Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-20 / 299. szám

1994. december 20., kedd Hazai Tükör 3. oldal Renault-mérleg Hatezer autó az idén Ebben az évben megközelíti a hatezret a magyar piacon el­adott Renault-k száma - mondta Udo Jordan, a Renault Österreich s egyben a Renault konszern kelet-európai eladá­sokért felelős igazgatója hétfőn, a Csepelen felavatott 56. már­kakereskedés megnyitóján. Az igazgató emlékeztetett rá, hogy amíg 1991-ben ezernél alig több autó jutott el a magyar pi­acra, az utóbbi három évben a negyedik helyre kerültek az ér­tékesítési ranglistán. Jövőre a fővárosban további öt márkake­reskedés megnyitását tervezik, és a nem Magyarországon gyár­tott autókat kivéve piacvezető szerepre törekednek. A Csepel központjában nyi­tott márkakereskedés összesen 450 négyzetméteren összesen 40 millió forintos beruházással készült. (MTI) Rendőrségi tervek Karácsonyi bemutatót rendeztek tegnap Szolnokon, a Kassai Úti Általános Iskolában, melyen a város kilenc iskolája vett részt. Angolul meséltek, énekeltek s kisebb jeleneteket adtak elő a gyerekek. Felvételünkön a házigazdák (hatodikosok) betlehemes játéka. FOTÓ: K. É. A közlekedésbiztonság javításáért Az Országos Rendőr-főkapi­tányság indítványozza, hogy jövőre, júniustól tiltsák meg a tehergépjárművek hétvégi for­galmát, a belterületeken, az üdülőhelyeken, az önkormány­zatok 30 kilométer/órára korlá­tozzák a járművek megengedett sebességet, váljon általánossá a hátsó biztonsági öv használata, és vezessék be az ideiglenes jo­gosítvány intézményét. Erről Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazga­tója beszélt hétfőn tartott sajtó- tájékoztatóján. A rendőrtábornok elmondta, hogy az idén november végéig 3 százalékkal növekedett a köz­lekedési balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor 9 száza­lékkal kevesebb halálos baleset történt. Ezzel együtt Magyarország az európai rangsor utolsó har­madában foglal helyet. Ezért továbbra is kiemelt feladat a közlekedés biztonságának szi­lárdítása, ami a következő év­ben is elsőbbséget kap a rendőri munkában. Ugyancsak hétfőn értékelték az úgynevezett „pirospont-ak- ciót”, amelynek keretében a rendőrök piros pontot adtak az arra érdemes autósoknak. Öt hónap alatt 300 ezer gépjármű­vet ellenőriztek, és az esetek mintegy 10 százalékában ér­demeltek ki piros pontot a jár­művezetők. Közülük tízet jutalmaztak meg a Hungária Biztosító tá­mogatásával. Egy miskolci hölgy Renault Twingo sze­mélyautót vehetett át. (MTI) Megerősödött az MGYOSZ Az elmúlt időszakban megerő­södtek az MGYOSZ szakmai szervezetei, létrejöttek regioná­lis szervezetei, és számos más szövetség is csatlakozott - mondták el azon a sajtótájékoz­tatón, amelyen a Magyar Gyá­riparosok Örszágos Szövetsé­gének elnöksége értékelte az elmúlt évet. Ez megfelel az MGYOSZ céljainak, amely a szövetségek szövetségévé, korszerű gyár­iparos szövetséggé kíván válni. Az egy évvel ezelőtt meghatá­rozott koncepciónak megfele­lően hármas tagozódásban áll fel a szervezet: vannak közvet­len tagok, tagszövetségek és regionális-megyei szervezetek. A szövetség tevékenységét jól jellemzi a közvetlen tagok számának gyarapodása. Ma 123 ilyen szervezet van, háromszor annyi, mint egy éve. Közöttük akad állami és külföldi tulaj­donú cég, illetve vegyes válla­lat is. E cégek 314 milliárd fo­rint forgalmat bonyolítanak évente, összesített alaptőkéjük 401 milliárd forint, és 129 ezer főt foglalkoztatnak. Az elmúlt időszakban az MGYOSZ tagja lett többek között a Társaság a Keleti Piacokért, az Építési Vállalkozók Országos Szövet­sége, az Élelmiszer-feldolgo­zók Országos Szövetsége és a Volán Egyesülés. A sajtótájé­koztatón az MGYOSZ elnök­ségének tagjai elmondták: az ipari és kereskedelmi kamara felállásával erősíteni kívánják a szövetség érdekvédelmi tevé­kenységét az Érdekegyeztető Tanácsban. Ismeretes, hogy az országos kamara élére Széles Gábor elnököt jelölte az MGYOSZ, aki megválasztása esetén lemond az MGYOSZ elnöki tisztéről. Ficza Sándor alelnök kér­désre válaszolva elmondta: az MGYOSZ-nak nincsenek in­tegrációs törekvései más mun­kaadói szervezetekkel. A ko­rábban kötött együttműködési megállapodásoknak megfele­lően azonban bizonyos témák­ban egyeztet velük. (MTI) Szorobánnal a matematikai kultúráért Vajdáné Bárdi Magdolna az el­sők között tanított szorobánnal hazánkban 1991-ben, a Csöng- rád megyei Kiszomboron. Férje, Vajda József pedagógus - az Első Szorobán Alapítvány (Címe: 6900 Makó, Soproni u. 14.) kuratóriumának elnöke - kereste fel szerkesztőségünket tegnap, hogy hírt adhassunk te­vékenységükről. Miközben országosan is ki­emelkedőnek nevezte a tiszafü­redi szorobános tanítás ered­ményeit, elmondta: a japán számolási eszközzel való okta­tás további népszerűsítése cél­jából alapítványuk a szorobán, valamint írásvetítő-fóliák ter­jesztésén kívül az eszközzel való tanítás módszertanának el­sajátítására 20 órás - öt hétvé­gén megtartott - tanfolyamok szervezését is vállalja. Elkészí­tettek egy háromkötetes mate- matika-munkafüzetcsaládot, amihez tavaszra kézikönyv is készül. A felnőtteknek a szoro­bánnal való számolásban segít az a kis füzet, igazi csemege­ként, amellyel a köbgyökvonást is meg lehet tanulni. -scsj­Keddi Jegyzet A legtöbb, mi adható... Olvasom a Nők Lapjának vitaindító cikkét, mármint hogy hová tűntek a férfiak? A kérdés jogosságát néhány svéd példával is alá­támasztotta a szerző, merthogy északi barátaink már nem igazán férfiasak. Valószínűleg ott vannak, ahol a nőies nők. Mert bármennyire is furcsa, mi nők nevelünk fiainkból férfias férfit és lányainkból nő­ies nőt. S tesszük mindezt a családban, ami hagyományosan éde­sanyából, édesapából és gyermekekből áll. Semmi sem tudja pótolni az otthonról hozott mintát, s mielőtt felhorkanna a kedves olvasó, hogy ez bizony idejétmúlt nézet, ta­lán a szeretet ünnepe alkalmas lesz egy pillanatnyi megállásra. Tudom, hogy sok a dolog, mindenki rohan, lót és fut, keresi a pénzt, merthogy minden működésnek ez az alapja, de mégis kérve kérem, álljon meg egy pillanatra, révedjen a gyertyalángra, és néz­zen mindenki a szívébe. A minap történt, hogy az erkélyen álldogálva szemtanúja vol­tam, amint egy borzas fiú szíve hölgyét lazán ülepen billentette, mire a leány gyöngyözve felkacagott. Nos, vajon ez az ifjú titán látja-e ebben a fruskában leendő gyermekei anyját? Látja-e benne, ha a nyilvánosság előtt ezt meg lehet tenni vele?! Honnan ez a minta, honnan ez a tiszteletlenség, és honnan az az angyali türe­lem, amellyel ezt el is viselik tinédzsereink? És hol a gyöngédség, az empátia, a kedvesség és a szerelem? Ajándékot teszünk a fenyő alá, mert szokás? Valóban nincs belső tartalom hozzá? És ha van, hol marad a külsőség? Hogy az nem fontos? Dehogynem. Tanítsuk meg gyermekeinket tisztelni, együt- térezni, áldozatot hozni és szeretni. És tanítsuk meg lányainkat büszkének lenni, fiainkat tanítsuk a büszkeség tiszteletére. Nem hiszem, hogy ez csak idő kérdése, hiszen a tévén és a videón van egy bizonyos gomb, mely ellenkező nyomásra időt enged a csa­ládnak közösségi életre. A mozikban a popcorn mellett (az én időmben pattogatott kukorica volt a neve) még filmeket is vetíte­nek, melyeket otthon akár meg is lehet vitatni, és nyitva vannak a közkönyvtárak, igaz, roppant kevés pénz jut rájuk a költségvetés­ből. Szóval van még néhány lehetőségünk, éljünk velük. Tegyünk valamit, amíg lehet. Tegyünk a gyűlölet ellen - hirdeti a nagy , plakát, s én igazat adok neki. De tegyünk valamit a gyermekeinkért is, a legtöbbet, mi adható (ez is ismerős lehet a megrögzött reklámnézőknek): ad­juk vissza a lelkűket. Mentsük meg a jövő századnak. Karácsonyra adjunk mosolyt, bölcs önmérsékletet és okos szeretetet. Csabai Ágnes Csökken a lakásépítés Az országban januártól novem­ber végéig összesen 15 456 la­kás épült, de ebből mindössze 197-et építettek az önkormány­zatok, és 31-et a központi költ­ségvetési szervek. A különféle gazdasági szervezetek 1811, a magánszemélyek 13 337 lakást hoztak létre - tájékoztatta a KSH az MTI-t. A számokból az is kitűnik, hogy csaknem 2400 lakás szűnt meg, s 1262 üdülőt építettek 11 hónap alatt. Az előző évhez ké­pest Budapesten 25 százalékkal kevesebb, a megyei jogú váro­sokban 13 százalékkal, a többi városban 5 százalékkal több, a községekben pedig 3 százalék­kal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszaká­ban. A lakásépítések száma összességében 1,6 százalékkal csökkent egy év alatt. Üdülőt 4,9 százalékkal kevesebbet épí­tettek az idén november végéig, mint tavaly. A megyék adatait figye­lembe véve a legtöbb lakás - összesen 2595 - Pest megyében létesült, ezt követi Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye 1130, majd Hajdú-Bihar 1012 felépült lakással. Kiugróan magas az új üdülők száma Hajdú-Biharban, ahol 2,5-szer annyi nyaraló épült az idén, mint tavaly. (MTI) Nyilatkozik a vámparancsnok Átjárhatatlan határokat a kábítószercsempészeknek Huszonhét év Szelevény közbiztonságáért „Négy főkapitányt szolgáltam ki” Horváth László Szelevényen született, ott is cseperedett fel, hogy aztán később felnőttként rendőregyenruhát öltve mint körzeti megbízott szolgálja a te­lepülés nyugalmát. A hivatásos rendőrként ledolgozott huszon­kilenc évet kettő kivételével szülőfalujában töltötte. „Négy főkapitányt szolgáltam ki” - összegzi a munkával eltöltött csaknem három évtizedet a no­vember elsejével nyugdíjba vo­nult főtörzszászlós. Mióta egyenruháját végleg levetette, az annyira megszo­kott napi ügyek megoldása he­lyett immár leginkább a takaros családi ház körül tüsténkedik. Rendezgeti a portát, a kéthold- nyi földön és a jószágok körül is akad mindig valami tenni­való. Az olvasással vagy éppen a kedvenc hobbival, a rejtvény­fejtéssel sem kell már megvárni a szolgálat végét, sokszor az éj­félt. Végre most már mindenre jut elegendő idő, sőt úgy tűnik, talán egyelőre még túl sok is. Alig egy hónapos nyugdíjas­ként ugyanis még meglehető­sen frissen élnek benne a nem­egyszer éjszakázást is igénylő szolgálatok emlékei. „Nem azt mondom, hogy hiányzik, in­kább szokatlan érzés a sodrás­ból kikerülni” - eképpen véle­Horváth László kedik a változásokról. Szele­vény voltaképpen egy félreeső község, bár nagy a körzethez tartozó terület. A Kunszentmár­toni Rendőrkapitánysághoz tar­tozó település közbiztonsága kiegyensúlyozott. A nyuga­lomra leginkább a biciklitolva­jok és persze a betörők jelentik a legnagyobb veszélyt. A falu népével - mint tősgyökeres helybélinek - Horváth László­nak egyenruhásként sem volt nehéz jóban lennie. Igaz ugyan, hogy esetenként jó ismerőssel szemben is kellett intézkedni, de a kölcsönös tiszteletnek kö­szönhetően miután a kérdéses ügy rendeződött, ismét a „vi­szontlátásra” lett közöttük a kö­szönési forma. A sokéves rend­őri tapasztalatai szerint nagyon sok múlik a hangnemen: soha­sem szabad fölényeskedni a polgárokkal, egyébként viszont következetesnek kell lenni. Nem véletlen hát, hogy mun­kája során a falu közösségének fontos tagjává vált, és „Laci rendőrként” tisztelték őt az em­berek. Munkáját parancsnokai is el­ismerték. A különböző szolgá­lati érmeken túl tulajdonosa lett a közbiztonsági érem arany fo­kozatának, de kapott jutalmat a belügyminisztertől is. És ami egyáltalán nem mellékes: A majdnem harmincéves szolgá­lati ideje alatt egyszer sem volt „fenyítve”. Mindezek tehát joggal mondatják vele: ,,Jó volt itt, szerettem a faluban dol­gozni.” A falu új rendőréről a közö­sen eltöltött szolgálatok alapján bizakodóan beszél: „Talpra­esett fiú” - hangzik a vélemé­nye. És ha jó tanácsokkal sze­remé ellátni utódját, akkor az bizonyára így szólna: nagyon fontos, hogy beszélgessen, is­merkedjen az emberekkel, le­gyen szigorú, de a törvényeket maga is tisztelje. Mint ahogyan azt tapasztalatai alapján Hor­váth László állítja: „Nekem ez hosszú távon megérte.” H. Gy. Teljesítette éves bevételi tervét a vám- és pénzügyőrség: októ­ber végére befizették a költségvetés számlájára az 1994-re a vámokból, a statisztikai illetékekből, a fogyasztási és az általá­nos forgalmi adóból tervezett állami bevételek utolsó forintjait is. Az elmúlt három esztendőben évről évre mintegy 50 száza­lékkal emelkedett az az összeg, amivel a fináncok a költségvetés pozícióját erősítették. A fizetési fegyelem javult, vagy a hatóság lett szigorúbb? - kérdeztük dr. Arnold Mihály vezérőrnagyot, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát.- Az idén már több mint 300 milliárd forintot fizettünk be az állami költségvetésbe, amiből mintegy 100 milliárd forint volt a vámbevételek összege. Hogy kinek, minek a számlájára ír­ható ez az eredmény? Kétségte­lenül szerepük van a korábbinál szigorúbb vámelőírásoknak, a határon kirótt és beszedett ille­tékeknek és persze annak a na­gyobb szigornak is, amivel munkatársaink érvényt szerez­nek a törvénynek.- A magyar vámszervek munkájáról egyre nagyobb 'el­ismeréssel nyilatkoznak a kábí­tószer-ellenes nemzetközi szer­vezetekben. Az önök munkatár­sai lettek szemfülesebbek, vagy a tranzitforgalom nőtt olyan mértékben, ami önmagában is indokolja a nagyobb fogáso­kat?- E pillanatban az európai kábítószer-felderítésben a ma­gyar vámszerveket valóban a legjobbak között tartják szá­mon. Az idén például a három évvel ezelőtt lefoglalt kábító­szer-mennyiségnek mintegy a százszorosát koboztuk el. Na­gyon sok kemény drogot, főleg heroint és annak a finomított változatait próbáltak átvinni Magyarországon, s ez arra utal, hogy a korábban bejáratott „balkáni útvonalon” közlekedő csempészek most rajtunk ke­resztül próbálkoznak. Úgy ér­zem, hogy mind szakmailag, mind technikailag kellően fel­készültünk a drogcsempészet elleni küzdelemre.- A jövő év gazdaságilag rendkívül nehéznek ígérkezik. Várhatók vámszabályváltozá­sok is?- A vámtörvény egyelőre ké­sik, de a vámeljárási szabá­lyokban lesznek változások: bevezetjük az egységes vám­áru-nyilatkozatot. Ezt a nyom­tatványt használják mind az EU, mind az EFTA országai. Ezzel csökken az adminisztrá­ció, felgyorsulhat a határforga­lom. Januártól a külföldre szánt jövedéki termékek után vám­biztosítékot kell fizetni, amely­nek összege a belföldi áfa és forgalmi adó összegével meg­egyezik. Ezt a pénzt a kiszállí­tás igazolása után visszakapják az exportáló cégek. Minden vámköteles áru esetében be kell majd nyújtani az úgynevezett vámérték-nyilatkozatot. Az utasforgalomban közlekedőket is érintik a változások: ezentúl a vámot a határon szabják ki, és ott helyben kell majd befizetni. Ez az intézkedés a személy- gépkocsikra és a nagy értékű motorkerékpárokra azonban nem vonatkozik. Lesznek vál­tozások a vámigazgatásban is, a költségvetési bevételek behaj­tása nem a mi feladatunk lesz, ugyanakkor a vámok nagyobb gazdaságpolitikai súlyt kapnak. Nagyobb szerepük lesz például a hazai mezőgazdasági terme­lés védelmében és az ex­port-import szabályozásában, mint amekkora korábban volt.- Januártól Ausztria belép az Európai Unióba, és a hírek sze­rint megszigorítja határain a magyar utasok útlevél- és vám- ellenőrzését. Várható valami hasonló lépés magyar oldalról is?- Egyelőre folynak a tárgya­lások. Sajnos az osztrák felet is kötik az Európai Unió szabá­lyai, de mi azt szeretnénk, ha minden szigorítás vagy enyhí­tés viszonossági alapon tör­ténne, mert a magyar állampol­gárok semmilyen körülmények között nem kerülhetnek hátrá­nyosabb helyzetbe, mint más országok polgárai. Somfai Péter Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents