Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-08 / 289. szám
6. oldal 1994. december 8., csütörtök Abony, Martfű Polgármesterjelöljei Martfűn Felül kell vizsgálni a helyi adókat Szikszay Ádám 1950-ben született, azóta Martfűn él. Gépészmérnökként többnyire beruházások szervezésével, irányításával foglalkozott. Jelenleg a martfűi pékséget vezeti. Nős, két gyermek édesapja. Úgy véli - tekintettel a jelenlegi országos pénzügyi helyzetre -, hogy az eddigi céltámogatások jelentősen csökkenni fognak. így valószínűsíthető, hogy a város a pénzügyi kötelezettségeit csak saját bevételből, racionális gazdálkodással tudja megoldani. Alapvető feladat, hogy a városi intézményeket működtetni kell. Az ehhez, valamint az ott folyó munkák színvonalának emeléséhez szükséges anyagi háttér biztosítása elsőrendű feladat. Ezért felül kell vizsgálni minden olyan kiadást, amely nem termelő jellegű. Ezek közül a legnagyobb mértékű, a városra az elkövetkező években igen komoly pénzügyi terhet rovó a jelenleg épülő városháza költsége. Ennek befejezése után sem várható, hogy az odaköltöző intézmények helyén felszabaduló létesítmények a városnak bevételi forrást jelentenének, mivel ezek bérbeadása vagy eladása kizárt. Úgy véli, felülvizsgálandó az épülő létesítmény más közcélú felhasználásának lehetősége is. Ugyancsak felül kell vizsgálni azon szervezetek gazdaságosságát, melyeket az önkormányzat működtet, illetve mint kft.-kben tulajdoni hányaddal vesz részt. A veszteséges tevékenységeket meg kell szüntetni. Segíteni kell minden olyan vállalkozást, amely sikeres működésével munkahelyet teremt a városban. Ezért felül kell vizsgálni a helyi adókat, hogy azok differenciáltságukkal a fenti célt szolgálják. Programjában szerepel, hogy az önkormányzat mellett szükséges lenne egy ipartestületi formában működő, társadalmi vállalkozók által választott testület létrehozása a városi vállalkozások koordinálására, működtetésük segítésére. A helyi szociális segélyezésben olyan gyakorlatot kell kialakítani, hogy mindazokat segíteni lehessen, akik önmaguk is megtesznek mindent saját boldogulásuk érdekében. Fontosnak tartja, hogy a várost érintő döntések nagyobb nyilvánosságot kapjanak, épp ezért a testületi ülések témáiról előre tájékoztatni kell a lakosságot, véleményük kikérésével együtt. Abonyban Kilenc pont, önéletrajz helyett Király B. Izabella, a MÉP polgármesterjelöltje. „Mit tudnék adni Abony népének, ha engem választana polgármesterének? 300 milliós nagyberuházást (hazai és amerikai magyarok közös vállalkozásában), 300 embernek munkalehetőséget. Tevékenységem során figyelmemet elsősorban az alábbiakra fordítanám: 1. A közpénzekkel való gazdálkodás szigorú ellenőrzése (az elmúlt évekre visszamenőleg is). 2. A szociális segély igazságos szétosztása (nem az erőszakosoknak, hanem a rászorulóknak). 3. A magyar nagycsaládok támogatása. 4. Az fjúság és az elma- gányosodó idősek részére új lakásépítési program beindítása. 5. A városi címhez és Abony adottságaihoz méltó kertvároskép kialakítása. 6. A helyi tömegközlekedés megszervezése. 7. A rend helyreállítása a piacon és az abonyi kereskedők védelme. 8. A polgárok megvédése a közösségellenes magatartást tanúsítókkal szemben. 9. Kisüzemek építésének támogatása, a helyi mezőgazdasági termékek feldolgozására. En mindig, mindenben, mindenhol az abonyi emberek érdekeit fogom képviselni.” Abonyban Nyitottabb politizálás Bene László, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének negyvenhat éves osztályvezetője az abonyi MSZP jelöltjeként, az SZDSZ és Fidesz helyi szervezetének közös támogatásával indul az 1994. december 11 -i önkormányzati választásokon mint polgármesterjelölt. Felesége Szolnokon dolgozik egy kereskedelmi kft.-nél, kislányuk általános iskolás. Tősgyökeres abonyi, szülei is itt élnek, itt dolgoztak. így nem véletlen, hogy mindenkor érzékenyen reagált a településen történtekre. Fiatalkora óta különböző társadalmi szervezetekben képviselte munkatársait, környezetét, településük lakosságát. Tíz éven át a Pest Megyei Tanács tagjaként igyekezett Abony gondjaival megismertetni a megyei vezetést, küzdött a helyi célkitűzések megvalósításához szükséges feltételek biztosításáért. Polgármesterként legfontosabbnak tartaná szorosabbá fonni az önkormányzat és a város intézményeinek, gazdálkodóegységeinek, vállalkozóinak együttműködését. Közös összefogással ebben a pénzszűke világban is sokat lehet tenni az itt élő emberek életkörülményeinek, közérzetének javításáért. Egyre aggasztóbb a helyben foglalkoztatás csökkenése, ezzel együtt a munkanélkülivé válók magas száma. Minden eszközzel segíteni kell a még meglévő munkahelyek megtartását, a létbizonytalanság megszüntetését, új munkalehetőségek keresését. Nyitottabb, emberközelibb helyi poltizálással folytatni szeretnék a közműfejlesztéseket, a kommunális beruházásokat, továbbra is támaszkodva az abonyi családok önfeláldozó segítőkészségére, támogatására. A háziorvosi rendszer továbbfejlesztése mellett szükségesnek tartják az alapvető, kisebb eszközigényű szakorvosi rendelések helyben való megoldását. Művelt, jól képzett, egészséges nemzedéket szeretnének felnevelni. Ehhez a feltételrendszer megteremtése szintén komoly önkormányzati feladat, amelyhez felkészült, a településért elkötelezett önkormányzati képviselőkre van szükség. Bene László a három párt közösen támogatott jelöltjeivel ezen kíván megválasztásuk esetén munkálkodni. Valamennyi MSZP-, SZDSZ-, Fidesz-jelölt nevében ígérheti, hogy megválasztásuk esetén mindannyian teljes tudásukkal, minden rendelkezésre álló eszközzel azon lesznek, hogy az itt élő emberek jól érezzék magukat Abonyban. Abonyban Isten, haza, család Dudás János, a Független Kisgazdapárt polgármesterjelöltje tősgyökeres abonyi családból származik. Negyvenéves, pedagógus feleségével 4 gyermeket nevelnek. 1988-ban szerzett állattenyésztői üzemmérnöki diplomát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztő karán, majd 1992- ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát. Élete nagy része az állattenyésztéshez kötődik. 1990-től tevékenykedik az önkormányzat mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságában, 1993- tól önkormányzati képviselőként segíti a város előtt álló feladatok megoldását. 1994 áprilisától tanácsnokként végzi a mezőgazdasággal, illetve a földdel kapcsolatos ügyek intézését. Ismerve az abonyi családok életkörülményeit, a lakosság további adókkal nem terhelhető. Egyre több családban válnak a szülők munkanélkülivé, a nagycsaládok anyagi és létbiztonsága alapjaiban ingott meg. Éppen ezért programjában első helyen szerepel helyi munkaügyi központ felállítása, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése az agrárszférában, átképző tanfolyamok szervezése. Fontosnak tartja földhivatal felállítását, a kárpótlás során szerzett földek mielőbbi kimérését és tulajdonba adását; az önkormányzat vállalkozó tevékenységének szorgalmazását; az intézmények biztonságos működtetését, szociális segélyek helyett a természetbeni juttatások növelését; megelőzni az erdők irtását; fokozottan védeni' a kárpótlás- és részaránydűlő- utak faállományát. Sürgető feladat: az OTP előtt lévő gyalogátkelőhöz egy forgalomirányító fényjelző készülék felszerelése; az Abonyt elkerülő út mielőbbi megépítése; további egészség- ügyi szakrendelések beindítása. Felül kell vizsgálni az önkormányzat teherviselő képességét. Fontos a városrendezési tervben szereplő feladatok mielőbbi megoldása, egységes piacrendezési terv elkészítése; önkormányzati területek hasznosítása. Támogatja a keresztény szellemű oktatás megvalósítását. Martfűn Fontos a szociális segítségnyújtás Busi József 1946-ban született, nős, felesége tanárnő, két fiúgyermeke van. Az általános és középiskolát Tiszaföldváron végezte. A sorkatonai szolgálat letöltését követően 1966-tól Tiszaföldváron különböző munkakörökben dolgozott. Martfűn 1970 óta él. Akik ismerik, tudják, hogy Tiszaföldvár közéletében húsz éven át aktívan részt vett, különböző szintű testületek tagjaként. Tagja volt a megyei tanácsnak és végrehajtó bizottságának. Pártonkívüliként polgármesterjelöltségét azért kezdeményezte, mert úgy gondolja, tapasztalatait, vitalitását hasznosítani tudná a város lakosságának érdekében. Megválasztása esetén az ajánlási időszakban a választó- polgárokkal folytatott beszélgetésekre alapozva, az önkormányzati képviselő-testület segítségét igényelve, különböző feladatok megvalósítását tűzte ki célul; a közszolgálati és hatósági feladatok jogszabályok szerinti maradéktalan ellátását, a lakosság érdekeinek hatékonyabb szolgálatát. Martfű városának legnagyobb gondja a munkanélküliség. Minden lehetséges' módon, a kis- és középüzemek telepítésének segítése és a vállalkozások támogatása szükséges. A lakossággal széles körben kell megismertetni a „komplex gazdasági fejlesztési programot”, ezen keresztül is keresve-kutatva az életfeltételek javítását. A szomszédos településekkel segítő kapcsolattartást kell kiépíteni a kölcsönös előnyök érdekében. Fontos a szociális segítségnyújtás a nehéz körülmények között élő családoknak, kiemelt figyelemmel a nagycsaládosokra. Az idős emberek gondozására alkalmas városi intézményeket kell létrehozni. Lényeges feladat a fiatalok első lakáshoz jutásának önkormányzati segítése és a rendőrség munkájának támogatása a közrend és közbiztonság érdekében. A további feladatokat az érdekeket egyeztetve, a felismert lehetőségek alapján kell majd megvalósítani. Éhhez szükséges a polgárok véleményének lakossági fórumokon, valamint folyamatos kapcsolattartással történő megismerése. Martfűn A település fejlődéséért Kozma Imre 1940. október 26-án született Tiszaföldváron. Első munkahelye a Tisza Cipőgyár volt, ahol 1957-től 1985-ig dolgozott különböző fizikai és szellemi munkakörökben, 1979-től 1985-ig személyzeti osztályvezetőként. 1966-ban nősült, felesége földrajz-biológia szakos tanárnő, a Martos Flóra Általános Iskola igazgatóhelyettese. Két gyermeke van, Katalin a Szegedi Orvostudományi Egyetemet elvégezve 1993. október 1-jétől a Hetényi Géza Kórház gyermekosztályán dolgozik. Péter a Miskolci Jogtudományi Egyetem 4. éves hallgatója. A közigazgatásban 1985. június 8-a óta dolgozik, amikor tanácselnökké választották, majd 1990-ben polgármesterré. Áz elmúlt közel tíz év alatt bekövetkezett változásokat, elért eredményeket a városukban élő Lendvai Ilona 23 éves okleveles közgazdász, abonyi földművescsaládból származik. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolát köztársasági ösztöndíjasként végezte. A MUCIA amerikai egyetemi alapítvány által tartott kurzuson vállalkozásvezetést tanult, majd 1993-ban közgazdaság-tudományi tanulmányúton vett részt Dániában. A főiskola után egy kft. főkönyvelője volt, ma a Mól Rt. számviteli főosztályán dolgozik. Pártonkívüliként, az abonyi Munkáspárt alapszervezetének támogatásával indul a választásokon. Célja - a többi munkáspárti jelölttársával együtt -, hogy minél több dolemberek érzékelhetik igazán, hiszen nap mint nap találkoznak azokkal otthonukban, illetve a városban járva-kelve? Ezen a településen sem könnyű a családok mindennapi élete, megélhetése, de ezt talán elviselhetőbbé teszi az a körülmény, amely eddig kialakult, gondolva itt a város közműellágozó, munkásember kerüljön a testületbe, hogy e réteg érdekeinek képviselete minél jobb legyen. Abonyi viszonylatban a már megkezdett fejlesztéseket kívánja folytatni, de csak a város teherbírása arányában, az ésszerűség határain belül. Szeretné segíteni a fiatalok otthon- teremtését, boldogulását; felkutatni és támogatni a munkahelyteremtő beruházásokat; továbbfejleszteni a helyi egészségügyi ellátást; kiszélesíteni a gyermekek továbbtanulási lehetőségeit, fejleszteni a helyi kulturális életet; minden erővel támogatni a tisztes ipart, a becsületes vállalkozást. Együtt kíván működni a vátottságára, infrastruktúrájára. A település működése, ha esetenként gondokkal is, de zavartalan volt az elmúlt négy évben. Valamennyi intézményüket működtetni tudták, és a város értékei tovább gyarapodtak. Azt vallja, a jövőt tekintve szükséges a folytonosság megtartása, ha nehéznek is látszik, mégis mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a város életét átszövő intézmények legalább az eddig elért színvonalon működni tudjanak. A környezetet úgy kell alakítani, építeni, hogy az itt élő emberek jól érezzék magukat, szívesen lakjanak ebben a városban. A törvények által az önkormányzatokra ruházott feladatoknak eleget téVe Szüntelenül munkálkodni kell a település fejlődéséért, valamint a megkezdett beruházások befejezéséért is. ros mezőgazdasági szövetkezeteivel, kereskedelmi egységeivel, ipari üzemeivel a város jobb ellátása, fejlődése érdekében. Az önkormányzati költségvetést szeretné fokozottan felügyelni és újabb lehetőségeket keresni az önkormányzati bevételek növelésére. Abonyban A tisztes iparért Abonyban / Építésért, szépítésért Gajdos István 1954-ben született Salgótarjánban. Általános iskolai tanulmányait a gyulai Gaál Miklós Általános Iskolában végezte, majd a ceglédi Kossuth Gimnáziumban érettségizett. Győr városában szerzett zenetanári diplomát 1978-ban. A sorkatonai szolgálat letöltése után került vissza Abonyba, ahol a Bihari János Zeneiskola tanáraként dolgozott polgármesterré választásáig. Éeleségével - aki zongoratanár - és két gyermekével él családi házban. A véletlen folyamán került kapcsolatba a politikával a ’90-es parlamenti választások alkalmával. Az SZDSZ tagja volt 1990 márciusától október végéig. Ekkor választották meg polgármesternek, s úgy gondolta, hogy ezt a megbízatást - egy ilyen jellegű településen, mint Abony - csak pártoktól függetlenül lehet vállalni. Azt, hogy ez a döntés helyes volt, igazolta az elmúlt 4 esztendő. Úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület összességében jó és eredményes munkát végzett. Közel 900 milliós fejlesztést hajtottak végre ezen idő alatt, mintegy 50 százalékos állami támogatással és jelentős lakossági hozzájárulással. Számára a legnagyobb siker az volt, hogy meg tudta nyerni a lakosság támogatását a telefonépítéshez, a csatornatársulat megalakításához és 24 kilométer út megépítéséhez. Úgy érzi, sikerült jó alapot adniuk a város további fejlesztéséhez. 1993. január 1-jén Abony visszakapta városi címét. Ez az erkölcsi elégtételen túl kb. 30 millió forint pluszbevételt jelentett költség- vetésükbe. Ennek ellenére forrásaik elég szűkösek, és tudja, hogy a következő 4 év gazdaságilag még nehezebb lesz. Úgy gondolja, hogy folytatni kell városuk építését, szépítését, és fejlesztését. Ha összefognak, s nem pártokban gondolkodnak, biztosan sikerül megvalósítani elképzeléseiket.
