Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-28 / 305. szám

1994. december 28., szerda Hazai Tükör 3. oldal Kié lesz a gyógyszertár? Visszakérhetik az önkormányzatok Privatizálják a gyógyszertárakat. Az állam tu­lajdonából az önkormányzatok tulajdonába ke­rülő vagyon körébe tartoznak a fővárosi, me­gyei gyógyszertári központok is. A megyei va­gyonátadó bizottság kezdeményezte az önkor­mányzatoknál a vagyonátadást. Ez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatok kérhetik ezen pa­tikák önkormányzati tulajdonba adását. Már­cius végéig kell nyilatkozniuk arról, hogyan döntöttek. Az önkormányzat a tulajdonában lévő gyógyszertárat belátása szerint hasznosíthatja. A gyógyszertárakat viszont csak gyógyszeré­szek működtethetik, tehát az immár tulajdo­nossá vált önkormányzatoknak meg kell talál­niuk a gyógyszertárak működtetésének legmeg­felelőbb formáját. Megyénkben eddig csak az önkormányzatok elenyésző hányada nyilatko­zott az ügyben, közülük kérdeztünk kettőt, ho­gyan képzelik gyógyszertáraik jövőjét. Martfűn két gyógyszertár látja el a várost: közülük az egyik magántulajdonban van. A másik épülete az önkormányzaté, csak a beren­dezés és a készlet a gyógyszertári központé. A városban úgy döntött a képviselőtestület, hogy magánosítást javasol, pályázat útján. Az ön- kormányzat tulajdonában lévő gyógyszertárat úgy kívánják majd üzemeltetni, hogy gyógy­szerésznek bérbe adják. Kunszentmártonban a több mint 10 ezer la­kost eddig egyetlen gyógyszertár látta el. Jó hír a városlakóknak, hogy hamarosan nyílik egy magánpatika is. így elkerülhető például az a helyzet, ami most, év végén várható, hogy ha ez az egyetlen gyógyszertár leltároz, akkor a kun­szentmártoniaknak más településre kell men­niük gyógyszerért. A kunszentmártoni önkor­mányzat úgy határozott, hogy kizárólagos tu­lajdonába kéri a gyógyszertárat, és gyógysze­résznek adja el. Mindkét önkormányzat úgy vélekedett, hogy az a legjobb megoldás, ha a gyógyszertári köz­pont működtető vagyonának a megye önkor­mányzatai lesznek a tulajdonosai, például rész­vénytársaság formájában, az alapítói jogokat pedig a megyei önkormányzat gyakorolja.P.E. Helyzetelemzés a mezőgazdasági szövetkezetekről Megsínylették a változásokat Olykor a kutyaélet sem kutyaélet Él Szolnokon, jobban mondva annak is a kertvárosában, Szan- daszőlősön, a Vörösmező utcá­ban egy úr, bizonyos Kovács István. Különös ismertetőjele, hogy csupa-csupa nő veszi kö­rül. Hogy kik is ők? A felesége, azután tizenhétéves és tizenhá­romesztendő lányai. Akárhogy nézzük, az arány 3:1 a szebbik nem javára. Rossz nyelvek szerint, István elsősorban ezért lett nem hiva­talos kutyatenyésztő. Ugyanis a derék négylábúak legalább hallgatnak rá, vagyis nem be­szélnek vissza. Ráadásul, ha következetes az ember, szót is fogadnak. Mások szerint kitaláció az efféle következtetés, mesebe­széd az egész, ha pénz kell, mindenki István mellé áll. A magyarázatoknak korántsincs vége, van aki esküvel állítja: mindkettő' hamis: az igazi dk, hogy a gazdi meg a család is szereti az állatokat. A nyulakat, a csirkéket meg a csaholókat is. Tény, az egyetemet végzett, negyvenhároméves gazda nem hivatalos kutyatenyésztő. Mi­óta? Vagy hat éve. Törzsköny­vezett farokcsóválókat tart, még pedig egy csodálatos faj­tát: a berni pásztort. Ez az eb alapjában koromfekete, de a mellénye és a zoknijai hófehé­rek. István gondolt a taníttatá­sukra is: kutyanehezen, de el­végeztette velük a kutyaiskolát. Erről, meg arról, hogy nem akármilyen családból, akarom mondani vérvonalból származ­nak, okiratok tanúskodnak. A derék szőrmókok negyven-öt- ven kilósak, és mivel remek a szaglásuk, a lavinák betemetett­jeit sokszor kiszagolják. Arról nem beszélve, hogy különleges gyermek- és emberszeretők. így szopikázás után nyögünk, szuszogunk, amikor a gazdi felemel. Higgyék el, nem kellemes a levegőben, dehát ezek a fotósok mimindent kitalálnak! FOTÓ: BARNA Még a nagymami is él, de ő már a szaporodást befejezte. Átvette Picur nevű két és fél­éves lánya. Picur válogatós le­het, mert sokat kellett bábás­kodni, babusgatni, amíg össze­jött a frigy az egyik nem mesz- sze lakó, mutatós kan csaholó- val, aki történetesen szintén berni pásztor. A lényeg az, hogy a találkozásból később hat, remek apróság született: az egyik szebb, mint a másik. Las­san háromhetesek, még szopiz- nak, de a gazdi már parizert és húspástétomot is rak elébük. Nem rossz menü, de még a cicit részesítik előnyben, minden ké­szétellel szemben. Pedig lassan letelik a szopás ideje: nem be­szélve arról, hogy háromnak már gazdája van. Bár ahogy jönnek az érdeklődők, a válasz­tás után a másik háromra is ha­marosan lakcímváltozás vár. Pedig ahogy láttam, Kovácsék- nál a kutyáknak nincs kutyaéle­tük. Gondolom, az új gazdiknál sem lesz. D.Sz.M. A rendszerváltozás a hazai mezőgazdaságot még viszonylag versenyképes állapotban érte. Ám kedvező fordulat helyett „történelmi úttévesztés” történt, melynek következményeként az agrárgazdaság kapacitásának jó része megsemmisült - áll a MOSZ-kongresszusra készült előterjesztésben. Az anyagban az előbbi megállapításokat számos ténnyel is alátámasztják, így például azzal, hogy országosan közel 460 mezőgazdasági termelő került csődhelyzetbe, s ezek közül mintegy fele felszá­molásra jutott, köztük megyénk nyolc szövetkezete is. A rendszerváltozással együtt a korábbi agrárpolitikát elvetet­ték, s a családi kisvállalkozások dominanciájának megvalósítá­sát tűzték ki célul. Ez a módszer, mely ellentétes mind a hazai, mind a fejlett országok agrárfej­lődésével, zsákutcába juttatta a hazai mezőgazdaságot. Ehhez járult még, hogy a hiányos tőke- ellátottság nem változott sem a nagy, sem az újonnan létrejött kisüzemek tekintetében. A folyó beruházások mértéke néhány százalékra csökkent - állapítja meg a bevezetőben em­lített anyag, melyhez zárójelben hozzáteszik: az elmaradt beru­házások a becslések szerint 200 milliárd forintra tehetők. A megyei helyzet egyáltalán Mezőtúron Eladó gazdaság Az Állami Vagyonügy­nökség meghirdette érté­kesítésre a Mezőtúri Nö­vénytermesztő és Szolgál­tató Rt.-t, mely korábban az egykori állami gazda­ságból alakult át. A tenderkiírás szerint 1995. február 22-ig lehet pályázni a társaság jegy­zett tőkéjének - 93,67 mil­lió forint - 90 százalékáért. A pályázat majdani nyertese 1079 hektárnyi földterület haszonbérletére is jogot szerez. Mint azt a kiírás tartal­mazza, összhangban az ÁVÜ igazgatótanácsának korábbi döntésével, a meghirdetett részvény- csomag negyven százalé­kát kárpótlási jegy ellené­ben lehet megszerezni, bel­földi vevőnek. A meghirdetett részvé­nyek minimum húsz száza­lékáért készpénzt kell le­tenni. A további negyven szá­zaléknyi csomag ellenér­téke pedig E-hitel igény- bevételével is kiegyenlít­hető. A tendereket az ÁVÜ szolnoki ügyfélszolgálatá­nál lehet megvásárolni (Szolnok, Technika Háza). Mensa HungarlQa Tagfelvétel, tesztírás után A Mensa HungarlQa tagfelvé­teli tesztírást szervez december 28-án 17.30-kor az Államigaz­gatási Főiskolán (Bp. XI. Mé­nesi út 5.) — tájékoztatta a szer­vezet titkára tegnap az MTI-t. Az 1946-ban Angliában alapí­tott nemzetközi Mensa egyesü­letnek több mint 100 ezer tagja van a világ 75 országában. A tagságnak egy feltétele van: az emberiség 2 százalékára jel­lemző kiemelkedő intelligen­ciaszint. Ezt a jelentkezők egy teszt megírásával tanúsítják, amelyet hivatásos pszichológu­sok értékelnek. A Mensa a magas intelligen­ciájú embereket fogja össze, te­kintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. A szervezet igyek­szik hozzájárulni ahhoz, hogy az intelligenciát az emberiség javára fordítsák. Támogatja az intelligencia jellemzőire és használatára irányuló kutatáso­kat. Előadásokat, vitákat, össze­jöveteleket szerveznek. (MTI) A sorkötelesek nyilvántartásáról Az 1994. január 1-én hatályba lépett Honvédelmi Törvény egyértelműen fogalmaz a sor­köteles fiatalok nyilvántartásba vételéről, illetve összeírásáról. A törvény alapján rövidesen megkezdik az 1977 évben szü­letett fiúk katonai nyilvántar­tásba vételét. Egyértelmű, hogy az állampolgárok honvédelmi kötelezettségek rendszerében is élnek. Ennek jogi hátterét a tör­vény így írja le: „Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és va­gyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni. A személyes honvé­delmi kötelezettség magába foglalja a hadkötelezettséget, a polgári védelmi és honvédelmi kötelezettséget. Az általános hadkötelezettség alapján min­den magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság terü­letén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17. életév betöltésekor kezdődik és annak az évnek a december 31. nap­jáig tart, amelyben a hadköte­les az 50. életévét betölti (ez a hadköteles kor).” Az illetékes település (falu és város) jegyzője minden évben összeírja a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásá­ból az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendel­kező magyar állampolgárságú férfiakat, akik abban az évben a 17. életévüket betöltik. Ez az összeírás a hadköteles katonai nyilvántartásba vétel végett, a személyazonosító, lakcím, il­letve a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges egészségügyi adato­kat tartalmazza. A hadköteles köteles a jegy­zőnek a szükséges adatokat megadni. Ezt követően a jegyző minden év december 31. nap­jáig átadja az összeírás adatait a hadkiegészítő parancsnokság­nak. Minden év januárjában, feb­ruárjában az illetékes megyei hadkiegészítő parancsnokság a területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadköteleseket ab­ban az évben, melyben a 18. nem különbözik jelentősen az országos átlagtól. A Mezőgaz­dasági Vállalkozók Érdekvé­delmi Szövetségének (Teszöv) kimutatásai szerint a szövetke­zetek gépállománya 1989-hez képest 1993-ra jelentősen le­romlott. Traktorból például a ’89-es darabszámnak mindössze 67 százalékával rendelkeztek a nagyüzemi termelők 1993-ban. Ennél is rosszabb a helyzet a gabonakombájnok tekintetében, ezekből a szövetkezeteknél 1993-ban mindössze 620 volt. Amellett, hogy a gépállo­mány a fejlesztési pénzek hiá­nya miatt leromlott és csökkent, jelentősen sújtotta a szövetkeze­teket a kárpótlás, pontosabban annak módja. A jelenlegi igen nagy eladósodottság és a rossz gazdálkodási helyzet is vissza­vezethető ide. A megyei adatok is jól illuszt­rálják azt a helyzetet, melyben a szövetkezetek jelenleg csak na­gyon nehezen tudnak talpon ma­radni. Részben a kárpótlás hatá­sára, ugyanis a gazdálkodási földterületük a felére csökkent. Ez szinte azonnal magyarázatot ad az eladósodottságra is, hiszen a hiteleket korábban a nagyobb földterületre tervezett gazdálko­dáshoz tervezték. Márpedig ma a területet nem lehet növelni, csak bérlet útján, ez pedig azon­nal költségnövekedést okoz. A megyei adatok szerint legna­gyobb mértékben a kert (28 szá­zalékra), a szőlő (18,6), vala­mint a halastó (22,7) művelési ágban csökkent a terület 1989-hez képest. Összességében mindez azzal járt együtt, hogy megyénkben 23 szövetkezet került csődhely­zetbe, nyolcnál megindult a fel- számolási eljárás, míg további 4 esetében szintén fennáll a fel­számolás veszélye. E. Z. „Durva csalás történt” Új választás Kazáron A Nógrád Megyei Bíróság meg­semmisítette a kazári helyható­sági választás eredményét, s új szavazás megtartását rendelte el. A kazári polgármester-választá­son az eddigi adatok szerint Molnár Katalin, az MSZP, az SZDSZ és a KDNP közös jelöltje győzött 461 szavazattal, Tőzsér Tibor a Munkáspárt jelöltje ugyanakkor 446 szavazatot ka­pott. Ezt az eredményt a Mun­káspárt helyi elnöke és titkára megóvta. A kifogást a területi vá­lasztási bizottság visszautalta a helyi választási bizottsághoz, ahol elutasították a panaszt. A Munkáspárt helyi vezetői a me­gyei bírósághoz fordultak. A Nógrád Megyei Bíróság megállapítása szerint a „polgár- mesterre vonatkozó szavazóla­poknál 3 darab eltérés tapasztal­ható a fel nem használt szavazó­lapokat illetően”. Más szabályta­lanságokra is fény derült. így a mozgásukban gátolt állampolgá­rok esetében kérésre kivitték ugyan a lakásra az urnát, de nem biztosították az ilyen esetre is előírt titkosságot. Megállapítot­ták, hogy több írástudatlan sza­vazó esetében az előírt kettő he­lyett, a szavazatszámláló bizott­ságnak csak egy tagja segített. Mindezek alapján a megyei bíró­ság úgy ítélte, hogy a választásra vonatkozó törvény több, garan­ciális jellegű szabály? csorbát szenvedett,- s ezért a szavazást meg kell ismételni. t A Munkáspárt elnöksége durva csalásnak minősíti a Kazá­ron történteket, s elítéli a demok­rácia alapvető normáinak a meg­sértését. Ezzel egyidejűleg a Munkáspárt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz. életévüket betöltik, katonai nyilvántartásba veszi. A hadkö­teles fiatal a nyilvántartásba vé­telhez szükséges, majd a ponto­sításhoz köteles tájékoztatást adni a lakcím, személyazono­sító, valamint egyéb - a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló ada­tairól, azok változásáról. A hadkötelesre vonatkozó adato­kat a területileg illetékes hadki­egészítő parancsnokság kezeli. Az adatok felvételével, nyil­vántartásba vétellel egyidőben kipostázzák a gépjármű-szake­lőképzésre való jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat. Ezt kitöltve érdemes visszakül­deni, mert ezek alapján dönte­nek arról, hogy javasolják a hadkötelest honvédségi hozzá­járulással gépjárművezetői en­gedély megszerzésére. Akik nem kaptak felszólítást a katonai nyilvántartásba vétel­ről, azoknak jelentkezniük kell az illetékes megyei hadkiegé­szítő parancsnokságon. Kenyeres Dénes Az igényes nők hetilapja GYÖNGY & <f* ^iod ‘iAs Mindenről, ami érdekli a nőket: Az év édesanyja Víz alatti divatparádé Bolondos szilveszter A lelki egyensúly titka Szilveszteri smink Az angol szuperanya A konyhafőnök: Gálvölgyi János Macskaegészség Tud nemet mondani? - teszt Az igényes nők hetilapja

Next

/
Thumbnails
Contents