Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-27 / 304. szám

2. oldal Körkép 1994. december 27., kedd Túszdráma Algír, Marseille. Légikaló­zok szombaton hatalmukba kerítettek egy francia repü­lőgépet, s az algíri repülőté­ren három utast meggyilkol­tak. Később a gép fölszállt, és a Marseille melletti Ma- rignane légikikötőben szállt le hétfőn hajnalban. Az Air France repülőgépének fe­délzetén tartózkodó öt fegy­veres közül négyről megál­lapították, hogy a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) elne­vezésű csoport tagjai. A gépeltérítők röviddel 17 óra után kivégezték még egy túszukat, és a holttestet kidobták a Marseille mel­letti repülőtéren álló Air- busból. Pár perccel később két hatalmas robbanás hal­latszott, majd feketébe öltö­zött kommandósok rohanták meg a gépet. A lövöldözés mintegy negyed órán át tar­tott, s eközben a berobban­tott ajtókon keresztül ötven­nél több utas kiszabadult. Az ostrom áldozatairól még nincsenek végleges adatok. Az első jelentések szerint a francia csendőrség elitala­kulatának tagjai a négy gép­rabló közül hármat megöl­tek, s az AP értesülése sze­rint a gép másodpilótája is életét vesztette - ezt azon­ban hivatalosan még nem erősítették meg. Az AFP úgy értesült, hogy hat utas, az Airbus kapitánya és nyolc kommandós köny- nyebb sérüléseket szenve­dett. Lemondás Moszkva. Borisz Jelcin egyik tanácsadója vasárnap bejelentette lemondását, til­takozásul a csecsenföldi ka­tonai fellépés miatt. Emil Pain, az elnöki tanácsadó­testület tagja az NTV tévé­csatorna Itogi című műsorá­nak nyilatkozva közölte, hogy megírta felmondóleve­lét. Munkáspárti remény London. A brit ellenzék ve­zető ereje arra számít, hogy legkésőbb jövő ősszel - va­gyis két évvel a jelenlegi kabinet hivatalos megbíza­tásának lejárta előtt - már saját miniszterelnök-jelöltje ül majd a kormányfői szék­ben. A tegnapi The Times értesülése szerint a Mun­káspárt már össze is gyűj­tötte a választási kampányra szánt 9 millió font sterlin­get. Osborne meghalt London. Elhunyt John Os­borne, a „Dühöngő ifjúság” írója. A modem brit dráma egyik alapítója és fenegye­reke karácsony estéjén, 65 éves korában hunyt el shropshire-i otthonában. Tűzszünet? Belgrád. Alija Izetbegovic boszniai elnök bejelentette: a szarajevói kormány nem fogja tiszteletben tartani a szombat délben életbe lépett tűzszüneti egyezményt, amennyiben folytatódnak a kormányegységek elleni támadások az északnyu­gat-boszniai bihaci muzul­mán enklávéban. Várjuk vásárlóinkat a Bútoráruházban Szolnok, Verseghy út 16. Telefon: 56/373-266 Kínálatunk kárpitozott bútorokból: franciaágy, ágy, heverő, kanapé, fotel, fotelágy, puff, kisasztal, éjjeliszekrény, sarokgarnitúra és Barbi ágy. Újdonság: konyhabútorok és kiegészítő kisbútorok. ®- Anyag- és méretválasztási § lehetőség igény szerint. |- Szállítás rövid határidőre. Viszonteladókat is kiszolgálunk. Nyitva: hétfőtől - péntekig 10-18-ig, szombaton 10-13-ig. Várjuk kedves vásárlóinkat! Éjféli mise. Karácsony estéje nem múlhat el éjféli mise nélkül. Fotósunk ezúttal a szol- nok-újvárosi Szentlélek-templomba látogatott el. A misét Kárpáti Sándor plébános celeb­rálta. FOTÓ: I. L. Dán Marikának hívták 1945. május 9-én Oden- seben, Dáni­ában szüle­tett a Karca­gon élő Kun Mihályné, aki egyévesen került vissza a Kunságba. Édesapja ott volt ka­tona, s éde­sanyja négy testvérével kiutazott az ottani ma­gyar kolóni­ába. Bátyja ott kezdte ta­nulmányait, s hazatérve itthon újrakezdte. Kun Mihálynét a családban sokáig csak dán Marikának hívták, osztálytársai is furcsál- lották kezdetben, amikor meg­tudták születési helyét. Az is­kolában, ha Dániáról tanultak, mindig utánanézett, igyeke­zett naprakész lenni, mert mégiscsak a szülőhazájáról volt szó: Testvérei nem kötődnek annyira a volt kolóniához, ám ő minden születési adat bedik­tálásakor szem­besül ezzel a ténnyel. Szülei, mi­után visszaköl­töztek Karcagra, tanyára kerültek, dolgoztak, élték a mindennapo­kat. Kun Mi­hályné már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy ötvenéves korában sze­retne visszajutni Dániába. Látni a tájat, az ottani embereket, s ta­lálkozni azokkal, akik a koló­niában születtek. A másik karcagi család már a Nyír­ségbe költözött, ám a megyé­ben is vannak olyanok, akik Odensében születtek. Erre az újbóli utazásra már évek óta gyűjtöget, hiszen ötven év múlva juthat el még egyszer a szülőhelyére, amelyhez, bár nem ismeri, érzelmileg kötő­dik. Bízik abban, hogy férjé­vel még viszontláthatja a dá­niai tájat, az ottani embereket.-de­li. János Pál pápa: „Áldott karácsonyt” „Áldott karácsonyt” kívánt ma­gyarul vasárnap II. János Pál pápa, amikor a vatikáni Szent Péter bazilika erkélyéről 54 nyelven mondta el karácsonyi jókívánságait. A pápa karácso­nyi üzenetét és hagyományos „Urbi et Orbi” áldását mintegy 50 ezer ember hallgatta Szent Péter téren. A szertartást a világ öt földrészének 63 országában közvetítette élő adásban a'fele­vízió. A pápa szombat éjfélkor, va­sárnap hajnalban a magánká­polnájában és vasárnap délelőtt a Szent Péter bazilikában ponti­fikáit három miséjének, vala­mint karácsonyi üzenetének központi témája egyaránt a csa­lád volt. 1994-et a család évé­nek nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szervezete, s a kato­likus egyház idei tevékenysé­gének középpontjában is a csa­lád védelme állt. Ellenkormány alakult Csecsenföldön Pályázat Országos középiskolai fotókiállí­tás pályázatát írta ki a pécsi 508- as Számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. Az áprilisban nyíló és a hónap végéig látható fo­tótárlatra minden olyan, huszon­két évnél fiatalabb diák pályázhat, akik rendszeres középiskolai ok­tatásban részesül. Személyenként négy egyedi kép és egy négy da­rabos sorozat küldhető be. A pá­lyázat csak a rendező intézmény­től igényelt, kitöltött nevezési lappal érvényes. Az orosz kormány sajtószolgá­lata tegnap közölte, hogy meg­alakult a „csecsen nemzeti újjá­születés kormánya”, amelynek miniszterelnöke Szalambek Ha- dzsijev, a csecsen demokratikus ellenzék egyik vezetője lett. A nemzetbiztonsági tanács hétfői üléséről kiszivárgott hírek szerint Nyikolaj Jegorov minisz­terelnök-helyettest, Szergej Sztyepasint, a kémelhárítás főnö­két és a katonai akciót irányító Anatolij Kvasin tábornokot meg­bízták, hogy folytassanak tárgya­lást a csecsen fegyveres csopor­tok vezetőivel a fegyverek leadá­sáról és az ellenállás beszünteté­séről. Maga Jegorov a kormány operatív bizottságának ülésén vi­szont arról beszélt, hogy miha- rabb be kell fejezni a Groznij el­foglalását célzó akciót, mivel el­lenkező esetben kiéleződik a bel­politikai helyzet. Közben Szergej Jusenkov, a duma védelmi bizottságának el­nöke azt közölte, hogy tudomása szerint elnöki rendeletet készíte­nek elő a védelmi minisztérium­ban Pavel Gracsov miniszter he­lyettesei, Borisz Gromov, Geor- gij Kondratyev és Valerij Miro­nov tábornokok leváltásáról. Ju­senkov szerint az orosz hadsereg legtekintélyesebb vezetőivel való leszámolással érne fel, ha Jelcin aláírná a rendeletet. A szeretet ünnepén A karcagi szociális otthonban is megtartották a múlt héten a ka­rácsonyt. Az idős emberek na­gyon várták az ünnepet s a mű­sort, melyet gyerekek mutattak be. A kinti otthonban az ünnep­ségen Hermann Sándorné igaz­gatónő köszöntője után Márkus Ica és tanítványa adott operett- és nótaműsort, a gondozónők pedig verssel kedveskedtek a lakóknak. A benti otthonban Galsi János plébános és a gye- rekhittanosok betlehemi játé­kának tapsoltak az idős embe­rek, akik a fenyőfát közösen dí­szítették fel a gondozónőkkel. Ezután dr. Fazekas Mihály cite- raszólója és tanítványainak éneke vidám hangulatot vará­zsolt az otthon lakói körébe. A szolnoki négyes ikrek karácsonya. Talán az idei karácsony volt az Oros ikrek életé­ben az első, amelyre még évekig, esetleg egész életükben emlékeznek, hiszen most először kértek maguk a „Jézuskától” ajándékot. Kora délután, mikor felébredtek, már várta őket a csillogó karácsonyfa, alatta pedig megtalálták a kért játékokat. Sőt, a várt ajándékokon kívül ott volt a Széchenyi 100-as ABC, a Szolnoktej Rt. és a Szolnoki Sütőipari Rt. karácsonyi cso­magja, melyet Kovács Lajos boltvezető adott át a családnak. Természetesen a négy iker, Nándor, Ernák, Janka és Dalma nagy örömmel fogadta a plusz ajándékokat, melyek között ott volt az Új Néplap küldeménye is. FOTÓ:N.ZS. Születésnapi kiállítás. Ma még megtekinthető a mező­túri Közösségi Házban a Nohab Vasútmodellező Szakkör vasútmodell-kiállítása. A Krajcsi Sándor vezetésével mű­ködő, tizenöt fős kör egy évvel ezelőtt alakult, s nevét a hí­res svéd mozdonytípustól „kölcsönözte”. Foglalkozásaikat vasárnaponként 16 órától 20 óráig tartják. Felvételünkön a szakkör vezetője egy ifjú rajongónak a mozdonytípusokat mutatja be. Karát Sony Az embernek valahogy így, az év végére, elsze- lelnek a gondolatai. Csak néz maga elé, és azon töpreng, valami szépet, jót kellene még írni bú­csúzóul a leköszönő évről, talán babonából is, de nem nagyon jön tollára a dicsérő szó. Csak járkál a lakásban meg-megállva a feldíszített fenyő előtt. Néha meggyújt egy csillagszórót, és belesza­gol a pörkölődő fenyőtű illatába. A szőnyegen szétszóródva mindenfelé tűlevelek, úgy kell annak, aki nem vett kilencszázért ezüstöt, vagy ugyanannyiért töveset. Az most az ünnep egy részét négykézláb töltheti partvissal, meg lapát­tal a kezében. Egyébként szerintem megint derekasan ki­költekeztünk. Beszélhet, aki amit akar, az ün­nep előtti vásárlási láz ismét járványos mérete­ket öltött. Megint a fák alá került a karát és a Sony, a szép könyv és a labda mellé, elé, he­lyére. Ezekben a hetekben nem a hárommillió koldus országának képét mutattuk. A minap az egyik boltban egy középkorú úr (mondjam, sorstársam?) így dohogott: „Hihetetlen, amit év közben meg sem né­zünk, mert úgysincs rá pénz, meg aztán meg is vagyunk nélküle, azt most csak úgy, egy pilla­nat alatt, gondolkodás nélkül...” - eddig ju­tott, de már sodorták is tovább, addig sem ép­pen üres karjaira újabb csomagot akasztva. Le­het, hogy a boltokban és a karácsonyi falukban nem a nagy átlag forgolódott, mint ahogy azt sem tudom (és felmérni sem merem!), hányán töltötték egyedül a szeretet ünnepét, vagy társ­bérletben egy átnedvesedett papundeklin vala­melyik kapubejáróban, egyet azonban tudok: a kiköltekezők jelentékeny hányadára ráfért volna már egy új cipő vagy egy fazonosabb ka­bát, mint ahogy alkalmi ismerősömre is, ott a hatvanezres tévésdoboz alatt. Karát sony. Ez itt nem a reklám helye. Év- ről-évre próbálom megérteni a nekiszabadult költekezés miértjét. Vajon mit kompenzálunk? Miért a sóvárgás? Miért vállalunk akár erőn felül is? A kérdéseket persze legelőször ma­gamnak kellene feltennem. De nem teszem. Úgysem tudnám rá a választ. Inkább elnyújtó­zom a tévé előtt, hasamon a távkapcsolóval, és karácsonyi süteményeket majszolva bámulok a mágikus dobozra. Egyszóval: fogyasztok. Terméket és időt egyaránt. Ami még hátravan az évből, azt már így is kihúzom. Mérleget nem vonok, a jövőt nem tervezem. Azt mások tervezik helyettünk. De mindebbe belegondolni sincs kedvem. Egyébként is: az embernek valahogy így, az év vége felé elszelelnek a gondolatai. Nem igaz?

Next

/
Thumbnails
Contents