Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-03 / 285. szám
A TARTALOMBÓL A szerkestőség postájából Kungyalu élni 9. o. szeretne 10. o. Közlekedésbiztonság 11.0. Kötődjék hozzánk 12. o. Húszon innen — tízen túl 13. o. V. évfolyam, 285. szám 1994. december 3., szombat Szörnyű vasúti katasztrófa Szajolban Megdöbbentő vasúti katasztrófa történt tegnap délután 16.45-kor Szajolban. Egy Debre- cen-Törökszentmiklós felől érkező gyorsvonat 110 kilométeres sebességgel kisiklott egy váltón, és a szerelvény több kocsija szinte berobbant a vasútállomás épületébe és egy lakóházba. A leomló falak maguk alá temettek egy vagont, amely teljesen megsemmisült. Az állomás félig összeomlott, több kocsi szétroncsoló- dott. A bombatámadásra emlékeztető helyszínre azonnal megérkeztek a mentők, a tűzoltók, a rendőrök, a polgári védelmisek, és nagy erőkkel megkezdődött a mentés. Egy felborult kocsiban, a baleset után közel három órával is találtak még élő embert. A halottakat a váróterem kövezetére fektették, a sebesülteket elszállították. A mentés óriási erőfeszítéssel folyt, de nehezítette, hogy nem tudták megközelíteni a kisiklott szerelvényt a leszakadt villamos-felső- vezetékek miatt, így nem tudták daruval megemelni a vagonokat. A huszonkét órai adatok szerint huszonegy halottat találtak a romok között, és hatvannál több volt a sebesültek száma. A megjelent vezetőkön kívül a helyszínre érkezett Kuncze Gábor belügyminiszter és Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is, aki nem zárta ki, hogy a tragédiát emberi mulasztás okozta. A látvány döbbenetes. Felfordult vasúti kocsik, épületromok, leszakadt villamos felsővezetékek, önállósodott kerekek. Fekete nejlonba csavart halottak, vérző sebesültek, szerte heverő végtagok. A felvert por belep mindent. Rengeteg mentő, tűzoltó, rendőr, polgári védelmis. Kiabálnak, hogy még találtak egy élőt a romok alatt. Hogy mi is történt, arról előzetesen Utassy László, a megyei védelmi bizottság titkára tájékoztatott hat óra után pár perccel. A Nyíregyházáról Budapest irányába haladó 613-as számú gyorsvonat 16 óra 45 pérckor eddig még ki nem derített okok miatt Szajol vasútállomáson egy váltón kisiklott. A halottak, sérültek számát abban az időpontban még nem tudták. A sérülteket a szolnoki, a törökszentmiklósi, a karcagi, a mezőtúri és a ceglédi kórházakba szállították. A mentőktől kapott tájékoztatás szerint 33 mentőautó érkezett a helyszínre, még a fővárosból is lement két rohamkocsi. A vasútállomást lezárták, vonat nem közlekedett. A műszaki mentésre érkezett alakulatok munkáját közvetlen a roncsok közelében megbénították a leszakadt felsővezetékek. A roncsokat a műszakiak csak az ötödik vágánytól tudták megközelíteni. Hamar Mihály állomásfőnök a kérdésre, hogy mi miatt következett be a tragédia, még nem tudta megmondani. Elmondta azonban, hogy a gyorsvonat a második vágányon haladt volna át. Minthogy nem kell a vonatnak megállnia Szajolban, nagy sebességgel haladhat át az állomáson. Csakhogy tisztázatlan ok miatt kapott egy kitérőt - váltót -, amire csak 40 kilométeres sebességgel lehet rámenni. Érthető hát, ha a váltón kisiklott a rohanó szerelvény. A jelzők azt mutatták az egyébként életben maradt mozdonyvezetőnek, hogy egyenesben haladhat, vagyis mehet száztízzel. Tudni kell, hogy a váltókat a központból irányítja a váltókezelő, aki villamos úton zárja a vágányutat. A kisiklott vonat először egy lakóépületet döntött romba, majd felsővezeték-oszlopokat kidöntve az állomás váróterem felőli sarki részét vitte el. A nyolc kocsiból az első a mozdonyon maradt, a többi kisiklott. A harmadik kocsi felfordult. Az a vagon, amely a lakóházat romba döntötte, a törmelék alatt teljesen megsemmisült. Hogy benne mennyi lehet a halott, senki sem tudta, a helyzet annyira reménytelennek tűnt, hogy meg sem kezdték a mentést. Óriási volt a nyüzsgés az állomáson, ahová a szajoliak is kimentek addig bámészkodni, míg le nem zárták teljesen a környéket. A mentés leginkább a harmadik kocsira összpontosult, amelyben még fél nyolckor is találtak élő embert. A Hetényi Géza kórházba percenként szállították a betegeket a mentőautók. A sürgősségi osztályon a sérültek, az orvosok, nővérek hada között néhány hozzátartozó toporog. Egy idős, ősz hajú asszony sírva mondja:- A fiam volt a vonaton. Megbeszéltük, hogy ezzel a vonattal jön. Nem tudom, hogy megsérült-e, nem tudom, hogy él-e. Próbáltam kérdezni utána, de azt sem tudják, hol van. Az asszony érdeklődni próbál az osztályon szolgálatot teljesítő rendőröktől. Azonban nem kap információt. Közben újabb beteget hoznak. A feje bekötözve, az arca véres. Az idős asszony ránéz a beteghordó ágyon fekvő, infúzióra rákötött betegre, reményt vesztve megfordul és elmegy. Újabb sérültet hoznak. Fiatalember, akin látszik, hogy kevés a sérülése. Egy síró asz- szony hajol föléje:- Péter él? Az asszony csak sír, így a férjétől tudom meg, hogy a fiuk az előbb behozott fiatalemberrel együtt indult el egy kis kamaszkori kiruccanásra. Nem mondták meg, hogy hová mennek, így a szülők nem tudták azt sem, hogy a vonaton voltak vagy a szajoli állomáson érte őket a baleset. Nem tudnak a fiukról semmit. A barátja azt mondta, a baleset után beszélt vele, Péter a lábát fájlalta, de egyéb baja nem volt.- A lábát fájlalta, akkor csak él - hajtogatja az apa. Fodor Jánosné Szegedre utazott volna. Ő viszonylag köny- nyen megúszta a balesetet, zú- zódásokkal, bordasérüléssel, így emlékszik vissza:- Nagyon sokan voltak a vonaton, Kisújszállásig egy forintot nem lehetett volna elejteni. A baleset előtt úgy éreztem, mintha hirtelen fékezett volna a vonat, aztán mindenütt por volt, mintha kiütötték volna az ablakot. Gyermeksikoly hallatszott, a szomszéd fülkében gyerekek utaztak. (Folytatás a 2. oldalon) A tragédia egyik rémült, kis áldozata. Szinte percenként száguldottak a szolnoki kórházakba a mentőautók. Támogatás Göncz Árpád a Szocialista Intemacionálé támogatását kérte ahhoz, hogy Magyarország teljes jogú EU-tagsága belátható időn belül megvalósulhasson. A köztársasági elnök akkor mondta ezt, amikor fogadta Pierre Mau- roy-t, a kongresszusát Budapesten tartó Szocialista In- temacionálé elnökét. Hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy Magyarország elvetné a regionális együttműködés gondolatát, amely ez nem lehet alternatívája az EU-csat- lakozásnak. Változóan felhős idő Változóan felhős idő lesz csapadék nélkül. A hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között várható. A Szolnoktejért a termelők is versenyezhetnek A papírgyár száz százalékban Prinzhorné A Szolnok Papír Rt. három hónapon belül újraindulhat, ha napokon belül aláírják a szerződést a többségi tulajdonos Briegl und Bergmeisterrel, egyúttal osztrák tulajdonba kerül a még ÁVÜ „fennhatóság alatt álló” 49 százaléknyi részvénypakett is. Erről, valamint a privatizáció helyzetéről tegnap Szolnokon, a Technika Házában rendezett fórumon Hatvani Szabó János, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója beszélt. Az ÁVÜ ügyvezető igazgatója tegnap a megyeszékhelyen vendégeskedett, mely program lezárásaként fórumot tartott a meghívott gazdálkodó egységek vezetőinek a Technika Házában. Előadásában szólt a privatizáció országos helyzetéről, valamint a jövőbeni változtatásokról. Ezek között megemlítette, hogy a kárpótlási jegy tulajdonosoknak az elkövetkezendő félévben megfelelő mennyiségű állami vagyon-vá- sárlási lehetőséget ajánlanak fel, ezért a jegyeket ne adják el alacsony árfolyamon. E témához kötődött a Szol- noktej Rt. privatizációja is, ugyanis Hatvani Szabó János felszólította a termelőket: kezdjék meg a szervezést a társaság privatizációjához, mert az adóskonszolidáció legkésőbb másfél hónap múlva lezárul, s céget még 1995. első negyedévében meghirdetik. Előreláthatólag oly formában, hogy abban a termelők is tulajdonhoz juthatnak. A Szolnok Papír Rt. helyzete végre rendeződik - mondotta az ügyvezető igazgató. Várhatóan a napokban az ÁVÜ és a többségi tulajdonos Briegl und Bergmeister AG aláírja a megállapodást, mely tartalmazza, hogy a szolnoki gyárat három hónapon belül újra kell indítani. A szerződésben az is szerepel, hogy legalább három éves üzemeltetést kell garantálnia az osztrák félnek. A Prinz- hom-csoport egyúttal a Duna- pack még állami tulajdonban lévő részvényeit is megvásárolhatja, valamint a szolnoki cég 49 százaléknyi részvénycsomagja is osztrák tulajdonba kerül. A pénzügyi garancia bizo- tosított, melyet a Bank Austria vállalt. (Folytatás a 2. oldalon) Adómentesítés kormánydöntéssel Elemi kár és olyan objektív ok alapján, melynek fennállása a vállalkozás működőképességét veszélyezteti, a kormány mentesítheti egyes adóalanyokat az 1994. évi adó megfizetése alól. Ez azonban csak az adóhatóság javaslatára és az adóalany külön kérelmére történhet - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőr-' zési Hivatal illetékese az MTI-t. A kérelmek benyújtásának határideje 1994. december 10. Az eddig a határidőig benyújtott kérelmeket terjeszti a kormány elé az adóhatóság. A kérelemben pontosan meg kell jelölni az adózó adószámát, nevét, székhelyének, telephelyének címét és a mentesítés iránti kérelmet indokolni is kell. A kérelmet az illetékes elsőfokú adóhatósághoz kell benyújtani és e mellé csatolni kell az igazolásra szolgáló okiratokat is, például az elemi kár megtörténtéről. Az engedélyezés nem automatikus. A minimumadó alóli mentesítés iránt benyújtott kérelem nem mentesíti az adózót az 1994. december 20-ai határidőig őt terhelő adóelőleg-kiegészítési kötelezettség alól. At- _ tói a naptól fogva azonban, amikor a mentesítő határozatot közük az adózóval, a befizetett összeg visszaigényelhető, vagy az adóhatóság által nyilvánta- rott más adótartozás kiegyenlítésére felhasználható. Azoknak a kérelmeknek az ügyében, amelyeket nem nyújtanak be december 10-éig, csak az 1994. évi adóbevallások beadása után, egy későbbi időpontban hoznak döntést az illetékesek. (MTI)
