Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-17 / 297. szám

1994. december 17., szombat Az IJj Néplap Jászladmyban 7. oldal Behozni a lemaradásokból Két nyolcadikba (is) jártunk A huszonkét nyolcadikos közül mind szakközépiskolában vagy gimnáziumban szeretne ősztől tanulni. Még a decemberi választások előtt beszélgettünk Sziráki Be­nedekkel, a nagyközség pol­gármesterével, aki valamivel több mint három éve áll a ti­zennégy tagú testület élén.- Polgármester úr, milyen­nek ítéli ezt a darab ciklust?- Sok feladattal járó, nem könnyű esztendőknek. Két fő célkitűzést tartottunk szem előtt a 6 ezer 200 lelkes településen. Az egyik az intézmények mű­ködtetése, a másik a fejlesztés. Az, hogy végre Jászladány is gyarapodjék, korszerűsödjék, akár a környező települések.- Mi valósult meg az elképze­lésekből?- Kezdem a tizenhat termes új általános iskolával. Szak­nyelven fogalmazva, az . első ütem eredményeképpen már ide jár az alsó tagozat zöme. Az építés folytatódik, és a 220 mil­liós költségből 110 milliót visz- sza nem térítendő állami támo­gatásként kaptunk. Azután megépült tizenhárom kilométer portalanított út, így a negyven­négy kilométer belterületi utak hatvan százaléka már szilárd. Rendőrőrs is épült, ahol jelen­leg hét egyenruhás teljesít szol­gálatot. A telefon jövőre szólal meg, és a vezetékes gáz is 1995-re éri el a községet. Korszerűsödött a közvilágítás, összesen nyolc­van új lámpatestet szereltek fel. A malomügyben is sikerült elő­relépni, reméljük, ez is rende­ződik. Most még megy, de ki tudja, meddig. Jobban mondva már nem is gőzös, dízel az ártatlan. Kinéztünk az állomásra is, ahol Mrekva János főnök úrral vál­tottunk pár szót. Már csak an­nak az ürügyén is, hogy a kor­mány meg a MÁV egyes illeté­kesei az Uj szász - Vámosgyörk mellékvonal hatvan kilométe­rének megszüntetésén gondol­kodnak.- Nem örülünk neki, hogy finoman fogalmazzak - kezdte Mrekva János. - Itt ez hat em­bert érint, Jászkiséren meg he­tet, mert az az állomás is ide tartozik. Nézze, a nap huszon­négy órájában elmegy hét pár vonat, ez tizennégy szerelvény. Hajnali 4 óra 40-kor érkezik az első, és este 23 óra 50-kor megy az utolsó Apáti felé. Szolnokra meg 22 óra 28-kor. Az elkövetkezendő években három jelentős be­ruházást kell megvalósíta­nunk. Az iskolaépítést, a ve­zetékes gáz- és a telefonháló­zat létesítését - mondotta Sziráki Benedek Sajnos, öregszik a falu, a házi szociális gondozás ötven embert érint. Gondoltunk az elmúlás kert­jeire is, és az egyházi kezelés­ben lévő városi és dabi teme­tőkben közel hárommillió fo­rint értékű munkát, környezet- szépítést végeztünk.- Mi minden maradt a követ­kező évekre?- A három nagyon fontos be­ruházást, ha úgy tetszik - épít­kezést - befejezni. Az egyik az iskola, a másik a telefonháló­zat, a harmadik a gázrendszer Ha a vonal megszűnik, sok te­lepülést elvágnak a világtól. A fuvarozásról nem beszélve, mert ezeken a tengelyeken ér­kezik vagy utazik Jászalsó- szentgyörgy, Alattyán, Beseny- szög, Tiszasüly, Jászladány na­gyon sok áruja. Például a fa, a szén, a fűrészáru, a műtrágya, a hagyma, a gabona, többféle ve­gyes áru.- Mikor van a csúcsszezon?- Az árufuvarozásban egyér­telműen ősszel. A személyfor­galomban reggel mennek a diá­kok Apátiba, Újszászra, Szol­nokra, meg a munkások. Este­felé pedig vissza, hétvégeken a messzebb dolgozók.- Mióta vasutas?- 24 éve. Itt kezdtem, ehhez értek, itt is szeretném befejezni. Olyan nagy óhaj ez? Szerintem egyáltalán nem. építésének, kiépítésének meg­valósítása. Szeretnénk továbbra is biztosítani az anyagiakat a lé­tesítményeink zavartalan min­dennapjaihoz. Tovább építeni az utakat, új munkahelyeket létesíteni, a közrend, közbiztonság terüle­tén is akad még tennivaló. A központba, a forgalmas, veszélyes útkereszteződéshez legalább valamilyen figyelmez­tető lámpát szerelni. Jó lenne megépíteni egy hűtőházat, mert lassan Makó után mi leszünk a másik nagy hagymatermelő központ. Ha igény van - lenne rá -, nem zárkóznánk el attól sem, hogy ismét megnyissuk az öre­gek napközijét. És ami nem mellékes, a végsőkig ragaszko­dunk a vasúthoz, hiszen ez köt össze bennünket a világgal. Gondolunk a fiatalokra is, és új építési telkeket, utcákat szeret­nénk nekik kialakítani az ott­honteremtésükhöz.- Polgármester úr, sok si­kert, eredményes munkát az el­mondottak megvalósításához! * Időközben befejeződtek az önkormányzati választások, amelyek eredményeként Sziráki Benedek a következő négy évre ismét bizalmat kapott. Magya­rul, a több pályázó közül reá szavaztak legtöbben (47,87 %, így továbbra is ő lesz Jászla­dány polgármestere. Ladányi hírek Kérem tisztelettel, újságja is van a településnek. Havilap, Szolnokon készül, és általában ezer példányban jelenik meg. Ami nem mellékes, húsz forint az ára. A novemberi szám első­sorban a választással foglalko­zik. Hozza a hét polgármesterje­lölt, azután a negyvenkét kép­viselőjelölt, valamint a hat ci­gány, önkormányzati kisebb­ségi jelölt nevét, lakcímét, to­vábbá azt, hogy milyen pártszí­neket képviselnek, kik támogat­ják őket, esetleg függetlenként versenyeznek. Azután emlékeznek a telepü­lés egykori jeles tanárára, Rigó Lajosra, szó van Petőfi Sándor hajdani jászladányi meghívásá­ról, ír egy szép cikket Pataky Vidor esperes úr is, Tóth Má- csai Árpád, a gazdakör elnöke a földművelőkhöz, kertészke- dőkhöz, kistermelőkhöz szól. Tájékoztató olvasható az is­kolaépítés alakulásáról, de nem hiányoznak a rendőrségi hírek, a művelődési ház moziműsora sem, sőt egy sikeres véradást is méltat Nagy Mihályné, Vörös­keresztes titkár. Hozza a lap a Jászladányba érkező és onnan induló vonatok listáját is, két kedves verset: az egyiket egy nagyanyáról, a má­sikat a községről. A nyolcadik, utolsó oldalon található Gaál István kereszt- rejtvénye, meg egy táblázat ar­ról, miképpen alakulnak a piaci árak. Ha nem olvasták volna még, kérem pótolják, mert az itt élőknek sok szép anyagot, hasznos tudnivalót tartalmaz a legutóbbi, novemberi szám. Az általános iskolában jelenleg hatszázharminckilenc nebuló koptatja a padokat: évfolya­monként a, b, c osztályok akadnak, de a nyolcadikban d osztály is van. A diákok ismere­teit, tudását ötvenhárom tanító, tanár pallérozza, és még tizen­három egyéb dolgozó biztosítja a zavartalan mindennapokat. A tanulók között 296 a roma. Mi két nyolcadikot kerestünk fel. Az a osztályba huszonketten járnak, a fiúk vannak többen, tizenketten. Ami a tanulmányi eredményeket illeti: a legunal­masabb bizonyítvány Kólya Robié: ötössel kezdődik, azzal fejeződik be, de a közepe sem más. Szóval Robi a legjobb ta­nuló, de tízen vannak 4,0 felett. A legjobb sportoló Urbán Kata­lin, aki atletizál, és már több­ször is volt körzeti első, megyei helyezett. Hogy melyek az el­képzeléseik? Tizennégyen szakközépiskolákba készülnek, gimnáziumokba pedig nyolcán jelentkeznek. Néhány érdekes arc, távlati terv, hobbi: Nagy Zsuzsa zsaru lesz, Gonda Enikő szépen fest, Bezzeg Gabi meg madártolla- kat gyűjt. Van is már neki vagy háromszáz darab. Hogy egyéb lelki tünetekről is essék szó: tízen szerelmesek, egy pedig már kiszerelmese- dett. Nem örökre, átmenetileg. A Petőfi út egyik mutatós háza portáján feltűnt egy apró üzlet. Első pillanatra az utcáról nem is a parányi konténerbolt, ha­nem az, hogy a szeretet pirosbe­tűs ünnepeire gondolva, előtte már karácsonyfa csillog-villog. Betérve megtudtuk, hogy Donkó János a tulajdonos, és a szülei portáján vezeti üzletét. A munkanélküliség vitte erre a váltásra: korábban a téeszben dolgozott, majd az állástalan hónapok következtek. János gondolt egy merészet: mi lenne, ha elvégezne egy kereskedelmi, vendéglátói tanfolyamot. így is lett, majd a sikeres vizsga után, az oklevél birtokában, megnyi­totta üzletét. Ő a mindenes, az Hogy mennyit készülnek az órákra? Ki két órát, ki többet, de olyan is volt, aki elárulta: nála a pakolás tovább tart, mint a tudományok alapjainak be­ható tanulmányozása. Két fiú már Spanyolországot is meg­járta, Szigetváry Csaba, a MÁV-MTE focistájaként pél­dául. Bekukkantottunk egy má­sik osztályba, a 8. c-be is. Ide tizennyolc végzős jár, hat le­ány, tizenkét fiú, és bizony akadnak közöttük tizenöt, meg tizenhat évesek is. Ketten nem jelentkeznek se­eladó, a beszerző, a főnök, a beosztott, a takarító, úgy hogy nem panaszkodik. Rossz alvó, három után ébred, és még ko­romsötétben átugrik Jászalsó- szentgyörgyre kenyérért. Azu­tán itthon megy másféle péká­ruért, és hatkor már nyit is. Este hatig fogadja a betérőket, szombaton délig, vasárnap dél­előtt 7-10 között is a pult mögé áll. Hogy mi minden akad a polcokon? A teljesség igénye nélkül: rágógumi, bor, Kin- der-tojás, likőr, mosópor, sör, dezodor, üdítő, zsilettpenge, ci­garetta, tyúktojás, Libero, tej­termékek, mirelit áruk, napra­forgómag, házi tészta, ceruza, szaloncukor, meg kis kifli. hová, a többiek műszerészek, villanyszerelők, szóval szak­munkások szeretnének lenni, vagy mint a lányok: gazdaasz- szonyképzőbe iparkodnak. Van, aki képeket gyűjt, más posztereket. Fociban Csikós Béla a legjobb, de ügyes Rácz Robi és Farkas Ignác is. Hogy az elképzeléseikből mi minden valósul meg, néhány hónap múlva fehéren-feketén kiderül. Elvégre ekkorra meg­érkeznek a válaszlevelek: ki hová jelentkezett, és végül hová sikerült bejutnia. Talpon maradni Ez a cél, mi is lehetne más az öt és félezer hektáron gazdálkodó Jászföld Szövetkezetnek is. Pe­dig meglehetősen jó évet zár­tak: jól fizetett a búza, nem be­szélve a 180 hektáron termesz­tett hagymáról. Bizony akadt, aki 400, más 500, de volt, aki 600 mázsát is betakarított hektáronként. Ez már lassan az ezzel foglalkozók tudománya lesz. Olyan tudo­mány, hogy pénzt, szép pénzt biztosít a vele bíbelődőknek. Háromszáztíz-háromszáhúsz ember keresi itt a kenyerét, és úgy tűnik, mezőgazdaságunk irányítói lassan arra is rájön­nek: nem baj, ha a jó szövetke­zetek talpon maradnak. Ami nem mellékes, az idén piaca volt a hagymának. Mind elkelt, mind elvitték, nagybani áron 19-25 között kilóját. Aki kitartotta, még jobban járt, mert hallottam arról: harminc felett is fizettek. Hogy a szövetkezet haszná­ról is essék szó: aszály ide, szárazság oda, azért az idén lesz néhány tízmilliós nyereség. Hogy miből adódott ez? Erről bővebbet majd a pon­tos adatok birtokában, mérleg- készítés után ... Az oldalt írta: I). Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Sok a szegény Az egykor jobb napokat megélt telepü­lést jelenleg 6 ezer 200-an lakják. Akadnak közöttük tehetős, jómódú emberek, de az is tény, sok, nagyon is sok az elesett, a szegény. Hogy megfelelően érzékel­tessük: a munkanélküliek száma ötszázötven körüli, de ahogy hallottuk, valóságban több az állástalan. Jövedelempótló támogatást már kétszázan kapnak. Hogy mennyi pénze van a község­házának szociális célokra? Az első hallásra sok, a valóság­ban nagyon kevés, mert ott- jártunkkor már elfogyott. Nos, ez az összeg - mindent beleszámolva - tizenhétmillió forint. A településen jelenleg tizenheten kapnak rendszeres szociális segélyt, havi kétezer forinttól hatezerig. Ápolási díjat harminc- három személynek folyósíta­nak: itt az összeg négy-nyolc­ezer körüli. Közgyógyellátási igazolvány négyszáz akad, és bizony erre is fordítaniuk kell vagy kétmilliót. Az első la­káshoz jutók is kapnak 80-100 ezer forint kölcsönt, amelynek a felét nem kell visszafizetniük. Amikor a lakásépítkezé­sekről kérde­zősködtünk, azt mondták a községház ille­tékesei: bizony, a települése­ken valamikor évente ötven új otthon is elkészült. Most két kéz ujjai untig elegek, hogy megszámoljuk, hány ház készül január 1-től mond­juk Szilveszter névnapig. En­nek az oka a pénztelenség, már pedig egy új lakás temér­dek forintba kerül. Itt legke­vesebb másfél millióba. Erre az egyik hölgy hozzátette: azért nem árt, ha az építkező­nek kétmilliója akad. Lehet, hogy neki van igaza? A pult mögött a tulajdonos, Donkó János, aki egyúttal min­denes is Megy a gőzös, megy a gőzös... Éppen tolatást végeznek a ladányi állomáson A nyolcadik c végzősei közül a lányok főleg a gazdaasz- szonyképzőkbe szeretnének bejutni Kicsike, de barátságos

Next

/
Thumbnails
Contents