Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-09 / 290. szám

r 6. oldal Körkép 1994. december 9., péntek Nem mindenki látta az Esőembert Az autizmusról, az autista gyerekekről a család nemzetközi évében Ha ezt a fogalmat halljuk, autizmus, leginkább talán Dustin Hoffmann fantasztikus alakítása jut eszünkbe - laikusoknak - az Esőember című filmből. Nem tudjuk, mit jelent a szó, nem ismerjük a tüneteket, nem tudjuk, betegség-e vagy örökölt „nyavalya”. Ugyanakkor - külfödi adatok szerint - Magyaror­szágon körülbelül 16 ezer(!) autisztikus személy él, közülük 2 ezer tíz év alatti kisgyermek. A bennünk felmerülő kérdéseket csokorba szedtük, s az Autizmus Kutatócsoporttól választ is kaptunk rájuk. Kunmadarasról Kunmadarasra Ifjú farmerek Türingiában Idén Türingiában rendezték meg az ifjú far­merek nemzetközi találkozóját. Hazánkat 12-en képviselték. Közülük nyolc diák a kar­cagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium tanulója. Diós Zsuzsannával, Dániel Csabával, Nagy Mariannával és Baranyi Csongorral beszélget­tünk az egyhetes útról. A magyar, francia és német küldöttség tagjai arról tanácskoztak: milyen az élet olyan ország­ban, amelyik tagja a közös piacnak, s milyen ott, ahol még nincs meg a tagság. A diákok megismerkedtek Türingia agrártör­ténetével, a kvótarendszerről, a francia és ma­gyar mezőgazdaságról beszéltek, s áttekintették az ágazat alakulását 2000-ig. A legnagyobb él­ményt az üzemlátogatások jelentették. Jártak egy konzervgyárban, melynek technológiai rendszerén még érződött az NDK-hatás. Voltak egy tehenes gazdánál, aki nemrég vált ki a tsz-ből, s az állami támogatásokból felépítette 60 férőhelyes tehenészetét. A tej-, húsfelvásár­lásra specializálódott gazdaságában sikeresen gazdálkodik. Megfigyelték, hogy sok az új gép, melyhez szintén nagy támogatást kaptak a tsz-ek, s ezt a néhány százalékos kamattal visz- sza is tudják fizetni. Egy gazda például 800 ezer márka hitelt kapott 47 évre, s ha a fia is beáll hozzá, újabb hitelt kaphatnak a fejlesztéshez. A gazdaságban korszerű számítógép-vezérlésű rendszerrel dolgoznak. Legfontosabb megren­delőik Európából vannak. A lányoknak az a marketing-előadás tetszett, ahol a zöldség-gyümölcs termesztésétől a fel­dolgozásig, az értékesítésen át a piackutatásig elmondták a tudnivalókat. Az itt elhangzottakat az életben is tudják majd hasznosítani. A fiúk a tejipari előadás mellett voksoltak. A legjobb a termékkóstoló volt, ahol joghurtot, sajtot is kóstoltak. A szabad idejükben városné­zésen vettek részt, s a nemzetközi estre öltöny­ben vonultak be... ám ott mint kiderült, játék, móka várt rájuk. Miután mindannyian gazdálkodócsalád gyermekei, tapasztalataikat itthon is tudják hasznosítani. A találkozó következő állomása 1995-ben, Karcagon lesz. - de ­Dr. Kemecsi Imre „menet közben” lett polgármester, mi­után elődje lemondása után 1993-ban megválasztották.- Tulajdonképpen mit jelent Önnek Madaras?- Tősgyökeres idevalósi va­gyok, itt születtem 1943-ban. Elvégezve Gödöllőn az agrár- tudományi egyetemet, 1965-87 között a helyi téesz agronó- musa, majd elnöke voltam. 1987-ben Sasadra kerültem, az ottani szövetkezet kerületi igazgatójának. Ez egészen 1991 -ig tartott. Ezt követően megválasztot­tak Tárnok nagyközség jegyző­jének. A három esztendő arra volt jó, hogy jártasságot szerez­zek a közigazgatás, államigaz­gatás területén. Mivel időköz­ben Kunmadarason lemondott az elődöm, ide hívtak polgár- mesternek. A választáson öten versengtünk, és én kaptam a legtöbb szavazatot.- Milyen most a nagyközség helyzete?- Jelenleg hat és fél ezer lé­lek lakja. A település fejlődése az elmúlt négy esztendőben ki­egyensúlyozott volt. Ami nem mellékes, nem adósodtunk el. Hogy mi minden valósult meg? Százszázalékos a gázellátás, minden utcában akad már veze­ték. Ugyanez vonatkozik az ivóvízre is. Gyarapodott a szi­lárd burkolatú utak száma is, és a belterületen eléri a hetvenkét százalékot. Az elkövetkezendő négy évben ezt az arányt száz- százalékosra kívánjuk növelni. Modem telefonrendszerrel is rendelkezik a település, amely az idén újabb kétszáz vonallal bővült. Noha szennyvízhálóza­tunk is akad, annak a kihaszná­lása még most csekély. A jövő feladata a csatornarendszer bő­vítése, a rákötések növelése. Az elmondottakon kívül olyan gyarapodások is megvalósul­tak, amelyek létesítése már a tanácsi rendszerben elkezdő­dött, illetve igényként merült fel. így megépült a tűzoltólak­tanya, a karcagi úti buszmeg­álló - a sportpálya pedig öltö­zővel, szertárral gazdagodott. Ami a repülőteret illeti, nem mondtunk le róla: folynak a tárgyalások a hasznosításáról. Gondként merül fel, hogy akad vagy 350 munkanélküli. Még úgy is, hogy a korábbi, ipari szövetkezet elkelt, meg­vette két német tulajdonos, és előreláthatóan 1995-től 50 dol­gozót foglalkoztatnak. Szeretnénk olyan település­politikát folytatni, ahol az in­tézmények zavartalan minden­napjait biztosítani lehetne. így ez segítené a nagyközség meg­tartóképességét, azt, hogy a gyarapodások következtében Kunmadaras belátható időn be­lül város legyen. Mondjuk az évszázad fordulójára. Sz. M. Az autizmus az agyi működés súlyos, egész életen át tartp fej­lődészavara, illetve fogyaté­kossága, melyet valószínűleg örökletes, illetve az agyat ért károsító hatások, ártalmak okoznak. Az a régi nézet, mi­szerint az anya-gyermek kap­csolat zavara okozza az autiz- must, tévesnek bizonyult. A szülők gyakori lelki problémái éppen az autista gyermekkel való nehéz kapcsolat követ­kezményei. Alapproblémák Az autizmus alapproblémája speciális képességeket érint: az autista nem érti, hogy a többi ember érzései, gondolatai, szükségletei különbözhetnek az övétől - ezért nem tud rájuk megfelelően reagálni. Súlyos zavar vagy nehézség jellemző a társas kapcsolatok­ban, szociális interakciókban (közömbösség mások iránt); a kommunikációban (beszéd, gesztus, mimika); a játék, fan­tázia kialakulásában; a tanulás­ban, a mindennapi alkalmazko­dásban. Jellegzetes még: az azonos­sághoz való ragaszkodás; az ismétlődő elemekből álló ér­deklődés, vetélkedés, játék; az énkép fogyatékossága. A gyermekkori autizmus egész életen át tartó fogyatékos állapot. Jellegzetes, általában két-három éves kor között fel­ismerhető viselkedési szind­róma jellemzi. Lényege a szociális kapcso­latteremtést, a kommunikációt és a fantáziát, a szimbolikus gondolkodást lehetővé tevő készségek megkésett és (vagy) deviáns fejlődése, fogyatékos­sága. Az érintett populáció nagy­ságában valószínűleg a vakok és gyengénlátók csoportjához hasonlítható. Jelenleg Magyar- országon hiányzik számukra az állami egészségügyi, szociális és oktatási keretek között ki­alakult speciális intézmény- rendszer. A hiányt pótolni talán a szakemberképzés oldaláról volna a legsürgősebb. Kisgyermekkorban a beszéd­fejlődés zavara, a magány sze- retete, a szűk körű érdeklődés, mely ebben a korban főleg a mechanikus eszközök, tárgyak, játékok fizikai jellegzetessé­gére irányul, a szimbolikus já­ték hiánya, a sztereotip tünetek (pl. lábujjhegyen járás, a kezek röpködő mozdulata, ugrálás, bizarr tartások, grimaszok), il­letve a szenzoros viselkedés furcsaságai (szagolgatás, a tár­gyak nyalogatása, fájdalomér­zés gyengesége, vizuális inge­rek keresése, perifériás látás használata - a szeme sarkából figyel -, a hallásfigyelem za­vara) figyelhetők meg. Kapcsolatteremtés Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommu­nikáció alapvető fogyatékos­sága. Az újtól való félelem, a környező világ megismerésé­nek zavara okozhatja a jellegze­tes ragaszkodást az azonosság­hoz és á frusztráció, a félélem kapcsán jelentkező düh- és szo­rongásos rohamok például nyilvános helyen. A gyermekkorban bekövet­kező fejlődés mértékét elsősor­ban a beszédfejlődés és az intel­lektus befolyásolják. Jobb ér­telmű gyermekeknél a szűk körű, sztereotip érdeklődés már nem szenzoros ingerekre irá­nyul, hanem szociálsi tarta­lommal nem bíró vagy funkci­onális értelmétől elvonatkozott témákra, érdeklődési körökre például térképek, közlekedés, járművek, országok és főváro­sok, lakcímek és igen gyakran a zene szeretete, amely gyakran korán megfigyelhető. Speciális célok Az autizmus tüneteiből egy-egy gyermeknél nem találjuk meg az összesét, és a tünetek súlyos­sága is igen változó lehet. A speciális cél a fejlődési elmaradás és a fogyatékosság miatt hiányzó funkciók, kész­ségek és ismeretek pótlólagos kialakítása és fejlesztése. A táv­lati cél a társadalomba, illetve csoportba való minél jobb beil­leszkedés, alkalmazkodás, a kommunikáció képessége, az önállóság kialakítása az egyén által elérhető legmagasabb fo­kon. A speciális módszerek megválasztásában fontos szempont, hogy azok az autisz­tikus fogyatékosság mellett is hatékonyan alkalmazhatóak le­gyenek. Gyermekpszichiátriai feladat a diganózis felállítása, a pszi­chológiai teljesítménytesztek alapján kialakítandó fejlesztés koordinálása, a fejlődés köve­tése, az esetleges magatartás- zavarok kézben tartása, az anya és a család támogatása (a test­vérek is súlyosan veszélyezte­tettek lehetnek) és a későbbi - ma még Magyarországon meg­oldatlan - szociális ellátás, el­helyezés indikációja. „.Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen (Széchenyi) VIDÉKI KÉPVISELŐKKEL A VIDÉKÉRT Az FKGP, KDNP, MDF Jász-Nagykun­Szolnok megyei önkormányzati választási szövetségének megyei önkormányzati köz­gyűlési programja. Célkitűzéseink:- a közút, bekötőút, hírközlési és gázhálóza­tok fejlesztésének felgyorsítása- a kisvasutak elsorvasztásának megakadá­lyozása- az esélyegyenlőség megteremtése a megye oktatási intézményeiben, vidéki fiatalok tehetséggondozása- a kistelepülési egészségügyi ellátó hálózat fejlesztésének támogatása- kulturált szórakozási és sportolási lehetősé­gek támogatása a kistelepüléseken is- a mezőgazdasági termékek helyi feldol­gozási lehetőségének megteremtése térségi összefogással- a regionális szennyvíz és hulladékkezelési gondok rendszerbe szervezett megoldása- megyei hitelgarancia alap létrehozása- a közbiztonság javításának érdekében to­vábbi rendőrőrsök létesítésének támogatása Tisztességes önkormányzattal valós népképviseletet! *65644/1H* MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI JELÖLTJEINK 10.000 fő feletti települések 10.000 alatti települések képviselőjelöltjei: képviselőjelöltjei: 1. Pázmándi István 2. Szabó József 3. Szádvári Gábor 4. Tomyi Győző 5. Dr. Bérces Anna 6. Dr. Boros Dezső 7. Mihály Márton 8. Karászi Julianna 9. Molnár István 10. Németh István 11. Török András 12. Nagy Kálmán 13. Deák György 14. Hajdú István 15. Sáfár Gyula 16. Csajkovich Károly 17. Szabó Csaba 18. Tóth László mérnök, vállalkozó református lelkész mérnök, vállalkozó technikus orvos tanár tanár óvónő mérnök, vállalkozó mérnök mérnök, tanár református lelkész építőmérnök tanár vállalkozó nyugdíjas építészmérnök agrármérnök 1. Szelekovszky István 2. Nagy Gábor 3. Nagy né dr. Szelmák Erika 4. Tárj ányiné Bozóki Erzsébet 5. Szikra Ferenc 6. Baranyi Mihály 7. Szalay Pál 8. Nagy Kálmán 9. Dr. Szöllősi Kálmán 10. Dr. Polgár Gellértné 11. Horthy Csaba 12. Dr. Csemiczky Gyuláné 13. Bodócs Emánuel 14. Hegedűs Jánosné 15. Fazekas Sándor // 16. Öze Sándor 17. Dr. Gergely Mihályné 18. Kisbakonyi Zoltánná 19. Kiss Gyula 20. Deák Sándor 21. ifj. Pető Miklós 22. Péter Miklós mérnök, vállalkozó mérnök, vállalkozó jogász technikus igazgatásszervező agrármérnök református lelkész református lelkész állatorvos nyugdíjas népművelő tanár tanár igazgatásszervező tanár technikus nyugdíjas könyvelő rokkant nyugdíjas technikus technikus nyugdíjas A szavazólapon all. helyen. A szavazólapon az 5. helyen. (Politikai hirdetés) í v

Next

/
Thumbnails
Contents