Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-21 / 300. szám

1994. december 21., szerda Hazai Tükör 3. oldal Karácsonyi hangversenyt rendeztek tegnap délelőtt Szolnokon, a Szapári úti óvodában. Az intézményben hétfőn és kedden nyílt napot tartottak a karácsonyvárás jegyében. A gye­rekek nagy tetszéssel hallgatták a Wiliom Brade Rézfúvós Kvintett és a Kodály Zoltán Álta­lános Iskola reneszánsz kórusának a műsorát. -mészáros­Kerékpárgyártók szövetsége Megalakult Budapesten a Ma­gyar Kerékpárgyártók és -for­galmazók Érdekvédelmi Szö­vetsége. A szövetséget 21 ala­pító tag hozta létre. A tagok a hazai kerékpárgyártás mintegy 95 százalékát képviselik, és a forgalmazásban mintegy 50 százalékos részesedéssel bír­nak. A szervezetben részt ve­vők jelentős exportőrök is. A magyar kerékpárexport 90 szá­zalékát bonyolítják. A szövetség elsősorban a gyártással, a javítással, a keres­kedéssel foglalkozók érdekeit képviseli. A szervezet nyílt, valameny- nyi hazai gyártó és kereskedő tagja lehet. Az alakuló ülésen a szövetség elnökévé Nógrádi Lászlót választották. A szervezet megalakulását követően kérte felvételét az Eu­ropean Bicycle Manufacturers Associationbe, az Európai Ke­rékpárgyártók Szövetsé­gébe. (MTI) Új szolgáltatásokazÉlkemél Áttörés előtt a hazai gázautózás Jelenlegi partnerei és leendő vásárlói előtt tartott tegnap év­zárás előtti számvetést dr. Tóth András, az Élker Kft. ügyve­zető igazgatója. * Mint mondta, a cég a megye hét városában 19 üzletet mű­ködtet, s naponta mintegy 8-10 ezer vevőt szolgálnak ki. Üzle­teik árbevétele az idén megha­ladja a 1,5 milliárd forintot. Ez évi nyereségük stabil alap arra, hogy jövőre új szolgáltatásokat vezessenek be. Az idén 27 alkalommal szer­veztek úgynevezett hét végi ak­ciót, melynek árbevétele 400 millió forintot tett ki. A vasár­napi engedményes akciókon 36 millió forintos forgalmat bo­nyolított az üzlethálózat. El­hangzott, hogy havonta 14 ezer megyei munkavállaló; kap Él- ker-étkezési utalványt. Új szolgáltatásuk, hogy ja­nuár elsejétől az 1-es, a Márka és az Aranykanna ABC-ben, valamint az Élker diszkontban OTP-forintkártyával is lehet fi­zetni. Dr. Tóth András el­mondta, az árrésszint emelését nem tervezik, áraik január 2-ától csak az áfa-változás mér­tékének megfelelően nőnek. Új lehetőség, hogy az 1200 forin­tig adómentes utalvány ezentúl szakmunkástanulóknak és nyugdíjasoknak is adható. Egyébként az utalványokkal kapcsolatban több változást ve­zettek be. Egyrészt megszüntet­ték azok kötelező bélyegzését. A hamisítást elkerülendő, ezen­túl ultraviola fénnyel védett kártyákat adnak ki. Ugyancsak új szolgáltatás, hogy ’95. janu­ártól - negyedévenként - plusz 200 forintos bont adnak minden 1200 forintos utalvány mellé. tbg A gázautózás hazai áttörésének éve lesz a közelgő 1995-ös esz­tendő - állítja a gázüzemre való áttérés feltételeit elsőként meg­teremtő és a hazai gázkutak felét működtető Globim- pex-Autogas. A cég által a Környezetvédelmi és Telepü­lésfejlesztési Minisztériumtól ezerötszáz gépkocsi átalakítá­sához elnyert támogatás autón­ként tizennyolcezer forinttal te­szi olcsóbbá a gázüzemre való áttérést, így ötvenkétezer he­lyett csak harmincnégyezer fo­rintba kerül egy átlagos kocsi átalakítása. Aki hajlandó ennyit áldozni pénztárcájának és kör­nyezetének hosszabb távú kí­mélésére, annak már hat-nyolc­ezer kilométer lefutásása után megtérül a befektetés. Mindez tegnap hangzott el Pécsett. A gázautózás ma lényegesen ol­csóbb a hagyományosnál, hi­szen egy liter gáz ára fele a benzinének. A propán-bután hazai ipari melléktermék, árát legfeljebb a forgalmi adókulcs tízről huszonöt százalékra tör­ténő emelése növelheti. A Globimpex fejlesztőgár­dája megoldotta a dízelmotoros gépjárművek vegyes üzem­anyagra való átállítását is. A hagyományosból egy mű­szak alatt gázüzeművé alakított autókból az ország útjain né­hány év múlva akár három- százezer is közlekedhet - vélik a gázautózás hívei, Az ország­ban működő 43 gázkút havonta három-négy újabbal gyarapo­dik. (MTI) Kárpótlással sújtott szabad rablás Jászberényben Az én érdekem nem a mi érdekünk (Folytatás az 1. oldalról)- Hiába kértük a kárpótlási hivatalt, hogy betekinthessünk az igénylésekbe. A Zagyvamen­tit írták be, s nekünk kellett helytállni. A két levált szövetke­zet kárpótlási területének mint- egy egyharmada megmaradt, mi pedig nem tudtuk kielégíteni a határozattal rendelkezőket. A parlament mezőgazdasági bi­zottságának akkori alelnökéhez dr. Kis Zoltánhoz, az Alkot­mánybírósághoz és a kárpótlási hivatalhoz is írtunk, de válasz a mai napig nem érkezett - álla­pítja meg Bolla János. Az erdőkkel sem lett jobb a helyzet. Az ezer hektárból 600. hektár maradt a tagi alapban. Valamikor 500 hektár egy má­sik téeszé volt, ez állami tulaj­donba került. Az állam műve­lésre kiadta a Zagyvamentinek. Az erdőtelepítésen 10 milliót buktak, mert mire elvégezték a munkát, elfogyott az állami tá­mogatás. Az 500 hektár elkelt a kárpótlás alkalmával, de a je­gyek az államé lettek, hisz az övé volt a terület. Továbbá 700 hektár lett a kárpótoltaké, 500 forintos aranykoronánkénti áron. A fatömeg is veszteséglis­tán van, mert a telepítést a szö­vetkezet végezte, a hasznát vi­szont már nem ők kapják. Bukásra ítélt érdekeltség A csapások ellenére még elég jól tartotta magát a szövet­kezet 1992-ben. Ekkor 140 az aktív tag, mintegy 167 a nyug­díjas és 28 fő az alkalmazott. Felosztják a megmaradt va­gyont üzletrészekre, megtörté­nik. az átalakulás. Az 1992. szeptember 30-i közgyűlésen új érdekeltségi rendszer bevezeté­sét szavazza meg a tagság. Ne­vükben is megjelenik: Zagy­vamenti Kistermelők Szövet­kezeteként jegyzik.- Arra gondoltunk, hogy használjuk ki azokat a kedvez­ményeket, melyeket lehet. A kis­termelés adókedvezményét, az szja-ban, bérek terheiben rejlő lehetőséget. A szövetkezet a mi­nimálbért, ezzel együtt a társa­dalombiztosítást fizette tagjai­nak. Az önálló termelői tevé­kenységből adódó jövedelmet kinek-kinek elszámolta, mint kistermelőnek. Sajnos ennek lé­nyegét, tehát az egymilliós ár­bevételből adódó adómentessé­get, a tb meglétét, a munkavál­lalói járulék „megspórolását” nem tudtuk tagjainkkal megér­tetni. Pedig működött volna, s az adóhatóság sem talált benne ki­fogást. A tagok úgy gondolták, hogy 8 ezer forintért dolgozni nem lehet, a kistermelői jövede­lem pedig jár. Közben a szövet­kezetben a munka nem lett el­végezve, csak a háztájiban, a maszek gazdaságban. Szakve­zetőink nem követeltek, a mun­kafegyelem teljesen fellazult. Egy év után feladtuk ezt az utat. Visszaálltunk a régi teljesít­ménybéres elszámolásra - so­rolja a tényeket az elnök. Ekkor már komoly pénzügyi nehézségei voltak a szövetke­zetnek. Még az 1992-es év vé­gén 26 milliós veszteség volt, majd ’93-ban is összeszedtek ennyit. Az aszályról nem is be­szélve. S közben zajlott a kár­pótlás sok vitával, olykor be­csületsértő kampánnyal. Bolla János minden volt, csak rendes ember nem, pedig csak a tagság érdekét nézte. A részarány-tu­lajdonosok is kikérték földjei­ket, a szövetkezet legjobb terü­letéből. A közös vagyon egyre keve­sebbet ért. Ma az üzletrészek értéke egyenlő a nullával. A mélyrepülést gyorsította az 1994-es aszály. Meg a fegyel­mezetlen munkához való vi­szony, a rossz munkavégzés. A téesz jó szakemberei a levált két téeszbe mentek át. Pótlásuk nem igazán sikerült. Egyre lejjebb a lejtőn- Mi elmondtuk a tagoknak - emlékszik az elnök -, hogy jó munkával a veszteségek további növekedését megállíthatjuk. Ehhez azonban olyan szemlé­letváltozás lett volna szükséges, ami nem következett be. A mi tagságunk alapvetően nem a téeszböl szerzett jövedelméből él. Évtizedek óta a háztáji kis­termelés a fő jövedelmük. A paprikázás, a zöldségtermelés. Ezt mi nem tudtuk ellensú­lyozni, ezért eltűrtük. Csakhogy mára oda fajult a dolog, hogy elviselhetetlen veszteségek ke­letkeznek. A szövetkezet eszkö­zei ellenőrizhetetlen módon „dolgoznak” a privát gazda­ságban, a Neszűrben, Öreg er­dőn, Bánhegyen, mely beékelő­dik a mi területünkbe. Nem mi vállalunk bérmunkát, hanem a traktoros, de a gázolajat a szö­vetkezet fizeti. Gépek, alkatré­szek tűnnek el, sose tudjuk meg hová. A kapott kárpótlási je­gyeken üzemanyagot vettünk, miközben a szövetkezetben a munka nem lett elvégezve. Ez tarthatatlan így tovább. Ezért egy újabb érdekeltségi rend­szert szeretnénk megvalósítani. Ennek lényege, hogy a tevé­kenységi körök mentén gazda­sági társaságok alakulnának. Van erre számtalan példa az or­szágban. A téeszközpont egy holding lenne, mely a társasá­gok számára bizonyos szolgál­tatást végezne, hasznosítaná az ingatlanokat, kezelné az üzlet­részeket. Hat kft. jöhetne létre, növénytermesztő, erdőgazda­sági ... stb. Egy-egy kft.-be természetesen azok kerülnének, akik ma is ott dolgoznak. A holding biztosítaná a működés­hez szükséges eszközöket. Mi­vel jelentős finanszírozási gondjaik vannak, úgy gondol­ták, egy-egy kft. vásárolja ki az eszközöket, a gépeket a jelen­legi, nyilvántartott értéken, il­letve annál valamivel maga­sabb áron. így az érdekeltség - az én pénzem fekszik benne ! - talán a munkamorálra jó hatás­sal lesz - gondolja a mostani vezetés. A tagság nem akarja Az átalakulás egyrészt szük­séges kényszerűség. Másrészt a kivásárlással a tagok üzletrésze - mely eddig nem hatott a tu­lajdonosi tudat kialakulására - megmaradna. A bevételből a vagyont terhelő adósság ren­dezhető, így azok valós értéket képviselnének, ha sikerülne ezt az új érdekeltségi formát kiala­kítani. Csakhogy a Zagyvamenti tagsága nem nagyon akarja ezt az utat sem. A dolgot előmozdí­tandó Bolla János mindenkinek felmondott, azt remélve, hogy a gazdasági társaságok létrejötte így gyorsítható. Egyelőre ez csak felháborodást szült, vissza is vonta ezért. A növénytermesztési és gép­javítási ágazatban dolgozó 41 tag azonban rendkívüli közgyű­lés összehívását kezdemé­nyezte. December 21-én való­színűleg így vagy úgy, de eldől a Zagyvamenti jövője. Egy biz­tos: a régi út - mely a tagság számára jó volt, hisz a mellékes jövedelemszerzést semmi nem gátolta - tovább nem járható. Kiss Erika A gazdaság jellemző adatai Nőtt az adósságállomány Az ipari termelés mennyisége az előző hónaphoz viszo­nyítva októberben 2,2 száza­lékkal csökkent, ugyanakkor a termelői árak 1,6 százalék­kal, a belföldi értékesítés árai 1,5 százalékkal, a fogyasztói árak 2,1 százalékkal emelked­tek. A nyilvántartott munka- nélküliek száma októberben 16 ezerrel, novemberben va­lamivel több mint 7 ezerrel csökkent. A külkereskedelmi termékforgalom behozatali többlete októberben 30 milli­árd forinttal, a központi költ­ségvetés hiánya 8 milliárd fo­rinttal nőtt az előző hónaphoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi Összesítéséből. Az ipari termelés volumene eb­ben az évben eddig minden hó­napban meghaladta az egy év­vel korábbit, 10 hónapot figye­lembe véve 9 százalékkal volt több a tavalyinál. Ugyanakkor nyolc százalékkal kevesebb mezőgazdasági terméket vásá­roltak fel, s tovább csökkent az ország állatállománya. Az energiafelhasználás az idén 2,5 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év január-októberében. Az ipari termelői árak októ­berben átlagosan 10,7 száza­lékkal, a mezőgazdasági felvá­sárlási árak 26,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel ezelőt­tihez képest. A fogyasztói árak 10 hónap átlagában 18,3 száza­lékkal haladták meg az egy év­vel ezelőtti szintet. A fogyasz­tói árak havonkénti emelkedése ebben az esztendőben január, február, augusztus és szeptem­ber hónapokat kivéve minden hónapban meghaladták az egy évvel ezelőtti drágulás szintjét. A gazdálkodószervezetek számának növekedése október­ben továbbra is élénk volt, 1286-tal gyarapodott, s novem­berben 1491-gyel. Az új alapí­tású cégek többsége kis szerve­zet, Ll-nél kevesebb alkalma­zottat foglalkoztat. A lakosság bruttó átlagkeresete január-ok­tóberben 22,4 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi szintet. A nettó keresetek az adórendszer változásai miatt 25,1 százalék­kal emelkedtek. Miután a fo­gyasztói árak ennél kisebb mér­tékben nőttek, a nettó keresetek reálértéke 6 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A lakos­sági megtakarítások összege 10 hónap alatt 239 milliárd forin­tot tett ki, ami 88 milliárddal több, mint az előző évben. Egyidejűleg a kiskereskedelem forgalma 6 százalékkal elma­radt az egy évvel korábbitól. Beruházásokra az ország előzetes becsült adatok szerint az első háromnegyed év végéig 508 milliárd forintot fordított, folyó áron 28 százalékkal töb­bet, mint tavaly. Az árváltozá­sokat is figyelembe véve ez mintegy 5 százalékos tényleges beruházásnövekedést jelent. A külkereskedelmet az jel- lemzte, hogy a behozatal min­den hónapban nagyobb volt, mint a kivitel. Az egyenleg ok­tóber végén 311 milliárd forint passzívumot mutatott az egy évvel korábbi 230 milliárd fo­rinttal szemben. A tízhavi be­hozatal és kivitel folyó áron azonos mértékben, harminc­négy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, összeha­sonlítható áron húsz, illetve ti­zenhat százalékkal nőtt. A kon­vertibilis folyó fizetési mérleg hiánya háromnegyed év alatt 2 milliárd 764 millió dollárt tett ki, szemben az egy évvel ko­rábbi 2 milliárd 483 millió dol­lárral. Az ország bruttó adósságál­lománya szeptember végén 27,6 milliárd dollár volt, há- rommilliárd dollárral több mint az elmúlt év végén. Ugyanezen időszakban a külföldi követelé­sek mennyisége csökkent, így a nettó adósságállomány 3,2 mil­liárd dollárral növekedett, és szeptember végén 18,2 milliárd dollár volt. Az adósságállo­mány növekedésében szerepet játszott a dollár gyengülése Is. Szeptember végén a külföldi működőtőke magyarországi ál­lománya megközelítette a 6,9 milliárd dollárt, ami 1,3 milli­árddal több mint az elmúlt év végén volt. (MTI) Az igényes nők hetilapja Az igényes nők hetilapja GYÖNGY 01 'f* Mindenről, ami érdekli a nőket: Ünnepi csapdahelyzetek Sídivat, nemcsak síelőknek Karácsonyi smink és ötletparádé Uraim, szüljenek! Nyertes Zsuzsa: színészet és divat A gyerekkel csak őszintén Agárdi Gábor vendége voltam 1995. évi GYÖNGY falinaptár Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents