Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-09 / 290. szám

1994. december 9., péntek 3. oldal Hazai Tükör Egy eszme nem felelős azokért, akik hisznek benne Három a kisgazda... A kisgazdák belviszályáiról már többször beszámoltunk. Mind a mai napig nem kötött békét a városi és a megyei szervezet. A megegyezésre, úgy tűnik, esély sincs. Mostani híradásunk arról a három párttagról szól, akiket szerintük jogtalanul, mi több, becsületsértő módon zártak ki Szolnokon a Független Kis­gazda Földmunkás és Polgári Párt soraiból. Hogy tényleg az adminisztrátoron múlik-e a párt ügyeiben a döntés, hogy való­ban le van-e.....minden kisgazda, aki nem támogatja Szabó Attilát, nos erről és még sok egyébről olvashatnak alábbi írá­sunkban. Látlelet A sikeres hazugság maga a siker? Akár igaz is lehet, hiszen a köznapi példák egész sora bizo­nyítja, hogy a csalás, a félrevezetés szokásos rendjében szinte mindenki megteremti a saját külön kis csalásait. Különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül, vagy a legkevésbé sem törődve azzal, hogy milyen lehetséges károkat okoz. Előre nem látható és előre nem kalkulálható károkat. Ha mindennek az ellenke­zője igaz lenne, valójában senki sem ígérgetne. De ez még sincs így, mert az érdekek mindig felszínre törnek. S bármiként véle­kedjünk is róla, egyre többen vannak, akik egyéni érdekeiket közösségiként tüntetik fel. Ezen kár is siránkozni. Vagy ha mégis, nincs sok értelme. Mert a társadalmi körülmények olya­nok, hogy a megosztottsággal, a széthúzással, a bizalmatlan­sággal együtt kell élnünk. Ugyanakkor annak is örülnünk kell, hogy a helyhatósági választások kampányában inkább az ön­mérséklet vált hangsúlyossá. Több mint meglepő, hogy a jelöl­tek nem egymás lejáratásával foglalkoztak, hanem programja­ikkal igyekeztek a választók bizalmát megnyerni. Ám túlságo­san mégsem csodálkozhatunk, hiszen a választások után dől el, hogy a sikeresnek látszó hazugságok milyen eredményt hoz­nak. Még ha egy idő után egyáltalán nem is lesz fontos, hogy volt-e garanciája az ígéreteknek. Mert a sikert igazán csak azok élik át, akik az újraszerveződő helyi hatalom révén valamilyen előnyhöz jutnak. Esetleg újabb négy évre megőrizhetik pozíció­ikat. S ezzel is összefügg az, hogy sosem hitt kapcsolatok éled­nek újjá, illetve a demokratikus viszonyoktól sem idegen kegy­osztás mechanizmusa is beindul. De egy csapásra megválto- hat-e minden? Aligha. Mert bármennyire kétségbevonhatatlan jelentőségű is a helyi hatalom újraszerveződése, vannak dol­gok, amiken nem lehet változtatni. Éppenséggel azért sem, mert a megvalósíthatónak látszó ígéretek az anyagi fedezet hiányá­ban porladnak szét. Nem fog csökkenni a munkanélküliek száma, nem mérséklődik az infláció, a hátrányos helyzetű tele­pülések még hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Ám a reményte­lenség mégsem lehet úrrá rajtunk. Némi cinizmussal fogal­mazva: a pénztelenség sem csak gondok forrása. A megfizethe­tetlen árak miatt például átalakulhat az életmód. S az is elkép­zelhető, hogy a köz szolgálata, az egymásért való tenni akarás, az igazság keresése válik irányadóvá. Ami egyáltalán nem példa nélkül való. Kivált akkor nem, ha bebizonyosodik, hogy a sikeres hazugságok mégiscsak hazugságok voltak. Kerékgyártó T. István Magánkézben fa törökszentmiklósi Gabonaipari Rt. Utolsóként emelnek lisztárat A törökszentmiklósi Alföldi Gabonaipari Rt. immár magán- és termelői kézben működik. A jelenleg kialakult rendkívül éles piaci versenyben, bár fontos az eredményesség, a liszt árát utolsóként kívánják megemelni - tudtuk meg Fekete László igazgatótól. Tóth Józsefné, az FKGP Szol­nok városi szervezetének tit­kára és a megyei szervezet fő­titkárhelyettese - mellesleg 1990. január elsejétől ennek a pártnak a tajga - így élte meg a történteket:- A megyei nagyválaszt­mány 1994. szeptember tizen­hetedikén volt Szolnokon. Ez azonban valójában nem nagy­választmány volt, mert nem felelt meg az azt megillető kri­tériumoknak. Ugyanis a tagság által delegált küldötteket nem engedték be a megyeházára - az esemény színhelyére -, ha­nem csak azokat, akiknek a megyei iroda dolgozói meghí­vót küldtek. Készítettek egy gépelt listát, akinek a neve azon szerepelt, az bemehetett, akinek nem, az kívül rekedt. Felhábo­rító, hogy egy adminisztrátoron múlott a döntés, ki lehet jelen és ki nem egy ilyen rendezvé­nyen. A fenti naptól az FKGP Szolnok megyei szervezetének elnöke és főtitkára engem meg­fosztott vezető tisztségeimtől, majd a novemberi fegyelmi tárgyaláson a párttagságomtól is. Egyébként a fegyelmi tár­gyalás részvételem nélkül zaj­lott le, ugyanis én ez idő alatt Sopronban tartózkodtam, más elfoglaltságom miatt több na­pig. Az indoklást - a lázító, bomlasztó tevékenységet - több újság megírta, ami engem sért becsületemben és emberi méltóságomban, hiszen mindez tudtom nélkül történt. Sérelme­zem továbbá, hogy áz újságok címlapján megjelent a nevem, tényként közölve egy olyan dolgot, ami nem fedi a valósá­got. Felháborítónak tartom, hogy ezt egy olyan személy ál­lítja, akit több mint egy éve a városi szervezet egyöntetűen kizárt a soraiból. Ecseki József ennek ellenére minden törvé­nyességet felrúg. A demokráciát természete­sen elfogadom és tiszteletben tartom, de e döntés meghoza­tala esetében szó sem volt de­mokráciáról. Egyébként a me­gyei és a városi szervezet egy irodaházban, egy folyosón, egymás melletti helyiségekben működik, de minket jogtalanul kitiltottak erről a területről, ez­zel akadályozva tevékenysé­günket. így különféle alkalmi helyeken kell találkoznunk, hogy a munkánkat el tudjuk végezni. Én azt szeretném, ha valaki - erre tényleg illetékes személy - jogorvoslást adna a számomra. A megyei szervezet vezetői pe­dig engem nem függeszthetnek fel, nem zárhatnak ki, mert nem ők választottak meg. Akik megválasztottak, azoknak a bi­zalmát pedig jelenleg is élve­zem. Önként léptem be a pártba, és majd önként megyek el, ha a támogatóim elfordulnak tőlem. * * * Posta Zsolt, független kisgaz­dapárti önkormányzati képvi­selő:- Én nemrégiben megszólal­hattam az önök lapjában, így most csupán a Kisgazda kontra kisgazda cikkre reflektálva annyit szeretnék elmondani - amiért természetesen a felelős­séget vállalom is: „Ecseki főtit­kár nyilatkozata szemenszedett hazugság. Rágalmazásért és hi­telrontásért feljelenthetném, de nem teszem, mert figyelembe veszem Ecseki főtitkár szellemi és lelki színvonalát.” Továbbá elmondanám, hogy a Független Kisgazdapárt által delegált ön- kormányzati képviselőjelöltek nem a párt városi szervezetének jelöltjei, sőt nem is FKGP-ta- gok. Jelölésükre a megyei veze­tés manipulációja révén került sor. „Ezért az FKGP városi szervezete a választópolgárok­nak azt javasolja, hogy inkább az MDF, a Fidesz és a KDNP jelöltjeire szavazzanak, vala­mint Várhegyi Attilára.” * * * Polónyi Géza, az FKGP városi szervezetének elnökhelyettese: .- Tűrhetetlennek tartom, hogy ilyen esetek, mint ez a ki­zárás és fegyelmi megtörtén­hetnek pártunk berkeiben. Ugyanis ez a párt mindig a tiszta erkölcsű emberek pártja volt, és most a szűk megyei ve­zetés mindent felrúgott. Meg­ítélésem szerint azért lett a vá­rosi vezetőség felfüggesztve és kapott fegyelmit, mert tiltako­zott az ellen, hogy egy olyan személyt akarnak - Szabó Atti­lát - bejuttatni a parlamentbe, akit senki sem javasolt, és aki ellen büntetőeljárás folyt. Azért hullottak porba az FKGP városi vezetőinek fejei, mert vigyázni akartak a párt tisztaságára. Ezért nem büntetés, hanem ki­tüntetés járna. Egyébként a párt megyei irodáján adminisztráló hölgy - aki mellesleg Szabó Attila édesanyja - ezelőtt három hó­nappal mélységesen megsér­tette az egész kisgazda-társa­dalmat azzal a kijelentésével: „Le vannak sz...a azok a Szolnok megyei kisgazdák, akik nem támogatják a fiút.” Erre tanúim vannak, és az el­mondottakért vállalom a fe­lelősséget. Amíg Dögéi Imre ezt meg­engedi és eltűri mint megyei elnök, addig őt nem a parla­mentbe, de a környékére sem lenne szabad beengedni. A Tisza-tóra Európai gyermekszigetet terveznek Az SOS Gyermekfalu-mozga­lomhoz kapcsolódva egy Eu­rópa formájú szigetet terveznek a Tisza-tóra. A kezdeményezés a Tisza-tó Alapítványtól ered, és az ötletet 1996-ra, a honfoglalás 1100. évfordulójára szeretnék valóra váltani. Mint Szarka András, az ala­pítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a tavon lévő sziget hasznosítására mindeddig nem sikerült konkrét megoldást ta­lálni, noha már megkerestek nyugati befektetőket is. Elképzelésük szerint a terüle­tet feltöltéssel 250-300 hektár­nyira lehetne növelni, a tó éle­tére jótékony hatású műveletet a Kötivizig vállalná. Az öreg kontinens mintáját követő szi­geten minden európai ország egy-egy jellegzetes építménye kapna helyet kicsinyített for­mában. Az első lakók Európa gyer­mekvárosaiból érkeznének. A létesítmény - mint idegenfor­galmi látványosság - a későb­biekben öneílátóan tudna mű­ködni. Az ötlet megvalósítása ter­mészetesen sok pénzt igényel, ezért a tervezetet hamarosan el­juttatják az európai országok ál­lamfőihez, és támogatásukat kérik. Ugyancsak várják a hazai vállalkozók jelentkezését, és a művészvilágot is megszólítják a segítségnyújtás reményében. A cég gazdálkodása vegyes ké­pet mutat a privatizációs fo­lyamat lezárása után. Ugyanis a három éve tartó folyamat alatt hosszú távú koncepciót nem le­hetett készíteni, ezért azok a cégek, amelyek már átestek a privatizáción, messze előttük járnak.- Mindez abból következik, hogy rendkívül nagy harc van a lisztpiacon, ahol főként azok a malmok támasztanak versenyt, melyek már magánkézbe kerül­tek - fejtette ki Fekete László igazgató. Az új malomtulajdonosok­nak elemi érdekük, hogy leg­alább két műszakban dolgoz­zon az egység, mert ellenkező esetben nem tudják a felvett hi­teleket visszafizetni. Ezért az ésszerűség határáig lement a liszt ára, s a Gabona­ipari Rt.-nek ezzel kell verse­nyezni. A költségcsökkentés érdekében komoly erőfeszíté­seket kellett tenni azért, hogy piacon maradjon a cég. A csök­kent termeléshez igazították a termelőkapacitásokat, így leál­lították a szolnoki malmot, va­lamint a kunszentmártoni ta­karmánykeverőt, ugyanis ez utóbbi termékkörben is csök­kent a kereslet. „Mindezek ha­tására minimális nyereséggel tudjuk zárni az évet” - mon­dotta az igazgató. Exportra az idén lisztből és búzából együtt mintegy 40 ezer tonnányit értékesítettek keres­kedőcégen keresztül. Az export legfőbb célja az volt, hogy a megyén belüli többlettermést értékesítsék. Bár a cég januártól már ma­gánkézben van, a privatizáció nem oldotta meg teljesen gond­jaikat. Azzal, hogy termelőkkel együtt lettek tulajdonosok, dupla érdekeltség keíétkézétt ä jó gazdálkodásért. Tovább kell erősíteni ezért a piaci jelenlétet. De a forgóeszközhiány megma­radt, ezt ellensúlyozni kell tő­keemeléssel vagy az eredmény visszahagyásával, méghozzá rövid időn belül.- Az eredmény függvénye az értékesítési ár is. Várható, hogy emelkedik majd januárban, az energiaár-emelés után?- Gyakorlatilag az ener­giaár-emelésnek szinte azonnal meg kellene jelennie a fogyasz­tói árakban. Viszont mivel a partnereinkkel 30 napos szer­ződéseink vannak, ezért legha­marabb is februártól várható az árak emelkedése. De a legna­gyobb gond, hogy a különböző áremelkedések tényleges hatá­sait csak januárban tudjuk meg, így hamarabb nem tudunk szá­mításokat végezni. Ugyanakkor biztos, hogy nem mi leszünk az elsők, akik ezt meglépik. Vasutassztrájk Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) A műhelybe is bekukkantot­tunk. Itt készítik elő a mozdo­nyokat és ellenőrzik műszaki állapotukat 48 óránként, illetve hárítják el a hibákat. Molnár Lajos csoportvezető elmondta, hogy teljesen egységesek a sztrájkban. Retkes Károlyt, a szolnoki vasútállomás főnökét hat óra előtt kerestük fel irodá­jában. így nyilatkozott: - A sztrájk céljával egyetértek, csak az időponttal nem - tekintettel a szajoli tragédiára. Úgy érzem, ez a kormány sokkal elszán- tabb, mint az előző. Viszont ez az első alkalom, hogy legegy­ségesebbek a szakszervezetek. Hat óra körül az állomás elő­terében alig néhányan lézenge­nek. Jobbára sztrájkbizottsági tagok. Ők ellenőrzik a sztrájk törvényes betartását, és tájékoz­tatják az utasokat. Járvás And­rás elmondta, hogy a sztrájk idején a szükséges és elégséges szolgáltatásokat biztosították az utazóközönségnek. Fél hétkor megszólítjuk Kollár Pál törzs- zászlóst, aki három rendőrtár­sával együtt a már egyre gyüle­kező emberek között tartózko­dott. Elmondása szerint az uta­zóközönség megértette a vas­utasok felkérését. Nyugodtan viselkedtek, figyelmeztetésre, intézkedésre nem volt szükség. Valóban az utasok az átla­gosnál jóval fegyelemezetteb- ben várakoztak az első induló vonatjukra. Egy önmagát megnevezni nem kívánó, Hatvanba utazó férfi: - Tudtam a sztrájkról, de egy tegnapi buliról itt felejtőd- tem. A vasutasok követelésével egyetértek. Különben is a busz sokkal drágább. Dobos Fe- rencné: - Pestre egy tanácsko­zásra utaznék. Én a pedagó­gussztrájkkal nem tudtam azo­nosulni. A vasutasok helyében a katasztrófa után visszakoztam volna. A nagy társadalmi egyetértéshez mi még nem nőt­tünk fel. Gazsó Zoltán: - Ha azt nézem, hogy már otthon lehet­nék, nem örülök a sztrájknak, de végül is a vasutasokról van szó, s ha ez számukra fontos, megértem. Remélem, a 36 órásra nem kerül sor. A társa­ságában levő Hektor nevű eb volt az, „aki” leginkább unta a sztrájkot. Hét óra 00 perc. A hangos­bemondó harsogja: személyvo­nat indul 7.10 órakor Budapest, Keleti pályaudvarra. Hét óra 25-kor bejelentik: az első vonat öt perc múlva megérkezik. Mintha mi sem történt volna. Tényleg, vajon történni fog va­lami? / Évente negyven névtelen levél Keményen büntetik a feketemunkát A társaságok és vállalkozók ellenőrzése nehéz feladat Kereskedelmi képviselőt keres a CAOLA Kozmetikai és Háztartásvegyipari Rt. Tolna megye területére, megyeszékhelyen lakó, saját gépkocsival és telefonnal rendelkező, érettségizett fiatalember személyében 30 éves korig. Kereskedelemben szerzett gyakorlat előnyt jelent. Szakmai önéletrajzot a következő címre kérjük küldeni a megjelenéstől számított 1 héten belül: CAOLA Rt. dr. Morgós Andrásné 1113 Budapest, Bocskai út 90. Buszok az ENSZ-nek Az Ikarus Egyedi Autóbusz- gyára a svéd Scania céggel kö­zösen megnyerte az ENSZ nemzetközi tenderét - tájékoz­tatta az MTI-t tegnap Hajdú Nagy Péter, a magyar vállalat műszaki-kereskedelmi igazga­tója. A megrendelés 5 darab, az ENSZ előírása szerint kialakí­tott városközi jármű szállítására vonatkozik, a buszokat a nem­zetközi szervezet horvátországi békefenntartó erői számára ad­ják át márciusban. A megrendelés fővállalko­zója a Scania alvázgyár, amelynek alvázaira a felépít­ményt szállítja az Ikarus. A magyar vállalat összesen mint­egy 3,4 millió svéd koronának megfelelő összeggel részesedik a megrendelésből. A járulék-ellenőrzés egyéves tapasztalatait osztotta meg a sajtóval dr. Bagdi Lászó igaz­gató, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság vezetője. Mint el­mondta, tavaly júniusban vált ketté az egészségbiztosítási pénztár és a nyugdíj-biztosítási igazgatóság. Az elmúlt éveket a gazdasági életben is felgyorsuló mozgás jellemzi, cégek és vállalkozá­sok jönnek létre, illetve szűn­nek meg, és ez nehezíti az ellenőrző munkát. A fekete­munka aránya nőtt a gazdasági életben is. Jelenleg huszonöt­ezer munkáltatót, vállalkozást tartanak nyilván, ebben az év­ben kétezer-háromszáz ellenőr­zést tartottak. Tavaly 62 millió forint járulékkirovást teljesítet­tek, ez évben 86 millióra rúgott ez az összeg. Az igazgatóságnak jó munkakapcsolata van a társ­szervekkel, ebből adódik, hogy összehangoltan dolgoznak a munkaügyi központtal, az APEH-hel, a rendőrséggel. Ez az összehangolt munka kivált­képp a közérdekű bejelentések­nél fontos. Az idén az eddigi közel százharminc bejelentés egyharmada névtelen volt, az aláírás hiányának ellenére eze­ket a bejelentéseket is meg­vizsgálják, s tapasztalataik sze­rint a névtelen bejelentéseknek több mint a fele helytálló. A gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók ellenőrzése is nehéz feladat, hiszen a pénz­tárkönyv és egyéb bizonylatok nem állnak rendelkezésre, és az is elég gyakori, hogy ezek meg­semmisülésére hivatkoznak azok, akiket vizsgálnak. Ekkor kezdődik a tanúkihallgatás, a bizonyítási eljárás és az utóla­gos járulékkiszabás. A fekete­munka visszaszorítását várják attól, hogy napi kétezer-ötszáz forint járadékot kell fizetni a szabálytalanul foglalkoztató­nak. A feketemunka terjedése azért is veszélyes, mert a nyug­díjfolyósító most is nehéz hely­zetben van, hiszen a harmin­cas-negyvenes évekből szolgá­lati időt két tanúval bármikor bárki korlátozás nélkül igazol­hat. A törvényalkotó jó szán­déka kétségtelen, hiszen a cse­lédkönyvek és egyéb okmá­nyok valóban megsemmisülhet­tek a háború alatt. Igen ám, csakhogy most újra ott tartunk, hogy a bejelentés nélkül dol­gozó alkalmazott, majd ha el­megy nyugdíjba, szintén hozza a tanúkat, és kezdődik a káosz elölről. Ennek kivédésére 1988-tól a keresetek a nyugdíj alapjául szolgáló adatok. Eddig ugyanis külön vezették a szolgálati időt és külön a kereseti adatokat, s ez többször adatveszteséghez vezetett. Az egységes adatlap kiküszöböli majd ezt a hibát, és a jövő évtől már bevezethető. Csabai Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents