö­zött. Az Egyesült Államok egyébként úgy nyerte el az „első” helyet, hogy a megkér­dezettek közel 75 százaléka rá szavazott. A legkedveltebb or­szág valószínűleg azért Szinga­púr, mert a fiatalok a Kína jö­vőbeli képét látják benne. Ukrán kémszövetség alakult Ügynöktörvény még nincs Ukrajnában, ám a több ezer hírszerző és elhárító tiszt sorsa megint reflektorfénybe került, miután a napokban önálló szövetségbe tömörültek. A szovjet KGB ukrán tagozata kitűnően mű­ködött és működik ma is. A létszám azonban ha­mar apadni kezdett a moszkvai központ 1991-ben történt feloszlatása után. Sok felkészült kém ke­rült volna az utcára, hacsak nem jönnek az új idők új megrendelői, a vállalkozók. Kitűnően tudják alkalmazni az egykori KGB-sek ismere­teit, az információszerzésben kifinomult módsze­reiket, és azt, hogy miként kell megszervezni egy objektum vagy egy személy védelmét. Mindezt természetesen az átlagnál sokkal magasabb fize­téssel honorálják. A szövetség megalakításának gondolata Geor- gij Kovtun vezérőrnagytól, az ukrán KGB volt elnökhelyettesétől, a hírszerzés egykori főpa­rancsnokától származik, aki ma a szövetség el­nökségének élén áll. A főtiszt szerint a kémek és az ügynökök egyszerűen szakmailag kielégítet­lennek érzik magukat, vonzza őket a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Tagjaik között egyéb­ként katonai hírszerzők és kémelhárítók, továbbá a határőrségnél dolgozott ügynökök is vannak. A szövetség feladatának tekinti az egykori kémek és elhárító tisztek anyagi és erkölcsi tá­mogatását, vagyis az elbocsátottaknak - kivéve azokat, akiknek politikai okokból mondtak fel - átmeneti pénzbeni juttatást is biztosítanak. Ez ideiglenes megélhetési segélyben, gyógyszervá­sárlásban vagy ha szükséges, a temetési kiadások enyhítésében is megmutatkozik. Most alakítják ki az úgynevezett szolgáltató ágazatot. Ez azt jelenti, hogy például megszerve­zik az állami vagy a nonprofit vállalkozások, nemzetközi szállítmányok vagy magánszemé­lyek védelmét, elhárítják a hivatalnokok vagy a védelmi pénzt kérő maffiózó csoportok zsarolási próbálkozásait. Ezen kívül szakelőadásokat tar­tanak az alapvető információszerzési módszerek­ről illetve jogi tanácsadást vállalnak. Mindezt fej­lett számítógépes háttérrel teszik.

Next

/
Thumbnails
Contents